Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-04 / 9. szám, Vasárnapi Új Szó
[Efflmamm - thrshdhidm A leányszállás, ahol Dana is lakik, az üzem egyes szá mű gyáregysége mellett van. A munkaidő az „egyesben“ is és a „kettesben“ is reggel hat órakor kezdődik. (A „kettes“ a városnak egy másik pontján van.) Dana már öt éve, vagyis azóta, hogy a bratislavai Nem zetközi Nőnap Üzem alkalmazottja, az „egyesben“ dolgozik, ami annyit jelent, hogy még akkor is idejében odaér a munkába, ha fél hatkor kel fel. Mivel ebben az időben a legédesebb az alvás, ő is úgy tesz, mint a többi lány, este elkészíti a ruháit, hogy reggel kéznél legyenek, s még öt perccel sem kelljen fél hatnál korábban felkelnie. Fél hatkor azonban, mintha vezényszóra történne, egyszerre száz zuhanyból is zúdulni kezd a víz, megkezdődik az ajtócsapkodás ... Erre még akkor is felébredne, ha ugyanekkor nem szólalna meg az éjjeli- szekrényen az ébresztőóra. Sietve készülődik, s háromnegyed hatkor a többi lánnyal Adela Horváthuvá (középén) a Nószövetség üzemi szervezetének elnöke, Kiss elvtársnő, a szervezet vezetőségi tagja és Koper- nická elvtársnö, a SZISZ üzemi szervezőiének elnöke gyakran megvitatják a nők problémáit Szépségápolási tanácsok Ma minden nő igyekszik minél tovább megőrizni fiatalságát, bőrének íideségét, hajának fényét. Mindezt csak úgy érheti el, ha rendszeresen ápolja szépségét. Nem okvetlenül fontos kozmetikushoz járnunk. Az alapvető arcápolást, kézápolást, testápolást, hajunk gondozását magunk is elvégezhetjük. Helyszűke miatt az általános testápolásra itt nem térhetünk ki. Ma csupán röviden az esti arcápolásról szólunk. Ne sajnáljunk lefekvés előtt 10— 15 percet szánni erre a célra! Akinek nem túl érzékeny a bőre, az a nap folyamán az arcra tapadt port, szennyeződést először langyos vízben, finom toalettszappannal mossa le, majd a bőr minőségétől függően arcszesszel (zsíros bőrűek) vagy arctejjel (száraz bőrűek) alaposan tisztítsák meg. Azután zsíros vagy félzsíros tápláló krémmel, az idősebb korosztályhoz tartozók pedig magas víztartalmú krémmel kenjék be a bőrüket, majd ujjuk hegyével könnyedén ülő- getve masszírozzák meg. Ne feledkezzenek meg a nyakukról sem! Az éjszakai krémet mindig vastagabb rétegben kenhetjük föl, mint a nappalit. Az ajak az átmeneti időszakban — a tél végén és tavasz elején — van legjobban kitéve az időjárás viszontagságainak. Ha nem ápoljuk megfelelően, megrepedezik, kiszárad és a fájdalmas repedések nagyon nehezen gyógyulnak. Ezért este, miután eltávolítottuk a rúzst, krémmel tisztítsuk meg az ajkunkat. Ez egyben masszírozásnak is számít. Azután a gyógyszertárban és illatszerboltokban kapható fehér szőlő- zsírral kenjük be. Ez reggelre jól beszívódik, s így már be- rúzsozhatjuk az ajkunkat. —P — 1973. III. 4. A „Szocialista niunkabrigád“ cím elnyeréséért versenyez a Dana Richnavská (balról az első) által vezetett kollektíva (Könözsi István felvételei) MUNKAIDŐ ALATT, MUNKAIDŐ UTÁN A Nemzetközi Nőnap Üzem dolgozóinak életéből együtt elhagyja az internátust. Hat órakor már ott találjuk a munkahelyén, a kikészítő üzemrészlegen, a gépek mellett. . Itt végzik az utolsó technológiai eljárást a gyár termékén, a cérnán, melyből az 1902- ben alapított, s 1953-ban a Nemzetközi Nőnap Üzem nevét felvett gyárban 2150 tonna készül évente. Az itt gyártott kitűnő minőségű, finoman megmunkált cérna nemzetközileg is nagy elismerést vívott ki magának. Ezt bizonyítja az a tény, hogy termékeik kilencven százalékát külföldre exportálják, Közép-Kelet országaiba, Afrikába, Romániába, Mongóliába, Kanadába, az Egyesült Államokba. Ha meg akarják tartani a külföldi piacokat, a gyár dolgozóinak továbbra is jó munkát kell végezniük. A száz százalékos minőségi szint megtartását szolgálja a dolgozók körében meghirdetett szocialista munkaverseny is. A nő- szövetség üzemi szervezete, melyben Dana Richnavská is tevékenykedik, szép eredményeket ért el tagjainak ebbe a versenybe való bekapcsolásában. A Nemzetközi Nőnap Üzem alkalmazottainak hetvenhárom százaléka nő. Megvan tehát az alapfeltétele annak, hogy nőszervezet működjön az üzemben. Abban azonban kételkedtünk, hogy a sikeres munkához szükséges feltételek is biztosítva vannak, hiszen a női alkalmazottak nagy része fiatal lány, akik bizonyára inkább a SZISZ-szevezetben tevékenykednek. A többiek meg férjes asszonyok. S az utóbbiak közül soknak még munkába lépés előtt akad dolga a háztartásban. Elkészítik a gyerekek ruháit, a tízórait, a reggelit stb., s hogy nyugodtan mehessenek munkába, pár sort írnak egy cédulára, melyben figyelmeztetik a nagyobbakat, hogy el ne felejtsék kisebb testvérüket elkísérni az óvodába. Munka után sem kevesebb a tennivalójuk, sőt több. Futja-e ezeknek az asszonyoknak a szabad Idejükből még közéleti tevékenységre? Adela Horváthovával, a nőszövetség üzemi szervezetének elnökével lefolyt beszélgetésünk után ezek a kételyeink szertefoszlottak. — Százhuszonhét asszony és lány tevékenykedik szervezetünkben — mondotta —, s a tagok létszáma továbbra is szaporodik. A szervezet keretén belül többféle tevékenységet fejtünk ki az ideológiai nevelés, a munkakezdeményezés s a kulturális-nevelő munka terén. Igaz, abba a munkába tudjuk leginkább bevonni az asszonyokat, amelyet a munkaidő alatt elvégezhetnek. Ez a munkakezdeményezés terén kifejtett tevékenység, amely szorosan összefügg a munkafolyamat végzésével. A nőszövetség üzemi szervezetének a tagjaiból, 18 kollektíva alakult, s ezek tagjai a Szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyeznek. Az egyik munkabrigád vezetője Dana. Piros pöttyös kötényruhában, hátrakötött fejjel sürgölődött A gépek között, ami. kor odamentünk hozzá. A 65 decibel zajt „produkáló“ gépek között nehezen, de azért megértettük egymás szavát. — Hányán dolgoznak abban a kollektívában, melynek ön a vezetője? *—r Tizenegyen — válaszolta. — Vállaltuk, hogy egész évi termelési tervünket 100 százalékos minőséggel 118 százalékra teljesítjük. A határozott fellépésű, mindössze 20-éves lány a Nové Zámky-i (Érsekújvár) járásból való. Tizenhat éves korában került a gyárba, s azóta mint munkásnő dolgozik. Jól keres, de szeretné helyrehozni azt a meggondolatlanságát, amit általában sok tizenöt éves leány elkövet — hogy a kilencéves iskola befejezése után abbahagyta a tanulást. Ezért beiratkozott a textilipari középiskolába. S amikor fél háromkor letelik a munkaidő, ő nem szórakozni megy, mint a lányok közül sokan, hanem iskolába. Másnap munka után siet az internátusba, mert tanulnia kell. Szórakozásra csak itt-ott van ideje. Amikor hazajön az iskolából, vagy ha elkészíti leckéjét, már nincs kedve bemenni a városba. Minden este 10 órakor tér nyugovóra, mert reggel fél hatkor könyörtelenül megszólal az ébresztőóra csengője. KOVÁCS ELVIRA Otthon varrunk Mindannyian tudjuk, hogy a ruha varratása sokszor többe kerül, mint maga az anyag. Ezért nagyon célszerű» hogy ha van rá időnk és lehetőségünk, elvégezzünk egy szabásvarrás tanfőlyamot. Akiknek jó érzékük és kézügyességük van, azok a Vkus szabászati szolgálatának szabásmintái alapján is ki tudják szabni és meg tudják varrni a kiválasztott modellt. Egy nagyon fontos dologról azonban ne feledkezzenek meg: a ruhát csak úgy próbálhatják ki igazán kifogástalanul, ha valaki ebben segítségükre van! Lehet ez a család valamelyik nőtagja vagy egy barátnő, az a fontos, hogy a szükséges módosításokat gombostűvel bejelölje rajtunk. A másik fontos dolog, hogy megfelelő mennyiségű kelmét vásároljunk. Nem szükséges pazarolni, mert a kimaradt 20—30 cm kelmét másra úgysem tudjuk felhasználni, azonban kevés anyagot se vásároljunk, mert akkor problémák adódhatnak a ruha kiszabása és megvarrása körül. Az alábbiakban adunk néhány útbaigazítást a kezdő varrónőknek. Sima szoknyára duplaszéles kelméből a szoknya hosszát vesszük egyszer. Sima kötényruhára duplaszéles kelméből egyszer a hossza. Sima ruha rövid ujjal dupla szélesből egyszer a ruha hossza + az ujja hossza. Hosszú ujjú ruhára egyszer a hossza + a hosszú ujj mérete. Rakott szoknyára duplaszélesből kétszer a hossza. Rakott szoknyás ruhára egyszer a hossza + még egyszer a szoknya hossza. Nadrágkosztümre egyszer a nadrág hossza duplaszélesből -1- a kabát és az ujja hossza. Sima tavaszi kabátra kétszer a hosz- sza, bő kabátra valamivel több. Hogyha szimplaszéles kelméből szabunk, akkor a hosszat másfélszer vagy kétszer vesszük, a termettípusnak és magasságnak megfelelően. —P— XIV. Lajos 72 éves uralkodása alatt Franciaországban a képzőművészet, a műépítészet és a divat kormányügy- gyé vált. Uralkodásának első felében a divat jellemzője a könnyedség, a szabad mozgás és a változatos színezés volt mindkét nem öltözetében. A férfikalapok keményebbek voltak, a csipkével szegett nadrág a földig ért, szabása széles volt. A férfiöltönyöket számos szalag és pántlika díszítette. A női ruhákat is hasonlóan díszítették. A női mellény kivágása bővült, egészen a vállig ért. A szoknya szabása és hossza lényegében nem változott. A barokk korszakban a fantáziát nemes csillogás váltotta fel. A barokk korszak hozta divatba a mai öltözet alapját — a zakót, mellényt és nadrágot. 1690 után a férfiak ruházata egy új elemmel — csipke, vagy pamutkendővel, a mai nyakkendő ősével gazdagodott. Az öltözéket színes harisnya egészítette ki. A parókák színe arany és bronzvörös volt. A félcipők sarka magas, a cipőtől eltérő színű volt. A női ruha stílusában a férfiöltözet ellentéte volt. A felső rész nagy kivágású, a ruha ujja könyökig érő volt. A vállrészt csipkeing fedte. Az enyhén bővülő szoknyát egybevarrták a mellénnyel. A nők általános karcsúságát a fűző hangsúlyozta ki. A barokk korszakban a ruhák anyaga nehéz, drága volt. A divatos szín a skarlátvörös, a meggyvörös és a sötétkék volt. RAJZ: KRISTINA ŠLOSAROVÁ SZÖVEG: VILIAM KRÍŽIK így öltözködtek elődeink
