Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-23 / 70. szám, péntek

Orvosi tanácsadó K! MINT VET... A Vinicai (Ipolyuyék) Efsz- ben az 1972-es esztendő nem tartozott a legeredményesebbek közé. A mostoha időjárás kö­vetkeztében a növénytermesz­tésben jelentős kiesések voltak, melyek károsan befolyásolták az évi termelési eredményeket. Az évzáró elmúlt, a szövet kezet dolgozói már az idei nagy feladatokra készülnek. Példás szervezéssel, kifogást« javítjuk. Időszakonként ellen­őrizzük, zsírozzuk, tisztítjuk és átfestjük a gépeket. így nem­csak azt érjük el, hogy állan­dóan üzemképesek lesznek, ha­nem élettartamukat is jelentő­sen növeljük. Hogy a gyakran felmerülő probléma, az alkatrészhiány el­lenére sikerült eredményes munkát végeznünk, az főleg an­nak köszönhető, hogy műhe­A most alakult szocialista munkabrigád tagjainak egy csoportja (Sapkában Tóth Ferenc, a brigád vezetője) lan munkával fáradoznak azon, hogy az idei év feledtesse az elmúlt esztendő gyengébb ered menyeit. A közösben mindenki tudatá­ban van a régi jó közmondás nak: Ki mint vet, úgy arat. Ezen a téren nem is volt még baj. Minden évben lelkiismere­tes jó munkát végeznek a ta­la (előkészítésnél, a vetésnél. Csinger Sándor agronóm us de­rűs optimizmussal számol be az eddigi munkákról. — Korán jött a tavasz, szin­te nem is volt tél. A jó idő nemcsak lehetővé tette, de kényszerűen is bennünket, hogy március első napjaiban meg kezdjük a tavasziak vetését. Először a széljárta, napsütötte oldalakon került a mag a föld­be. A 400 ha őszi búza mellé elvetettünk 200 ha árpát és 70 hektár cukorrépát. Mihelyt az idő felmelegszik, sorra kerül 90 hektárs silókukorica és 20 ha szójabab vetése is. Az idei tavaszias tél igen kedvező talajt alakított ki a ta­vaszi munkákhoz, bár nedves­ségben igen szegény. A szokott mennyiségű csapadéknak alig egyharmadát kapta a föld. Ez arra ösztönzött minket, hogy gyors „talajzárással“ minimális­ra csökkentsük a nedvesség el­párolgását. 400 hektáron a nit- ratációt is elvégeztük. Bornstein Oszkár mérnök, a szövetkezet gépesítője a gépek munkájával kapcsolatban így tájékoztatott: — Mivel a járás legrégibb szövetkezete vagyunk, a gépe­sítés nálunk igen jó szinten áll. Gépparkunkban minden olyan gép megtalálható, amilyenre gazdaságunknak szüksége van. Ez annak köszönhető, hogy fi­gyelemmel kísérjük a mezőgaz­dasági gépgyártás piacújdonsá­gait, s ha alkalmazásuk nálunk hasznosnak bizonyul, igyek­szünk őket megszerezni. Bár gépparkunk eléggé gazdag, minden évben jelentős össze­get fordítunk gépek vásárlásá­ra. 1972-ben több mint 910 000 koronát fektettünk új gépekbe. Jelenleg 49 kerekes traktorunk van, ebből 5 Crystal 8011-es. Lánctalpas traktoraink száma három. A tavaszi munkák meg­kezdésekor valamennyi üzem­képes állapotban volt, ami a traktorosok gondosságát és a gépjavítók szorgalmas munkáját dicséri. A javítóműhelyekben serény munka folyik. Nagypál Gyula műhelyvezetőtől az iránt érdek­lődöm, hogy milyen eredménye­ket értek el a gépek téli javí­tásában. — Annak ellenére, hogy igen rövid volt a tél, a gépek nagy része kijavítva várta a tavaszi munkák megkezdését. Mindezt, dolgozóink szorgalma mellett, a jó munkaszervezésnek is kö­szönhetjük. A gépek javítását már régen tervszerűen végez­zük. A tavaszi idény után nyom­ban hozzáfogtunk a meghibá­sodott gépek kijavításához, és a rendbe hozott gépeket fedél alá, téli pihenőre helyeztük. Télen is akad munka bőven, ínért nemcsak a hibás gépeket lyeink dolgozói valamennyien jó szakemberek, becsületesen végzik munkájukat. Legtöbben közülük már hosszú évek óta itt dolgoznak. Ismerik a lehető­ségeket, a problémákat, felada­taikat. A kollektív szellem jó, szinte egymás gondotatát is ki­találják. Ez a közösségi szellem eredményezte azt, hogy a mo- torjavító-részleg és a munkagé­pek javítóműhelyének 12 dol­gozója szocialista munkabrigá- dot alakított. Megalakuláskor jelentős feladatokat tűztek ma­guk elé. A munkatermelékeny­séget 25 000 koronával növelik, juk eredményesebbé tétele ér­dekében. A brigád tagjai fiata­lok, közülük három párttag. Ketten, köztük a brigád veze­tője, Tóth Ferenc is, tagjelöl­tek. Meg van rá a lehetőség, hogy e két kollektíva szorgal­mas tagjaiból kiváló eredmé­nyeket elérő munkabrigád ala­kulhasson ki. — A felsorolt eredmények mellett, úgy gondolom, problé­mák is akadnak az üzemben. — Valóban így van, az egyik például a már említett alkat­részhiány. Rendkívül megnehe­zíti munkánkat az, hogy sok esetben hosszas utánjárással sem sikerül beszerezni azt, ami­re éppen szükségünk lenne. A negyvenes Major-traktorokhoz csapágy, főtengely, hüvely, du­gattyú, á Crystalhoz pedig a hengerfej beszerzése okoz gon­dot. Raktárkészletünk általában 400 000 korona körül mozog, de nem minden esetben tudunk megfelelő alkatrészt találni benne, pedig, különösen a téli javítások idején, kell sok. Ezen a téren is közel 110 000 korona értékű alkatrészt használtunk fel a javításokhoz. A másik probléma a javító­műhely. Régi szövetkezet va­gyunk, az elsők között építet­tük az akkor korszerűnek mon­dott műhelysort. A gépek ro­hamos fejlődése következtében műhelyünk (habár gépekkel jól fel van szerelve, meleg le­vegővel fűtött, mosdók, zuha­nyozók vannak hozzá) ma már kissé elavultnak tűnik. Mivel mai mértékkel nézve alacso­nyak, így emelési lehetőség nincs bennük, sőt a motorok füstje is káros hatással van dolgozóink egészségére. Felme­rült már egy mai igényeknek megfelelő új műhely építésének gondolata is, de anyagiak híján megvalósítása egyelőre késik. Nagypál Gyula műhelyvezető eredményes útról tért haza. Balík Sándor raktáros örömmel szemléli a hiánycikknek számító új alkatrészt a gépek javításánál (régi alkat­részek felhasználásával, külön­féle újításokkal) 35 000 koronát takarítanak meg. Munkahelyük és környezetének szebbé tételé­re 300 órát dolgoznak 9900 ko­rona értékben. Állandó kapcso­latot tartanak a szarvasmarha- és a baromfitenyésztésben ala­kult szocialista brigádokkal is, kicserélik tapasztalataikat, meg­beszéléseket folytatnak munká­De bízunk abban, hogy a jövő­ben sokkal eredményesebb éve­ket zárunk, s belátható időn belül ennek megépítésére is sor kerülhet. íme, ilyen egy „veterán“ szö­vetkezet tavaszi „helyzetképe“. A tavalyi szűkös esztendő elle­nére mindenütt bizakodó han­gulat tapasztalható. BŰJTŰS JÁNOS MODERN NÉZETEK A SZÍVINFARKTUSRA Világszerte sokat beszélnek manapság a szívbetegségekről, s ezek között leggyakrabban a szívinfarktusról. Teljes joggal, mivel a fejlett országokban az utóbbi években a szívinfarktus okozza a legtöbb elhalálozást. Sokat beszélünk e betegség mi­benlétéről, okáról, kezelhetősé­géről és megelőzéséről egy­aránt. A múlt évben e proble­matikáról sokat beszéltek az Egészségügyi Világszervezetben is, és ott indították el a jel­szót, amely szerint,, Az ön szí­ve az ön egészsége!“ A szívinfarktus a század ele­je óta a szív leggyakoribb és gyakran halállal végződő be­tegségévé vált, amely nemcsak a középkorú és az idős férfia­kat, hanem a fiatalokat és a nőket is állandóan nagyobb mértékben veszélyezteti. A szívinfarktus leggyakrab­ban a szív koszorúereinek el- meszesedése folytán jön létre, így a szív vérellátása romlik és egyes részeinek vérellátása teljesen meg is szűnik. A vér­rel el nem látott szívizomrész azután elhal, nekrotizál. így ke­letkezik a szívinfarktus. Ha olyan szívizomrész hal el, amely élettanilag fontos, azonnal be­következhet a halál, ha nem oly életfontosságú az elhalt rész, kóros szívinfarktusos tü­netek lépnek fel, de néhány hét múlva az elhalt rész heg­gel gyógyul és az ember élet­ben marad, amíg egy további roham nem ér el egy élettani­lag fontos szakaszhoz. A gyógyulás folyamán a szív koszorúerei között új összekötő ágak nyílnak meg és így a kü­lönben elhalásra ítélt szívizom- rész ismét vérellátáshoz jut. így tehát a beteg szívizomzat ismét működőképessé válik. Itt kell megemlítenem, hogy az érelmeszesedéssel leszűkült szíverekben a vér kavarog, ör­vénylik, s ezért e helyen le­rakodhatnak vérrögök, trombu- sok, amelyek elszabadulva be­kerülnek a véráramba és telje­sen eldugíthatják a szív véko­nyabb ereit, vagy a tüdő és az agy vérereit és így hirtelen ha­lált okozhatnak. Tudjuk, hogy a nagy zsír- és cholesterintartalmú étrend ha­marabb okoz érelmeszesedést és így szívinfarktust is. Ezért gyakoribb a betegség például Franciaországban, ahol sok ál­lati zsiradékot fogyasztanak, mint például Görögországban, ahol úgyszólván csak olívaola­jat használnak. Továbbá teljes bizonyossággal tudjuk, hogy a dohányzás nagyon elősegíti a szívinfarktus megjelenését. ■ Marx életéről és alkotásai­ról szóló közös tévéfilm forga­tását készíti elő az NDK és a szovjet televízió. A több részes, színes tévéfilmet a szovjet Lev Kulidzsanov rendezi. ■ Operafilm készül az idén Szófiában Muszorgszkij operá­jából, a Borisz Godunovból. A Bolgár Állami Opera együttesét Karaján vezényli. A címszerepet Nikolai Gyaurov énekli. Annál nagyobl iá veszély, mi­nél régebben és minél többet dohányzik az ember. A magas vérnyomás szintén hozzájárul e betegség létrejöttéhez, s ezért nagyon fontos a magas vérnyo­más szakszerű és azonnali ke­zelése. Az elhízás és a csekély testmozgás szintén kiváltó té­nyezőként említendő. A külön­féle pszichés, depressziós té­nyezőknek is nagy szerepük vau a szívinfarktus létrejöttében. Lehetőleg kerüljük az idegessé­get és a lelki megrázkódtatá­sokat. A vizsgálatok kimutat­ták, hogyha valaki nem megfe­lelően táplálkozik, dohányzik és magas a vérnyomása, akkor ötször-hatszor nagyobb esélye van koszorúérbetegségre, mint annak az embernek, akire a fent említett kóros tényezők egyike sem hat. A kövérség leginkáb a nem megfelelő táp­lálkozás és az ülő életmód kö­vetkezménye. Abban az esetben, ha valaki csak annyit eszik, amennyire a szervezetének szüksége van és szabad idejét állandó moz­gással a szabad levegőn tölti, akkor bizonyára el tudja ke­rülni az elhízást. A nagy orvosi statisztikák azt bizonyítják, hogy az infark­tust elszenvedők mintegy két­harmada kórházon kívül hal meg. Többségük az első tünete­ket követő egy órán belül, te­hát oly hamar, hogy még keze­lésbe sem tudják őket venni. Ezért oly fontos e betegség megelőzése! Korábban azt taní­totta az orvostudomány, hogy a betegnek szigorú és hosszú ideig tartó ágynyugalomra van szüksége, és ha meg is gyó­gyul, élete végéig szigorúan kí­mélnie kell magát a megerőlte­téstől. Az utóbbi években e téren alapvető változás történt. Ma­napság a beteget a közvetlen életveszély elmúlása után fel­keltik és orvosi felügyelet mel­lett aktívmozgással egybekötött — gyógyításban részesítik. Éti­nek a kezelésnek az az ered­ménye, hogy a kórházból való elbocsátás után ^teljesítőképes­ség sokkal nagyobb, mint a ko- rábbbi gyógymód mellett. A ko­rai felkelés nem hosszabbítja meg a betegség időtartamát. Ezenkívül csökkenti a vérrög- képződményekkel járó szövőd­ményeket, és nem utolsósorba» javítja a beteg lelkiállapotát és meggyorsítja talpraállását. A betegség után nagyon fontos, hogy az emberek állandóan so­kat legyenek a szabad levegőn, sokat mozogjanak. Az állandé tréning meghosszabbítja életű' két és csökkenti az újabb in­farktus lehetőségét. Végezetül annyit, hogy az ésszerű életmód jóformán száz­százalékosan szavatolja a szív« infarktus elkerülését, ha nem hízunk el, nem dohányzunk, nem izgulunk, sokat tartózko­dunk a szabad levegőn és ott pihentető mozgást végzünk. Eb* bői is láthatjuk, hogy elsősor* ban rajtunk, racionális életmó­dunkon múlik e betegség meg­előzése. Dr. JUHÁSZ ISTVÁN! Ismeretes, hogy a Bolgár ■ Népköztársaság a hábo­rú előtt agrárállam volt, fejlet­len iparral rendelkezett, s az országban csak harminc évvel ezelőtt kezdték fejleszteni töb­bek között a gépipart is. Hogy az eltelt időszakban a gépipar milyen fejlődésen ment keresz­tül, arról meggyőződhettünk a szófiai Technoexport Külkeres­kedelmi Vállalat Bratislavában megrendezett kiállításán is. A kiállítást kis területen rendez­ték, de az itt látható kb. 150 gépipari berendezés és makett hű képet adott az említett ipar­ág fejlettségéről. A szófiai Technoexport az egyetlen vállalat a Bolgár Nép- köztársaságban, amely beruhá­zási egységek, ipari berende­zések kivitelével foglalkozik. Eddig Európa, Ázsia és Latin- Amerika 25 országába 420 be­ruházási egységet exportált. A kiállításon olvasható feliratok többek között széles nemzetkö­zi kapcsolataikról tanúskodtak. A bemutatott élelmiszeripari, konzervipari, fűtéstechnikai, 11­léd hódH a kotar gépiin letve a mosodák és tisztítóüze­mek számára gyártott gépi be­rendezéseik már a világpiacon is megtalálhatók, bizonyára el­nyerik a csehszlovák szakem­berek tetszését is. Élelmiszeripari berendezéseik között olyan technikai újdonsá­gok is találhatók, mint például az „AXM 300“ típusú kenyér- szeletelő, burgonyahámozó, illet­ve a nagy teljesítményű „Lani- ko“ gép, amely a fémdobozok automatikus zárására szolgál. A korszerű, nagy teljesítményű hagymaszárításra szolgáló gép­soraik szintén keresettek a nemzetközi piacokon. A hagy­maszárító óránként 650—750 kilogrammos teljesítménnyel dolgozik, és különböző beren­dezések felszerelésével univer­zális gyümölcs- és zöldségfel­dolgozó gépsort nyerhetnek. Ismertek hűtő-, illetve hősza­bályozó berendezéseik, amelye­ket gyümölcs, zöldség, hal, hús, tej és tejtermékek tárolására lehet alkalmazni. A bolgár do­hányipar világviszonylatban is előkelő helyen áll, s berendezé­seiket több országban alkal­mazzák. Jelenleg a bolgár gép­ipar a dohány elsődleges fel­dolgozására szolgáló gépeket gyárt, Csehszlovákia pedig a cigaretta gyártásához szükséges berendezésekkel látja el a pia­cot. A kiállított makettek között láthattuk a különböző gyü­mölcslevek előállítására szolgá­ló gépsort, amelyet irányítópult segítségével működtetnek. A gépsoron a nyersanyag osztá­lyozásától a kész áru csoma­golásáig minden munkamenet automatizált. A szófiai Technoexport prog­ramjában vegy- és gyógyszer- ipari berendezések is helyet kaptak. Programjukban a gép­ipari termékeken kívül üveghá­zak kivitele is szerepel. Eze­ket a zöltség- és a gyümölcs- termesztők számára szállítják. Jugoszláviában, Lengyelország­ban, Magyarországon és Mon­góliában már közkedveltek. A kiállítás rendezői elmon­dották, hogy a szófiai Techno­export és Csehszlovákia üzleti kapcsolatai hagyományosak. Csehszlovákia a Bolgár Népköz- társaságból főleg élelmiszer-és textilipari gépek behozatalára szorítkozik, de a két állam gaz* dasági kapcsolatai állandóan bővülnek. Erről tanúskodik az az egyezmény is, amelyet a Škoda Plzeň és a Skodaexport külkereskedelmi vállalattal kö töttek a dohányipari gépek ko­operációban történő szakosított gyártására. Csehszlovákia és á Bolgár Népköztársaság gépipa­ra között egyezmény született az élelmiszeripari berendezé­sek gyártására is. A bolgár gépipar állandóan lépést tart a kor technikai kö­vetelményeivel. Éppen ez tette lehetővé az ország számára, hogy termékeik iránt az utolsó tíz évben világviszonylatban is egyre nagyobb az érdeklődés. PÁKOZDI GERTRŰO 1973. III. 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom