Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-21 / 68. szám, szerda
a dolgozók sajátos érdekeiket és szükségleteiket, kapcsolódnak be a társadalom politikai életébe s mennek át a társa- dalmi-politikai nevelés nagy iskoláján. A társadalmi szervezetek segítenek megszilárdítani a párt kapcsolatát a néppel, együttműködnek az állami szervekkel, különösen a nemzeti bizottságokkal, és fontos eszközei a közvetlen demokrácia- fejlesztésének. A Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek szerepe fejlesztésének fő irányává a szocialista társadalom politikai rendszerében egyre inkább az állami szervekkel való együttműködésük elmélyítése és az irányításban és az igazgatásban való részvételük válik. A munkásosztálynak a burzsoázia fölött aratott győzelme után a kommunista párt mint a társadalom vezető ereje, a többi szocialista jellegű politikai pártok és társadalmi szervezetek széles népi egységfrontot — politikai bázist alkotnak magasabb fejlettségi fokon, amelyen a szocialista társadalmi rend egész építése nyugszik. A szocialista építés óriási feladatait a szocialista demokrácia fejlesztésének, de az egyes társadalmi szervezetek valóban értékes, hasznos és mindenben kielégítő, érdeklődésük szerinti tevékenységének kibontakozása is megköveteli, hogy társadalmunk politikai rendszerének valamennyi összetevője harmonikusan, kölcsönös ösz- szefüggésben és együttműködésben fejlődjék, hogy erőiket egységes, a szocialista fejlődés felé irányuló áramlatban egyesítsék. A CSKP XIV. kongresszusának határozata emlékeztet rá, hogy „a Nemzeti Front a csehszlovák feltételek között a két nemzet és valamennyi nemzetiség munkásosztálya, parasztsága és dolgozó értelmisége szövetsége lenini politikájának kifejeződése". A Nemzeti Frontnak és a benne tömörült szervezeteknek alapvető felfogásából, pozíciójából és szerepéből — ahogy az keletkezésének kezdete óta megfogalmazódott, és ahogy azt ismételten hangsúlyozta a CSKP XIV. kongresz- szusa — következik a CSKP vezető szerepe, ennek érvényesítése is a Nemzeti Frontban mint egészben, s ugyanígy a benne tömörült egyes társadalmi szervezetekben. A párt vezető szerepének a Nemzeti Front és a társadalmi szervezetek vonalán történő érvényesülése biztosíték arra nézve, hogy az egyes társszervezeteknek érdeklődésük szerinti tevékenysége összhangban fog fejlődni a szocialista építés céljaival, hogy hozzá fog járulni e célok eléréséhez és hogy a társszervezetek közös erőkifejtésével állandóan bővülni fog a dolgozók részvételének aránya az egész társadalom irányításában. Ez az alapvető feltétele a nép egysége állandó megújításának, erősítésének és elmélyítésének a Nemzeti Front bázisán, a benne szerves összetevőként tömörült egyes társadalmi szervezetek tökéletesítésének, aktivizálásának és céltudatos ráhatásának is. Csak a párt vezetésével tudják a társadalmi szervezetek teljes mértékben kibontakoztatni sajátos tevékenységüket tagjaik és az egész társadalom javára egyaránt. A párt vezető szerepe biztosítja egyúttal az egyre elmélyültebb alkotó együttműködést a társadalmi szervezetek között kölcsönösen, valamint közöttük és az állami szervek között, ami egyik legfőbb feltétele a szocialista demokrácia fejlődésének. A Nemzeti Front vezető ereje Csehszlovákia Kommunista Pártja. A párt vezetésével bontakozik ki az egész Nemzeti Frontnak, valamennyi társszervezetének tevékenysége a munkásosztály és a többi dolgozók elvi osztályszövetsége alapján. A Nemzeti Front társadalmi tömegszervezetei — a képviseleti szervek mellett — jelentik egyik alapvető formáját a dolgozók részvételének a szocialista társadalom irányításában, a szocialista állam közvetítésével. A szocialista társadalom életében, politikai rendszerében Jelentős helyet foglalnak el a szakszervezetek és a Szocialista Ifjúsági Szövetség. A szakszervezetek a lenini értelmezés szerint a szocializmusban iskolájává lesznek a népgazdaság irányításának, valamennyi dolgozó szocialista nevelésének. Ez egyrészt a dolgozók törvényesen védett érdekeinek és szükségleteinek következetes védelmét jelenti a bürokratizmus, a jogsértések különböző megnyilvánulásaival szemben, másrészt nevelésüket is a társadalmi érdekek, az élet és a munka szocialista normái irányában, a dolgozók milliói kez- dezményezésének kibontakoztatását jelenti. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom rendkívüli szerepet játszik a dolgozók öntudatának növelésében és a pártunk politikája számára való megnyerésükben. Nem kevésbé fontos szerepet tölt be a Szocialista Ifjúsági Szövetség és ennek pionírszervezete. Ezek feladata, hogy segítsenek a pártnak előkészíteni a fiatal generációt jövendő küldetésére, hogy abban az irányban vezessék tagjaikat, hogy tevőlegesen vegyék ki részüket a társadalmi életből s a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében neveljék őket. Nem volt véletlen, hogy ezek a társadalmi szervezetek, egységük, küldetésük lenini felfogása a szocializmusban, céltáblájául szolgált a jobboldali opportunista erők bomlasztó támadásainak. Az egységes szakszervezeti és ifjúsági mozgalom a CSKP vezetésével, a demokratikus centralizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló tevékenységük semmiképpen sem illett be az új politikai rendszer revizionista modelljébe, mely rendszerben politikai „ellenzéki erővé“ kellett volna lenniük, érdekvédelmi szereppel az állammal szemben, s az ifjúsági mozgalomnak „politikamentes“, tisztán érdekvédelmi szervezetté. Pontosabban meghatározva, mindkét szervezetet fel kellett volna osztani számos kisebb-nagyobb szövetségre a legkülönbözőbb szűk csoportérdekek szerint, amivel a valóságban megbénult volna politikai befolyásuk és jelentőségük a társadalomban. Hasonló volt a helyzet a többi társadalmi szervezetben is — valamennyi, miként a politikai rendszer többi része, tárgya volt a jobboldali erők támadásainak és szándékainak. Gyűlölködő támadásoknak és felszámolási igyekezeteknek volt kitéve a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség, amely a múltban és a válságos években jelentős szerepet játszott a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink megszilárdításában és állampolgáraink internacionalista gondolkodásának elmélyítésében. A válság idején szerzett e keserves tapasztalatok után annál inkább érvényes a tanulság, hogy a szakszervezetek forradalmi küldetése teljesítésének, az ifjúsági mozgalom fejlesztésének és az összes társadalmi szervezetek érvényesülésének döntő és alapvető feltétele a szocializmusban a párt vezető szerepének a megszilárdítása. Ezért hangsúlyozta a CSKP XIV. kongresszusa is. hogy a kommunistáknak a társadalmi szervezetekben végzett munkája jelentős pártfeladat. Vezető szerepének érvényesítéséről a párt a marxizmus— leninizmus tanításából az egyes szervezeteknek mint önálló tömegszervezeteknek sajátos küldetéséből indul ki, mely szervezetek soraikba tömörítik a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és a többi társadalmi réteg tagjait. A párt mindenekelőtt e szervezetek kommunista tagjai s ezek ideológiai, po litikai és szervezési tevékenységén keresztül hat. A párt befolyása érvényesítésének legjobban bevált módszere a kommunisták meggyőző és szervező tevékenysége. Politikai tömegmunkával és erkölcsi befolyással szerzi meg a párt a dolgozók támogatását politikájának megvalósításához. A társadalmi szervezetek pártvezetése nem szorítkozhat utasít- gatásokra, hanem a türelmes meggyőzésre, az érdekek egységére, a kommunisták példamutatásának erejére kell hogy támaszkodjék. Vezető szerepének érvényesítése során a párt nem helyettesíti a szakszervezeteket, az ifjúsági szervezetet és a többi társadalmi szervezetet, annál kevésbé azonosítja küldetését sajátos funkciójukkal a társadalomban. Ez ellentétben lenne a szocialista demokrácia fejlesztésének és a párt vezető szerepe megszilárdításának követelményével. A tevékenység széles területe áll nyitva valamennyi társadalmi szervezet számára az ideológia területén, ahol éles osztályharc folyik, mely nem ismer és nem ismerhet megalkuvást. Itt is sürgetően lép előtérbe a párt vezető szerepe következetes érvényesítésének szükségessége. A társadalmi szervezetek eszmei tevékenységének meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy — a CSKP KB októberi ideológiai plénuma határozatainak szellemében — „szélesen bontakozzék ki az intenzív eszmei nevelő tevékenység, melynek célja nemcsak betetőzni a jobboldal vereségét az ideológia területen, ahogy azt a XIV. kongresszus határozata kötelességünkké te10
