Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-13 / 61. szám, kedd

A Nép győzelme KIÁLLÍTÁS A PRÁGAI HIBERNIUMBAN „Felejthetetlen 'ez a kiállítás... Tanulságos és izgalmas ... Látványos és elgondolkodtató... Mindenkinek látnia kelle­ne..." Ilyen bejegyzésektől hemzsegnek a prágai Hiberniumban a a Nép győzelme címen megnyílt kiállítás emlékkönyvének lap­jai. Nem nehéz megkülönböztetni a tollforgatashoz nem szo­kott gyermekkezek írását a felnőttekétől, vagy a reszkető ke­zű, korábban születettektől... Mindenkiben elismerést és cso­dálatot váltanak ki az itt szerzett benyomások, azokban is, akik érzelmeiket oroszul, angolul vagy németül foglalják sza­vakba. A hagyományos grafikonok, táblázatok, transzparensek és egyéb exponátumok helyett hang- és fényhatásokra a kineti­kára, röviden olyan korszerű technikára, audiovizuális művé­szi eszközökre támaszkodik ez az expozíció, melyek eddig ha­zánkban nem voltak ismeretesek. A kiállítás tervezői ezúttal a történelmi anyagok és adatok felhalmozása helyett inkább arra törekedtek, hogy a látogató a múlt eseményeinek közép­pontjában érezve magát, átélje a tényeket. Miről számol be ez a ragyogó kiállítás? Már a bejáratnál az emberiség történetével találjuk szembe magunkat, hogy á rabszolgakortól a feudalizmuson keresztül a kapitalizmusig az osztályharc legkülönbözőbb formái elevenedjenek fel előttünk. A diaprojektorok az egyes társadalmi rendszerek közötti ellen­téteket hangsúlyozzák. Például az egyik kőfalon megjelenő ókori városok és antik templomok romjai, görög oszlopok ma­radványai, ásatások eredményei és régi ékszerek váltakoznak, olyanok, melyeknek ma is csodájára jár a világ. Egy diszhar­monikus akkord azonban hirtelen véget vet e mesebeli gazdag­ságnak, hogy helyébe az elnyomottakat idézze elénk, azokat, akik verejtékükben fürödve, rongyosan, piszkosan, kérges te­nyérrel küszködnek betevő falatjukért. A kiállítás értékei közé tartoznak Klement Gottwald 25 év előtti saját kezd feljegyzései, levelezésének és beszédeinek töredékei. Sokan érdeklődéssel szemlélik a Nagy Honvédő Háborúból visszamaradt fegyvereket, mások a müncheni szer­ződés aláírásai vagy az elégedetten mosolygó Hitler fényképe előtt álldogálnak elgondolkodva. A fasiszta gyilkosok győzel­mét ünneplő öntelt mosoly láttán ma is ökölbe szorul a kéz... Egyesek a Rudé právo 1939 augusztusában megjelent számát betűzgetik, mely szabadságharcra szólítja fel a népet. A cikk derűlátó hangja indokolt, hiszen a kommunisták jog­gal bíztak győzelmükben, tudták, hogy a világ haladó szelle­mű, békeszerető népei, elsősorban a Szovjetunió nem hagyja cserben őket. Néhány lépéssel odébb Svoboda tábornoknak a csehszlovák hadtesthez intézett egyik hadparancsát fedezzük fel. Majd a náci tábornokokat látjuk, amint a szovjet tisztek foglyaiként menetelnek... bár a háború borzalmai még nem értek véget. A fasiszták vérengzései tovább tartanak, a koncentrációs tá­borok veszélye még mindig nem múlt el.,. A kiállítás különálló részben mutatja be a negyed évszázad előtti dicső februári napokat és azokat az eseményeket, ame­lyek nélkül ma nem építhetnénk a szocializmust. Itt találko­zunk a mai Csehszlovákia igazi képével, azzal az országgal, amely oly nagy gondot fordít a gyermekek nevelésére és mű­velődésére, a családi életre, hazánkkal, mely megbecsüli a munkát és az öregkort. Gondolatokba merülve, lassan lépünk abba a terembe, mely­ben a Nép győzelme című audiovizuális műsor a legmélyebb benyomásokat kelti a látogatókban. /. FriC, a kiállítás terve­zője és rendezője különböző vetítő-vásznak és tükrök segít­ségével ügyesen összefoglalja, hangsúlyozza mindazt, amiben a kiállításon részünk volt. Ennek a nagyobb áttekintésnek kö­szönhető, hogy az egykori és a jelenlegi lehetőségeket mérle­gelve önkéntelenül is feltesszük a kérdést: a helyes utat vá­lasztottunk? Jó munkát végeztünk? A válasz megnyugtató: Igen, a legjobb úton haladtunk és haladunk, nem tehetünk magunknak szemrehányást. Ezért távozunk elégedetten a ki­állításról. Ám sokan bizonyára nem elégszenek meg e pompás, az új­szerűség erejével ható bemutató egyszeri megtekintésével. A meggyőző, de szokatlan benyomások is indokolttá teszik a látogatók nagy érdeklődését, amire május 10-ig — a tárlat nyit­vatartásának napjáig — mindenkinek bőséges alkalma kínál­kozik. KARDOS MÁRTA Molnár János felvétele A lakosság érdekében A Jednota kommunistáinak évzárója Pártunk alapszervezeteinek év­záró taggyűlései mindig fontos határkövet jelentettek és jelen­tenek a további munka szem­pontjából. Ahol a pártszerveze­tek vezetőségei a párttagok széles aktíváját bekapcsolják az évzáró taggyűlések előkészüle­teibe, ott mind az évzáró beszá­molója, mind az azt követő vi­ta és a határozatok meghozzák a fáradozás gyümölcsét. A Rimavská Sobota-i (rima­szombati) Jednota szövetkezet pártszervezetének az évzáró gyűlésén az 54 tagból 52-en je­lentek meg. A beszámoló a párt­szervezet által az elmúlt évben végzett munkát, a dolgozókról való gondoskodást, a gazdasági vezetés területén felmerült problémákat elemezte. Nagy alapossággal mérlegelte, hogy a szövetkezet az elmúlt év fo­lyamán hogyan járult hozzá a pártunk XIV. kongresszusa ál­tal kitűzött feladatok teljesíté­séhez. A pártszervezet minden egyes tagja tudja, hogy a dol­gozóknak nyújtandó szolgálta­tások területén még vannak rej tett tartalékok, melyek kiakná­zása mindannyiuk feladata. A Jednota járási vállalata az elmúlt évben tervezett feladata­it 100,6 százalékra teljesítette, ami 2 204 000 korona többlet-el­adást jelentett. Az elmúlt évet gazdasági vonalon 9 millió tisz­ta nyereséggel zárta. A nyere­ség elosztásakor nem feledkez­tek meg az üzlethálózat javítá­sáról, kiszélesítéséről, valamint a dolgozók szociális és kulturá lis igényeinek kielégítéséről. A beszámoló többek között részletesen foglalkozott a dol­gozók ideológiai nevelésével. Az ideológiai nevelésnek szerves része a párttagság politikai is­kolázása. A vállalat kommunis­táit két alapkörbe osztották be, 20, illetve 21 hallgatóval. A párt­szervezetnek saját propagandis­tái vannak, akik megfelelően gondoskodnak a pártoktatás színvonaláról. A vállalaton be­lül a középfokú pártoktatást (esti iskolát) 21 hallgató láto­gatja, ugyanakkor a propagan­disták rendszeresen részt vesz­nek a járási pártbizottság által szervezett 2 éves tanfolyamon. Golián elvtárs a szövetkezet elnöke felszólalásában a szö­vetkezet előtt álló feladatokról, a kiszolgálás és az elárusítás becsületességéről, a lakosság szükségletei kielégítése fokozá­sáról, valamint arról beszélt, hogy a vállalatokon belül mi­lyen nagy figyelmet kell szen­telni az új szocialista ember formálása kérdéseinek. Gálji elvtárs a pártszervezet sorainak kiszélesítésének fontosságát hangsúlyozta. Simon, Parobek : Slovák, Asztalos és Gál elvtárs a szocialista munkaversennyel kapcsolatosan fejtette ki véle ményét. A vita zárórészében felszólalt még Huiia elvtárs, a JPB titkára, aki elmondta, hogy járás az elmúlt évben milyen gazdasági eredményeket ért el. Az ipari termelési tervét például 100,7 százalékra teljesítette. A járásban 5 százalékkal növeke­dett a nemzeti jövedelem, a la­kosság jövedelme pedig 3,7 szá­zalékos növekedést ért el. A pártszervezet tagsága a szö­vetkezet munkájának tökélete sítése érdekében több pontból álló határozatot fogadott el. PÉK VENDEL, az SZLKP KB dolgozója • Truffaut új filmjének Ame­rikai éjszaka lesz a címe. A film a filmesek munkáját mu­tatja be, az előkészületektől az utolsó vágásokig. A film címe pedig arra az eljárásra utal, amelynek segítségével fényes nappal készítik el az éjjeli fel­vételeket. A műhelyfilm fősze­replői Alexandra Stewart és Jean-Pierre Leaud lesznek. G Tv-film készül Jurij Nagí bin A siker csúcsa című novel­lájából. A tv-változatot — mely­nek címe Egy csendes élet di­cső pillanata — Peter Mikulík, a bratislavai televízió munka­társa rendezi. Az érdekes tör­ténet egy amerikai tudósról, a rák elleni orvosság feltalálójá­ról szól. A Szlovák Televízió műtermeiben készülő alkotás főbb szerepeit Michal DoColo­manskí (dr. John Guy feltalá­ló) és Ladislav Chudík alakítja. BESZÉDES TÁRLAT JÁN ZELIBSKY KÉPEI A bratislavai Városi Képtár kiállításán közel három évtized terméséből kiragadott, magas művészi szintű 37 festmény fém jelzi Jón Zelibsky emberi és alkotói magatartását. Festő, aki szembenéz a múlt­tal. Döbbenetes időkre — a negyvenes évek elejére — em­lékeztetnek vásznai, amelyek a fasiszták megszállta Prága foj­togató levegőjét éreztetik. (Ri­adó, Berepülés, Menekülök, Gyűjtőtábor, Prága 42 ben). Nyíltan vagy burkoltan, a bib­lia, vagy a Jánosík-legenda ürügyén expresszív erővel köz­li a testet-lelket nyomorító erőszak megnyilvánulásait, s a velük szembeni ellenszegülést IÚjságárus). A lefogott színek, a félhomályba mosódó, meg­nyújtott formák az önmagán átszűrt valóság szövevényes­ségének érzékeny kivetítései. A felszabadult cseh főváros­ban élő Zelibsky a haladó szel­lemű Augusztus 29-e csoport tagja lesz. A hazai festők közül ő volt az első, aki á Szlovák Nemzeti Felkelés jeleneteit a tompa barna, kék és zöld szí­nek hármashangzatával foglal­ja képbe. 52-ben tér vissza Bratislavába, ahol a Képzőmű­vészeti Főiskola tanára és egy ideig rektora lesz. A .hatvanas évektől kezdve felváltva dolgo­zik olajjal, s pasztellel. A mélyen gyökerező háborús" élmények képezik jórészt mü­vei tartalmát. Olykor drámai erejű látomássá sűrítve fejezi ki őket !Halott bajtárs, Höp­cédulát osztogató asszonyok, Tavasz, Háború). A vérbeli fes­tőnek, Ján Zelibsky nemzeti művésznek a hetvenes évekbeli kompozíciói IAlkony, Szlovák ballada, A parasztság forradal­mi mozgalma) már az alkotói összegezés korszakát jelzik. BÁRKÁNY JENŰNÉ Könyvkiadás és könyvterjesztés Három kérdés Cselényi Lászlóhoz, a Madách Könyv* és Lapkiadó sajtóreferenséhez • A könyvhónap kapcsán ar­ra kérjük Önt, Cselényi elvtárs, hogy röviden vázolja, milyen akciókat szervez a kiadó ebből az alkalomból? — A könyvliónap immár évek óta a legjelentősebb eseménye a Szlovák Könyvkultúra Köz­pontja által rendezett „Kni2­ná zatva", („Könyvtermés") cí­mű kiállítás, melynek kereté­ben a szlovákiai könyvkiadók egy-egy megelőző év könyvter­mésének keresztmetszetét mu­tatják be. Ennek az akciónak a megrendezésében kiadónk is rendszeresen részt vesz. Az idei kiállításon, mely március 16-tól 28-ig tart, több mint negyven tavalyi ki­adványunk szerepel majd. Ter­mészetesen nemcsak ez az egy akciónk lesz a könyvhónapban. A bratislavai Magyar Könyves­bolttal közösen több iskolában kiállítást rendezünk. A köny­veknek a hírközlő eszközökkel történő propagálására külön gondot fordítunk. E célból a ki­állítás megnyitása alkalmából sajtótájékoztatót tartunk, me­lyen beszámolunk múlt évi eredményeinkről s idei terve­inkről. • Ön szerint melyek a múlt év legjelentősebb Madách-kiad­ványai? — Az eredeti csehszlovákiai magyar munkák közül Duba Gyula „Valóság és életérzés" című esszékötetét. Tőzsér Árpád ,JSrintések" című verseskönyvét és a „Fekete szél" című anto­lógiát tartom a legjelentősebb kiadványoknak. Külön öröm számunkra, hogy fellendülőben van az eddig szinte nem léte­zett csehszlovákiai magyar if­júsági irodalom. Dávid Teréz „A jeneketlen láda kincsei" s Petrik József „Nyolc színű szi­várvány" című kötete e gazda­godás első fecskéi. Politikai szempontból is fontos kiadvány Szabó Béla „Mindhalálig" cí­mű regénye, Steiner Gábor élet­története. A cseh és a szlovák irodalomból első helyen Mi­roslav Válek „Válogatott ver­sei'-t említeném, mely hazai és magyarországi műfordítók tolmácsolásában a „Versbará­tok Köre" sorozatban jelent meg, továbbá Alfonz Bednár „Egy marék aprópénz" című regényét s Karel Capek „Elbe­szélések", illetve „Barangolások Európában" című kötetét. • Hallhatnánk valamit a tó- és propagandarészleg egyéb tevékenységéről, terveiről is? A sajtó- és propagandarész­leg legfontosabb feladata egy­részt a kiadványok terjesztése, másrészt a könyvek köztudat­ba kerülésének az elősegítése. Ennek leghatásosabb eszköze a kritika. Ebből a szempontból nem panaszkodhatunk. Kiadvá­nyainkról az utóbbi időben vi­szonylag sokat írtak. Fontos dolog ez, ha meggondoljuk, hogy némelyik lap például egy időben alig foglalkozott köny­veinkkel. Mind a kiadó, mind a csehszlovákiai magyar írók igényt tartanak a kritikára. Mindezt azért említem meg, mert sajtó- és propaganda-rész­legünk legfontosabb feladatát éppen az elmondottakkal kap­csolatos tevékenységben látom. További terveinkben a Jókai­napokon és a budapesti ünnepi könyvhéten való részvételünk megszervezése, propaganda-ki­adványaink, így az 1973. évi ki­adói terveinket tartalmazó tá­jékoztató eljuttatása az olvasók­hoz, könyvkiállítások megszer­vezése, könyveinknek az író-ol­vasó találkozókra való eljutta­tása szerepel. Külön feladatot jelent számunkra a „Magyar Könyvbarátok Köre" és a „Vers­barátok Köre" előfizetőtábo­rának a bővítése. Ezenkívül egy új feladat hárul ránk, ugyan­is 1973. január elsejétől a Ma­dách Könyv-és Lapkiadóban ké­szül az Irodalmi Szemle, mely ősszel fennállásának 15. évfor­dulóját ünnepli. Az elmúlt évek­ben keveset törődtek e folyó­irat előfizető-táborának bővíté­sével, s ezt most nekünk kell helyrehoznunk. Úgy véljük, a kérdéseinkre kapott válaszok kifejezik, hogy a könyv hónapja alkalmából ez idén is sok, tartalmas, a könyvet népszerűsítő rendez­vényre kerül sor. TÖZSÉR LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom