Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-08 / 33. szám, csütörtök

A DÖNTŐ NAPOK Határozottan a reakció minden kísérlete ellen Február harcosai (Lőrincz Gyula rajza) NAPI FELADAT Nagyobb figyelmet a pártcsoportok tevékenységének % A siker feltétele a rendszeres munka A csehszlovákiai belpolitikai válság 1948 februárjának máso­dik felében pattant ki, a való­ságban azonban a válság tüze már hosszú idő óta parázslóit, s a haldás és a reakciós erők összecsapásainak hosszú soro­zatában nyilvánult meg. Ebben az éles osztályharcban határo­zottan megformálódott a két pólus: az egyik oldalon a CSKP vezette munkásosztállyal az élen a szocializmust igenlő, a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal való együtt­működést szorgalmazó haladó erők, a másik oldalon pedig a burzsoázia és bérencei képvise­lői, amelyek a München előtti köztársaság viszonyaiba akar­ták visszatéríteni az országot. A kommunisták felsorakozá- sa, növekvő befolyása és a nép­tömegeknek a CSKP politikája iránti bizalma nyilvánvalóvá tették, hogy az elkövetkező vá­lasztásokon Csehszlovákia Kom­munista Pártja döntő győzelmet arat. Ez a tény a reakció táborát fokozott aktivitásra, majd egy­re inkább hazárdjátékra ösztö­nözte. A nemzeti szocialista, a néppárti, a demokratapárti és a jobboldali szociáldemokrata vezetők, a reakciónak a kor­mányban és a parlamentben le­vő képviselői közös haladásel­lenes frontot szerveztek és egy­re jobban fokozták szabotáló tevékenységüket. Bár e pártok képviselői 1947 decemberében a Nemzeti Front gyűlésein azt ígérgették a népnek, hogy tá­mogatják a készülő mezőgazda- sági és szociális törvények el­fogadását — főleg az első föld­reformtörvény revízióját, a ta- gosítási törvényt, a szociális biztosítási törvényt stb., ennek ellenére e pártok képviselői már januárban mindent elkö­vettek a kormányban és a par­lamenti bizottságokban az em­lített törvények elutasításáért, illetve jelentékeny módosítá­sáért. A CSKP teljes erejével arra törekedett, hogy a nép for­radalmi vívmányait lerögzítő új alkotmányt még a választások előtt elfogadják, ezzel szemben a reakció képviselői ezt min­den módon fékezték és elodáz­ták. A reakció mesterkedései az 1947-es év végén és az 1948- as év elején szinte teljesen megbénították a parlamenti bi­zottságok és a kormány mun­káját. A nemzeti szocialista, a néppárti, a demokratapárti és a szociáldemokrata jobboldal­nak 1948 elején háromszor is sikerült kommunistaellenes tömböt létrehoznia és a fontos törvényjavaslatok, így a közal­kalmazottak fizetésének rende­zéséről, az új földreformról és a nemzeti biztosításról szóló törvényjavaslatok elfogadását megakadályoznia. A nemzetgyű­lés mezőgazdasági bizottságá­nak döntése a kormány és a Nemzeti Front által már jóvá­hagyott törvényjavaslat eluta­sításáról óriási felháborodást keltett országszerte a falusi dolgozók körében és határozott fellépésre ösztönözte a mező- gazdasági bizottságokat a föld- birtokosi és az egyházi földek felparcellázására irányuló tö­rekvésükben. A kormány és a parlament tevékenységének szabotálásával, az ország rendjének felforga­tását célzó aknamunkával, az államosítás továbbfolytatásának és a földbirtokok felosztásá­nak akadályozásával egyidejű­leg a reakció összpontosított támadásokat intézett a népi demokráciát következetesen vé­delmező nemzetbiztonsági tes­tület és a Belügyminisztérium ellen, s a belpolitikai válság (kirobbantásának időpontjára fegyveres akciókat is előkészí­tett. A Rudé právo február 21-1 számában „A nemzetbiztonsá­gi testület ellen uszítanak, mert üldözi a felforgatókat, a feketézőket, a kémeket és az összeesküvőket“ címmel nagy cikk jelent meg, amely szem- beszállt a reakciós erők táma­dásával. A cikkben a többi kö­zött azt olvashatjuk, hogy a nemzetbiztonsági testület a fe­ketézők elleni törvény életbe­lépése óta eltelt egy év alatt ezer bűnvádi feljelentést tett a feketézők ellen, a nemzeti szo­cialista Drtina igazságügyi mi­niszter bírósága azonban a fe­ketézőknek csak egy százalékát ítélte el. Az utóbbi időben a Belügyminisztérium és a nem­zetbiztonsági testület ellen megújuló támodások célja az, hogy ezekbe a szervekbe is be­hatoljon Drtina bíróságának szelleme — az elnézés a nép ellenségeivel szemben, ugyan­akkor a kérlelhetetlen fellépés a legjobb csehszlovák hazafiak ellen. A biztonsági testület ha­tározott harcot folytatott a ban- derista bandák ellen, ebben a harcban a legnagyobb áldoza­tokat hozta. A nemzeti szocia­lista vezetők azonban azt a né­zetet hangoztatták, hogy a ban- deristák ellen ne harcoljanak, hanem szabad átvonulást bizto­sítsanak nekik. Az Igazságügyi Minisztérium szervei a bande- ristákban „szegény üldözötte­ket“ látnak, ugyanakkor a nem­zetbiztonsági testület a bande- ristákat a cseh, a szlovák és a lengyel nép fasiszta gyilkosai­nak tartja. A nemzetbiztonsági testület Szlovákiában meghiú­sította az államellenes összees­küvést, az idejekoráni közbe­lépésnek köszönhetően a biz­tonsági szervek 1947 őszén meghiúsították a szlovák ál­lamellenes összeesküvők terveit és tovább folytatják sikeres harcaikat a ludák elemek ma­radványai ellen — hangoztatja befejezésül a cikkíró. A demokrata párt is teljes erővel részt vett a nemzetbiz­tonsági testület elleni kampány­ban. A Szlovák Nemzeti Tanács 1947 karácsonya előtti ülésén a demokrata párt egyes képvi­selői arcátlan, durva kiroha­nást intéztek a nemzetbizton­sági testület ellen. Ez a táma­dás széles körű felháborodást keltett a szlovákiai dolgozók körében és a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsának elnök­sége is élesen elítélte. Arról, hogy milyen elemeket védelmeztek a reakciósok a nemzetbiztonsági testülettel szemben, sokat olvashatunk a kommunista párt sajtójában. A Rudé právo például hírt adott róla, hogy „Letartóztatott nagy­üzért a nemzeti szocialista párt járási bizalmijává választották“. J. Kotrbát, a Vejprti Jnb elnö­két letartóztatták, mert a járás számos gyárának értékes gépeit bűnös módon szétlopkodta, il­letve bűntársainak elherdálta. A Pilz cég vagyonát, amelynél mint likvidátor működött, el­titkolta a Nemzeti Megújulás Alapja és az Iparügyi Miniszté­rium elől és ily módon lehető­vé tette több mint száz textil­ipari gép szétlopkodását. A kár mintegy 1 millió 600 ezer koro­na. A további vizsgálatnál meg­állapították, hogy Kotrba köz­reműködésével a Borusia és Müller cég használható gépeit kilónként 1 koronás áron ad­ták el magánvállalkozóknak. S ezt az embert a Svobodné slo­vo híre szerint a nemzeti szo­cialista párt járási bizalmijává választották meg. A külföldi kémügynökségek is fokozták a köztársaság elleni tevékenységüket. A pártlapok számos hírben tudósítottak ké­mek letartóztatásáról. Szlová­kiában például letartóztatták a banderista bandák egyik tagját, aki 1947 őszén bandájával ra­bolva és erőszakoskodva vonult át hazánk területén a nyugati hatalmak németországi megszál­lási övezetébe. Onnan néhány hónap múlva visszaküldték Csehszlovákiába kémkedési cél­lal, hogy adatokat közöljön a hadseregről, a légierőről, a nemzetbiztonsági testületről, az államosított vállalatok termelé­si programjáról, a politikai vi­szonyokról, főleg pedig, hogy kapcsolatba kerüljön a szlová­kiai államellenes szervezetek­kel. A Rudé právo február 25-i számában arról olvashatunk, hogy a Nemzetvédelmi és a Bel­ügyminisztérium idejekoráni közbelépése államellenes fegy­veres puccs előkészítését lep­lezte le, melyet a nemzeti szo­cialista tisztségviselők szervez­tek. A fegyveres akciókat a nemzeti szocialista párt úgyne­vezett védelmi bizottságaiban készítették elő. A nemzetbizton­sági szervek rajtaütésszerű ház­kutatást tartottak a nemzeti szocialisták központjában és a vinohradyi járási titkárságon. A vizsgálat során kiderült, hogy a fegyveres akciók előkészüle­teit minden részletre kiterjedő­en megtették. Egy elfogott „helyzetjelentés“ szerint az ál­lamellenes puccskísérletet a nemzeti szocialista párt védel­mi bizottságában készítették elő, mely összekötők útján tar­tott kapcsolatot a párt politi­kai tisztségviselőivel, ellenőriz­ték a hadsereg és a nemzetbiz­tonsági testület alakulatainak helyzetét, további fegyverek megszerzéséről gondoskodtak és előkészületeket tettek a rádió elfoglalására. A biztonsági szervek Prága XII. körzetében letartóztattak két katonatisztet — Teichmann törzskapitányt, a nemzeti szo­cialista párt kerületi védelmi bizottságának tagját és J. Né- meček törzskapitányt, a nem­zeti szocialista párt központi bizottsága védelmi bizottságá­nak tagját és több polgári sze­mélyt. A letartóztatottaknál illegálisan tartott fegyvereket találtak. A kivizsgálásnál meg­állapították, hogy Teichmann törzskapitányt a rádió épületé­nek elfoglalásával bízták meg, s amikor ezt az idejében meg­tett biztonsági intézkedések le­hetetlenné tették, akkor intéz­kedett, hogy a rádió épületébe kártevőt csempésszenek be a legfontosabb berendezések meg­rongálására. A kivizsgálással az is kide­rült, hogy a nemzeti szocialista párt védelmi bizottságai febru­ár közepe táján naponta titkos értekezleteket tartottak. Az egyik ilyen találkozón, melyre február 20-án Vinohradyban ke­rült sor, Bláha, a nemzetbiz­tonsági testület törzskapitánya tájékoztatta a részvevőket. Je­len volt a már említett Neme- Cek és Teichmann, valamint Bi- Cite nevű joghallgató, akit az összeesküvők „Mirek“ néven is­mertek. Az egyetemista kihall­gatása során beismerte, hogy Bláha a nemzeti szocialista pártnak rendszeresen elárult katonai és biztonsági titkokat, a nemzetbiztonsági testület pa­rancsnokságán és a Belügymi­nisztériumban szolgálati jelen­téseket és az egységek elhe­lyezkedéséről szóló jelentéseket tulajdonított el, s ezeket a nemzeti szocialista párt vezető funkcionáriusainak adta át. Bláha Prágából megszökött, de Náchodban letartóztatták. Bű­nös tevékenységét beismerte. A testvérgyilkos akciók ter­vét hónapokon keresztül készí­tették elő a nemzeti szocialista párt vezetői és arra az időpont­ra rögzítették, amikor a bel­politikai válság kicsúcsosodását várták. Bláha például február 9-én látogatást tett a nemzeti szocialista párt központjában, ahol megkérdezte Fr. Cerno- hlávek titkárt, kinek adta át a Nagy Prága részére kidolgozott „riasztási tervet“. A titkár a párt biztonsági bizottsága tag­jához, O. Hora képviselőhöz küldte... A biztonsági szervek megállapították, hogy a nem­zeti szocialista funkcionáriusok a fegyvereket a készültségi helyre szállították és február 18-án a fegyvereknél elrendel­ték a készültséget... A reakció mindent kockára lett, hogy Csehszlovákiában a visszájára fordítsa a történe­lem kerekét. Csehszlovákia Kommunista Pártja azonban a dolgozó nép szüntelenül növek­vő bizalmára támaszkodva a leghatározottabban szembeszállt a reakció minden provokáció­jával és rendíthetetlenül mun­kálkodott a Gottwald újévi be­szédében foglalt feladat valóra váltásán, miszerint a reakció ügynökeire „ ... Űjabb, még sú­lyosabb vereséget kell mérni, meg kell tisztítanunk tőlük az oly sok áldozattal épített vilá­gos, széles és szilárd utunkat a jobb holnap felé." GÄL LÁSZLÓ A párt szervezeti struktúrájá­ban a pártcsoportoknak is nagy a jelentőségük. Bár többnyire kis kollektívákról van szó, ez nem jelenti azt, hogy a párt­csoport jelentősége is kicsi. Ellenkezőleg bizonyos felada­tokat éppen a kis létszámú pártcsoportok oldhatnak meg rugalmasan és maradéktalanul. Rugalmasságuk abból ered, /hogy a pártcsoportok tagjai rendszerint ugyanabban a mun­kakörben, ugyanazon a munka­helyen, gyakran ugyanabban a műhelyben dolgoznak, vagyis összeköti őket a közös feladat. A feladatok megoldásához kö­zösen kell hozzájárulniuk. Ugyancsak közösen kell kitűz­niük a feladatokat és menet közben is ellenőrizniük teljesí­tésüket. A pártegység létrehozá­sa és állandó szilárdítása tulaj­donképpen a pártcsoportban kezdődik. Ez persze nem jelenti azt, hogy a pártcsoport minden fel­adatot megoldhat önállóan, az alapszervezet nélkül. Bizonyos feladatokkal azonban felesleges lenne a taggyűlést terhfelni. Például a Zlatná na Ostrove-i (Csallóközaranyos) Efsz párt- szervezetében a tejhozam foko­zásának kérdésével az állatte­nyésztési csoport kommunistái foglalkoztak részletesen. A nagy vállalatok, üzemek kom­munistái is a pártcsoportokban foglalkoznak a termelési fel­adatokkal kapcsolatos részlet- kérdésekkel. A nitrai Plastika üzemben a pártcsoportok mun­katervében a termelési felada­tok rendszeres ellenőrzése is szerepel. Azt is rendszeresen ellenőrzik a pártcsoportok, hogy tagjaik milyen aktívak a feladatok teljesítésében, a mun­kakezdeményezésben. Ugyan­csak kötelességüknek tekintik a pártcsoportok tagjai a szo­cialista munkaversenybe való bekapcsolódást, a versenyben álló kollektívák állandó támo­gatását. Munkatervüri összaállításánál a pártcsoportok az alapszerve­zetre háruló feladatokból in­dulnak ki. Az alapszervezetek pedig az üzemi pártbizottság határozatait tartják mérvadó­nak a feladatok kitűzésekor, így érvényesül a feladatok tel­jesítése terén is a pártéletben a demokratikus centralizmus elve, hiszen a legfelsőbb párt­szerv határozatainak teljesíté­séhez a legkisebb közösség, a pártcsoport is hozzájárul. A; <pártcsoportokban elhangzó észrevételek pedig — jelentősé­güktől függően — eljutnak akár a legfelsőbb pártszerv­hez. A pártcsoportok tanácsko­zásán ugyanis rendszerint részt vesz az alapszervezet vezető­ségének képviselője, az alap­szervezet gyűlésén jelen van a centrális bizottság képviselője stb. A pártcsoport hatáskörét meghaladó kérdéseket a cso­port tagjai mindig továbbítják az alapszervezet vezetőségének, ismertetik a taggyűléssel, hogy az, ha szükséges, felsőbb párt-, vagy gazdasági szervhez for­dulhasson a megoldás érdeké­ben. A pártcsoportok összejöve­telein rendszerint azt is meg­állapítják, hogy ki ismerteti az alapszervezet gyűlésén a szó­ban forgó kérdést. A pártcso­port leggyakrabban azt bízza meg a feladattal, aki a kérdést a legjobban ismeri. Természetesen nemcsak a ter­melési feladatok teljesítésével foglalkoznak a pártcsoportok, hanem egyéb fontos kérdések­kel is. Gondoskodnak például arról, hogy az alapszervezet taggyűlésén a csoport tagjai közül senki se hiányozzon in­dokolatlanul. Megállapítják a csoport tagjai hiányzásának okát, s az igazolatlanul távol maradókat felelősségre vonják. Ugyanezt teszik a pártoktatás­ról távol maradók esetében Is. Ellenőrzik azt, hogyan telje­sítik pártfeladataikat a csoport egyes tagjai. Aki nem teljesíti maradéktalanul feladatát, az­zal elbeszélgetnek, felelősség­re vonják. Az alapszervezetek rendsze­resen értékelik a pártcsopor- tok munkáját. Nem feledkez­hetnek meg erről a feladatról az idei évzáró taggyűlések sem. Az értékelés elmulasztása, vagy a felületes értékelés a pártcsoportok aktivitásának csökkenését eredményezhetné. Ez pedig súlyos hiba lenne, hiszen az alapszarvezetek mun­kájának sikere a pártcsoportol: alaposan szervezett, aktív te­vékenysége nélkül el sem kép­zelhető. FÜLÖP IMRE A Mutotechna vállalat nitrai motorkerékpár-javító üzeme a múlt évben 660 motorkurékpárt javított meg. Az üzem vezetője, Dmga Géza már 47 éve dolgozik a szakmában. Az idén nyugdíjba megyi A képen Druga Géza beavatja fiát, Pétert, a szakma titkaiba. (P. Matis felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom