Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-07 / 32. szám, szerda
FELVÉTELI LEHETŐSÉGEK A FŐISKOLÁKON 10 300 hallgatót vesznek fel az első évfolyamba Az iskolaügyi miniszter kollégiuma ezekben a napokban hagyta jóvá a főiskolai hallgatók 1973—1974. évi felvételi tervét. Szlovákiában a főiskolák első évfolyamainak nappali tagozatára 10 300 hallgatót vesznek fel. A 13 főiskola közül a legtöbb hallgatót — szám szerint 2440-et — a bratislavai J. A. Komenský Egyetem. Ezek közül a bratislavai jogi 'karon 230, košicei kihelyezett munkahelyén 130, a bratislavai orvostudományi karon 300, a martini orvostudományi karon 120, a gyógyszerészeti karon 250, a természettudományi karon 580 (tagozódás: fizika-matematika 200, geológia és földrajz 50, vegyészet 50, biológia 20, természettudományi tanárképző 260) hallgató folytathatja tanulmányait. A testne- velésii kar első évfolyamába 145, a filozófiai karra 275 (tagozódás: társadalomtudományi tanárképző 155, szociológia 20, történelemtudomány 20, pszichológia 20, pedagógia 10, filozófia 10, és újságírás 40) hallgatót vesznek fel, a trnavai pedagógiai karra pedig, ahol új kombinációként bevezetik a testnevelés-honvédelmi nevelést, és a különleges pedagogikát, 410 hallgatót vesznek fel. MŰSZAKI LEHETŐSÉGEK A bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola 2340 hallgatót vesz fel. Ebből a gépészeti kar 590, az elektrotechnikai 560, az építészeti 640, a vegyi-technológiai pedig 550 hallgatót, de emellett 20 hallgató számára megkezdik az új kombináció bevezetését: a textil, a bőr, a gumi és a műanyagtechniika szakot. A košicei Műszaki Főiskola 930 diákot vesz fel, ebből 80-at a bányászati, 150-et a kohászati, 450-et a gépészeti és 250- et az elektrotechnikád karon. A žilinai Közlekedéstudományi Főiskola 850 első éves hallgatóra számít. Ezekből 535 a gépészeti-e! ektrote chnikai, 315 pedig a közlekedés-üzem- forgalmi és gazdaságii karon folytathatja tanulmányait. 55 hallgató számára létesítik újdonságként a postaforgalmi és gazdasági szakot. A zvoleni Erdészeti és Faipari Főiskola a faipari karra 150, az erdészeti karra 130 hallgatót vesz fel. A nitrai Mezőgazdasági Főiskola 720 hallgatóra számi1:, ebből 380 kerül az agronőmiai, 190 az üzemi-gazdasági és 150 a gépesítési karra. LEHETŐSÉGEK A P. J. ŠAFÁRIK EGYETEMEN A košicei P. ). Šafárik Egyetem 980 hallgatót vesz fel. Ebből az orvostudományi karra 240-et, a természettudományira 230-ait, a prešovi filozófiaira 140-et, és a prešovi pedagógiai karra 370 hallgatót. Üj kombinációként kínálkozik a matematika-polgári nevelés, a testnevelés-honvédelmi nevelés, valamint a szlovák nyelv-polgári nevelés. A košicei Állatorvosi Főiskola 100 hallgatóra számít. A bratislavai Közgazdaság; Főiskolára 790 hallgatót vesznek fel, ebből 200 hallgatót a népgazdasági, 151-et a termelés-gazdasági és irányításii, 190- et a kereskedelmi és 140-et az irányítási karra. A PEDAGÓGIAI KAROK Tr na ván kívül jelentkezhetnek a hallgatók a nitrai pedagógiai karra is, ahol 95 hallgató nyerhet tanítói képesítést az alapfokú kilencéves iskolák 1.—5., 220 hallgató pedig a 6. —9. évfolyamai számára. Üj kombinációként kínálkozik: szlovák nyelv-polgári nevelés, testnevelés-honvédelmi nevelés, a magyar tagozaton pedig szlovák nyelv-polgári nevelés. A Banská Bystrica-i pedagógiai karra 360 hallgatót vesznek fel, ezek közül 110-en az alapfokú iskolák 1.—5., 250-en pedig 6.—9. évfolyamai számára nyerhetnek képesítést. Új kombináció a testnevelés-honvédelmi nevelés, valamint a matematika-polgári nevelés. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a bratislavai Színművészeti Főiskola 50, a Képzőművészeti Főiskola 30, és a prágai November 17 Egyetem társadalomtudományi karának bratislavai kihelyezett munkahelyére 40 hallgatót vesznek fel. A prágai Károly Egyetem higiéniai karára Szlovákiából 60, a prágai Közgazdasági Főiskola közlekedés- gazdasági és irányítási karára 10, a brnói Mezőgazdasági Főiskola kertészeti karára 20, a prágai, a brnói, a libereci és az Ostrava i főiskolák különleges tagozataira további 138 hallgató jelentkezhet. A SZEMÉLYI ÉS A TÁRSADALMI ÉRDEKEK ELLENTÉTE Természetesen Szlovákiában sokkal többen szeretnének főiskolára jelentkezni. Az érdeklődők között első ízben vannak, akik gimnáziumban érettségiztek, de még az általános középiskolákban érettségizettek is. Az előzetes felmérés szerint még mindig nem sikerült megteremteni a személyi érdekek és a társadalmi érdekek összhangját. A következő tanévben is valószínű a túljelentkezés a jogi, az orvostudományi és a filozófiai karokon, ahova — társadalmunk fejlődése érdekeivel ellentétben — olyan diákok is jelentkeznek, akik minden feltétellel rendelkeznek ahhoz, hogy műszaki képesítést szerezzenek. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a társadalom, amely egy diplomás ember kiképzésére 640 000 koronát fordít, joggal érvényesíti ezen a téren saját érdekeit. HOGYAN TOVÁBB? Az itt közölt adatokat a legközelebbi napokban még részletesebben megkapják az érdekelt középiskolák. A jelentkezéseket a főiskolák egyes karaira az adottságok és a távlati lehetőségek alapos és megfontolt figyelembevételével március végéig a középiskolák igazgatóihoz kell benyújtani. A jelentkezéseket az igazgatók április 15-ig juttatják el az illetékes karoknak. A főiskolai felvételi vizsgákat június 20-a után tartják. A vizsgákon írásos teszteléssel vizsgálják a jelentkező tudását, ezt ugyanilyen célú beszélgetés követi, amelynek során vizsgálják a jelentkező politikai és kulturális felkészültségét is. A középiskolák átfogó módon értékelik a jelentkezőket, jellemzik családi környezetüket és értékelik, hogyan vesznek részt a jelentkező szülei a szocializmus építésében. Ez a felvételi rendszer hivatott biztosítani a demokratikus kiválasztást, hogy főiskoláinkra társadalmunkhoz hű diákok kerüljenek, olyan politikai és szociális összetételben, amely megfelel társadalmunk összetételének. JÁN KOMEŠ Élenjárók a kezdeményezésben Február másod ikán jártunk a Malé Šárovce-i (Kissáró) szövetkezetben, egy nappal az évzáró taggyűlés előtt. Az ember ast gondolná, hogy ilyenkor csak az irodákban, az állattenyésztésben, esetleg a gépek javításánál folyik a munka, a növénytermesztők pedig pihennek, sütnek-főznek és várják a tavaszt. A tavaszt itt is várják, csakhogy nem a konyhákban, esetleg a kötőtű, vagy a varrógép mellett, hanem a szövetkezet fűtött fóliakertészetében. A gazdasági udvar közelében egy régi dohányszárító és két ódivatú tyúkól látható. A baromfikifutó heiyén hosszú fóliasátrak sorakoznak. A szépen kitatarozott tyúkólakban ügyes kezű lányok tápkockákat gyártanak, Gács Etel, Lőrinc Irén, Mokos Erzsébet, Birdács Ilonka, Lénárt Etel és Viglerszky Éva keze alatt szinte ég a munka. Amolyan manufaktúrás eljárás ez, géptől és embertől együttes erőkifejtést igényel, de a lányok jókedvűen végzik. Talán a másnapi évzáró gyűlésre, és az ezzel járó szórakozásra gondolnak, vagy talán arra, hogy rövidesen búcsút vesznek ezektől a — bizony, ma már eléggé kezdetlegesnek tűnő — masináktól. A minap ugyanis új holland kockagyártó gépet kapott a szövetkezet, amely ezektől sokkal többet „tud“. Óránkénti teljesítménye 18 000 tápkocka, méghozzá különböző méretekben. Az eddigi berendezéssel 600 tápkockát gyártottak egy óra alatt. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez az elmés szerkezet egy újabb forradalmi változást jelent a kissárói fóliáskertészet egyébként is egyedülálló technológiájában. De nézzünk először körül, vegyük szemügyre, hogy mit rejtenek ilyenkor a fóliasátrak. Az első sátorban palántanevelés folyik, ezt kettős fóliaréteggel védik a hideg és az esetleges hóviharok ellen. A sátrakat alulról és felülről is fűtik. A talajfűtés központi kazánháza a régi dohányszárítóban van, a tüzelőanyag fűtőolaj, adagolását automatikus termoregulátor szabályozza. A rűtő- csövek a sátrak talajába vannak ágyazva, fölöttük zlman- kós télben is 20—22 Celsius fok a talaj hőmérséklete. Ide vetették a paprikát és a paradicsomot még karácsony előtt, innen tűzdelték tápkockákba január első napjaiban. A tápkockákat most ültetik nagyobb cserepekbe. A palánták itt szépén fejlődhetnek tovább, végleges kiültetésükre már virágos állapotban, március elején kerül sor, amikor a jelenleg fejlődő mintegy 50 000 saláta elhagyta már a fűtött fóliaházakat. A kertészet fő terményei a paprika és a paradicsom, amelyeket három szakaszban, fűtött fóliasátrakban, ffltetlea fóliasátrakban és szabadföldön termesztenek. Természetesen a palánták előnevelése is három turnusban történik, ami a fűtött terület kihasználása szempontjából különböző sorrendi megoldásokat tesz lehetővé. Mindezt Nyírő Bélától, a szövetkezet főkertészétől tudtuk meg, aki helyettesével, Lojt Józseffel együtt nagy hozzáértéssel irányítja ezt a korszerű, egész télen át üzemelő fóliakertészetet. A tápkockákban megerősödött palántákat Gergő Erzsébet, Martinka Mária, Macák Mária és Horváth Irén ülteti itt cserepekbe. Egész télen át nem fogynak ki a munkából. Ebben az óramű pontossággal dolgozó kertészetben mindig akad tennivaló. Az előbbiekben a felső fűtést is megemlítettük. Ez is érdemel néhány szót, mert nem a felhők mögött rejtőzködő, későn kelő és korán nyugvó napról van szó, amely téli időben még fényt is csak módjával tud adni, nemhogy meleget. A felső fűtést automatikus hőkon- díciónáló berendezés szolgáltatja. Mind a 7 fóliasátorban van belőlük egy-egy darab, ezek is automatikusan adagolt fűtőolajra működnek. A vetillátorral hajtott meleg levegő a fóliasátor gerince alatt azbesztzsákokkal bélelt fóliacsőben halad, melynek végén kisebb nyílásokon át távozik. A teljesség kedvéért megemlíthetjük, hogy a fűtőberendezésnek két kivezető csöve van, most csak az egyiket használják, de ha emelkedni fog a külső hőmérséklet, akkor a másik kivezetőcsőre a szomszédos, hasonló területű fóliasátrakat is rákapcsoliák, amelyekben azonban már nincsen talajfűtés. Ezzel tehát az említett három turnus még egy negyedikkel, az ún. félig fűtött eljárással egészül ki, ami tökéletesen folyamatossá teszi a munkát és a nyáreleji friss zöldségek szállítását. Elgondolkoztató és tanulságos dolgokat láthatunk a kis- sárói szövetkezet fóliakertészetében. Vajon mivel tudná még mindezt kiegészíteni Kajtár Ernő mérnök, a szövetkezet tapasztalt, agilis elnöke, akit szintén itt találtunk a kertészetben, és ez elárulja, hogy ami itt történik, az neki is szívügye. Tőle azt is megtudtuk, hogy a szövetkezet szorosan együttműködik az Olomouci Zöldségtermesztési Kutatóintézettel, számos dolgot közösen vitatnak meg, mielőtt bevezetnék, emellett a magyarországi tapasztalatokból is sokat merítenek. Az egész fóliakertészet, főleg a teljesen automatizált, emberi munkát nem igénylő fűtés egy jól befutott, kitapasztalt üzemegység látszatát kelti. Pedig ami itt történik, azt úgy kell felfogni, mint állandóan fejlődő, folyamatos kísérletet. Nincs még megoldva például a fóliasátrak tavaszutói szellőztetése, amikor a külső hőmérséklet is eléri a 15—20 Celsius fokot, s a fóliasátrakban megfelelő szellőztetés nélkül ennek kétszerese alakulhat ki. Az új táp- kockagyártó gép optimális kihasználása szükségessé teszi a munkaerő újraelosztását, ami új termelési koncepciót és ma még beláthatatlan kooperációs lehetőségeket jelent. Lehet, hogy a jövőben a jelenlegi fűtött palántanevelő és zöldséghajtató komplexum központi palántanevelő üzemmé válik, és a magas fokú gépesítés ellenére tovább növeli a téli munka- lehetőségeket a szövetkezetben. MAKRAI MIKLÓS Hagyományos mértéktartással — Hogyan alakul a jövedelem? Mennyi lesz a részesedés? Most. télvíz idején, ezek a kérdések foglalkoztatják Mila- novcén is (Nagykér) a szövetkezetieket. A tagság egyelőre annyiüt már tud, hogy közös gazdaságukat néhány év óta a legjobbak között emlegetik a járásban, s ki-ki munkája szerint biztosíthatja nyugodt megélhetését. A tavalyi termés is kielégítőnek mondható, s ha nem sújtja annyi elemi csapás határukat, még derűlátóbban nézhetnének az idei zárszámadási közgyűlés elé. Amikor a fenti kérdéseket megismétlem Szibilla László főkönyvelő előtt, tekintetével hosszabban elidőz az íróasztalán fekvő kimutatásokon. — Csakugyan mostoha volt a múlt esztendő. A gyakori esőzések sok kárt okoztak. Ennek ellenére semmi okunk sincs arra, hogy megkongassuk a vészharangot. (Könözsi felvétele) Tetszett a főkönyvelő optimizmusa, hangvételéből azonban a mértéktartást olvasom. Közismert, hogy a szövetkezet évről évre szebb gazdálkodási eredményekkel hívja fel magára a figyelmet, a lehetőségek szerint gyarapítja a közös vagyonát. Ennek megfelelően gazdagítja a tartalék- alapot is, melynek számlájára a múlt évi mérleg rovására 2 és fél millió koronát helyeztek. A mértéktartás helyénvaló akkor is, ha a szövetkezet a mezőgazdasági bruttó termelés tervét 2 millió 127 ezer koronával túlteljesítette, ami a növénytermesztés javára írható. Más képet mutat az árutermelés alakulása. A gazdasági mutatók itt is a növénytermesztés javára billentik a mérleget, mivel az állattenyésztésből származó bevétel 165 000 koronával volt kevesebb a tervezettnél. E kis botlás ellenére nem megvetendő a 6 millió 461 ezer koronás összeg, amit az efsz hús, tej, tojás és baromfihús értékesítéséből bevételezett. — Nem mondom, hogy kis összeg — vallja Szládecsek Béla efsz-elnök —, de nálunk a terv szentírás, s éppen ezért az állattenyésztés eredményeit is hagyományos óvatossággal kezeljük. Az elnök megfogalmazása egy régen kialakult egészséges szemléletből fakad, melynek segítségével mindig egyensúlyban tudják tartani a közös gazdálkodását. Egyébként teljesen indokolatlan lenne, ha egy ágazatban mutatkozó lemaradás miatt gazdaságilag és társadalmilag elmarasztalnánk a szövetkezet vezetőségét. Arról igazán senki sem tehet, hogy a jónak ígérkező termés bizonyos részét az eső elpusztította, aminek kedvezőtlen hatása az állattenyésztésre is kihatott. Végeredményben a tagság szocialista kötelezettségvállalása, mely 747 000 koron* jövedelmet jelentett, kiegyenlítette, sőt kedvezően elősegítette az év végi mérleg alakulását. Gyorsan lejegyzem az adatokat. A közös vagyon értéke mintegy 4 millió koronával 36 millió 244 ezer koronára nőtt. A tagság az egész évben ledolgozott munkaegységeinek arányában összesen 4 millió 807 ezer korona Jutalmat kapott, zárszámadáskor pedig még 5 korona részesedést fizetnek ki munkaegységenként. Örvendetes jelenség, hogy a szövetkezet tagságának zöme az 1972-es évben 700—900 munkaegységet szerzett, s ezzel elősegítette a közös vagyon gyarapodását. Esőben, sárban, kánikulában mentette a termést. Külön dicséret illeti a gépészeiket, a kombájnvezetőket, a traktorosokat és a javítókat, akiknek a termésbetakarításra érkezett cseh vendégkombájno- sok szinte csak erkölcsi segítséget nyújthattak. Az idei terv- feladatokon kívül tehát ne csak számonkéréssel, hanem a hősiesség szép példáival is foglalkozzanak a zárszámadási közgyűlésen. SZOMBATH AMBRUS A jubileumi évforduló tiszteletére A szlovákiai gépipari és ko* hászati Üzemek dolgozói a februári győzelem 25., valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére 36 üzemi és vállalati szocialista kötelezettségvállalást fogadtak el. A košicei Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozói 44 millió korona értékű árut gyártanak terven felül. Többek között 30 000 tonna nyersvasat, 30 000 tonna acélt és 20 000 tonna hengerelt árut. 1973. II. 7.