Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-07 / 32. szám, szerda

FELVÉTELI LEHETŐSÉGEK A FŐISKOLÁKON 10 300 hallgatót vesznek fel az első évfolyamba Az iskolaügyi miniszter kol­légiuma ezekben a napokban hagyta jóvá a főiskolai hallga­tók 1973—1974. évi felvételi tervét. Szlovákiában a főisko­lák első évfolyamainak nappali tagozatára 10 300 hallgatót vesznek fel. A 13 főiskola közül a legtöbb hallgatót — szám szerint 2440-et — a bratislavai J. A. Komenský Egyetem. Ezek közül a bratislavai jogi 'karon 230, košicei kihelyezett munkahelyén 130, a bratislavai orvostudományi karon 300, a martini orvostudományi karon 120, a gyógyszerészeti karon 250, a természettudományi karon 580 (tagozódás: fizi­ka-matematika 200, geológia és földrajz 50, vegyészet 50, bio­lógia 20, természettudományi tanárképző 260) hallgató foly­tathatja tanulmányait. A testne- velésii kar első évfolyamába 145, a filozófiai karra 275 (ta­gozódás: társadalomtudományi tanárképző 155, szociológia 20, történelemtudomány 20, pszi­chológia 20, pedagógia 10, filozófia 10, és újságírás 40) hallgatót vesznek fel, a trnavai pedagógiai karra pe­dig, ahol új kombinációként bevezetik a testnevelés-honvé­delmi nevelést, és a különleges pedagogikát, 410 hallgatót vesz­nek fel. MŰSZAKI LEHETŐSÉGEK A bratislavai Szlovák Műsza­ki Főiskola 2340 hallgatót vesz fel. Ebből a gépészeti kar 590, az elektrotechnikai 560, az épí­tészeti 640, a vegyi-technoló­giai pedig 550 hallgatót, de emellett 20 hallgató számá­ra megkezdik az új kombináció bevezetését: a textil, a bőr, a gumi és a műanyagtechniika szakot. A košicei Műszaki Főiskola 930 diákot vesz fel, ebből 80-at a bányászati, 150-et a kohá­szati, 450-et a gépészeti és 250- et az elektrotechnikád karon. A žilinai Közlekedéstudomá­nyi Főiskola 850 első éves hallgatóra számít. Ezekből 535 a gépészeti-e! ektrote chnikai, 315 pedig a közlekedés-üzem- forgalmi és gazdaságii karon folytathatja tanulmányait. 55 hallgató számára létesítik új­donságként a postaforgalmi és gazdasági szakot. A zvoleni Erdészeti és Faipa­ri Főiskola a faipari karra 150, az erdészeti karra 130 hallga­tót vesz fel. A nitrai Mezőgazdasági Fő­iskola 720 hallgatóra számi1:, ebből 380 kerül az agronőmiai, 190 az üzemi-gazdasági és 150 a gépesítési karra. LEHETŐSÉGEK A P. J. ŠAFÁRIK EGYETEMEN A košicei P. ). Šafárik Egye­tem 980 hallgatót vesz fel. Eb­ből az orvostudományi karra 240-et, a természettudományira 230-ait, a prešovi filozófiaira 140-et, és a prešovi pedagógiai karra 370 hallgatót. Üj kombi­nációként kínálkozik a mate­matika-polgári nevelés, a test­nevelés-honvédelmi nevelés, va­lamint a szlovák nyelv-polgári nevelés. A košicei Állatorvosi Főisko­la 100 hallgatóra számít. A bratislavai Közgazdaság; Főiskolára 790 hallgatót vesz­nek fel, ebből 200 hallgatót a népgazdasági, 151-et a terme­lés-gazdasági és irányításii, 190- et a kereskedelmi és 140-et az irányítási karra. A PEDAGÓGIAI KAROK Tr na ván kívül jelentkezhet­nek a hallgatók a nitrai peda­gógiai karra is, ahol 95 hall­gató nyerhet tanítói képesítést az alapfokú kilencéves iskolák 1.—5., 220 hallgató pedig a 6. —9. évfolyamai számára. Üj kombinációként kínálkozik: szlovák nyelv-polgári nevelés, testnevelés-honvédelmi nevelés, a magyar tagozaton pedig szlo­vák nyelv-polgári nevelés. A Banská Bystrica-i pedagógiai karra 360 hallgatót vesznek fel, ezek közül 110-en az alap­fokú iskolák 1.—5., 250-en pe­dig 6.—9. évfolyamai számára nyerhetnek képesítést. Új kom­bináció a testnevelés-honvédel­mi nevelés, valamint a mate­matika-polgári nevelés. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a bratisla­vai Színművészeti Főiskola 50, a Képzőművészeti Főiskola 30, és a prágai November 17 Egye­tem társadalomtudományi ka­rának bratislavai kihelyezett munkahelyére 40 hallgatót vesznek fel. A prágai Károly Egyetem higiéniai karára Szlo­vákiából 60, a prágai Közgaz­dasági Főiskola közlekedés- gazdasági és irányítási karára 10, a brnói Mezőgazdasági Fő­iskola kertészeti karára 20, a prágai, a brnói, a libereci és az Ostrava i főiskolák különleges tagozataira további 138 hallga­tó jelentkezhet. A SZEMÉLYI ÉS A TÁRSADALMI ÉRDEKEK ELLENTÉTE Természetesen Szlovákiában sokkal többen szeretnének fő­iskolára jelentkezni. Az érdek­lődők között első ízben vannak, akik gimnáziumban érettségiz­tek, de még az általános kö­zépiskolákban érettségizettek is. Az előzetes felmérés sze­rint még mindig nem sikerült megteremteni a személyi érde­kek és a társadalmi érdekek összhangját. A következő tan­évben is valószínű a túljelent­kezés a jogi, az orvostudomá­nyi és a filozófiai karokon, ahova — társadalmunk fejlő­dése érdekeivel ellentétben — olyan diákok is jelentkeznek, akik minden feltétellel rendel­keznek ahhoz, hogy műszaki képesítést szerezzenek. Min­denkinek meg kell értenie, hogy a társadalom, amely egy diplomás ember kiképzésére 640 000 koronát fordít, joggal érvényesíti ezen a téren saját érdekeit. HOGYAN TOVÁBB? Az itt közölt adatokat a leg­közelebbi napokban még rész­letesebben megkapják az érde­kelt középiskolák. A jelentke­zéseket a főiskolák egyes ka­raira az adottságok és a táv­lati lehetőségek alapos és megfontolt figyelembevételével március végéig a középiskolák igazgatóihoz kell benyújtani. A jelentkezéseket az igazgatók április 15-ig juttatják el az il­letékes karoknak. A főiskolai felvételi vizsgákat június 20-a után tartják. A vizsgákon írá­sos teszteléssel vizsgálják a je­lentkező tudását, ezt ugyan­ilyen célú beszélgetés követi, amelynek során vizsgálják a je­lentkező politikai és kulturális felkészültségét is. A középis­kolák átfogó módon értékelik a jelentkezőket, jellemzik csa­ládi környezetüket és értékelik, hogyan vesznek részt a jelent­kező szülei a szocializmus épí­tésében. Ez a felvételi rendszer hivatott biztosítani a demokra­tikus kiválasztást, hogy főis­koláinkra társadalmunkhoz hű diákok kerüljenek, olyan poli­tikai és szociális összetételben, amely megfelel társadalmunk összetételének. JÁN KOMEŠ Élenjárók a kezdeményezésben Február másod ikán jártunk a Malé Šárovce-i (Kissáró) szö­vetkezetben, egy nappal az év­záró taggyűlés előtt. Az ember ast gondolná, hogy ilyenkor csak az irodákban, az állatte­nyésztésben, esetleg a gépek javításánál folyik a munka, a növénytermesztők pedig pihen­nek, sütnek-főznek és várják a tavaszt. A tavaszt itt is várják, csak­hogy nem a konyhákban, eset­leg a kötőtű, vagy a varrógép mellett, hanem a szövetkezet fűtött fóliakertészetében. A gaz­dasági udvar közelében egy ré­gi dohányszárító és két ódiva­tú tyúkól látható. A baromfi­kifutó heiyén hosszú fóliasát­rak sorakoznak. A szépen kita­tarozott tyúkólakban ügyes ke­zű lányok tápkockákat gyárta­nak, Gács Etel, Lőrinc Irén, Mokos Erzsébet, Birdács Ilonka, Lénárt Etel és Viglerszky Éva keze alatt szinte ég a munka. Amolyan manufaktúrás eljárás ez, géptől és embertől együttes erőkifejtést igényel, de a lá­nyok jókedvűen végzik. Talán a másnapi évzáró gyűlésre, és az ezzel járó szórakozásra gon­dolnak, vagy talán arra, hogy rövidesen búcsút vesznek ezek­től a — bizony, ma már elég­gé kezdetlegesnek tűnő — ma­sináktól. A minap ugyanis új holland kockagyártó gépet ka­pott a szövetkezet, amely ezek­től sokkal többet „tud“. Órán­kénti teljesítménye 18 000 táp­kocka, méghozzá különböző méretekben. Az eddigi beren­dezéssel 600 tápkockát gyártot­tak egy óra alatt. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez az elmés szerkezet egy újabb forradalmi változást jelent a kissárói fó­liáskertészet egyébként is egye­dülálló technológiájában. De nézzünk először körül, vegyük szemügyre, hogy mit rejtenek ilyenkor a fóliasátrak. Az első sátorban palántane­velés folyik, ezt kettős fólia­réteggel védik a hideg és az esetleges hóviharok ellen. A sátrakat alulról és felülről is fűtik. A talajfűtés központi ka­zánháza a régi dohányszárító­ban van, a tüzelőanyag fűtőolaj, adagolását automatikus termo­regulátor szabályozza. A rűtő- csövek a sátrak talajába van­nak ágyazva, fölöttük zlman- kós télben is 20—22 Celsius fok a talaj hőmérséklete. Ide ve­tették a paprikát és a paradi­csomot még karácsony előtt, in­nen tűzdelték tápkockákba ja­nuár első napjaiban. A tápkoc­kákat most ültetik nagyobb cserepekbe. A palánták itt szé­pén fejlődhetnek tovább, vég­leges kiültetésükre már virágos állapotban, március elején ke­rül sor, amikor a jelenleg fej­lődő mintegy 50 000 saláta el­hagyta már a fűtött fóliaháza­kat. A kertészet fő terményei a paprika és a paradicsom, amelyeket három szakaszban, fűtött fóliasátrakban, ffltetlea fóliasátrakban és szabadföldön termesztenek. Természetesen a palánták előnevelése is három turnusban történik, ami a fűtött terület kihasználása szempont­jából különböző sorrendi meg­oldásokat tesz lehetővé. Mindezt Nyírő Bélától, a szö­vetkezet főkertészétől tudtuk meg, aki helyettesével, Lojt Jó­zseffel együtt nagy hozzáértés­sel irányítja ezt a korszerű, egész télen át üzemelő fólia­kertészetet. A tápkockákban megerősödött palántákat Ger­gő Erzsébet, Martinka Mária, Macák Mária és Horváth Irén ülteti itt cserepekbe. Egész té­len át nem fogynak ki a mun­kából. Ebben az óramű pontos­sággal dolgozó kertészetben mindig akad tennivaló. Az előbbiekben a felső fűtést is megemlítettük. Ez is érde­mel néhány szót, mert nem a felhők mögött rejtőzködő, későn kelő és korán nyugvó napról van szó, amely téli időben még fényt is csak módjával tud adni, nemhogy meleget. A fel­ső fűtést automatikus hőkon- díciónáló berendezés szolgáltat­ja. Mind a 7 fóliasátorban van belőlük egy-egy darab, ezek is automatikusan adagolt fűtőolaj­ra működnek. A vetillátorral hajtott meleg levegő a fóliasá­tor gerince alatt azbesztzsákok­kal bélelt fóliacsőben halad, melynek végén kisebb nyíláso­kon át távozik. A teljesség ked­véért megemlíthetjük, hogy a fűtőberendezésnek két kivezető csöve van, most csak az egyi­ket használják, de ha emelked­ni fog a külső hőmérséklet, akkor a másik kivezetőcsőre a szomszédos, hasonló területű fóliasátrakat is rákapcsoliák, amelyekben azonban már nin­csen talajfűtés. Ezzel tehát az említett három turnus még egy negyedikkel, az ún. félig fűtött eljárással egészül ki, ami tö­kéletesen folyamatossá teszi a munkát és a nyáreleji friss zöldségek szállítását. Elgondolkoztató és tanulsá­gos dolgokat láthatunk a kis- sárói szövetkezet fóliakertésze­tében. Vajon mivel tudná még mindezt kiegészíteni Kajtár Er­nő mérnök, a szövetkezet ta­pasztalt, agilis elnöke, akit szintén itt találtunk a kerté­szetben, és ez elárulja, hogy ami itt történik, az neki is szív­ügye. Tőle azt is megtudtuk, hogy a szövetkezet szorosan együttműködik az Olomouci Zöldségtermesztési Kutatóinté­zettel, számos dolgot közösen vitatnak meg, mielőtt bevezet­nék, emellett a magyarországi tapasztalatokból is sokat merí­tenek. Az egész fóliakertészet, főleg a teljesen automatizált, emberi munkát nem igénylő fűtés egy jól befutott, kitapasztalt üzem­egység látszatát kelti. Pedig ami itt történik, azt úgy kell felfogni, mint állandóan fejlő­dő, folyamatos kísérletet. Nincs még megoldva például a fólia­sátrak tavaszutói szellőztetése, amikor a külső hőmérséklet is eléri a 15—20 Celsius fokot, s a fóliasátrakban megfelelő szel­lőztetés nélkül ennek kétsze­rese alakulhat ki. Az új táp- kockagyártó gép optimális ki­használása szükségessé teszi a munkaerő újraelosztását, ami új termelési koncepciót és ma még beláthatatlan kooperációs lehetőségeket jelent. Lehet, hogy a jövőben a jelenlegi fű­tött palántanevelő és zöldség­hajtató komplexum központi palántanevelő üzemmé válik, és a magas fokú gépesítés ellené­re tovább növeli a téli munka- lehetőségeket a szövetkezetben. MAKRAI MIKLÓS Hagyományos mértéktartással — Hogyan alakul a jövede­lem? Mennyi lesz a részese­dés? Most. télvíz idején, ezek a kérdések foglalkoztatják Mila- novcén is (Nagykér) a szövet­kezetieket. A tagság egyelőre annyiüt már tud, hogy közös gazdaságukat néhány év óta a legjobbak között emlegetik a járásban, s ki-ki munkája szerint biztosíthatja nyugodt megélhetését. A tavalyi termés is kielégítőnek mondható, s ha nem sújtja annyi elemi csapás határukat, még derűlátóbban nézhetnének az idei zárszám­adási közgyűlés elé. Amikor a fenti kérdéseket megismétlem Szibilla László főkönyvelő előtt, tekintetével hosszabban elidőz az íróaszta­lán fekvő kimutatásokon. — Csakugyan mostoha volt a múlt esztendő. A gyakori esőzések sok kárt okoztak. Ennek ellenére semmi okunk sincs arra, hogy megkongas­suk a vészharangot. (Könözsi felvétele) Tetszett a főkönyvelő opti­mizmusa, hangvételéből azon­ban a mértéktartást olvasom. Közismert, hogy a szövetkezet évről évre szebb gazdálkodá­si eredményekkel hívja fel ma­gára a figyelmet, a lehetősé­gek szerint gyarapítja a kö­zös vagyonát. Ennek meg­felelően gazdagítja a tartalék- alapot is, melynek számlájára a múlt évi mérleg rovására 2 és fél millió koronát helyeztek. A mértéktartás helyénvaló akkor is, ha a szövetkezet a mezőgazdasági bruttó termelés tervét 2 millió 127 ezer koro­nával túlteljesítette, ami a nö­vénytermesztés javára írható. Más képet mutat az áruterme­lés alakulása. A gazdasági mu­tatók itt is a növénytermesz­tés javára billentik a mérle­get, mivel az állattenyésztés­ből származó bevétel 165 000 koronával volt kevesebb a ter­vezettnél. E kis botlás ellené­re nem megvetendő a 6 millió 461 ezer koronás összeg, amit az efsz hús, tej, tojás és ba­romfihús értékesítéséből bevé­telezett. — Nem mondom, hogy kis összeg — vallja Szládecsek Bé­la efsz-elnök —, de nálunk a terv szentírás, s éppen ezért az állattenyésztés eredményeit is hagyományos óvatossággal kezeljük. Az elnök megfogalmazása egy régen kialakult egészsé­ges szemléletből fakad, mely­nek segítségével mindig egyen­súlyban tudják tartani a közös gazdálkodását. Egyébként tel­jesen indokolatlan lenne, ha egy ágazatban mutatkozó le­maradás miatt gazdaságilag és társadalmilag elmarasztalnánk a szövetkezet vezetőségét. Ar­ról igazán senki sem tehet, hogy a jónak ígérkező termés bizonyos részét az eső elpusz­tította, aminek kedvezőtlen ha­tása az állattenyésztésre is ki­hatott. Végeredményben a tag­ság szocialista kötelezettség­vállalása, mely 747 000 koron* jövedelmet jelentett, kiegyen­lítette, sőt kedvezően elősegí­tette az év végi mérleg alaku­lását. Gyorsan lejegyzem az adato­kat. A közös vagyon értéke mintegy 4 millió koronával 36 millió 244 ezer koronára nőtt. A tagság az egész évben ledol­gozott munkaegységeinek ará­nyában összesen 4 millió 807 ezer korona Jutalmat kapott, zárszámadáskor pedig még 5 korona részesedést fizetnek ki munkaegységenként. Örvendetes jelenség, hogy a szövetkezet tagságának zöme az 1972-es évben 700—900 mun­kaegységet szerzett, s ezzel elősegítette a közös vagyon gyarapodását. Esőben, sárban, kánikulában mentette a ter­mést. Külön dicséret illeti a gé­pészeiket, a kombájnvezetőket, a traktorosokat és a javítókat, akiknek a termésbetakarításra érkezett cseh vendégkombájno- sok szinte csak erkölcsi segít­séget nyújthattak. Az idei terv- feladatokon kívül tehát ne csak számonkéréssel, hanem a hősiesség szép példáival is foglalkozzanak a zárszámadá­si közgyűlésen. SZOMBATH AMBRUS A jubileumi évforduló tiszteletére A szlovákiai gépipari és ko* hászati Üzemek dolgozói a feb­ruári győzelem 25., valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére 36 üzemi és vállalati szocialista kötelezettségvállalást fogadtak el. A košicei Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozói 44 millió ko­rona értékű árut gyártanak ter­ven felül. Többek között 30 000 tonna nyersvasat, 30 000 tonna acélt és 20 000 tonna hengerelt árut. 1973. II. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom