Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-25 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó
Madách Imre nevét már több mint nyolc évtizede ismerik Csehországban. Az ember tragédiája sokáig dédelgetett kincse volt a cseh fordító és színműirodalomnak, ezért a világszerte ünnepelt jPerő/í-évforduló mellett a cseh kultúra a legnagyobb természetességgel emlékezett meg Madách Imre születésének 150. évfordulójáról is. Az ember tragédiája cseh nyelvű tolmácsolása Ja roslav Vrchlický és František Brábek együttes érdeme. Vrchlický, midőn a Cseh Műszaki Főiskola Utkám lett, megismerkedett Brábekkel, aki a magyar nyelv lektora volt Prágában. Mindketten igen közel álltak a színházhoz. Thália leégett szentélyének helyreállítása javára a költő Panteon című, többször megtoldott költeményét ajánlotta fel. Nagyon szerette a színpadot, színművek olvasása, alkotása, színdarabok megtekintése mély élményt jelentett számára. Az újjáépített cseh Nemzeti Színháznak eredeti műveket írt, de régebbi darabok aktualizálásával, fordítások színpadi átköltésével is foglalkozott. így került színre Prágában először 1892-ben a magyar drámaköltő, Madách Imre műve František Brábek fordításában, Jaroslav Vrchlický átköltésében. Madách Imrét és alkotását igen nagyra becsülték a műfordítók, hiszen Vrchlický leginkább a román irodalmakból fordított, és más nyelvek területéről valóban a legértékesebb művek költői tolmácsolására szorítkozott. A színházi életben igen érdekes, kettős szerepe volt a költőnek: színműíró és fordító volt, s ugyanakkor a Hlas národa c. cseh napilap MADACH IMRE Pavel Lisý rajza, 1972. s itt történt, hogy a színházJ erkély egy része az október 3 i előadáson szintén énekelni kezdte. Ez I. Ferenc József születésnapjának előestéjén és az Omladina korában volt, midőn az ilyen tüntetések hovatovább élénkebbé váltak, s ezért a rendőrség is tüntetést látván ebben, a további előadásokat — noha október G án a színházban már csend volt — letiltotta. Nejedlý professzor hozzíítette még, hogy a színműnek és magának a Nemzeti Színháznak is csak becsületére vált, hogy a korszak figyelmeztető hangja itt is megszólalt. (Omladina — a haladó diák- és a inunkásiíjúságnak állítólag titkos szervezel» volt, működése ugyanabban az évben politikai per ürügyéül szolgált az uralkodó köröknek.) Ebben az időben, mint a kor krónikásai feljegyezték, állandó ostrom alatt állt a színházi jegypénztár, tömegesen érkeztek látogatócsoportok vidéki városokból, falvakból is, hogy megtekintsék Az emb.ntragédiáját. A mai Národní ti’ídán, a Cseh írószövetség könyvesboltjának kirakata előtt tolongtak a járókelők, hogy lássák a kiállított figurákat, amelyek a színmű alakjait mintázták. Az 1894-ben és 1904- ben rendőrileg leállított darabot nem tudták elfojtani és 1905-ben, 1906-ban újra meg újra színre került Prágában a bécsi Jubileums-Theater díszleteivel. A régebbi tényekre azért időszerű emlékezni, mert Csehországban ismét méltón ünnepeltek. A prágai rádió műsorújságjában megjelent egy cseh festőművész, P. Lisý portréja Madách Imréről; így csak oly nemzet fia ábrázolhatja egy más nép fiát, amely az egész világ haladó szellemű kultúráját a magáénak AZ mwm TRAGÉDIÁJACSEHÜI színházi kritikusa. Ebből a kettősségből adódlak oly fonák helyzetek, mint például éppen Az ember tragédiájának bemutatója kapcsán, amelyről a lap 1892. évi 205. számában a mű fordítója kritikusi minőségben így ír: „Inkább könyvbe való, mint színpadra, ahová a magyar nemzeti hiúság és az üzleti spekuláció juttatta ... A színen sok minden a rendezői ceruzát őrlés áldozatává lett s a darabban a bölcseleti és költői szempontok háttérbe szorulnak. Túl sok ez egyetlen estre a színpadon, kaleídoszkópszerűen hat és ez hamarosan el) ár ászt". A színházkedvelő közönség azonban már akkoriban is kiszámíthatatlan volt, nem hagyta magát lebeszélni és a Madách-mű vissza-visszatérő sikert aratott Prágában. Az egykori kritikák Jaroslav Kvapil rendezését, a nemrég elhunyt Leopolda Dostálová előadásmódját emelték ki. A cseh színművészet legjobbjai léptek fel az évek során színre kerülő Tragédia szerepeiben. M. Bittnerová, J. Smaha, J. Seifert, /. Mosna, K. Zelensky, Ed. Vojan és mások. Madách Imre 1864-ben, a halhatatlan alkotás születése után négy évvel, hunyt el. 40 esztendővel a halála után a prágai Nemzeti Színház újra műsorára tűzte Az ember tragédiáját. 1904. július 23-án adták elő első ízben a nagy bécsi kiállításon vásárolt színpadi kellékek alkalmazásával. Zdenék Nejedlý leírása kifejezi, mily jelentőségre tett szert a monumentális alkotás: „Oly sikere volt, hogy a két nyári hónap folyamán 31 alkalommal játszották, annak bizonyságául, hogy egy nagy költői mű is oly látványossággá válhat, aminőt a Nemzeti Színház mindig nyárra keresett. S tovább is játszották volna, ha a további reprízeket nem akadályozta volna meg — a rendőrség. A darab egyik jelenetében ugyanis a Marseillaise-t játsszák, érzi. Több cseh napilap és folyóirat cikkel, képpel, idézettel emlékezett Madách Imre jubileumára. A cseh rádióban, a Praha és a Vltava adó hullámhosz- szán a január 15—21-e közti héten két alkalommal sugároztak műsort Madáchról; Zora Jiráková érdemes művésznő, Josef Patoöka és Alfréd Strejček előadó- művész a magyar drámaköltő régi ismerői, és a rádióhallgatók nagy családját újra megismertette Ma- dách-csal és maradandó művével. Ma már hazánk csehországi részében is egyre többen tudják, mit jelentett Madách Imre a maga korában, és mit adott a Tragédiával az emberiségnek. Sőt, érdeklődnek már lírai költeményei, és más színművei iránt is, ami érthető, hiszen a csehek szívéhez könnyen utat talál minden művészi alkotás, amely nemzetük elnyomói ellen lázított. SZÁNTÓ GYÖRGY Sokrétű művelődési lehetőség • Hasznosan töltik a szabad időt • Klubélet falun 1973. II. 25. A mintegy 1700 lakost számláló Cho- tínban (Hetényben) 1949-ben alakult meg az egységes földművesszövetkezet. Tagságát akkor még csupán 30—40 család alkotta, de 1952-ig már a falunak több mint 90 százaléka szocializálódott. A szövetkezetiek kezdetben csupán általában gazdálkodtak, azonban 1962-ben szálas takarmányok és ipari növények termesztésére, valamint tej- és sertés- hústermelésre specializálódtak. Azóta — bár az 1965. évi árvíz náluk is jelentős károkat okozott — évről évre szép eredményeket érnek el. Tavaly például gabonafélékből jóval többet termesztettek a tervezettnél. Az évi mérleg még nem készült el, de — amint azt Lamy Miklós, a szövetkezet elnöke elmondta, minden jel arra mutat, hogy a 17 millió korona összbevételi tervüket teljesítették, s így a munkaegység 28 koronára tervezett értéke reális. A jutalmazással kapcsolatban egyébként meg kell említenünk, hogy a közös az idén áttért a szilárd bérezésre. A szövetkezetnek jelenleg 420 dolgozója van. Ez ázt jelenti, hogy a falu termelésben részt vevő lakosainak több mint a fele mezőgazdasági alkalmazott. Munkájuk után a község többi dolgozójával együtt valamennyiüknek szükségük van a szórakozásra és a pihenésre, pontosabban: az aktív pihenésre, hiszen a fejlődés megköveteli, hogy állandóan művelődjenek, gyarapítsák politikai és szakmai ismereteiket. Ez irányú igényeik kielégítését a faluban elsősorban a hnb, valamint a szövetkezet és a Nemzeti Front vezetősége által 1963-ban létrehozott szövetkezeti klub szolgálja. Vezetőségében a tömegszervezetek funkcionáriusai tevékenykednek, akik Varga Andrásné klubvezetővel az élükön szervezik és irányítják a faluban folyó kulturális tevékenységet. Munkájukhoz az anyagi feltételek kedvezőek, hiszen a szövetkezet minden évben jelentős ösz- szeggel támogatja a kultúra fejlesztését. Tavaly például mintegy 130 000 koronát költöttek erre a célra. Részben a hol kérdésre is kielégítő választ adhatunk, hiszen 1971-ben és 1972-ben új kultúrház épült a faluban. Persze, a berendezés még hiányos, azonban idővel majd kiegészítik. Ezek után nézzük, hogyan használták ki szabad idejük egy részét a dolgozók az elmúlt évben, milyen lehetőségeik voltak, illetve vannak művelődési és szórakozási igényeik kielégítésére a téli időszakban. A falu lakosai közül tavaly 120-an vettek részt a Szovjetunió fejlődéséről szóló előadáson. Érdeklődési körükhöz mérten többen meghallgatták a nők szociális életmódjáról elhangzott politikai jellegű előadást, valamint a gyermek- betegségekről szóló orvosi előírásokat. Egy helytörténeti előadáson körülbelül 400-an vettek részt. A hallgatók egyúttal egy régészeti leletekből rendezett kiállítást is megtekinthettek. A szövetkezetiek különböző iskolázásokon gyarapították ismereteiket. A növénytermesztésben dolgozók például a műtrá- gyaszőrásnál szükséges munkabiztonsági intézkedésekről tájékozódtak. Autóvezetői tanfolyamon 30-an vettek részt, és többen jártak zenetanfolyamra is. A szövetkezet dolgozói a klub faliújságkészítőinek és hangszórós körének jóvoltából rendszeresen informálódhattak munkaeredményeikről és munkasikereikről. Ez természetesen újabb eredmények elérésére buzdította őket. Politikai ismereteiket az előadásokon kívül a különböző jubileumi ünnepségeken gyarapították. Nagy számban vettek részt például a SZISZ május 9-i rendezvényén, a Győzelmes Február 24., az NOSZF 55. és a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulójának ünnepségein. Internacionalista kapcsolataikat mélyítették el, illetve a baráti országokról és népéről szereztek új ismereteket a szovjet és a magyarországbeli csaba- szabadi vendégek, valamint a kladnői ifjúsági szervezet tagjainak hetényi látogatásakor. Hazánk megismerése céljából a Magas-Tátrában, a baráti kapcsolatok elmélyítése céljából Magyarországon és az NDK-ban vendégeskedtek. Persze, az említett akciók szervezése mögött egyrészt a szövetkezeti klub, másrészt egy-egy tömegszervezet áll, azonban végeredményben a faluról van szó, s így ezeket nem lehet csupán egyikük vagy másikuk érdemének tulajdonítani. A dolgozók egy része kulturális igényeit elsősorban színdarabok látogatásával elégítette ki. A saját autóbusz adta lehetőségeket kihasználva tavaly hatszor látogattak el Komárnóba (Komáromba) a MATESZ műsorára, s részt vettek a Jókal-napok műsorain is. Otthon többek között az izsai színjátszók előadását, valamint a hetényi asz- szonyok népművészeti kiállítását tekintették meg. Ezenkívül szabad idejüket többen a tömegszervezetek különböző szakköreiben és kulturális csoportjaiban igyekeztek hasznosan eltölteni. A sakkkör tagjai részt vettek a járási versenyen; az éneklő csoport, melyet Szabó Benő iskolaigazgató alakított, sikerrel szerepelt Zeliezovcén (Zselízen), Orechová Potôňban (Dióspatonyban), Búčon (Búcson), Topoľníkyn (Nyárasdon), sőt az éneklő csoportok országos versenyének döntőjén is; az esztrád- és a tánccsoport közösen lépett fel a magyarországbeli Makád községben; a színjátszó csoport legutóbb Solovíő Ez aztán a meglepetés című színművét adta elő. Említettük, hogy a falu termelésben dolgozó lakosainak több mint a fele szövetkezeti tag. Nem véletlenül, hiszen főleg ez késztette a falu vezetőit arra, hogy szövetkezeti klubot alakítsanak. A mezőgazdasági dolgozóknak — de a többi dolgozónak is — a szórakozásra és a művelődésre télen jut a legtöbb idejük. Az egyik leghasznosabb időtöltés ilyenkor az említett kulturális csoportokban való tevékenység. Mint erről a klub vezetőjétől értesülünk, az esztrádcsoport tagjai jelenleg a szövetkezet évzárójára, az énekesek és a táncosok pedig a Győzelmes Február 25 évfordulójának megünneplésére készülnek. Az irodalom kedvelői a Csokonai irodalmi színpadban, a „zenészek“ a klub zenekarában tevékenykednek. A falu lakosainak a szórakozásra és a művelődésre az említett lehetőségeken s természetesen az otthoni televíziónézésen, rádióhallgatáson, olvasáson, és egyéb kedvtelésen kívül a téli időszakban más lehetőségük is akad. Többek között szabászati és varró-, sütő- és főző-, valamint szlovák nyelvtanfolyamot látogathatnak. Ezenkívül a szövetkezet tagjai februárban szakiskolázáson és egy Mariánské Láznö-i kiránduláson vehetnek részt. Az elmondottak arról tanúskodnak, hogy a falu dolgozóinak szabad idejük hasznos eltöltéséhez gazdag lehetősé gek kínálkoznak. Akad azonban fogyatékosság is. A faluban szép kultúrház van, de nincsenek klubhelyiségek. Illet ve: vannak is < meg nem is. Vannak azért, mert amikor a szövetkezet vezetősége új épületbe költözött, a régi irodahelyiségeket klubhelyiségnek szánta, és nincsenek azért, mert miután a fiatalok ezeket rendbe tették a tönkrement régi épületből ideiglenesen az óvoda költözött beléjük. Aggodalomra azonban nincs ok, hiszen a legkisebbek új épületet kapnak, s így a faluban megindulhat a klubélet is. TÖZSÉR LAJOS
