Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-24 / 47. szám, szombat

Az elmúlt 25 év a szocializmus diadala voü NAGYGYŰLÉS A PRÁGAI ÓVÁROS TÉREN (Tudósítónktól) — Mint minden évben, az idén is méltóságteljesen készült fel Prága a 25 év előtti győzelmes februári napok évfordulójá­nak megünneplésére. Zászlódíszt öltött a pompás műemlékek övezte Óváros tér, ahol Klement Gott­wald negyedszázad előtt ezen a napon jelentet­te be a dolgozóknak igazságos ügyük győzelmét. A csehszlovák és a szovjet állami lobogókat a napsütés ellenére is csípős februári szél lenget­te. Mégis különösen ünnepélyes volt ez a nagy­gyűlés, melyen lakosságunk meleg fogadtaiás ban részesítette az ünnepélyre hazánkba érke­zett L. I. Brezsnyev elvtársat és kíséretét. A népi milícia, a Nemzetbiztonsági Testület és a cseh­szlovák néphadsereg katonáival együtt jóval az ünnepély megkezdése előtt elözönlötték a teret. Látni, üdvözölni akarták legkedvesebb vendége­inket, a párt és a kormány vezető képviselőit, hogy kifejezésre juttassák hűségüket Február hagyományaihoz és elszánt elhatározásukat, bogi/ valóra váltják a XIV. pártkongresszus határoza­tait. Amikor a vörös posztóval bevont, Murx, En­gels, Lenin. K. Gottwald és L. I. Brezsnyev met képeivel, továbbá a gottwaldi „Előre, egy lépési sem hátra“ jelszóval feldíszített föemelvényen a /Hírt és a kormány vezetőinek kíséretében meg­jelent Brezsnyev elvtárs, a téren összegyűlt tö meg szűnni nem akaró ovációban részesítette. A Szovjetunió, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a CSKP éltetésétől percekig visszhangzott az öváros tér. A nagygyűlés a népi milícia egységei parancs­nokának jelentéstételével kezdődött, majd fel­hangzott az állami himnusz, melynek hangjai el­nyelték az Orloj harang játékát. Pontosan 15 óra volt. A prágai és a közép-csehországi, valamint a Nemzetbiztonsági Testület történelmi lobogóit Husák elvtárs, a népi milícia főparancsnoka, u CSKP KB kitüntetéseivel: a 25 éves Február em­lékszalagával dekorálta. A nagygyűlést. A. Ka pék, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, a városi pártbizottság vezető titká­ra nyitotta meg. Őszinte szavakkal üdvözölte L. I. Brezsnyev elvtársat, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja főtitkárát és kíséretét, Gustáv Husá- kot, a CSKP KB főtitkárát, L. Štrougal szövetsé­gi miniszterelnököt, valamint a CSKP KB Elnök­ségének tagjait és póttagjait: V. Biľakot, P. Co- lotkát, K. Hoffmannt, A. Indrát, /. Kempnýt, /. Korčákot, J. Lenártot, M. Hruškovičot, V. Hálát. Az emelvényen foglalt helyet továbbá M. jakeš, a CSKP Ellenőrző és Revíziós Bizottságának el nöke, /. Fojtík, O. Ondrich, O. Svestka és M. Moc, a CSKP KB titkárai, a Szövetségi Gyűlés, a kor­mány és a Nemzeti Front vezető képviselői is. Megjelentek továbbá a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetségének tagjai V. Sz. Cservonyenkóval az élen, valamint a többi baráti ország prágai nagykövetei, a népi milícia törzskarának tagjai és a néphadsereg katonái, valamint a Nemzetbiz­tonsági Testület tagjai, továbbá politikai és köz­életünk élenjáró személyiségei. A fő beszédet Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára mondotta. Szavait a jelenlevők minduntalan tapssal, a CSKP és a Szovjetunió Kommunista Pártja éltetésével szakították fél­be. Utána Bresznyev elvtárs melegen köszöntötte a jelenlevőket. Őszinte elismerő és buzdító sza­vait az ünneplők hálásan vették tudomásul. Majd A. Kapek elvtárs javaslatára ezzel a rövid, de sokatmondó gottwaldi jelszóval tolmácsolták Brezsnyev elvtársnak a szovjet néphez intézett üdvözletüket: „A Szovjetunióval örök időkre A felejthetetlen nagygyűlés a prágai Öváros té­ren az Internacionálé hangjaival ért véget. —km — GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS BESZÉDE Elvtársak, barátaink! Kedves vendégeink! Népünk nagy forradalmi ün­nepe — a Győzelmes Február 25. évfordulója alkalmából Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a köztársa­sági elnök és a szövetségi kor­mány nevében, a Nemzeti E’ront Központi Bizottsága nevében szívélyesen köszöntöm önöket, akik a prágai nép e szép nagy­gyűlésén összejöttek, s önökkel együtt hazánk összes dolgozóit. Az emlékezetes Óváros tér egy évszázad folyamán népeink történelme számos mozgalmas eseményének tanúja volt. Ám örökre a legdicsőbb események közé tartozik Prága és hazánk munkásosztályának, haladó erőinek 25 év előtti hatalmas megmozdulása. A forradalmi Prága akkor történelmének egyik legdicsöbb fejezetét írta. Bebizonyította, hogy kommunis­ta és munkásmozgalmunk bás­tyája. Ezért a februári győzelem 25. évfordulója alkalmából méltán adományozták a Győzelmes Február Rendet a prágai városi pártszervezetnek. Őszinte jókí­vánságainkat fejezzük ki e ma­gas kitüntetés alkalmából a prá­gai kommunistáknak, üzemek­nek, a népi milícia^ egységeinek és magánszemélyeknek. 1948 februárjának napjaiban a hatalom kérdésének kellett eldőlnie hazánkban. Annak kel­lett eldőlnie, előrehaladunk-e a szocializmus felé, vagy pedig vissza a kapitalizmus felé. Annak kellett eldőlnie, vajon ismét az imperializmus játék­szerévé válik-e Csehszlovákia, vagy pedig a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országok­kal szilárd szövetségben bizto­san megalapozza jövőjét. Az elmúlt negyedszázad táv­latából egyre szembetűnőbb, milyen döntő határkő lett a nép februári győzelme a cseh­szlovák társadalom továbbfej­lesztésében. A történelem nem könnyű sorsot szánt népeinknek, ame­lyeknek évszázadokon át nehéz küzdelmet kellett vívniuk a nemzeti és társadalmi elnyo­más ellen. A haladó demokrati­kus erők felszabadulási törek­vésűkben nagy áldozatokat hoz­tak. Szerepük érvényesülésének reális feltételei azonban csak akkor nyíltak meg, amikor a munkásosztály lépett a törté­nelem színpadára. , A munkásosztálynak a társa­dalmi igazságosságáért kibonta­kozott mozgalma egyszersmind a népeink felszabadításáért ví­vott küzdelem fő ereje lett. Már 1918-ban a csehszlovák állam megalakulásakor, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom el­ragadó példájának hatására ki­fejezte a munkásosztály akara­tát, hogy az új állam legyen a dolgozók állama, szocialista ál­lam. A burzsoáziának akkor még sikerült meghiúsítania a munkásosztály törekvését és re­ményeit. A burzsoázia azonban hatalmi monopóliumának 20 éve alatt államunk egyetlen alapvető bel- és külpolitikai kérdését sem tudta megoldani. A dolgozó embernek nem tudott kenyerei és munkát biztosítani, szabadságot és függetlenséget sem biztosított népeinknek. Ön­ző osztályérdekei nevében és a nyugati imperializmussal szö­vetkezve végül is Münchenhez és a megszálláshoz vezette ál­lamunkat. Mint Klement Gott­wald mondotta, a cseh és a szlovák burzsoázia a történelmi próbák idején a nemzeti és ál­lami ügynek nem jó képviselő­je, hanem nyomorult árulója lett. Ezzel szemben a munkás- osztály a maga kommunista él­csapatával a fasizmus elleni döntő kiállásával bebizonyítot­ta, hogy az internacionalizmus egyidejűleg az egyetlen igazi hazafiság. Törvényszerűen a nemzeti felszabadító küzdelem vezető ereje lett. A csehszlovák állam megújításáért folyó küz­delem számára azt is jelentette, hogy új, valóban népi államért kell küzdenie. A kommunisták egyesíteni tudták az összes ha­zafias erőt, győzelemre tudták vezérelni a nemzeti felszabadító mozgalmat, amely a Szlovák Nemzeti Felkeléssel, Prága és a cseh országrészek népének felkelésével kulminált. Eszméi­ket a párt nemzeti és demokra­tikus forradalmi programban bontakoztatta ki, s ennek ki­fejezője lett a Kosicei Kormány- program, amelyet egész népünk magáévá tett. Sohasem feledjük el, hogy népünk legnagyobb barátjának és szövetségesének, a testvéri Szovjetuniónak köszönheti nem zeti létünk megmentését és fel­szabadulásunkat a fasiszta rab­ság alól. Népeink emlékezetében soha­sem mosódnak el a szovjet nép mérhetelten áldozatai, a sza­badságot meghozó szovjet had­seregnek a második világhábo rúban vívott hősi küzdelme. Amikor Február 25. évfordulóját ünnepeljük, a dicső szovjet had­sereg, a béke és a szocializmus védőpajzsa, a népek szabadsá­gának és biztonságának oltalma- zója is a maga ünnepét üli. Ebből az alkalomból harcos elvtársi üdvözletünket küldjük neki. Pártunk és a haladó erők küzdelme kezdettől fogva ösz- szeíorrott az Októberi Forra­dalommal és a Szovjetunióval. A müncheni árulás, a háború és a felszabadulás történelmi tapasztalata arra a felismerés­re késztette népünket, hogy nemzeti szabadságunk és álla­mi létünk, függetlenségünk és békés fejlődésünk egyedüli tartós és megbízható záloga szilárd barátságunk a Szovjet­unióval. A háború utáni fejlő­dés cáfol hatatlanul igazolta ezt az alapvető történelmi igazságot. A Szovjetunió elvtársi együttmű­ködése, sokoldalú támogatása és internacionalista segítségnyúj­tása nélkül nem tudnánk meg­valósítani a szocialista építés művét. A dicső februári győze­lem 25. évfordulója alkalmá­ból ezért forró elvtársi köszö- netünket fejezzük ki a szovjet népnek, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának és az SZKP le­nini Központi Bizottságának a mindenkor nekünk nyújtott és ma is megadott sokoldalú se­gítségért. Biztosítjuk szovjet testvéreinket, hogy ma is és a jövőben is és mindenkor szi­lárd szövetségeseiknek és meg­bízható barátaiknak tekinthe­tik Csehszlovákia népét és kommunista pártunkat. Számunkra nagy megtisztel­tetés, a legmélyebb testvéri kapcsolatok megnyilvánulása, hogy a februári győzelem ün­nepségein részt vesz nagy ba­rátunk, aki a szovjet hadsereg tábornokaként segített hazánk felszabadításában, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság hő­se — Leonyid lljics Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, akit szí­vélyesen üdvözlünk és köszön­tünk körünkben és gratulálunk neki abból az alkalomból, hogy megkapta a legnagyobb cseh­szlovák kitüntetést — a Fehér Oroszlán Érdemrend első fo­kozatát az ékítményekkel. Kér­jük Brezsnyev elvtársat, hogy tolmácsolja harcos üdvözletün­ket a szovjet népnek, és dicső kommunista pártjának azzal a jókívánságunkkal együtt, hogy teljes sikert kívánunk a kom­munista építés művében. Elv társak! Az 1945-ös felszabadulás és a forradalom győzelme alapve­tő változásokat eredményezett hazánk életében. A munkásosz­tály és a dolgozó nép lényege­sen nagyobb pozíciót vívott ki magának az államban. Kivívta az ipar zömének államosítását, a földreformot és további for­radalmi átalakulásokat. A hata­lomban azonban még részt vett a burzsoáziának a fasizmus elleni küzdelemben szerepet játszó része. Az 1945 és 1948 közötti évek a haladás és a reakció nagy osztályküzdelmé­nek időszakát jelentették. A kommunisták és velük a nép többsége, a nemzeti és de­mokratikus forradalom betelje­sedésére és kibontakozására tö­rekedett. A burzsoázia noha lát­szatra magáénak vallotta a Nemzeti Front közös program­ját, a valóságban mindent el­követett annak meghiúsítására. A kommunisták építő munkájá­val szembe állította a maga felforgató tervét, a Szovjetunió szövetségével szemben igyeke­zett hazánkat ismét a nyugat függvényévé tenni. A párt heves, hatalmas poli­tikai küzdelemben leleplezte a burzsázia képviselőinek igazi osztályarculatát és reakciós céljait. A dolgozó nép már nem hagyta magát megfosztani a forradalom gyümölcseitől. Nein engedte meg 1920 megismétlő­dését. Itt állt a tapasztalt és egységes munkásosztály és a harcaiban próbát állt, szilárd forradalmi vezetésű kommunis­ta párt. Itt volt a szilárd mun- kás-parasztszövetség, s népünk mellett állt hű szövetségese, — a Szovjetunió, amely lehetet­lenné tett minden imperialis­ta beavatkozási kísérletet. Amikor a burzsoázia február­ban ellenforradalmi puccskísér­letre vetemedett, a párt fel­hívására a munkások, a parasz­tok és a többi dolgozók milliós tömegei szálltak síkra a forra­dalmi vívmányok védelmében. A nép hatalmas ereje csírájá­ban meghiúsította a reakció cselszövéseit, határozottan ki­vívta a kormányválság forradal­mi és alkotmányos megoldását. A burzsoázia veresége végérvé­nyesen megoldotta a hatalom és a további szocialista fejlődés kérdését. Beteljesedtek a szo­cializmus harcosai nemzedékei­nek örökös vágyat. A munkás­osztály átvette a társadalom­nak, népeink sorsának irányí­tását. Február egyszersmind nagy győzelem volt az Európa hábo­rú utáni elrendezésért, a szo­cialista világrendszer kialakulá­sáért folyó küzdelemben is, a munkásosztály hatalmának ki­vívásáért folytatott küzdelem­ben szerzett új tapasztalatokkal gazdagította a nemzetközi kom­munista mozgalmat. A februári győzelemmel kul­minált a dolgozóknak és a kom­munista pártnak a kapitalizmus megdöntéséért éveken át ví­vott forradalmi küzdelme. A párt nehéz küzdelmekben be­bizonyította, hogy ő a legkö­vetkezetesebb harcos, aki a munkásosztály, a dolgozó nép, a nemzeteink érdekeiért küzd. A leninizmus iskolájában, az orosz bolsevikok példáján meg­tanulta, hogyan harcoljon, hogy végül is győzzön. A pártnak az ország vezető politikai ereje sze­repébe való felemelkedése örök­re összeforrt Klement Gottwald- nak, a hazai és a nemzetközi kommunista mozgalom kiváló forradalmi személyiségének a nevével. A Győzelmes Február 25. évfordulóját ünnepelve tisz­telettel és hálával emlékezünk Klement Gottwaldnak, a mun­kásosztály hazai győzelme te­rén szerzett elévülhetetlen ér­demeire. Elvtársak! Február megnyitotta a szocia­lizmus építésének útját. Az el­múlt 25 évben milliók áldozat­kész munkája valóra váltotta a szocialista társadalom építé­sének lenini tervét. A szocia­lizmus mint új és magasabb rendű társadalmi rendszer be­váltotta a nép reményeit. Ha­zánkban is minden téren meg­mutatta előnyeit. Negyedszá­zad alatt megoldotta társadal­munk alapvető nemzeti, állami és társadalmi problémáit. Ered­ményesen megbirkózott azokkal a problémákkal, amelyeknek megoldása terén a kapitaliz­mus az egész vonalon csődöt mondott. A burzsoázia uralma a vá­lasztottak maroknyi rétegének jelentett demokráciát, a szo­cializmusban a nép az ország igazi ura lett. A gazdaságban a kapitaliz­mus pangást és válságot jelen­tett, a szocializmus a gazdaság tartós és mélyreható fellendü­lését eredményezte. A kapitalizmusban a munkás- osztály és a dolgozó emberek osztályrésze munkanélküliség és létbizonytalanság, nyomor és kivándorlás volt, a szocialis­ta jelen magas életszínvonalat, teljes létbiztonságot és remény- teljes távlatot biztosít neki. A kapitalista Csehszlovákiát nemzetiségi ellentétek tépázták, a szocializmus lenini szellem­ben igazságosan oldotta meg a nemzetiségi kérdést hazánkban, biztosította a cseh és szlovák nemzet és a többi nemzetiségük testvéri egységét és együttmű­ködését. Szlovákia — az egykori el­maradott agrárország iparilag fejlett országgá, az egységes csehszlovák gazdaság aktív szerves részévé változott. A burzsoázia uralma nemzet­közi bizonytalanságban hagvfa államunkat, a szocializmus ne­gyedszázados békés életet, a szocialista országok közösségé­ben szilárd nemzetközi bizton­ságot adott népünknek. Csak a tőkés uralomtól meg­szabadult nép érhet el ilyen eredményeket. Pedig hazánkban viszonylag rövid ideje bonta­koztatjuk ki a szocializmus előnyeit és távlatait. A felada­tok újszerűsége és bonyolultsá­ga ellenére a párt helyes poli­tikájának érdeméből, milliók ál­dozatkész és lelkes munkájával népeink történelmének a leg­nagyobb műve jött létre, amely összehasonlíthatatlanul túlszár­nyal mindent, amit a burzsoá­zia elért. A dicső februári győzelem 25. évfordulója alkalmából mély tiszteletünket és hálánkat fejezzük ki mindazoknak, akik forradalmi bátorsággal és hő­siességgel vívták és vitték győ­zelemre a kapitalizmus ellen, a nemzeti felszabadulásért, a mai nemzedékek jobb életéért folytatott küzdelmet. Tisztelet­tel adózunk mindazoknak, akik elősegítették a történelmi je­lentőségű Februári Győzelmet. Hálával fordulunk a munkás- osztályhoz, a szövetkezeti pa­rasztokhoz, az értelmiséghez, kommunista pártunk — e dicső győzelmes út élcsapata, szerve­zője és megvalósítója — tagjai­hoz, ifjúságunkhoz, a nőkhöz, a fegyveres erőkhöz, mindazok­hoz, akik hozzájárultak a szo­cialista építés feladatainak eredményes teljesítéséhez. Elis­meréssel értékeljük a februári küzdelemben létrejött népi ini- líciák szerepét, melyek 25 évvel ezelőtt alakultak meg, ebből az alkalomból szívélyesen üdvö­zöljük őket. Úgyszintén üdvö­zöljük a Nemzetbiztonsági Tes­tület fegyveres alakulatait és Néphadseregünket, amelyek őr­ködnek népünk forradalmi vív­mányai felett. A szocializmus építése mint a történelemben a legnagyobb társadalmi átalakulás keresés­sel és nehézséggel járt. A hi­bák és tévedések azonban nem kisebbíthetik annak a ténynek történelmi jelentőségét, hogy hazánkban végleg és örökre győzött a szocializmus, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság a szocialista tábor szilárd és elválaszthatatlan alkotó ré­sze és a Szovjetunió hű szö­vetségese. A revizionisták 1968 bau ezeknek az eredményeknek a meghiúsítására törekedtek, meg­kísérelték revízió alá venni Februárt és visszafordítani a történelem kererét. Ellenforra­dalmi szándékaik azonban el­lentétben voltak a nép akara­tával és érdekeivel. A nép gon­dolataiban és szívében mélyen gyökeret vertek a szocializmus, a szovjetbarátság eszméi. A pártnak és a népnek a marxiz­mus—leninizmushoz és a prole­tár nemzetköziséghez hű erői szövetségeseinek internaciona­lista segítségével meghiúsítot­ták az ellenforradalmi táma­dást. A jobboldali opportunista és antiszocialista erők nyílt po­litikai küzdelemben vereséget szenvedtek. 1969 áprilisa után Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével leküzdöttük a felforgatás okozta károkat, visszavezettük hazánkat a szo­cialista fejlődés útjára. A vál­ságból levontuk azt a biztos tanulságot, hogy sohasem en­gedjük meg a nép szocialista vívmányainak és szovjetbarát­ságának veszélyeztetését. Ugyanolyan határozottsággal fogjuk őrizni és védelmezni, mint ezt a forradalmi munkás- osztály tette 1948 februárjában. Elvtársak! Pártunk Központi Bizottsága az elmúlt napokban tartott ülé­(Folytatás a 4. oldalon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom