Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-21 / 44. szám, szerda
A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének beszámolója a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítéséről 1973. II. 21. (Folytatás a 6. oldalról) hogy 1 ©küzdjük a szűkén vett reszortszemléletet, a nemzeti körülhatároltsá- got. Szükségessé válik, hogy nagy erőfeszítéssel munkálkodjunk e folyamatokban való részvételünk koncepcióin, gyakorlati követ keltetéseket vonjunk le és ezeket teljes következetességgel megvalósítsuk. A nemzetközi integrációban döntő jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióval való együttműködésnek. Az elmúlt negyedszázad megcáfolhatatlanul bebizonyította, hogy a Szovjetunióval folytatott testvéri, internacionalista, egyen, jogú és kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésünk alkotja gazdaságunk tervszerű fejlesztése stabilitásának és dinamikájának fő erőfeltételét, biztosítja függetlenségét a tőkés világtól, lehetővé teszi nyersanyag- és energiaszükségletünk megoldását és nagyszabású értékesítési lehetőségeket nyújt iparunknak. A Szovjetunió gazdaságának sokoldalú fejlődése, valamint a gazdasági integráció programja minőségileg új elemekkel gazdagítja együttműködésünket. Szükséges, hogy gazdasági szerveink és vállalataink teljes mértékben tudatosítsák ezeknek az elemeknek a komolyságát és távlatait, s kellőképpen értékeljék a legmagasabb világszínvonalon álló szovjet termékek megszerzésének lehetőségét, de ugyanakkor azt is, hogy feltétlenül meg kell állnunk helyünket a szovjet piac igényességeivel szemben. A konszolidáció gyors előrehaladása és az ötödik ötéves terv sikeres megkezdése meggyőzően bizonyítja, hogy pártunk az irányítás és a tervezés szocialista elvei felújításának, az emberek kezdeményezése kibontakoztatásának és a gazdasági fejlesztés tartalékai megvalósításának helyes útját választotta. Az állami tervfeladatok megszilárdítása, a központi irányítás megerősítése, a vezető káderekkel szemben támasztott igényesség fokozása, valamennyi szerv egységes erőfeszítésének érvényesítése a terv teljesít és és a szocialista munkaverseny feladatai növelése során — mindezek olyan tényezők, amelyek döntő jelentőséggel bírnak népgazdasági terveink teljesítése szempontjából. Elsőrendű feladat tovább erősíteni az állami tervnek mint a népgazdaság szocialista irányítása döntő eszközének a szerepét, tökéletesíteni tudományos alapjait, belső egyensúlyát és összefüggéseit, megteremteni a feltételeket a korszerű számítási technika érvényesítésére, valamint a tájékoztatási rendszer tökéletesítésére. Ugyanakkor az állami tervnek az eddiginél lényegesen hatékonyabban kell biztosítania a termelés folyamatosságát, a szállítói és átvevői kapcsolatokat, a tudományos- műszaki fejlesztést, a szerkezeti módosítások megvalósítását és az integráció előrehaladását. Kulcsfontosságú azonban, hogy növekedjék a távlati tervezés, mint társadalmunk szociális-gazdasági fejlesztésében a pártirányvonal megvalósítása fő eszközének a szerepe. A terv szerepének növelése szempontjából nélkülözhetetlen, hogy megerősödjék a műszaki-gazdasági normák rendszerének szerepe, amely pótolhatatlan eszköz a társadalmilag szükséges munka elérésében, az eredmények ösz- szehasonlításában és értékelésében, a tartalékok feltárásában és mozgósításában, valamint az anyagi érdekeltség fejlesztésében. Alihoz, hogy növekedjék az állami tervnek, mint az irányítás fő eszközének a szerepe, egyúttal arra kell törekedni, hogy a gazdasági eszközöket az eddiginél sokoldalúbban használjuk fel a vállalatok hatékony ösztönzésére annak érdekében, hogy progresszív terveket dolgozzanak ki és fogadjanak el. Egyszersmind törekedni kell a tartalékok feltárására és kihasználáséra. Az irányítás egyes eszközeit az ágazatok és szakágazatok konkrét feladatai alapján állandóan tökéletesíteni kell, el kell távolítani a magasabb fo- ikú hatékonyság kiharcolásának útjában álló akadályokat. A gazdaság fejlesztése megköveteli, hogy állandóan emelkedjen a közvetlen irányító és szervező ’nunka színvonala. Döntő jelentősége van főként az ágazati irányítás komplex megerősítéséneik és hatékonysága megszilárdításának. Ezzel egyidejűleg az eddiginél lényegesen mélyrehatóbban kell egybehangolni az egyes ágazatok kölcsönös kapcsolatait a nagy népgazdasági feladatok megoldása során. A hatodik ötéves terv előkészítésének oszthatatlan része az irányítási rendszert érintő munkálatok. Az irányítási rendszer, valamint a gazdaság- fejlesztés céljai közötti összhang bizonyos változtatásokat követel meg, amelyeket először kísérletileg kell kipróbálni, hogy bizonyos legyen helyes hatásuk. A gazdaságfejlesztés hosszú távú koncepciós problémáinak komolysága rendkívüli igényeket támaszt a gazdasági kutatás tevékenységével és irányzatával szemben. Ezt a kutatást közvetlenül egybe kell kapcsolni elsősorban az alapvető népgazdasági problémák kidolgozásávaJ. E célból ki kell dolgozni a gazdasági kutatás hosszú tartamra szóló programját, összpontosítani kell erőit, meg kell teremteni a fejlődéséhez szükséges feltételeket és szem előtt kell tartani pártos irányítását is. Elv társak! A munkásosztály és forradalmi élcsapata, az eszmeileg egységes kommunista párt vezető szerepe rendületlenül a ma rx izmus—leninizmus elméle téli e z igazodik. A párt világos és érthető programja, szervezőképessége, állandó kapcsolata a dolgozók tömegeivel, a szocialista állam ereje, valamennyi dolgozó kezdeményezése és alkotó tevékenysége — ezek a tényezők döntik el a szocializmus kommunizmusba való fejlődésének sikeres útját. Pártunk rendkívül nagy figyelmet szentel a szocialista állam fejlesztésének éis megszilárdításának, az egyes állatni szervek munkájának, annak, hogy minél jobban szolgálják a dolgozókat. Ezt a jövőben is szüntelenül szem előtt fogja tartani. Az állam megszilárdulásának egész eddigi folyamatát a szocialista demokrácia elmélyítése kíséri, ami legsajátabb tartalmát alkotja. Emellett nemcsak képviselő- testületek kialakításáról van szó, hanem azok minőségi fejlődéséről, a dolgozó nép részvételéről és aktivitásáról az állam és a közügyek irányításában. Államunk valóban a dolgozó tömegek szervezőjévé vált, amint erről a közéleti funkcionáriusok százezreinek széles körű mozgalma, kezdeményező, aktív munkája tanúskodik. így konkrét formában teljesül Lenin gondolata, hogy az államot « tömegek öntudatossága teszi erőssé. A XIV. kongresszus feladatainak megvalósítása előtérbe helyezi szocialista államunk gazdasági-szervezői és kulturális-nevelő funkcióinak fejlesztését. Ez megköveteli a központi állami szervek irányító és koordináló szerepének tökéletesítését, munkájuk koncepciós jellegének elmélyítését, megismerő tevékenységük színvonalának javítását és e tevékenység maradéktalan érvényesítését az irányító munkában. Az' államigazgatásban hatékonyabban kell érvényesítenünk az ésszerűsítő módszereket és meg kell szilárdítani az állami fegyelmet. Mindenütt, valameuy- nyi szakaszon el kell érni azt, hogy államunk törvényeit tiszteletben tartsák és betartsák. Amikor kiemeljük szocialista demokráciánk előnyeit és a szocialista állam feladatát, semmiképpen sem akarjuk leplezni az e téren még meglevő fogyatékosságokat. Ezek nem a szocialista rendszer lényegéből fakadnak, hanem nagyrészt vagy a múltból fennmaradt bürokratikus közömbösséggel függnek össze, vágy pedig az embereknek azzal a rossz szokásával, hogy csupán jogaikat reklamálják, de megfeledkeznek kötelességeikről. A jogok és a kötelességek összhangjának megsértése az egyik oldalon közömbösséget vált ki az emberek szükségleteivel szemben, a másik oldalon rendetlenséget idéz elő. Az államhatalom képviselőinek — akiket a nép tisztségekbe állított, minden körülmények között tudatában kell lenniük kötelességüknek és nagy felelősségüknek. Ha valaki hivatali asztal mellett ül, nem szabad azt hinnie, hogy most már mindent megengedhet magának, sőt a bürokratikus apparátus módszereit alkalmazhatja. Ugyanígy arra kell törekedni, hogy az állami szervek képviselői és az államigazgatás dolgozói helyesen viszonyuljanak az állampolgárokhoz, másrészt pedig valamennyi állampolgárba tiszteletet és megbecsülést kell nevelni a szocialista állam iránt, s meg kell szilárdítani az állam tekintélyét. Valamennyi állami szervnek — kormányainktól kezdve a helyi nemzeti bizottságokig — valamennyi társad,ahni szervezetnek és főként a legtömegesebb szervezeteknek: a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak, a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek, valameny- nyi állami és társadalmi intézménynek egységesen kell hatnia az alapvető irányban — a munka és a társadalmi aktivitás kibontakoztatására a XIV. kongresszus határozatainak teljesítése során. Ezen a téren is kedvező fejlődést állapíthatunk meg. De éppen itt, ahol lényegében eldől a szocialista rendszer előnyeinek lehető legjobb kihasználása, valamennyi lehetőségünk kiaknázása, ahol eldől azoknak a forrásoknak a mozgósítása, amelyek összefüggnek az emberek alkotó erejének, tehetségének, érdekeinek érvényesítésével, az emberek akaratával és elszántságával, hogy hozzájáruljanak közös céljaink eléréséhez — ezen a téren munkánknak nincsenek határai, mindig van mit javítanunk. Vegyük a szocializmus építésének bármelyik kulcskérdését, akár például a szocialista tulajdonhoz, a munkához való viszonyt. Ez a kizsákmányolás megszüntetésével kétségtelenül alapjaiban megváltozott. Egyre növekszik azoknak a száma, akik elsajátítják a gondos gazda tulajdonságait és jellemvonásait, nemcsak magukra és családtagjaikra gondolnak, hanem arra is, (hogyan fog fejlődni, gazdagodni, virulni egész társadalmunk. Éppen ebben a felelősségteljes hozzáállásban rejlik az embereknek munkájuk felett érzett öröme, közös erőfeszítéseinek eredményei felett érzett öröme. Ez az alapja né. pünk jogos büszkeségének szocialista hazájára. Ez az alapja népünk hazaszeretetének, amely áldozatkészségre és hősiességre serkenti. A központi bizottság múlt év októberi ülésén a XIV. kongresszus határozatával összhangban hangsúlyoztuk az új szocialista ember formálásának feladatát. Tudatában vagyunk, hogy hosz- szan tartó, igen igényes munkáról van szó. Ez a küzdelem megkívánja, hogy érzékenyen fejlesszük társadalmunk emberének valamennyi pozitív vonását és tulajdonságát. Hajthatatlanságot és elvhűséget követel meg az önzés, a kispolgári csökevények és az összes társa dal omelie nes jelenségek minden megnyilvánulásának leküzdése során. Ezt a feladatot nem teljesítheti csupán a párt. Ez valamennyi állami szerv, az egész Nemzeti Front kötelessége. E feladat megvalósítása folyamán jelentős helyet tölt be a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Szocialista Ifjúsági Szövetség. Különösen nagy felelősség hárul a sajtóra, a rádióra és a televízióra. Éppen tőlük kívánjuk meg, hogy egyértelműen támogassák a párt erőfeszítését, hogy minden nem kívánatos jelenséget élesen kipellengérezzenek és hogy számukra az igazi hős a becsületesen dolgozó ember legyen, annak problémái, gondjai, érdeklődései és vágyai. Főként azoknak az embereknek kell előtérben állniuk, akik tekintélynek örvendenek, akik a legkezdemé- nyezőbben, legszívósabban és legáldo- zatlkészebben harcolnak szocialista eszménye ink me g va 1 ós í t ás áé r t. Kultúránknak és művészetünknek is alkotásaiban többet kellene merítenie a nép életéből és hősies miunkájából. Nem véletlenül ítéltük el az elit szemléleteket és a különcségre, sznobságra irányuló törekvéseket, amelyek teljesen idegenek népünk érzéseitől és gondolkodásától, ellenkeznek a legmélyebb, valóban népi haladó hagyományokkal. Az ilyenfajta alkotásokat és alkotóikat nem akarjuk és nem fogjuk támogatni. Az igazi szocialista kultúra és szocialista művészet iránt, a népet szolgáló alkotás iránt azonban társadalmunk mindig elegendő megértéssel fog viseltetni, támogatja, megbecsüli és tiszteli. A minisztériumoktól, a film, a televízió és a rádió vezetőségétől, mindazoktól, akik a gyakorlatban döntenek a párt kulturális politikájának megvalósításáról függ, hogy a. jelentős társadalmi eszközök kizárólag a szocialista kultúra és a szocialista művészet fejlesztését szolgálják. Társadalmunkban valamennyi kulturális intézménynek az embert, az embernek a megismerés és a szépség iránti, az egyre teljesebb és gazdagabb szellemi élet iránti vágyát kell szolgálnia, s éppen ezért igen igényeseknek kell lennünk kultúránk és művészetünk eszmei tartalmával és általános színvonalával szemben. A múlt év októberében központi bizottságunk világos és egyértelmű álláspontot foglalt el s a XIV kongresszus szellemében újból hangsúlyozta, hogy ezen a téren ösztönöznünk kell az alkotó tevékenységet a tehetségekről való gondoskodást és ki kell emelnünk a művészi alkotások pártos és szocialista tartalmával szembeni igényeket. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kulturális és művészi alkotások minden emberre, főként a fiatal emberekre Igen emocionálisan hatnak és közvetlenül befolyásolják azon értékek rendszeréhez való viszonyukat, amely az embereknek a szocializmushoz való aktív viszonya alapját alkotják. Ezért pártunk számára igen fontos, Ihogy az alkotó értelmiség helyesen értelmezze küldetését a szocialista társadalomban és hogy szilárdan a munkásosztály világnézetének álláspontjára helyezkedjen. A szocialista ember formálására gyakorolt politikai^eszmei hatás egész rendszerében különleges helye van az iskolaügynek. Az a küzdelem, amelyet az utóbbi években iskoláink szocialista jellegének felújításáért vívtunk, ma lehetővé teszi, hogy megkezdjük főként az iskola nevelő funkciójával összefüggő számos időszerű feladat megoldását. Lehetővé teszi iskolarendszerünk, egész nevelő-művelődési rendszerünk hosszú tartamra szóló távlatainak fokozatos kidolgozását. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége, a kerületi és a járási pártbizottságok, valamint az illetékes állami és társadalmi szervek elé vitára bocsátotta a „Csehszlovák iskolarendszer jelenlegi helyzetéről, fejlesztéséről és távlatairól“ szóló anyagot. Ez alapanyagul szolgál a központi bizottság ülésére, amelyen el akarjuk bírálni a párt iskolapolitikájának alapvető kérdéseit. Elsősorban arról van szó, hogy figyelmünk a XIV. kongresszus határozatainak következetes megvalósítására összpontosuljon, arra, hogy az iskola egybefonódjon társadalmunk életének szükségleteivel, és hogy az oktatási folyamat megfeleljen a tudományosműszaki forradalom követelményeinek. Gondot kell fordítani a munkásosztály ifjú nemzedéke sokkal nyomatékosabb, hatékonyabb előkészítésére és nevelésére, s nem utolsósorban a tanítók jó előkészítésére. A nevelési és oktatási rendszer fejlesztésével együtt egyre nagyobb gondot kell fordítani a tudomány fejlesztésére, elsősorban hatékonyságának kérdéseire. Ma, amikor egyre jobban megnyilvánul a tudománynak, mint közvetlen termelőerőnek a szerepe, nem elégedhetünk meg csupán egyes sikerekkel, legyenek azok bármilyen jelentősek. A döntő az, hogy a tudományos eredmények hogyan érvényesülnek ar életben, a társadalmi gyakorlatban, hogy a tudomány hogyan járul hozzá az egész népgazdaságunk tudományosműszaki színvonalának emeléséhez. Ezért már nem nyugodhatunk bele a tudományban és a ikutatásban megnyilvánuló semmilyen öncélú irányzatokba. Mind a tudósoktól, mind pedig a népgazdaság felelős irányító dolgozóitól meg kell követelni, hogy a termelésben igyekezzenek megvalósítani a tudományos-műszaki fejlődés új irányait. A tudományos és a kutatómunka fejlesztésének feladataival szorosan ösz- szefügg a fiatal tudományos nemzedék nevelése. A tapasztalt tudományos dolgozók — kommunisták és nem kommunisták — számára jelenleg nincs fontosabb és megtisztelőbb feladat, mint a szakképzett, a párthoz és a szocializmushoz hű fiatal tudományos dolgozóik nevelése. Az utóbbi években sokoldalú és rendkívüli figyelmet szentelünk ifjúságunknak. Szükséges, hogy az ifjú nemzedék nevelése valamennyi szakaszon munkánk súlypontja legyen. A kommunistáknak mindig és mindenütt felelősséget kell érezniük az ifjú nemzedékért. Az ifjúsághoz minden hajbókolás és demagógia nélikül közeledünk. A fő dolog az, hogy az ifjúság tudatosítsa a rá váró feladatok komolyságát, hogy jól felikészüljön az életre és a munkára. A Szocialista Ifjúsági Szövetségnek tagjait úgy kell vezetnie és valameny- nyi fiatal emberre úgy kell hatnia, hogy saját magukkal szemben és egymással szemben is igen igényesek legyenek, hogy ne haladjanak a legkisebb ellenállás útján, hanem folytassák az előző nemzedékek legkiválóbb példáit, amelyek a kapitalizmus elleni harcban és a szocializmus építése folyamán nem rettentek vissza semmilyen akadálytól. Művüket és rettenthetetlenségüket a jövő nemzedékek is mindig joggal fogják nagyra becsülni. Mélységes meggyőződésünk, hogy az új váltás, az ifjú nemzedék tudatában van, mennyi erőfeszítést, áldozatkészséget, lelkesedést és hősiességet követel meg a már megkezdett építés befejezése. Meggyőződésünk, hogy nem veszik kedvüket a nehézségeik, hisz a szocializmus az ő rendszerük és a kommunizmus az ő jövőjük. Elvtársak! A XIV. kongresszus határozatainak megvalósítása során a szocializmus építésében elért sikereink oszthatatlan részét alkotják külpolitikánk pozitív eredményei is. Részei a Szovjetunió és az egész szocialista közösség békepolitikája kétségtelen sikereinek. Hála hazánkban bekövetkezett válság osztályhű, elvi megoldásának, a Szovjetunióval és többi szocialista szövetségesünkkel egybehangolt eljárásunk következtében a szocialista Csehszlovákia nemzetközi tekintélye nemcsak helyreállt, hanem tovább növekedett. A szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink a XIV. kongresszus óta sikeresen fejlődnek és újabb, magasabb fokot érnek el. Alapjuk és egy(Folytatás a 8. oldalon)
