Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-14 / 38. szám, szerda
Távlatot, biztos jövőt ígér AZ IPARI ÜZEMEK VÄRJÄK A FIATALOKAT Szlovákiáoan két tényező tét. te lehetővé a népgazdaság fejlődését: az ipar fejlesztése, korszerűsítése és újjáépítése, valamint a foglalkoztatottság jelentős emelkedése. 1937-hez viszonyítva az ipari termelés több mint 24-szer3sére nőtt. A felszabadulás óta több mint 400 ezer ember talált munkára az új üzemekben, az ipar fejlesztésére pedig több mint 130 milliárd koronát fordítottunk. Az ötödik ötéves tervidőszakban még gyorsabb léptekkel akarunk haladni a népgazdaság fejlesztésében, hogy még tökéletesebben és sokoldalúbban elégíthessük ki a társadalmi igényeket. Az ipari beruházások értéke erre az időszakra 'kb. 50 milliárl korona. Szlovákia gazdaságában több mint 120 ezar főiskolát és középiskolát végzett s több mint 230 ezer tanonciskolából kikerülő fiatal lép munkaviszonyba. A tudományos-műszaki forradalom előretörését, a tudományok széleskörű technikai alkalmazását mutatja a friss munkaerők ilyen mértékű bekapcsolása is a termelésbe. Aránylag magas a főiskolai és középiskolai végzettséggel rendelkezők száma, de sokan készülnek jövendő foglalkozásukra szak- és tanonciskolákon is. Ez a folyamat már az említett években is észlelhető volt. Az első ötéves terv végén nem egész 50 százalék volt a szakképzett ipari dolgozók száma. Ez érthető, hisz az ipari fejlődés kezdeti fokán álltunk. Je- lenlag az iparban dolgozók kétharmada rendelkezik szakképzettséggel. Az ötödik ötéves tervidőszakban ez az arány még javulni fog. Csupán a közszükségleti és vegyiparban szlovákiai viszonylatban több mint 30 ezer — s ebből 60 százalék lány — fiatalt akarnak megnyerni a szak- és tanonciskolákba. Az utóbbi években azonban ez nem nagyon sikerül. Az idős, tapasztalt szakemberek nyugdíjba vonulnak, és nincs mindenütt megfelelő utánpótlás. Helyes, hogy nálunk is évről évre több a fő- és szakiskolák Iránti érdeklődők száma, ezzel szemben azonban elgondolkodtató a fiatalok érdeklődésének csökkenése a tanonciskolák iránt. A fiatalok nem tudatosítják. hogy a tanonciskolákban való szakképzés megbízható érvényesülési lehetőségeket biztosít minden fiatal számára. Sőt, jó előkészítő a szak- és főiskolai tanulmányokhoz is. A fiatalok és a tanulóifjúság ilyan irányú érdeklődésének csökkenését befolyásolja például az, hogy az alapiskolákon nem propagálják megfelelően a szakmunkák jelentőségét az ipar számára. A fiatalságot nem világosítják fel arról, mi mindent tanulhat, sajátíthat el a tanonciskolákban és szaktanintézetekben, hogyan készülhet fel jövendő foglalkozására. Az ipar.i üzemek és a nemzeti bizottságok sem szentelnek kellő figyelmet a tanulóifjúság megnyerésének. Nincs áttekintésük róla, hány fiatal távozik üzemük, városuk, járásuk területéről az egyes foglalkozási ágakba. Sem az üzemak, sem a nemzeti bizottságok nem végeznek alaposabb felmérést azzal kapcsolatban, milyen foglalkozási ágak iránt érdeklődik az ifjúság. Az üzemek megfeledkeznek arról, hogy a mai fiatalság teljesen más körűimé, nyék között él, mint apáik éltek, hogy nem fél a munkanélküliségtől, a bizonytalan megélhetéstől. Mindez csökkenti az érdeklődését a foglalkozásra való felkészülés iránt. Az üzemekben ezért ezt a problémát másként kell kezelni, mint néhány évvel azelőtt. A termelésben döntő tényező az ember. A legkorszerűbb technikát Is az ember irányítja, minden az emberi munka eredménye. Ezért erre az ötéves tervre és az elkövetkező időszakra is, felelősségteljesen kell felkészít anünk megfelelő Külkereskedelmünk dinamikusan fejlődik Csehszlovákia külkereskedelme az elmúlt évben kedvezően alakult. A szocialista államokba irányuló kivitel tervét 104,0 %-ra teljesítettük. Az országos eredményekhez jelentős mértékben hozzájárultak a szlovákiai vállalatok és szervezetek is. Az SZSZK külkereskedelme 1972-ben 8 százalékkal, ezen belül a szocialista államokba irányuló kivitel 11,3 százalékkal növekedett. Legintenzívebb volt a növekedés december hónapban, amikor az előző év azonos hónapjához viszonyítva 17,3 százalékos növekedést értünk el. Az SZSZK kivitelének fi3,l százaléka a szocialista államokba irányult. A megelőző évekhez hasonlóan 1972-ben is a Szovjetunió volt a legnagyobb átvevő partnerünk, amely a KGST-tagállamokba irányuló kivitelünkből 51,0 százalékos arányban részesedett. A termelőerők fejlődésében bekövetkezett jelentős változások megmutatkoznak a nemzetközi termelési és társadalmi kapcsolatok területén is. A kölcsönös árucsere-forgalom a termelési szakosítás és kooperáció alapján rohamos fejlődésnek indult. Ezek a fejlődési irányzatok 1972-ben csaknem az összes szoc'alista államban azonos mértékben érvényesültek. Érdekes azt is megfigyelni, miként alakult az SZSZK kivitelének elmúlt évi fejlődési dinamikája az egyes szocialista országokkal kapcsolatban. 1.971- hez viszonyítva az elmúlt évben a Szovjetunióba Irányuló kivitel 11,6 százalékkal, az NDK- ha 2,7 százalékkal, a Magyar Népköztársaságba 2,8 százalékkal, Bulgáriába 41,9 százalékkal, Albániába 5,5 százalékkal, a Mongol Népköztársaságba 14,3 százalékkal, a Kubai Köztársaságba pedig 24,3 százalékkal növekedett. A behozatal viszonylag szintén kedvezően alakult, a szocialista államokból 12,9 százalékkal több terméket hoztunk be, mint az előző évben, s ez a mennyiség az egész behozatalnak 55,5 százalékát teszi. Tavalyi behozatalunk a Szovjetunióból 6,2 százalékkal, Bulgáriából 16,3 százalékkal, a Magyar Népköztársaságból 40,6 százalékkal, az NDK-ból 26,6 százalékkal, a Lengyel Népköz- társaságból 15,3 százalékkal, a Román Szocialista Köztársaságból 35,5 százalékkal és Jugoszláviából 12,2 százalékkal növekedett. A KGST-tagországoknak és főleg a Szovjetuniónak külkereskedelmi mérlegünkben való viszonylag nagyarányú részesedése lehetővé teszi együttműködésünk tovább: dinamikus fejlesztését. Az SZSZK feldolgozó iparának termékeiért a szocialista államok, főleg a Szovjetunió elsősorban nyersanyagokat és anyagokat szállítanak. Ez a körülmény a további évek szempontjából is fontos stabilizációs tényező, mert reális feltételeket teremt a szlovákiai iparosítási program megvalósításához. A. MIKLÓS, mérnök számú fiatalt. Az elmúlt években nem sikerült biztosítani a tervezett tanoncutánpótlást. Legyen ez intő jel. Már ma észlelhető egyes foglalkozási ágakban a munkaerőhiány. Szabad szombatokon, vasárnap és ünnepnapokon dolgoznak, hogy teljesítsék a tervfeladatokat. Főleg az anyagi termelésben halaszthatatlan a munkaerőkérdés megoldása, ennek külön figyelmet kell szentelni. Az ipari üzemak közül például csak néhány gépgyár használta ki a kormány által nyújtott eszközöket a szakképzett munkaerőpótlás biztosításának tökéletesítésére. Ideje alaposan felülvizsgálni a szakképzett munkaerőpótlás felkészítését, nevelését, kezdve a szaktanárokon, mestereken, szociális berendezéseken, a szabad idő kihasználásán, egészen a termelésbe való bekapcsolódásig. Külön fi- gyeimet érdemel a munkaerővándorlás problémája, a fiatal szakemberek átlépése az egyik termelési ágból a másikba. Az üzemekben ós vezérigazgatóságokon a személyzeti és káderosztályok kiépítése hozzájárulna ahhoz, hogy a szakképzett utánpótlás biztosítására olyan figyelmet fordítanának, amilyent az a termelés és az egész népgazdaság szempontjából megérdemel. Ebban az ötéves tervidőszakban a közszükségleti és vegyiipari termelésnek 60 százalék kai kell emelkednie. Ezt különféle beruházásokkal valósítjuk meg, de döntő szerep jut itt a szakképzett munkaerők nek is. A termelés ütemének eddigi gyors fejlődését úgy értük el, hogy rendszeresen emelkedett az iparban a szakmunkások száma is. A modern tech- ninai berendezéseket csak jól képzett szakember tudja megfelelően kezelni. Az ifjúságot tehát idejében meg kell ismertetni a szakképzettség jelentőségével, előnyeivel és jövendő munkahelyével. Ez az üzemek, iskolák és nemzeti bizottságok közös feladata. A következő hónapokban dönt ugyanis tanulóifjúságunk egy része arról, milyen foglalkozást válasszon. A nyitott kérdésekre adjunk bíztató választ: az ipar jó megélhetési lehetőség és biztos jövő a fiatalok számára. SZABÓ LAJOS Kielégítik a lakosság szükségleteit Összhangban pártunk gazdaságpolitikájával £letkörnyezetiink problémái szükségessé teszik, hogy figyelmünket ráirányítsuk a közszolgáltatási üzemek működésére. Az ilyen kisüzemek feladata elsősorban, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak, javító- és karbantartó munkákat végezzenek. Nem engedhetjük meg, hogy a közszükségleti cikkek sorozatgyártásával vagy pedig a központilag irányított iparral való káros kooperációval foglalkozzanak. Olyan termékeket várunk tőlük, melyek gazdagítják az állami ipar gyártatta áruválasztékot. Kolárovo (Gúta) hazánk egyik fejlődésben levő városa, mező? gazdaságilag fontos területen fekszik. A februári győzelem időszakáig a városban szegényes műhelyekben több kisiparos dolgozott. A februári győzelem lehetővé tette, hogy megalakuljanak az első szocialista UzemtársuHások. Így jött létre Kolárovón is a közszolgáltatási üzem. Az eredményekről, az elmúlt huszonöt évről és a XIV. pártkongresszus határozatainak teljesítéséről beszélgettünk Kertai Andrással, a közszolízá'+wt'^s v, i^a^gató- jával. — Az elmúlt huszonöt évről nehéz beszélni. Rossz álomnak tűnik az a sok probléma, mely- lyel a kezdeti időszakban meg kellett küzdenünk. Főleg munkaerő- és nyersanyagproblémáink voltak. Ezekről ma már múlt időben beszélhetünk, s üzemünk gazdasági helyzete is megszilárdult. A múlt évben 102,2 százalékra teljesítettük tervünket, ami az 1971-es évhez viszonyítva jelentős fejlődés. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások tervét 107,5 százalékra teljesítettük. Üzemünkben a dolgozók átlagbére eléri a havi 2200 koronát. ' Az igazgató elmondotta, hogy helyiséghiánnyal küzdenek. Ha tovább akarják bővíteni a szolgáltatásokat, mindenekelőtt ezt a problémát kell leküzdeniük. Erre valószínűleg még ebben az évben sor kerül, ugyanis július elején megkezdik a próbaüzemeltetést az új asztalosműhelyben. Ebben a „minigyárban“ a többi munkán kívül évi 8000 bútordarabot készítenek majd. A gépi berendezések 80 százaléka már megérkezett Lengyelországból — mondotta Kertai András —, és szükségessé vált, hogy mintegy 20 szakmunkásunkat elküldjük a lengyel- országi üzemekbe, hogy a helyszínen tanulmányozzák az új munkamódszereket. Tekintettel a rohamosan növekvő közjármű- forgalomra, szükségessé vált, hogy autójavító-műhelyünket mintegy 700 négyzetméternyi alapterületűvé bővítsük. Itt a iuvaob ^ másságnak nyújtott szolgáltatásokat. Ennek érdekében a múlt év folyamán Čičovra (Csicsój és Zem. Olčá- ra (Nemesócsa) is kiterjesztették szolgáltató hálózatukat. Gépkocsival gyűjtik be vidéken a tisztításra szánt ruhaféléket, amelyeket vissza is szállítanak. Egyik személygépkocsijukat a televízió- és rádiójavító-műhely rendelkezésére bocsátották, s így megoldották, hogy a kisebb javításokat a szerelő a helyszínen végezhesse el. Bevezették az elektromos háztartási gépek (mosógépek, centrifúgák, robotok) javítását is. A kolárovói közszolgáltatási üzemnek 330 alkalmazottja van. A dolgozók 39 munkaszakaszon tevékenykednek. Egy viszonylag kis létszámú üzem ilyen nagy tagoltsága természetesen sok nehézséget okoz. Mindenekelőtt szem előtt kell tartaniuk a XIV. pártkongresszus határozatát, amely a lakosságnak nyújtott szolgáltatások bővítését tűzte ki célul. — Ezt a problémát lehetetlen lenne megoldani üzemi mértékben — mondotta az igazgató —, ezért a gazdasági értekezletek előtt megbeszéljük problémáinkat a városi nemzeti bizottság elnökével és a többi gazdasági vezetővel. Az ilyen tanácskozásokon mindenekelőtt azt tárgyaljuk meg, milyen szakágazatokat kellene beiktatni a lakosságnak nyújtott szolgáltatások további bővítésére. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetjük, hogy a kolárovói A tartóoszlopuk már állnak, rövidesen megkezdik a gépek be- szerelését. (Csizmadia Zoltán felvétele) legmodernebb elektromos berendezésekkel végzik el dolgozóink a szükséges javításokat, futó ellenőrzéseket. A KORRÓZIÓ ELLENI HARC JEGYÉBEN A Hungarocorr nemzetközi felszíni anyagkezelési kiállítás szervezői a bratislavai Technika Házának közreműködésével a csehszlovák vállalatok termékeit és a hazánkban gyártott anyagvédő technológiai beren dezéseket is bemutatják. A kiállítást 1973. szeptember 21-től 27-ig tartják Budapesten 5000 négyzetméter területen. A Hungarocorr kiállítást a hazai Danube Surface kiállítással együtt a KGST-tagországok szakosított kiállításai közé sorolták. Ezeken a kiállításokon bemutatják a fémes és a nem fémes tárgyak felületi védelmé re szolgáló különböző anyagokat, valamint a tárgyak védő bevonására szolgáló, többnyire automatikus gépeket és műszereket. A kiállításon bemutatásra kerülő anyagok és berendezések a korrózió által okozott tetemes népgazdasági károk csökkentését szolgálják. A kutatás és a műszaki fejlesztés ezen a területen a felszíni kezelés költségeinek csökkentésére, és főleg a vegyi ártalmakkal szemben tanúsított ellenállóké- pesség növelésére irányul. A Hungarocorr nemzetközi kiállításon a magyar és a csehszlovák vállalatokon kívül egész Európa ismertebb vállalatai bemutatják termékeiket és legújabb technológiai eljárásaikat. A Szlovák Tudományos Műszaki Társaság intézménye, a bratislavai Technika Háza, a Hungarocorr kiállítás megtekintésére szakmai kirándulást szervez, és kérik az érdeklődőket, hogy legkésőbb 1973. április 30-ig a következő címre küldjék be jelentkezéseiket: Dom techniky SVTS, Kocehiva 17., Bratislava. J. DEMIANČOK közszolgáltatási üzem már 1972. december 31-én teljesítette * XIV. pártkongresszusnak azt a határozatát, amely szerint az ötödik ötéves terv végéig a közszolgáltatási üzemeknek — az 1970-es évhez viszonyítva — 25—30 százalékkal kell emelniük a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat. Míg 1970-beti csak 3 millió 530 ezer korona értékben végeztünk ilyen munkákat, 1971-ben ez az összeg már közel 4 millió 100 ezer 'koronát tett ki. Mivel ez a mutatószám 1972-ben elérte az 5 millió 055 ezer koronát, a kialakult arányszám 43,2 százalék. — Valamennyien tudjuk, hogy nem elégedhetünk meg a feladatok formális teljesítésével. Ezért munkánkat kiszélesítjük, támogatjuk a dolgozók önálló kezdeményezését, a szocialista munkabrigádok működését és az ifjúsági szervezetet. Nagy munka vár ránk ebben az évben, de reméljük, hogy valamennyi feladatunkat maradéktalanul teljesíteni tudjuk — fejezte be beszélgetésünket az igazgató. MOROVICS LAJOS ÚJ szó 1973. II. 14.
