Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-14 / 38. szám, szerda

A DÖNTŐ NAPOK A dolgozó nép türelme nem végtelen A Rudé právo 1948 február 15-i számában jelent meg Vilém Nový1 elvtárs cikke a fenti cím­mel. A szerző a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom elő­készületben levő kongresszusá­val foglalkozott; hangoztatta, hogy ez pontot tesz a nép érde­kében javasolt törvények elfo­gadását szabotáló elemek mes­terkedésének végére. Ezekben a napokban már nyilvánvalóvá vált, hogy Cseh­szlovákiában elközelgett a ha­ladás és a reakció erői közti döntő összecsapás ideje. A jobb­oldali pártok vezető képviselői szinte teljesen megbénították a 'kormány és a nemzetgyűlés szerveinek munkáját, megaka­dályozták az új alkotmány ki­dolgozását, melyet még a vá­lasztások előtt el kellett volna fogadni, és gátolták a Gott- wald-kormány építő programja Ezért a reakció döntő lépésre határozta el magát, a nemzeti szocialista, a néppárti és a de­mokrata reakciós vezetők, va­lamint a szociáldemokrata párt jobboldali vezetői összehangol­ták tevékenységüket és min­dent egy lapra téve fel, hazárd­játékba kezdtek a köztársaság sorsával, ürügyet kerestek a kormányválság kirobbantására, hogy azután Beneš köztársasá­gi elnök közreműködésével az 1920-as évek eseményeinek re­produkciójaként hivatalnokkor­mány segítségével visszavessék az országot a tőkésviszonyokba. A Nemzetbiztonsági Testület prágai tartományi parancsnok­sága saját hatáskörében áthe­lyezte a testület nyolc tisztjét, A reakciós erők ügynökei a bel­ügyminiszter távollétében tar­tott február 13-i kormányülésen csekély többséggel olyan dön­1973. II. 14. FEBRUÁR HARCOSA (Lőrincz Gyula rajza) sz ámos fontos feladatának vég­rehajtását. A reakció eljárása melységes felháborodást keltett a dolgozók széles körében. A CSKP vezetősége, amely a lakosság egyre növekvő bizal­mára támaszkodva szilár lan a kezében tartotta a kezdeménye­zést, további követelményeket tűzött ki a dolgozó nép érdeké­ben és a burzsoázia gazdasági alapjának gyengítésére. A kom­munisták követelték valameny- nyi ötven alkalmazottnál töb­bet foglalkoztató üzem, vala­mint a kül- és a nagykereske­delem államosítását, úgyszintén az ötven hektáron felüli föld­birtokokra vonatkozólag a föld­reform gyors végrehajtását. Csehszlovákia Kommunista Pártja egyidejűleg meghirdette a kommunisták nagyfokú áldo­zatkészségéről és hazafiassá­gáról tanúskodó országépítő ak­ciót, melyben a párt tagjai har­mincmillió munkaóra ledolgo­zását vállalták a köztársaság javára. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a munkásosztály leg­nagyobb tömegszervezete szi­lárdan támogatta a kommunista párt követelményeit. Az SZKT elhatározta, hogy amennyiben a kormányban és a parlamen­ti szervekben nem tudnak meg­egyezni a dolgozók érdekeit szolgáló javaslatokról, akkor összehívják a szakszervezetek országos kongresszusát. Febru­ár 12-én így is löntöttek, fis február 22-re Prágába össze­hívták az FSZM kongresszusát. Az események fejlődése, a közvélemény hangulata, a mun- káosztálynak és a többi dolgo­zónak a CSKP politikája iránti növekvő bizalma nyilvánvalóvá telte, hogy a kommunista párt elsöprő győzelmet arat a máju­si választásokon, ami eldönti majd a köztársaság további szo­cialista irányú fejlődését is. test erőszakoltak ki, hogy Nő­sek belügyminiszter ezt az álta­la jóváhagyott intézkedést négy napon belül érvénytelenítse. A négynapi határidőt a kom­munistaellenes erők képviselői lázas tárgyalásokra, további terveik összehangolására hasz­nálták 'ki, miközben sajtójuk féktelenül támadta a Nemzet- biztonsági Testületet, a Belügy­minisztériumot, és hangulatot igyekezett kelteni a népi de­mokráciát következetesen vé­delmező szervekkel szemben. A február 17-i kormányülésen jelentős kérdések szerepeltek napirenden, azonban a reakciós miniszterek attól az elhatáro­zástól vezérelve, hogy megaka­dályozzák a kormány tevékeny­ségét, nem voltak hajlandók másról tárgyalni, csakis a Nem­zetbiztonsági Testület személyi kérdéseiről. Gottwald minisz­terelnök azt javasolta, hogy mi­vel Nősek belügyminiszter ezen az ülésen betegsége miatt nem vehet részt, ezt a kérdést a kö­vetkező ülésen vitassák meg. A javaslatot a burzsoázia kép­viselői határozottan elutasítot­ták. Mindenáron azt akarták elérni, hogy háromtagú bizott­ságot küldjenek a Belügymi­nisztériumba, amely a belügy­miniszter intézkedéseit ellen­őrizné. Gottwald elvtárs a kor­mányülésen élesen fellépett a reakciós mesterkedések ellen és nyíltan kijelentette, hogy eb­ben az esetben a kommunista párt elleni támadásról és reak­ciós puccs előkészítéséről van szó. A február 17-i kormányülés félbeszakadt. A legközelebbi ülést húszadikára tűzték ki. A reakciósok eljárásáról szó­ló hírek gyorsan terjedtek az országban, az üzemek dolgozói és a falvak lakossága 'körében nagy felháborodást keltett az úri összeesküvés; a köztársaság minden részéből a táviratok özöne érkezett a miniszterel­nökségre, úgyszintén a kommu­nistaellenes pártok vezetőségé­re. A táviratokban a dolgozók azt követelték, hogy ne meré­szeljék visszafordítani a köz­társaság fejlődésének irányát, vessenek véget az áruló poli­tikának, akadályozzák meg a hazai és a külföldi reakció ügy­nökeinek szándékait. A dolgo­zók millióinak véleménye fi­gyelmeztetően hangzott: „Felké­szültünk a harcra jogainkért!“ A CSKP Központi Bizottságá­nak Elnöksége a kialakult helyzetben nyilatkozatot foga­dott el, melyben éberségre és felkészültségre hívta fel a köz­társaság haladó gondolkodású állampolgárait. A Rudé právo február 19-i száma az első ol­dalon öthasábos címmel közölte a felhívást, melyben a többi kö­zött a következőket olvashat­juk: „Már hetek óta tanúi va­gyunk, hogy egyes politikai pártok képviselői a kormány­ban sajátos utat követnek: te­kintet nélkül a Nemzeti Front határozataira és a kormány- programra, lehetetlenné teszik, hogy még a választások előtt elfogadják az új alkotmányt és a kormány építő programjából következő további fontos tör­vényeket — elsősorban a nem­zeti biztosítás kiterjesztését va­lamennyi városi és falusi dol­gozóra, az új földreformot, a kisiparosok és a földművesek adókedvezményét, az áruelosz tással összefüggő sürgős intéz­kedéseket stb. ... A kormány kommunista tagjai Gottwald miniszterelnök vezetésével min­dent elkövetnek, hogy az új al­kotmányt és a kormány építő programjának hátralevő részét még a választások előtt meg valósítsák. Ezzel szemben más pártok kormánybeli képviselői meghiúsítják a kormány tevé­kenységét azzal a nyilvánvaló céllal, hogy váratlanul kor­mányválságot robbantsanak ki... Ezzel szándékosan bel­politikai zűrzavar kiváltására törekszenek ... azzal a gondo­lattal, hogy még a választások előtt antidemokratikus és alkot­mányellenes úton hivatalnok kormányt juttassanak hatalom­ra. amely megpróbálná kira­gadni a hatalmat a nép kezé­ből .. * Az SZLKP Központi Bizottsá­gának Elnöksége is haladék­talanul foglalkozott a kialakult helyzettel, főképpen a demokra­ta párt képviselőinek a kor­mányban kifejtett tevékenysé­gével összefüggésben. Felhívta a munkásokat, parasztokat, kis­iparosokat és az értelmiséget, hogy a cseh dolgozókkal test­véri szövetségben verjék vissza a reakció felforgató törekvé­seit. Azokban a napokban a köz­társaság valamennyi kis- és nagyüzemében gyűlések foly­tak, amelyeken a dolgozók egy­öntetűen kifejezték törhetetlen elhatározásukat: „Nem enged­jük meg az 1920-as év mégis métlődését!“ „A dolgozóknak a gyűléseken megnyilvánuló tel­jes egysége a legjobb biztosíté­ka annak, hogy meghiúsul a kommunistaellenes pártok kép­viselőinek a politikai és gazda­sági felfordulás előidézésére irányuló minden törekvése“ — hangoztatta a Rudé právo egyik cikkében. A kommunista párt lapjai részletesen tudósítottak az országos szakszervezeti kongresszus előkészületeiről. A letftanyi Avia üzemben pél­dául ötezer dolgozó egyhangú­lag határozatot hozott, melyben követelték az új alkotmány ha­ladéktalan elfogadását, a szo­ciális különbség növelése nél­kül az állami és a közalkalma­zottak fizetésének rendezését, a nemzeti biztosítás, az új föld­reform, a kisiparosok és a föld­művesek adókedvezményének törvénybeiktatását. Az ország­ban ezrével és ezrével születtek ilyen határozatok, amelyek ki­fejezték a dolgozók egységes felsorakozását a népi demokrá­cia védelméért és a szocialista fejlődés folytatásáért. Aki azok­ban a mozgalmas napokban akárcsak egy ilyen izzó hangu­latú gyűlésen is részt vett és tanúja volt annak, hogy a mun­kások és a többi dolgozók ml­A társadalmi aktivitás szép példáfa Újarcú falvak % Győzelmes Február gazdag hagyatéka A Garam és az Ipoly menti falvak krónikásai a múlt évet — nem véletlenül — a társadalmi aktivitás egyik legsikeresebb esz­tendejeként örökítették meg a vaskos emlékkönyvekben. A fel­jegyzések beszédes tényeket sorakoztatnak fel az öntevékeny építőmunka kiváló eredményeiről, a községek arculatának fejlő­déséről. Az adatokból kitűnik, hítgy a járás egy-egy lakosa a város és faluszépítési akcióban 107,80 korona értéket hozott létre, összesen hat kultúrotthon, kilométerekben kifejezhető utak ás járdák építését, közhasznú berendezések létesítését segítette elő. Mi volt e sikerek mozgatóereje? Kik ösztönözték a lakosok ak­tivitását? Pavol Taraba elvtárs, a Ievicei (Léva) jnb elnöke ezekről a kérdésekről aprólékosan tájékoztatott. — Községeink polgárait a vá­lasztási program teljesítése, életkörnyezetük javítása és rendkívüli becsvágyuk lelkesí­tette aktivitásra. A nemzeti bi­zottság képviselői ezenkívül kö­telezettségvállalásokat gyűjtöt­tek a Szovjetunió megalapításá­nak 50. évfordulója tiszteleté­re, valamint a martini—Banská Bystrica-i felhívás nyomán ki­bontakozott országos verseny­mozgalom népszerűsítésére. Eb­ből a kezdeményezésből 41 ezer 856 egyéni és 883 kollektív kö­telezettségvállalás született. • Szemléltetés kedvéért mondana néhány adatot a köte­lezettségvállalások teljesítésé­nek eredményeiről? — A faluszépítés keretében előirányzott tervek és felajánlá­sok eredményeképpen csaknem 65 millió korona értéket képvi­sel a sportpályák, a járdák és az utak építése. Ezek az akciók 3 millió 138 ezer korona befek­tetést igényeltek. A beruházási építkezések keretében a jnb ta­nácsa 16 millió koronát hagyott jóvá. Ebből az összegből épült fel Krskanyban (Kis- és Nagyke- reskényj, Ipeľské Ulanyban (Ipolyfödémes), Catán (Csata) a kultúrház, Želiezovcén (Zse- líz) járdák, Starý Tekovon (Öbarson) elárusítóhely, Baj- kán a hnb székháza, valamint a Margita-Ilona fürdőhely új úszómedencéje. Ha összegez­nénk az eredményeket, akkor a létrehozott művek tiszta ér­téke 76 millió 291 ezer korona. Ebben az értékben természete­sen nincs benne az a 25 millió 130 korona, mellyel a közhasz­nú berendezések, bölcsődék, vízvezetékek, öltözők stb. fel­épültek. • Milyen helyet foglal el a választási programban a lakás­építés? — Az állami építkezésen kí­vül a választási program az ötéves terv végéig 4171 lakas- egység felépítését irányozza elő. Tavaly a tervezett 901 he­lyett 1006 lakásegységet adtunk át rendeltetésének, tehát 116 lakásegységgel teljesítettük túl eredeti'tervünket. Ehhez hozzá kell számítanom azon 105 lakás­egység építésének a megkezdé­sét is, melynek kivitelezésével c.sak ez idén számoltunk. A nemzeti bizottság képviselői ezután is nagy figyelmet szen­telnek a lakáskérdés megoldá­sának, és a lehetőségekhez mér­ten a családi házak építését is hatékonyan támogatják. • Szeretném, ha röviden tá­jékoztatna az idei elképzelé­sekről, tervekről. — Mint ismeretes, az idei esztendő a győzelmes február és a munkáshatalom megteremté­sének negyedszázados jubileu­mi évfordulója, melynek meg­ünneplésére járásunkban is nagy buzgalommal készülünk. Nemzeti bizottságaink képvise­lői városokban-falvakon egy­aránt az évforduló méltó meg­ünneplésének jegyében szerve­zik választópolgáraink társa­dalmi aktivitását. Az eddig be­érkezett jelentések alapján örömmel elmondhatom, hogy a lakosság kezdeményezése nem ismer határt, felülmúlja a vára­kozást. Az üzemek és intézmé­nyek dolgozói február tisztele­tére 769 kollektív felajánlást írtak alá, az egyéni kötelezett­ségvállalások száma pedig 37 ezer 712. Mindent egybevetve, a választók és a társadalmi szervezetek, intézmények és üzemek dolgozói 1 millió 675 ezer 457 óra társadalmi munka elvégzésére vállalkoztak, ami­nek az értéke jóval meghaladja a 42 millió koronát. A járás választópolgárai a város- és faluszépítési akcióban elért eredményeikkel, további lankadatlan lelkesedésükkel ez idén újabb lépést lesznek a jobb életkörülmények megteremtése, a városok és falvak közti kü­lönbségek felszámolása felé. SZOMBATH AMBRUS lyen egyöntetűen és határozot­tan kiálltak a kommunista párt és az FSZM követelményei mel­lett, az teljes mélységében meg­értette, mily hatalmas erőt je­lent a dolgozó nép egysége. A zlíni Bata gyár alkalmazot­tainak gyűlésén például húsz­ezer ember vett részt, és az említett követelmények támo­gatásának megszavazásáért minden kéz egyöntetűen a ma­gasba emelkedett. A celákovi- cei TOS gyár egyik munkása, régi szociáldemokrata párttag kijelentette: „Tudjuk, hol a he­lyünk, nem engedhetjük meg az első köztársaság eseményei­nek megismétlődését!“ Február 18-án összeült a nem­zetgyűlés szűkebo bizottságit, melynek az alkotmánnyal össze­függő kérdéseket kellett volna megoldania. A kommunistaelle­nes pártok képviselői azonban nem voltak hajlandók a napi­renden szereplő kérdésekről tárgyalni, minden áron a Nem­zetbiztonsági Testülettel és a Belügyminisztériummal össze­függő problémákat akarták fe­szegetni. A következő napon a nemzetgyűlés elnökségén meg­jelentek a CSKP és az SZLKP képviselői klubjának tagjai és tiltakoztak egyes parlamenti képviselők, főleg a nemzeti szo­cialista jés a néppárti képvise­lők tevékenysége ellen, akik a parlamenti bizottságokban min­den erejükkel akadályozzák a fontos rendeletek megtárgyalá­sát. Ugyanakkor, amikor a reak­ció minden fronton támadást intézett a népi demokratikus rendszer ellen, az ipari dolgo­zók fegyelmezetten folytatták munkájukat, teljesítették a két­éves terv feladatait. A Rudé právo „A munkásság a nemzet élén“ című cikkében rámutat, hogy az első évi terv megvalósí­tása után a dolgozók fokozott lendülettel tfogtak munkához és a januári tervfeladatokat 103,6 százalékra teljesítették. „A munkások és a műszuki dolgo­zók ismét meggyőző bizonyíté­kát adták államalkotói és haza­fiúi öntudatosságuknak. Nem hagyták magukat kiprovokálni a reakció dühöngésétől, bősz uszításától, sem pedig gazdasá­gi szabotázsától... A hazaáru­lás útjára lépett reakció gaz­dasági felfordulást igyekezett előidézni, ki akarta használni az elégedetlenséget és egymrs ellen akarta uszítani a dolgozó nép egyes rétegeit... A reak­ciósok reményeikben keserűen csalódtak, nem számollak azzal, hogy népünk, elsősorban mun­kásosztályunk olyan öntudatos­ságot és politikai fejlettséget ért el, mint soha azelőtt. Ez újabb csapást mért a reakció­ra, a különböző politikai pár­tokban levő képviselőit a fal­hoz szorították. Utolsó kétség- beesett igyekezetükben hazárd­játékba kezdtek, de ezzel a próbálkozásukkal is megsem­misítő vereséget szenvednek GÁL LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom