Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-11 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó

I □ Norvégiában folynak a klóra című Ibsen-dráma film- változatának felvételei. A film rendezője a világhírű Josepf Losey; nem kevésbé híres a cím­szerepet alakító Jane Fonda is. Trojan profesz- szorra valaki a lakás ablakán át rálő. A professzor nyomozni kezd: környezetében ki­nek az érdeke le­het, hogy ő meg­haljon... így in­dul a Gyilkossáji kísérlet című új csehszlovák film cselekménye. For­gatókönyvét egy Capek-elbeszélés ötletéből írták. Trojan profesz- szoi't Karéi Höger alakítja. Képün­kön: Jana Brej­chová, aki egy táncdalénekes- nőt és Jaromír Hanzlík, aki egy nyomozót játszik a filmben. Ukrajnában 1896-ban készültek az első filmfel­vételek, de a rendszeres filmgyártás csak 1919- ben indult meg. Az ukrán filmművészet olyan remekművű alkotásokkal járult hozzá az egyete­mes filmművészethez, amilyenek Alekszandr Dovzsenko művei: Arzenál (1929), A föld (1930), Scsorsz (1939). A föld című Dovzsenko-film sze­repel minden idők tizenkét legjobb filmje kö­zött. (Ezt a névsort a világ neves filmkritiku­sai állították össze az 1958-as brüsszeli világ- kiállítás alkalmából.) A Szovjetunió megalakulásának ötvenedik évfordulójára az ukrán filmművészet is számot­tevő művekkel készült. Nagy sikerrel vetítik Szovjetuni ó-szer te a Fekete tollú fehér madár, a Zahar Berkut és a Bumbaras című új filmal­kotásokat. A Novosztyi hírügynökség felkérésére Ni/i- kolaj Mascsenko, az ismert ukrán rendező, az Ukrán Filmipari Dolgozók Szövetségének tit­kára a következőkben tekintette át az ukrán filmművészet jelenlegi helyzetét: Olyan nagy reniezőegyéniségek ringatták az ukrán film bölcsőjét, mint Dovzsenko és Igor Szavcsenko. Nagy hatással volt az ukrán film- művészetre az orosz film: Szergej Eizenstein, Vszevolod Pudovkin és Dziga Vertov működése. A Nagy Honvédő Háború után évekre volt szük­ség és az egész szovjet nép segítségére, hogy a romokon újból föltámadjon az ukrán film. Űj alkotókat kellett nevelni. Az eredmény nem maradt el. Ma már az egész Szovjetunióban a mozik műsorán egymás után jelennek meg olyan ukrán filmek, amelyek az ukrán film­művészet egyéni arcát mutatják. Sok nagy te­hetségű, fiatal művész munkásságára kell felfi­gyelni. Nemrég láthatta a szovjet televízió közön­sége Nyikolaj Rasenev Bumbaras című filmjét. A Pravda bírálata leszögezi: „E film jelkép- rendszere rokon Dovzsenko filmjeinek tiszta hangjával, gyökerei a népi epikus költészetbe nyúlnak.“ A népköltészet hatását mutatják Jurij Iljenko filmjei, a Szent Iván-nap előtt és a Fekete tollú fehér madár, az 1971. évi moszkvai film* fesztivál díjnyertes műve. Az utóbbi évek eredményei közül meg kell említeni a Zahar Berkut című filmet, Leonyid Oszika alkotását, ezt a nagyméretű történelmi tablót, valamint a Tizenhetedik Transzatlanti- kait, Vlagyimir Dovgany rendező filmjét, amely a második világháborúban a Barents-tengeren lezajlott tragikus eseményről szól. Ukrajna mai filmművészetében egyre inkább érzik, hogy Dovzsenko öröksége folytatódik. Dovzsenko az emelkedett költőiség híve volt, állandóan kereste a kapcsolatot a néppel, a folklórral. Éppen ezért a „visszatérés Dovzsen- kóhoz“ — amiről manapság sok sző esik — nem visszafejlődést jelent, hanem gazdagodást! egy nagy örökség vállalását. A mai ukrán film egyik figyelemre méltó vonása a színgazdaság, a festői ábrázolás. Ez az irányzat először Szergej Paradzsanov Elfe­lejtett ősök árni/ai című filmjében érvényesült. A film története mögött korunk időszerű er­kölcsi kérdése rejlik: az ember törekvése, hogy ráeszméljen egyéniségére. Paradzsanov új stí­lusú eszközökkel bontja ki ezt a témát. Az Elfelejtett ősök árnyai után más rende­zők munkássága is új színekkel gazdagodott. Leonyid Oszika Kőkereszt és Zahar Berkut, Jurij Iljenko Fekete tollú fehér madár, Nyiko­laj Rasenev Bumbaras, Nyikolaj Ilinszkij A párttitkár című filmjei a képi kifejezés eszkö­zével szólnak napjaink nagy bölcseleti és tár­sadalmi kérdéseiről. E filmek: sajátos nemzett hagyomány hordozói. Nemcsak a folklórhoz, a klasszikusokhoz is fordulnak az ukrán filmesek. Az Elfelejtett ősök árnyai alapja Mihail Kocjubinszkijnak, az uk­rán novellaírás klasszikusának egyik elbeszé­lése, a Szent Iván-nap előtt, Jurij Iljenko film­je pedig Gogol fantasztikus novellájából ké­szült. Külön ki kell emelnünk a Fekete tollú fehér madár című Jurij Iljenko-filmet, amely arany­díjat nyert a moszkvai filmfesztiválon. Ez a mű Dovzsenko legnemesebb költői hagyomá­nyait folytatja. Az ember törekszik a jóra, a szépre, az emberségesre: erről vall ez a szép film. És hogy a jelen témái sem maradnak ki, olyan filmek jelzik, mint Mihail Reznyikovics Csak három hét-\c, a már említett Ilinszkij- film, A párttitkár. A rendezők figyelmének kö­zéppontjában — e filmek tanúskodnak róla — az új társadalom építője, a gazdag lelkivilágú, alkotó mai ember áll. Kék hernyó a címe Andrej Lettrich új tévéfilmjének, mely Fedor Cádra szövegkönyve alapján készül. A film emberi sorsokat jelenít meg, egy gáz­vezeték építőinek életével Is­merteti meg a nézőket. A drá­mai történet egy külföldről önként visszatért személy körül bonyolódik, aki hazatérve új életet akar kezdeni s tisztes­séges munkával szeretné jóvá­tenni eltévelyedését. Az érde­kesnek ígérkező alkotást a bra- tislavai televízió előrelátható­lag a Februári Győzelem 25. évfordulója alkalmából mutatja be. A film főbb szerepeit Ro­pog József, a MATESZ színésze, Andrea Cunderlíková, Ivan Pa lúch, Martin Huba, Jozef Pán- tik és mások játsszák. A felvételen: Andrej Lettrich és Ľudovít Greššo (balra). |~] Kiráiynői díszbe öltözve vette át Elizabeth Taylor Lecco városban az egykor világhírű, fiatalon elhunyt olasz—ameri­kai! filmsztárról, Rudolf Valen­tinéról elnevezett nagydíjat, amely Rudolf Valentinót A sejk című filmben ábrázolja. A díj Richard Burtonnak, Líz Taylor férjének is szól: eddigi tevé­kenységükért kapták. 3 Ny. Osztrovszkij Az acélt megedzik című önéletrajzi re­gényéből televíziós sorozatot készítenek a kijevi filmstúdió­ban, Nyikolaj Mascsenko ren­dezésében. □ Anthony Quinn amerikai filmszínész rendezőként mutat­kozik be; Hemingway A folyón át a fák közé című regényéből forgat filmet. Janusz Majewski lengyel filmren­dező Krynica kör­nyékén forgatta a Féltékenység és orvosság című fil­met, amelynek forgatókönyve a nemrég elhunyt Michal Choroman ski elbeszéléséből készült. Az új len­gyel film három főszereplője: Ewa Krzyzwska (ké­pünk), Edmund Felting és Andrzej Lapicki. Utazás Pirx pilótával A Magyar Televízió Stanislaw Lem lengyel író novellái alapján ötrészes, színes fantasztikus-tudo mányos sorozatot készít. A törté netek időpontja: túl a 2000. esz tendőn. A tudományos-fantasztikus tv-filmsorozatot Rajnai András és Varga László írta és rendezi. Az alkotásban — melynek címe Pirx kalandjai — a színészek színes szkafanderben oxigénpalackkal vagy légüres térben dolgoznak, ám cselekedeteik, érzelmeik nagyon is maiak, űrbeli kalandjaik a mai né­zőhöz szólnak. » A Prix kalandjai sorozatban a minden feladatot vállaló és nagy­szerűen megoldó főhőst, Pirx had­nagyot Papp János játssza. A töb­bi szereplő között ott találjuk Su nyovszky Szilviát, Bálint Andrást, Básti Lajost, Deák Sándort, Sinko- vits Imrét, Tordy Gézát és még másokat. A műsorra tűzés 1973 el­ső negyedévében várható. Pirx pilóta es egy bájos örutasnő: Papp János és Sunyovszky Szilvia 1973. II, 11. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom