Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-03 / 2. szám, szerda

Gazdasági helyzetünk és feladataink (Folytatás az 1. oldalról) első két éve gazdasági ered­ményeinek bíráló elemzése. Nem szeretném őket ismét fel­sorolni, mert összefoglalhatók egy fogalom alatt: a népgazda­ság hatékonyságának növelése. A terv — mint az irányítás alapvető eszköze — számol e problémák megoldásával és ezt kiemelt feladatnak tartja. Arra törekszünk, hogy az irá­nyítás módszerét és formáit a népgazdaság minden területén egyesítsük a dolgozók kezde­ményezésének fejlesztésével, hogy minél több embert nyerjünk meg a tervtel jesítés- ben való aktív részvételre. Mi­nél jobban sikerül ez, annál hatékonyabban hidalhatjuk át a nehézségeket, fogyatékosságo­kat és konfliktusokat, amelyek­től semmiféle munka sem men­tes, annál gyorsabban halad­hatunk előre, annál gazdagabb és elégedettebb lesz szocialista hazánk állampolgárainak éle­te. !• Hogyan jellemezné Szlová­kia jelenlegi gazdasági helyze­tét a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak és az 1972. évi állami népgazdasági terv fela­datainak teljesítése szempont­jából? PETER COLOTKA, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK 'kormányelnöke: — Szlovákia 1971—72. évi gazdasági fejlődése a CSSZSZK egész népgazdaságának fejlődé­sével kapcsolatban bírálható és értékelhető helyesen és objek- tívan. A CSSZSZK-ban és ennek keretében Szlovákiában is álta- Iában sikereket értek el a terv­teljesítésben, a mennyiségi és a minőségi mutatók teljesítésé­ben, az iparban, a mezőgazda­ságban, a közlekedésben, az építőiparban és a társadalmi szükségletek más ágazataiban is. A tervezettnél sokkal gyor­sabban számoltuk fel a szocia­lista társadalom és a szocialis­ta népgazdaság területén az an- tiszocialista és különféle oppor­tunista „újítók“ áldatlan befo­lyását. Nemcsak társadalmi, ha­nem a gazdasági területen is nagyon gyorsan megszüntettük a kiegyensúlyozatlanság tűz­fészkeit a belföldi piac, a kül­kereskedelem, a tüzelőanyag- és energetikai alapok, az épít­kezési beruházás és az építő­ipar szakaszán, és a követke­ző évekre kialakítottuk a felté­teleket a dinamikus és arányos gazdaságfejlesztés számára. A CSKP XIV. kongresszusa hatá­rozataival összhangban teljesít­jük a feladatokat az ipari ter­melés növelésében, és túltelje­sítjük a mezőgazdaságban, a közlekedésben, az építőipar­ban és az építkezési beruházá­sok terjedelmében is. Az anya­gi termelésnek ez az eredmé­nyes fejlődése tette lehetővé, hogy az ötéves terv mutatóival szemben bizonyos időelőnnyel valósíthassunk meg 1971- és 1972-ben néhány olyan intézke dést, amely jelentősen növeli a lakosság, különösen a sok- gyermekes családok, az anyák és a nyugdíjasok életszínvona­lát. A népgazdaság mechanizmu­sa azonban nagyon bonyolult. lAz eredményes fejlődés során találkoztunk néhány eltéréssel és problémával is. A pozitívu­mok mellett, amelyek egész ed­digi gazdasági fejlődésünkben túlsúlyban vannak, jelenleg akad néhány olyan probléma ás, amelyeket belátható időn be­lül rendezni akarunk, rendez­nünk kell. Mindenekelőtt az a feladat, hogy hatékonyabbá te­gyük a beruházási folyamatot, gazdaságosabbá a termelést, hogy gyorsabban érvényesítsük a műszaki fejlődés eredményeit és javítsuk a gyártmányok mi­nőségét és választékát. Sokkal nagyobb gondot fordítunk a haladó hordozó programok kö­vetkezetes megvalósítására. Ez szükségessé teszi a népgazda­ság szerkezetének olyan válto­zását, amely jobban megfelel a népgazdaság követelményei­nek, amely követelmények a la­kosság igényeivel, a tudomá­nyos-műszaki fejlődés szükség­leteivel, valamint a fejlődő szo­cialista gazdasága integráció szükségleteivel együtt nőnek. Örömmel állapítjuk meg, hogy Szlovákiában 1971—72-ben a növekedés dinamikája a népgaz­daság minden ágazatában gyor­sabb volt, mint a Cseh Szocia­lista Köztársaságban. Ez azt bizonyítja, hogy eredményesen teljesítjük Csehszlovákia Kom­munista Pártja XIV. kongresz- szusának azt a direktíváját, hogy fokozatosan ki kell ala­kítani az egyensúlyt Szlovákia és a CSSZK gazdasági és szo­ciális színvonala között. 2» Melyek a szlovákiai nép­gazdaságifejlesztés fő irányai 1973-ban, s milyen konkrét úton és eszközükkel akarják teljesíteni az ötödik ötéves terv­időszak harmadik évének igé­nyes feladatait? — A jövő évben több terület­re kell összpontosítani figyel­münket annak érdekében, hogy eredményesen teljesítsük a CSKP XIV. kongresszusának határozatait. Ilyen terület első­sorban az építkezési beruházás, a gépipar, a mezőgazdasági ter­melés területe, az újraterme­lési folyamat hatékonyságának fokozása, az irányítás színvona­lának emelése, mivel tevékeny, ségünknek ezektől a szakaszai­tól függ jelentős mértékben a lakosság életszínvonalának emelkedése és a további prog­resszív fejlődés. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormá­nya mindenekelőtt nagy gondot fordít az építkezési beruházás igényes feladatainak teljesíté­sére. A szlovákiai építkezési beruházás jellemző vonása, hogy ezen a területen túlsúly­ban vannak a nagy energetikai, vegyipari, gép- és kohóipari és közszükségleti ipari beruházási komplexumok, amelyek Szlová­kiában a népgazdaság korszerű szerkezetét hivatottak kialakí­tani, és kifejezőbben befolyá­solni az egész csehszlovák nép­gazdaság fejlődését. Az SZSZK kormánya több intézkedést ho­zott, hogy biztosítsa azokat a legfontosabb kapacitásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy • Szlovákia természeti és gazda­sági erőforrásait az egész cseh­szlovák népgazdaság javára használják ki. Ezen a területen a zavartalan folyamat érdeké­ben kialakítják a szükséges szervezési, anyagi és egyéb fel­tételeket. További terület, amely a szö­vetségi szervekkel együttmű­ködve fokozott figyelmet érde­mel, a gépipar, és ennek kere­tében különösen a személy- és a tehergépkocsik fejlesztésének a biztosítása. Az ötödik ötéves tervidőszak további évei, to­vábbá a hatodik ötéves tervidő­szak terveinek előkészítése során csakúgy, mint az 1973. évi tervekben igyekszünk ki­alakítani a termelési programok optimális szerkezetét és az eh­hez kötődő megfelelő tudomá­nyos kutatóalapot. Az érdek­lődés homlokterében áll továb­bá a szolgáltatás valamennyi ágának fejlesztése, hogy meg­feleljen a lakosság szükségle­teinek. A mezőgazdasági termelés és az élelmezés területén a fő feladat a CSKP KB és az SZLKP KB áprilisi ülése határozatá­nak megvalósítása, amely kije­löli a feladatot, hogy biztosíta­ni kell a feltételeket a mező- gazdasági termelés hatékonysá­gának további növelésére. Kü­lönös gondot fordítunk főkép­pen a talajalap védelmére és bővítésére, a termelés haté­konyságának növelésére a sza­kosítás, a kooperáció és a me zőgazdasági vállalatok integrá­ciója alapján, valam nt a dol­gozók szakképzettsége növelé­sére is. A kormány kialakítja a megfelelő feltételeket a kol- lektivizációs folyamat betetőzé­se számára olyan módszerekkel, amelyek megfelelnek a kiala­kított szervezési, anyagi, műsza­ki és pénzügyi fel téleleknek és a gazdasági céloknak is. Jelentős gondot fordítunk azoknak a feladatoknak a tel­jesítésére, amelyeket a CSKP KB és az SZLKP KB gazdasági kérdésekkel foglalkozó plenáris ülése jelölt ki, és amelyeknek j az a céljuk, hogy a népgazda­ság minden ágazatában fokoz­zák az újratermelési folyamat hatékonyságát. Ezzel kapcso­latban az a célunk, hogy to­vábbi lépéseket legyünk a fej­lődő termelőerők kihasználása érdekében, továbbá a gazdasá­gi növekedés nem beruházási jellegű tényezőinek kihaszná­lásában, hogy ezze,l a módszer- I rel ne csak teljesítsük, hanem I túlteljesítsük az 1973. évi terv. I feladatokat. Ehhez hozzájárul I azoknak a komplex szocialista I racionalizációs intézkedések- I nek a megvalósítása, amelyek I az állóalapok kihasználását és I a jobb munkaszervezést céloz- I zákmind a termelés, mind az I ellátás szakaszán. Nagyobb gondot fordítunk a I tervteljesítés következetes el- I lenőrzésére a minisztériumok- I ban, s az irányítás alacsonyabb I fokain is. Mindennapi tevékeny- I ségünkben ügyelni fogunk ar- I ra, hogy a becsületes munka I megkapja a megillető elisme- I rést és értékelést, és kímélet- I len harcot vívunk a hanyagság, I a vesztegetés és más negatív I szociális jelenség ellen. Támo- I gátjuk és támogatni fogjuk a I szocialista munkaverseny fej- I lesztését, a munkához fűződő új I szocialista viszony kialakítását I és a jó emberi kapcsolatokat. I Az 1973. évi gazdasági terv tel- I jesítésével akarjuk folytatni az I ötéves tervidőszak előző évei- I ben elért sikereket, hogy a ha- I gyományoknak megfelelően eb- I ben az évben is kialakítsuk a I feltételeket az egész ötödik öt- I éves tervidőszak feladatainak I sikeres teljesítése számára. Jubilánsok kitüntetése (CSTK) — Rudolf Bluho, az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának titkára január 2-án átadta Kulik Gellértnek, az Új Szó košicei kerületi szerkesztősége vezetőjének 50. születésnapja alkalmából a Kle­ment Gottwald emlékérmet és a kerületi pártbizottság üdvözlő levelét. Kulik elvtárs 1946 óta tagja a CSKP-nak, aktív részt­vevője volt 1948-ban Král. Chlmecen (Királyhelmec) a feb­ruári eseményeknek. 1954 óta mint újságíró tevékenykedik Kelet-Szlovákiában. Magatartá­sa, 1968—69-ben is mentes volt a megalkuvástól, jelenleg pedig elkötelezetten támogatja a párt politikáját. A jubilánsnak ugyancsak tegnap nyújtotta át a Szlovákiai Újságírók Szövetsége Központi Bizottsága üdvözlő le­velét Michal Tutko, a szövetség kerületi bizottságának elnöke. • « • — Vladimír Pirošík, az SZLKP kőzéip-szlovákiai kerületi bizott­ságának titkára tegnap Banská Bystricán átadta az „Építésben szerzett érdemekért“ kitünte­tést a 60. születésnapját ünnep­lő Vojtech Králiknak. Králik elvtárs 1934. óta tag­ja a CSKP-nak, különféle párt­funkciókat töltött be és az il­legalitás éveiben is tevékeny volt. A Szlovák Nemzeti Felke­lés kezdete előtt fegyvert és lőszert szerzett a partizánok­nak, később pedig — mint Po­pov őrnagy csoportjának a tag­ja — aktívan vett részt az anti­fasiszta ellenállási mozgalom­ban. A felszabadulás után 25 évig volt Považská Bystricán a váro­si nemzeti bizottság képviselője. Az Afacsony-Tálra áldozatai (ČSTK) — Jasná 'pod Chop- komban a hegyi mentőszolgá­lat tagjai december 27-től 30-ig az Alacsony-Tátrában történt szerencsétlenségek szomorú re­kordját jegyezték fel. A Cho- poikról, a Pofana és a Prašivá- hegy aljából 3 hegymászó holt­testét szállították le. Elsőként Blažena Hermanová 23 éves České Budéjovice-i turista halt meg, aki a Chopok megmászá­sakor lezuhant és belső vérzés következtében a kórházban meg halt. Hasonló módon halt meg há­rom nappal később Stano Gro- fiö, a bratislavai Szlovák Mű­szaki Főiskola elektroitechnikai karának hallgatója, i Az óévben a hegyek utolsó ál­dozata Marián Havlíček, a Zvo­lení Erdészeti Főiskola 19 éves hallgatója, a vízi szlalom olim­piai győztese volt, / (Folytatás az 1. oldalról) I de egybehangzó hírek szerint I újévkor huszonnégyórás bom- I bázási szünetet tartottak. I A bombázás leállítása termé- I szetesen csak a két vietnami I országrészre terjedt ki, a má- I sik két indokínai országra, I Laoszra és Kambodzsára ez I alatt is hullottak az amerikai I bombák. Saigonban kedden I olyan hírek terjedtek el, hogy I az amerikaiak „jószándékuk I jeléül“ a tűzszünet után nem I újították fel Észak-Vietnam I bombázását, s a légitevékenység I ottani szünetel tetőse előre meg I nem határozott ideig tart. Helyi idő szerint hétfőn al­konyaikor lejárt a dél-vietnami hazafiak és a saigoni rendszer csapatai által hirdetett egyna­pos újévi tűzszünet, azóta je­lentősebb harci cselekmények­ről nem érkeztek hírek. Washington — A vietnami háború beszüntetéséért küzdő neves amerikai közéleti szemé- I lyiségek egy csoportja, köztük Ramsey Clark volt igazságügy- miniszter és Arthur Miller vi­lághírű drámaíró gyűjtést indí­tott a legutóbbi terrorbombázá- sok során Hanoiban lerombolt kórház újjáépítésére. Az ameri­kai békeharcosok hárommillió dollárt akarnak összegyűjteni a 950 ágyas kórház helyreállítá­sára. Hanoi — Újév napján a VDK néphadserege is közzétette ösz- szesítő jelentését az elmúlt év honvédő harcának eredményei­ről. A jelentés szerint 732 ame­rikai kalózgépet lőttek le, köz­tük megsemmisítettek 54 B-52- es légierődöt, és 10 F-lll-es változtatható szárnyállású va- dászbomházót. Megsemmisítet­ték vagy foglyulejtették az amerikai repülőgépek több mint ezer pilótáját. A VDK fegyve­res erői 117 ízben súlyosan megrongálták vagy felgyújtot­ták a területi vizeikre betola­kodó amerikai hadihajókat. Saigon — Az amerikaiak saigoni parancsnoksága bejelen­tette, hogy 36 órás újévi szü­net után a légierő gépei ked­den folytatták a demokratikus Vietnam bombázását a 20. szé­lességi körtől délre. A dél-viet­nami bombázásokat már hétfőn alkonyaikor felújították, mind­össze 24 órás szünet után s kedd hajnalig 44 hullámban tá­madták főleg a fegyvermentes övezet körzetében lévő északi területeket. New York — Vasárnap haza­érkezett New Yorkba az a négy amerikai háborúellenes aktivis­ta, aki karácsonykor felkereste a VDK-ban a lelőtt amerikai kalnzgépek fogolypilótáit, leve­leket vitt nekik, s üzenetet hozott családtagjaiknak. A cso­port egyik tagja elmondotta, hogy a legutóbbi bombázási hullám „egy fikarcnyit se ért Észak Vietnamban, csak 56 to­vábbi pilótánkat tette fogollyá“. Saigon — Thieu saigoni elnök az újév elején két bizalmas em­berét világ körüli útra küldi, hogy kifejtsék és népszerűsít­sék a dél-vietnami önrendelke­zésre vonatkozó nézeteit. Nyu­gat-Európában, Amerikában és Ázsiában. Nyugat-Berlin — Az óév utol­só és az új év első napján Ame- rika-el lenes tüntetések színhe­lye volt Nyugat-Berlin. Szilvesz­ter éjszakáján tüntető fiatalok betörték a PAN AM amerikai lé­gitársaság irodája és az Ameri- ka-Haus — az Egyesült Államok propaganda központja több ki­rakatüvegét, jóllehet az épüle­teket rendőrkordon és szöges­drót akadály vette körül. Más fiatalok Nixon-ellenes röplapo­kat osztogattak a városban. A nyugat-berlini SPD balszár­nyának vezető képviselői leve­let intéztek Willy Brandthnz, az NSZK kancellárjához, s eb­ben felszólították, hogy mint kancellár, mint az SPD elnöke, de különösen mint a Nobel-bé- kedíjas, tiltakozzék az ellen a népirtás ellen, amelyet az ame­rikaiak Vietnamban végrehajta­nak. „Kínai mandarinSzmus" Űj Delhi — Az indiai fővá­rosban megjelent Dharamvir Szingh Tjaga ismert indiai köz­életi személyiségnek és politi­kusnak, Uttar Pradesh állam törvényhozó gyűlése képviselő­jének „Kínai mandarinizmus" című könyve, amelyben elemzi a pekingi vezetés fejlődő orszá­gokkal kapcsolatos politikáját. A szerző rámutat: „A maóis­ta vezetés valóságos célja fé­kezni a fiatal, független álla­mokban a forradalmi mozgalom kibontakozását, elszigetelni o. fiatal, független államokat a Szovjetuniótól és a többi szocia­lista országtól“. Peking abban a szerepben tetszelegve, hogy a fejlődő országok érdekeinek védelmezője, valójában teljesen más célokat követ, amelyeknek semmi közük az ázsiai, afrikai és latin-amerikai forradalmi mozgalmak problémáihoz, s e célokat demogóg jelszavakkal leplezi. A pekingi vezetők je­lenlegi külpolitikáját nagyhatal­mi sovinizmus, hegemónikus tö­rekvések jellemzik leginkább, írja a szerző. A továbbiakban a könyv meg­állapítja: bár korunk fő tartal­ma az imperializmus és a szo­cializmus közötti kérlelhetetlen ideológiai harc, a pekingi ve­zetők mégis azt a jelszót röp­pentették fel, hogy a „két szu­perhatalom“, vagyis a Szovjet­unió és az Egyesült Államok el­len kell t\arcolni. A Szovjet­unió és az Egyesült Államok egy kalap alá vétele a szo­cialista világrendszer, minde­nekelőtt a Szovjetunió, a har­madik világ megbízható szö­vetségese ellen irányul. A fej­lődő országokat az imperializ­mus felől fenyegeti veszély, és a Szovjetunióról ugyanolyan hangnemben beszélni, mint az Egyesült Államokról, annyi, mint eszközt adni az imperia­lizmus kezébe a szocializmus és a nemzeti felszabadító mozgal­mak elleni küzdelemben — hangoztatja a szerző. Fejtegetéseit a maóista veze­tőknek a Bangla Desh-i esemé­nyekkel kapcsolatos magatartá­sával illusztrálja. Pekingnek az az állítása, hogy szolidáris minden nemzeti felszabadító mozgalommal és támogatja azo­kat, semmivé foszlott azáltal, hogy leplezetlenül fegyverrel és pénzzel segítette a nyugat-pa­kisztáni katonai juntát Bangla Desh 75 millió lakosának nem­zeti felszabadító mozgalmával szemben. A könyv írója kitér a Viet­nammal kapcsolatos pekingi po­litikára is. Megállapítja: Peking vietnami politikájában minden­képpen igyekszik elkerülni a kockázatot, hogy kegyvesztetté váljon az Egyesült Államok sze­mében, ezért a maóisták megta­gadták az együttműködést a Szovjetunióval a VDK-t támoga­tó egységfront megteremtésé­ben. Azokról a határmódosítási igé­nyekről szólva, amelyeket Kína szomszédjaival, köztük Indiá­val és a Szovjetunióval szem­ben támaszit, a szerző hangsú­lyozza: „Peking ezekkel a7. igé­nyekkel igyekszik elvonni a kí­nai lakosság széles rétegeinek figyelmét hazája nehézségeinek valódi okairól Fejtegetéseinek befejező ré­szében az indiai politikus arról ír, hogy Kína, mint óriási le­hetőségekkel rendelkező hata­lom nagy befolyást képes gya­korolni a nemzetközi fejlődés­re. A forradalom győzelmének eredményeként Kína az antiim­perialista harc fontos tényező­jévé vált, és nagy nemzetközi tekintélyt szerzett. A szocialis­ta országokkal való együttmű­ködés folytatása helyett azon­ban a kínai vezetők az elmúlt évtized kezdetén a kalandorko* dás útjára léptek. Országukat a mai világ alapvető forradalmi erőivel szembenálló táborba vit­ték, elszigetelték a szocialis­ta közösségtől és a nemzeti fel­szabadító mozgalmaktól. Ily mó­don erősödött Kínának az Egye­sült Államoktól és más nyugati hatalmaktól való függősége — hangoztatja a könyv szerzője. AZ AUSZTRÁLIAI dokkmun­kások szakszervezetei folytat­ják az amerikai hajók bojkott­ját. A kikötőmunkások mind­addig megtagadják az amerikai hajók ki- és berakását, amíg Nixon elnök nem írja alá a bé­kemegállapodást a VDK kormá­nyával. új szó 1973. I. 3. Tárgyalások a küszöbön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom