Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-03 / 2. szám, szerda

Államférfiak az új esztendőről Varsó — Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára újévi üzenetében rámuta­tott, hogy 1972, a VI. pártkong­resszuson megjelölt társadalmi­gazdasági program megvalósítá­sának első éve — nemcsak a leszült munka és a nagy erőfe­szítések, hanem a társadalmi élet és a népgazdaság legfőbb területein elért jó eredmények esztendeje is volt. Mint mon­dotta, Lengyelország haladást ért el a dolgozók életviszonyai­nak megjavításában és a fontos szociális kérdések megoldásá­ban. Gierek megállapította, hogy a múlt évben erősödtek Lengyel- ország nemzetközt pozíciói éte világszerte megnövekedtek a béke erői. A nemzetközi helyzet megjavulása és a béke erősö­dése — hangoztatta — a szocia­lista közösséghez tartozó vala- menyi ország és elsősorban a szocialista nagyhatalom a Szov­jetunió következetes politikájá­nak köszönhető. Szófia — Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, az államtanács elnöke újévi üzenetében emlékeztetett, hogy az 1972-es év a haladó emberi­ség számára a Szovjetunió 50. esztendős jubileuma ünneplésé­nek jegy t/ben telt el. A bolgár nép szorosan fel­zárkózva kommunista pártja köré, alkotó erőinek teljében, merész tervekkel és a holnapi napba vetett mélységes hittel lép az 1973-as évbe — mondot­ta Todor Zsivkov. Bukarest — Nicolau Ceauses­cu, a Román Kommunista Párt főtitkára, az államtanács elnö­ke újévi beszédében úgy jel­lemezte az óévet, mint új és fontos szakaszt azon az úton, amelyen Románia halad a sok­oldalúan fejlett szocialista tár­sadalom felépítése felé. Nyugat-Berlin — Klaus Schütz, Nyugat Berlin kormány­zó polgármestere a nyugat-ber­lini lakossághoz intézett újévi rádióbeszédében az elmúlt év pozitív fejleményei közül ki­emelte a Nyugat-Berlinre vonat­kozó négyoldalú egyezményt, továbbá az NDK és az NSZK alapszerződését,, amelynek rati­fikálására az új évben kerül sor. „Életünk nyugodtabbú, bé­késebbé vált“ — mondotta. Helsinki — Urho Kekkonen finn köztársasági elnök újévi beszédében kifejtette, hogy jo­gos a derűlátás Finnország 1973-as gazdasági fejlődésével kapcsolatban. Kekkonen szavai szerint Finn­országnak még időre van szük­sége ahhoz, hogy végső döntést hozzon, köt-e szabadkereskedel­mi megállapodást az Európai Gazdasági Közösséggel. Párizs — Georges Pompidou francia köztársasági elnök új­évi rádió- ós televízióbeszédé­ben méltatta Franciaország 1972. évi fejlődését. Pompidou elismerte, hogy az országban súlyos problémát okoz az infláció, szerinte azon­ban ez nemzetközi probléma, amelyet ugyancsak nemzetközi akcióval lehet megszüntetni. üi esztendő gyilkosságokkal Belfast — Az új év első nap­ján is folytatódtak a zavargá­sok Észak-lrországban. Ismeret­len orvlővészek hétfő éjjel Bel­fast határában tüzet nyitottak egy gépkocsira, amely 4 katoli­kus munkást szállított a Rolls Royce autógyár ottani üzemébe. A golyók az üzem bejáratánál érték a munkásokat, akik kö­zül egy azonnal életét vesztet­te, hárman megsebesültek. A rendőrség feltevése szerint a gyilkosságot szélsőséges pro­testáns, terroristák követték el bosszúból az illegális katolikus Ír Köztársasági Hadsereg akciói miatt. Ugyancsak hétfőn ismeretlen fegyveres agyonlőtt egy fiatal katolikus jegyespárt, majd pe­dig a holttesteket kereszt alak­ban egymásra helyezve az. úton hagyta. Dublin — Martin McGuirinesst, az IRA londonderryi radikális szárnyának vezetőjét az ír Köz­társaságban letartóztatták. A terrorista szervezetet Ulsterhez hasonlóan az ír Köztársaságban is betiltották. Nyugati sajtóirodák szerint McGuinness a brit biztonsági szerveknek az IRA-vezetőkről összeállított „fekete listáján“ élhelyen szerepel. MOSZKVÁBAN közleményt ad­tak ki Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Georges Marchais, a Franoia Kommunista Párt fő­titkárának találkozásáról, aki a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségekre látogatott a Szovjetunióba. ANGELA DAVIS, a Kuba! Kommunista Párt Központi Bi­zottságának meghívására Ha­vannái«! utazott, A repülőtéren adott nyilatkozatában elítélte az Egyesült Államok indokínai po­litikáját. A KONGÓI Népi Demokrati­kus Köztársaság megszakította a diplomáciai kapcsolatot Iz­raellel, hangoztatva, hogy az imperialista ós terjeszkedő po­litikát folytat a Közel-Keleten. A GÖRÖGORSZÁGGAL való egyesülésért küzdő ciprusi el­lenzéki mozgalom bejelentette, hogy nem állít ellenjelöltet a februári elnökválasztáson Ma- kariosz érsekkel szemben, ha az lemond érseki címéről. A DÁN Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága közleményben ítéli el, hogy Dánia január el­sejéitől hivatalosan is a Közös Piac tagországává vált. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK és Ausztrália képviselői egyez­ményt írtak alá, mely szerint az USA 344 millió dollár érték­ben vadászbombázókat szállít Ausztráliának. BRÜSSZELBEN az Euratom kutatóközpontjának alkalma­zottai sztrájkot kezdtek, tilta­kozásul 50 munkatársuk elbo­csátása ellen. A KOREAI háború kanadai veteránjainak 90 fős csoportja felajánlotta, hogy a VDK-ba uta. zik és segít az amerikai bom­batámadások nyomán lerombolt iskolák, kórházak és lakóházak felépítésében. A NIGÉRIAI Haladó Párt az ország vezető pártja véleménye szerint nem szükséges, hogy Nigéria diplomáciai kapcsola­tokat tartson fenn Izraellel. DIÁKZAVARGÁSOK EGYIPTOMBAN Izraeli légi provokáció Szíria ellen Kairó — Az Al Ahram cí­mű kairói lap keddi számában arról tudósít, hogy Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára az elmúlt hét végén részletesen be­számolt Szadat elnöknek az Iz­raellel szembenálló arab orszá­gok közös erőfeszítéseiről. Riad az elmúlt héten több arab országgal létesített kap­csolatot, hogy megvitassa velük az Arab Védelmi Tanács január 27-én kezdődő ülésével össze­függő problémákat. Az egyiptomi államvezetéls- nek továbbra is súlyos gondo­kat okoz az a belső politikai feszültség, amely a kairól és az alexandriai diákmegmozdulások nyomán alakult ki. A kairói egyetemeken foganatosított le­tartóztatások a tiltakozó tünte­tések újabb hullámát indítot­ták el. Hétfőn hajnalban zavarkeltés vádjával letartóztatták a kairói amerikai egyetem három hall­gatóját, akik gépkocsikból röp­lapokat szórtak a város utcáin. A röplapok kétségeket próbál­nak kelteni a helyzet stabilitá­sát illetően, továbbá arra buz­dítják a diákokat, hogy kezde­ményezzenek újabb akciókat. Ugyancsak hétfőn őrizetbe vet­tek egy nyugatnémet állampol­gárt, aki külföldi propaganda célokra fényképfelvételeket ké­szített a kairói egyetem diák­megmozdulásairól. Bejrúi — Izraeli repülőgépek tegnap betörtek Szíria légiteré­be. A szíriai katonai parancs­nokság jelentése szerint az iz­raeli támadók határozott ellen­állásba ütköztek. A légi párbaj­ban egy szíriai és egy izraeli repülőgépet 1 előttek. A szíriai légierő egészen a határig ül­dözte a betolakodott izraeli lé­gikötelékeket. Jeruzsálem — Abba Eban iz­raeli külügyminiszter az izraeli rádiónak adott nyilatkozatában hétfőn azt állította, bizonyos abban, hogy az új év első felé­ben Izrael és Egyiptom között megállapodás születik a Szuezi- C9atorna újramegnyitásáról. Mint ismeretes, a Szuezi-csa- torna újramegnyitásával kap­csolatos egyiptomi—izraeli megállapodás hírét pár nappal ezelőtt hivatalosan cáfolta egy egyiptomi kormányszóvivő. Kairó — Ahmed El-Khatib, az Államszövetség miniszterel­nöke hétfőn Tripoliba utazott, hogy ismertesse Kadhafi líbiai elnökkel az Államszövetség El­nöki Tanácsa január végére ter­vezett ülésének napirendjét. Kairóban egyébként nagy megelégedéssel fogadták azt a hírt, hogy a Kongói Népi De­mokratikus Köztársaság meg­szakította diplomáciai kapcso­latait Izrael állammal. Az Al Ahram kommentárja rámutat Afrikában mindinkább elszigete­lődik Izrael expanziós imperia­lista, neokoloniallsta politikája. Legutóbb Uganda és Csád sza­kította meg kapcsolatait Izrael­lel. Nigéria a jelek szerint ha­sonló lépésre készül. Málta nem alkuszik London — A máltai kormány nem fogadta el azt a 3,5 millió fontot, amelyet Nagy-Britannia a szigetországban lévő katonai támaszpontok 1973 első három hónapjára szóló bérleti díjaként hétfőn akart fizetni. Mint ismeretes, a múlt év tavaszi angol—máltai megálla­podás értelmében Nagy-Britan­nia a NATO-tagországok segít­ségével évi 14 millió font bér­leti díjat tartozna fizetni Mál­tának. Mintoff miniszterelnök nemrég az összeg 10 százalék­kal való megemelését követelte, hogy kiegyenlítsék a font de­valválásából származó értékkü­lönbözetet. Az angol kormány azonban továbbra sem hajlandó felemelni a bérleti díj össze­gét. A NATO többi érdekelt tag­országa — Nagy-Britanniával ellentétben — hajlandónak lát­szik Mintoff követelésének tel­jesítésére. Diplomáciai értesülé­sek szerint Olaszország, ame­lyet rendkívül érzékenyen érin­tene a Földközi-tenger térségé­ben esetleg bekövetkező kato­nai változás, kész magára vál­lalni a szükséges többlet-kiadás jelentős részét. 1973. I. 3. Tíz esztendővel ezelőtt ala- * kult meg a Magyar— Csehszlovák Gazdasági és Mű­szaki-Tudományos Együttműkö­dési Bizottság. Ennek keretében e két ország minden ágazatára kiterjedő együttműködését segí­ti elő többek között a Magyar— Csehszlovák Belkereskedelmi Állandó Bizottság. Egy-egy kiemelkedő évfordu­ló alkalmával szokás mérleget vonni a végzett munkáról, az együttműködés perspektíváiról. Ezt szeretném tenni én is a ma­gyar-csehszlovák belkereske­delmi gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés vo­natkozásában. A Magyar—Csehszlovák Bel­kereskedelmi Állandó Bizottság feladata a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság belkereskedelmi érdekeinek összehangolása a lakossági szükséglet minél jobb — mennyiségi és választéki — kielégítése érdekében. Az együttműködésünk ennek meg­felelően a közvetlen gazdasági kapcsolatok és a műszaki-tudo­mányos együttműködés terüle téré terjed ki. A belkereskedelmi választék­csere közvetlen gazdasági kap­csolataink egyik fő formája, amely a lakosság ellátását szol­gáló fogyasztási cikkek kölcsö­nös szállításával jelentős helyet foglal el a két ország külkeres­kedelmi forgalmában is. Jelen­tőségét növeli, hogy rugalmas és operatív megoldások útján bővíti és színesíti a belföldi vá­lasztékot, hatékonyan elősegí­ti az egyes árukban esetleg je­lentkező hiány felszámolását. Legfontosabb cikkeink a válasz­tékcserében a szövet, játék, di­vatáru, bizsu, ital, cipő, konfek­ció és kozmetikai cikkek. Jelenleg szakembereink vizs­gálják az azonos cikkek cseré­je [homogéncsere) kiszélesíté­sének és egyes cikkekben a hosszútávú keretszerződések megkötésének a lehetőségét. Gondolatok a magyar-csehszlovák kapcsolatokról Ennek fontossága nemcsak a választék szélesítésében jelent­kezik, hanem elősegíti a na­gyobb szériák gazdaságosabb termelését, a kapacitások jobb kihasználását és nem utolsó sorban hozzájárul a gyártássza­kosítási és kooperációs megál­lapodások előkészítéséhez (pl. cipő, konfekció stb. J. A belkereskedelmi választék­csere forgalom nagyságrendjé­nek illusztrálására néhány számadat: Év 1970 1971 1972 Protokollált kontingens exportban-importban összesen 9,6 mii. Rbl 12.0 mii. Rbl 15.0 mii. Rbl. Kötésállomány a kontingens százalékában 118,0 105,3 90—100 (várható) Néhány év tapasztalata azt igazolja, hogy megfelelő előké­szítő munkával, jó piackutatás­sal 1975-re az összkontingenst 20 mii. Rbl-re lehet növelni. 1970 óta a gazdasági együtt­működésünk fenti formája mel­lett egy újabbról is beszámolha­tunk, az a határmenti forgalom, mely a fogyasztási cikkforgal­mon kívül magában foglalja a szolgáltatásokat és egyéb ko­operációt is. Mint minden új együttműkö­dési formának, megvannak a nehézségei: így a határmenti forgalom beindításakor is meg­voltak a problémáink. Ezek le­küzdésére határmenti találkozó­kat, tapasztalatcseréket, árube­mutatókat szerveztünk, melyek elősegítették mindkét fél piacá­nak megismerését, új árualapok feltárását és a személyes kap­csolatok elméyítését. A kapcso­lati formák közül leglényege­sebbnek ítélem a közös árube­mutatók szervezését, melyet mindkét ország érdekelt szak­emberei „Polymarket“ néven is­mernek. Az első bemutatót Miskolcon, majd Košicén rendeztük, ezt követte 1971-ben a tatai árube­mutató. Ebben az esztendőben pedig október 10—14 között is­mételten Košicén kerül sor a bemutató megrendezésére. Ez a közös árubemutató a forgalmazásban érdekelt keres­kedők találkozója, amelyen megtekinthetik azokat az — el­sősorban új — árukat, melye­ket mindkét ország eladásra ajánl egymásnak. A korábbi évek tapasztalata szerint az ilyen találkozón számottevő üz­letkötéseket bonyolítanak le. (Ezt a formát a jövőben is fenn kell tartani, természetesen ki­zárólag árubemutató jelleggel és szerény anyagi ráfordítások­kal.) A fentiekben említett árube­mutatók jelentőségét és hasz­nosságát néhány adattal is alá kívánom húzni. Míg 1970-ben az össz-határ- menti forgalom 750 e. Rbl-t tett ki (fogyasztási cikkekből), addig 1971-ben a 3 mii Rbl-es kontingenssel szemben az össz- kötésállomány 6,8 mii. Rbl. volt. Az ez évi 4 mii. Rbl-es össz-kontingenst augusztus 31- ig 50 százalékos túlkötéssel túl­teljesítették. A forgalmazott cikkek között magyar import­ban elsősorban irodaszerek, mű- raffia, sör, édesség, viskocel szövet szerepelnek, csehszlovák importban pedig mezőgazdasági kisgépek, rövidáru, műszőrme, italáru stb. A gazdasági együttműködési formáink közé tartoznak az „Áruházi Hetek" szervezése is. Ebben az évben első alkalom­mal Košicén került megrende­zésre a Magyar Hét és Miskol­con, valamint Tatabányán a Csehszlovák Hét. Ez lehetőséget nyújtott arra, hogy mindkét or­szág adott városának és kör­nyékének lakossága szélesebb skálában megismerkedjék a szomszéd ország eladásra kínált cikkeivel és azokat helyszínen meg is vásárolja. A košicei ma­gyar áruházi hétre kiszállított női és gyermekkonfekció, kö­töttáru, divatcikkek és kozmeti­kum mennyiségéből az első na­pon egymillió korona forgalmat bonyolítottak le, ami a kiszál­lított áruk értékének 50 száza­léka volt. De ugyanilyen pozitívak vol­tak az eredmények Magyaror­szágon is, hisz a miskolci áru­házban is az első napon az áruk több mint 50 százalékát el­adták. Különösen nagy volt az érdeklődés a csehszlovák ágy­nemű, méteráru, porcelán iránt, de szívesen vásárolták a cam* ping-cikkeket is. Szakembereink ezen helyes kezdeményezését a magam ré­széről a jövőben is támogatni kívánom azzal, hogy az áruk skáláját még jobban ki kell szélesíteni, továbbá a vállalatok lebonyolítási, elszámolási rend­jének jelentkező problémákat közös erővel rendezni kell. Befejezésül, de nem utolsó sorban szeretnék említést ten­ni a műszaki-tudományos együttműködésünkről, amelynek keretében a minisztérium, vala­mint az irányítása alá tartozó intézetek együttműködése mind hatékonyabbá válik. Éves viszonylatban a két or­szág minisztériumai általában 8—8 delegációt fogadnak az előre meghatározott témák ta­nulmányozása céljából. A té­mák megválasztásakor megha­tározó szerepet játszanak azok az irányelvek és határozatok is, melyeket a KGST-tagállamok belkereskedelmi minisztereinek tanácskozó testülete fogad el. Eredményes és megalapozott együttműködés folyik a két or­szág belkereskedelmi kutató in­tézetei között. Figyelemre mél­tóak azok a tanulmányok, ame­lyeket közösen dolgoztak, illet­ve dolgoznak ki, ilyen például a prognosztizálás. A számítástechnika alkalma­zásával most alakítjuk ki a több évre szóló együttműködési formákat. Említésreméltó és új területként jelentkezik az álla­mi kereskedelmi felügyelőségek együttműködése, ezen belül is a közös ellenőrzések szervezése az ott szerzett tapasztalatok feldolgozása és hasznosítása. Természetesen ezek kezdeti lé­pések, együttműködésünknek még számtalan kihasználatlan területe és formája van. Ezeket keressük, kutatjuk és remélem, hogy rövidesen továbbfejlődik e gyümölcsöző együttműködé­sünk. Befejezésül köszönetét kívá­nok mondani azoknak a cseh­szlovák és magyar szakembe­reknek, akik együttműködésünk szerteágazó és bonyolult fel­adatainak megoldásához segít­séget nyújtottak és nyújtanak. Kérem, hogy a jövőben is te­kintsék szívügyüknek a közös feladataink magasabb szinten történő megvalósítását, melyhez a magam részéről jó egészsé­get és sok sikert kívánok. Dr. SÁGHY VILMOS, a Magyar Népköztársaság belkereskedelmi miniszterének első helyettese, a Magyar—Csehszlovák Belkereskedelmi Állandó Bizottság magyar elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom