Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-07 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó

R

égi szokás már, hogy ha eltelik egy év, felmérjük eredményeinket, sikereinket. Közben eszünkbe jutnak a gondjaink, a balsikereink és a jövő is. Éppen ezért nem ülhetünk sokáig a babérjainkon; a körülmények jobbátétele, valamint a fogyatékosságok elhárítása érdekében új feladatokat kell kitűznünk, s ugyanakkor egy kicsit előre is kell tekintenünk.

Ezek a gondolatok lebegtek előttünk vezérfonálként nemrég, amikor Tamás Lászlóval, a Moldava nad Bodvou-i (SzepsiJ Városi Nemzeti Bizottság elnökével és Ondrej Glaclišsal, a vnb titkárával a város kultúrájáról beszélgettünk. Hosszú ideig tartó „eszmecserénk“ során a dolgozók kulturális igényeinek kielégítését szolgáló létesítményekkel, a választási program kultúrára vonatkozó részének teljesítésével, a kulturális alappal, a gondokkal, a nehézségekkel és az elhárításukra Irányuló tervekkel, célkitűzésekkel, valamint a város kulturális fejlődésének távlataival kapcsolatban sok minden szóha jött. Mivel valamennyi említett területről külön-külön is oldalakat lehetne írni, az alábbiakban csupán a leglényegesebb gondolatok ismertetésére szorítkozunk.

Moldava nad Bodvounak mintegy 6000 lakosa van. Kulturális igényeik kielégítését a városi művelődési otthon, a városi népkönyvtár, a filmszínház, valamint a pionír- és ifjúsági ház szolgálja. A kultúrházban négy, kulturális célokat szolgáló helyiség található. A legnagyobb egy 60—70 személyt befogadó helyiség. Ez a tanácsterem. Nagyság szerinti sorrendben ezt egy negyven személy befogadására alkalmas kisebb helyiség követi, melyben egy ideig az agitációs központ kapott helyet. Most a politikai és társadalmi nevelés központja székel itt. Ennek öttagú vezetősége — az SZLKP városi bizottságának vezetésével — szervezi és irányítja a város lakosainak politikai és társadalmi nevelését. A két kisebb helyiségben tanfolyamokat rendeznek. A kultúrházban rendezték be a városi könyvtárat. Három helyiségében összesen 16 521 könyv található. A filmszínház 200 férőhelyes.

A kulturális létesítmények felsorolásakor — bár nem tartoznak a vnb hatáskörébe — nem feledkezhetünk meg a város üzemeinek klubjairól sem. A katonai gépjavító üzem, a Csehszlovák Autójavító Vállalat helyi részlege, a Košicei Fémüzem helyi öntödéje, valamint a közszolgáltatási üzem külön-külön saját klubbal rendelkezik. Vezetői valamennyit jól felszerelték, s ezzel megteremtették a feltételeket a dolgozók kulturális igényeinek kielégítéséhez.

A választási program kulturális részének múlt évi terve egy új kultúrház építésének előkészítését irányozta elő. A város vezetői elsősorban az építkezési terv és a költségvetés előkészítésén, beszerzésén fáradoztak. Ezenkívül megvásárolták azokat a telkeket, családi házakat, melyekre, illetve amelyek helyére az új kultúrház építését tervezték, öt családi házat bontanak majd le. Tulajdonosaik, természetesen, megértették ennek az akciónak a társadalmi jelentőségét. Történelmi vonatkozású műemlékek a városnak ezen a részén nincsenek, tehát most már semmi sem gátolja a terv kivitelezését.

A kulturális alappal kapcsolatban elsősorban az elosztás figyelemre méltó. A pionír- és ifjúsági ház évente 128 000 (a számadatok a cikkben kerekítettek) koronát kap a vnb-től. Ez azt jelenti, hogy az ifjúság nevelését szolgáló anyagi feltételek kedvezőek. A városi művelődési otthonban folyó népművelési tevékenységet a vnb ötvenezer koronával támogatja. Ezenkívül a javítási munkálatokra külön összeget ad. Két évvel ezelőtt 100 000 koronát, tavaly 15 ezret. A két szám közötti nagy eltérés abból adódik, hogy a városi művelődési otthonban tavaly előtt nagyobb javításokat eszközöltek, mint az elmúlt évben. A városi népkönyvtár a könyvek vásárlására évente 15 000 koronát kap a vnb-től. A filmszínház, melynek kiadásai és bevételei a vnb költségvetésének részét képezik, csaknem önellátó. Az 1972. évi tervezett bevétele 181 000 korona volt. Persze: ebből fizette a bérletet, az alkalmazottakat, a fűtést, a fílmkölcsönzést — egyszóval mindent. Tervét teljesítette, s ez azt jelenti. hogy kiadásaihoz a vnb nemcsak hogy nem pótol, hanem kap is a filmszínháztól bizonyos összeget.

Az említett kulturális létesítményekben — a kultúrház kivételével — a kulturális alap ésszerű fel- használása folytán többé-kevésbé megvannak a félté- < telek a dolgozók kulturális igényeinek a kielégítéséhez. A város lakosai élnek is a korlátozott lehetőségekkel. Rendszeresen látogatják a Komárnóból (Komáromból), Prešovról és más helyekről hozzájuk látogató hivatásos művészek előadásait, a városi művelődési otthon által szervezett különböző tanfolyamokat, előadásokat. Az utóbbiakkal kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy tavaly több előadás hangzott el a honvédelemről, a tudományos világnézetről, a világűr meghódításáról, a jelentős évfordulókról, sőt a méhészetről is. Ezeken az előadásokon nagyon sokan vettek részt. A kultúra kedvelői a könyvtárat is szívesen látogatják. Erről leginkább az tanúskodik, hogy a múlt évben 21-ezerszer kölcsönöztek ki könyvet a könyvtárból. Az iskolák közül a mintegy 350 diákkal rendelkező zeneiskolában — ennek egyébként képző- művészeti tagozata is van — folyik figyelemre méltó kulturális tevékenység. A tanulók ünnepélyes alkalmakkor koncerteket tartanak. A képzőművészeti tagozat diákjai kiállításokat rendeznek. Nemrég az egyik tanító alkotásait állították ki a városi művelődési otthonban. A többi iskola 1.—9. évfolyamában énekkarok és tánccsoportok működnek. Ezenkívül a SZISZ és a CSEMADOK helyi szervezete mellett kul- túrcsoportok tevékenykednek. A tömegszervezetek közül a CSEMADOK az egyetlen, amelynek énekkara van. A csoport tavaly részt vett a Gombaseken (Gombaszög) és a drienovcei (somodi) járási CSEMADOK- napokon. Tekintettel arra, hogy a városban magyarok és szlovákok is élnek, a vezetők és a kulturális dolgozók igyekeznek mindenki igényét kielégíteni. A kétnyelvű lakosság között nem tesznek különbséget, s minden problémát a marxizmus—leninizmus, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében oldanak meg. Ezt bizonyítja például az is, hogy a városi pártbizottság és a városi művelődési otthon lektorcsoportjában egyaránt vannak magyar és szlovák előadók. Igyekezetük jelenleg azoknak a feladatoknak az elvégzéséra irányul, melyek a CSKP ideológiai plénumának határozataiból háruljak a kulturális dolgozókra.

A vnb képviselői a gondokról ős a nehézségekről rendkívül őszintén nyilatkoztak. A problémákat, saj- nos, nem lehet takargatni. Ha kulturális tevékenységről és ezen belül az ifjúság és a dolgozók sokoldalú neveléséről beszélünk, máris az a kérdés vetődik fel bennünk, hogy hol. S bizony, a város régi kultúrháza nem felel meg az igényeknek. Még 190'J előtt épült. Igaz, hogy azóta már tatarozták, de így is elavult. Bábjátszásról, klubéletről stb. helyiségek híján tehát nem nagyon beszélhetünk. Ezenkívül a városban levő öt iskolai épület is elég régen épült. Bizonyos mértékben ezeknek is kulturális célokat kellene szolgálniuk, azonban nem megfelelőek. A vnb kulturális alapja jelenleg fedi a szükségletet, de ez kevés. Továbbá: nincs kialakítva az az apparátus, amelyre feltétlenül szükség van a hatékony nevelés céljából. Jó káderekről és az ezeken alapuló tevékenységről van szó. Akad ugyan néhány jól tevékenykedő kulturális dolgozó, de számuk elenyésző.

Az említett problémákat a város vezetői a választási program kultúrára vonatkozó részében a kultúrház építésének tervbevételével és az egy-egy évre kidolgozott egységes kultúrterv teljesítésével igyekeznek megoldani. Egyrészt a káderapparátust akarják kiépíteni, másrészt — abban bízva, hogy iskolaépületek a jövőben majd valószínűleg épülnek — új kultúrházat építeni. Az új kultúrházban — melyet még ebben az ötéves tervidőszakban szeretnének átadni rendeltetésének — otthonra találnak majd a kulturális csoportok, az ifjúsági szervezetek, a kulturális tevékenységet kifejtő tömegszervezete, az úttörők, a népművészeti együttesek; helyet kap majd a könyvtár, a bábszínház, a filmszínház — egyszóval: a város lakosainak számához mérten rendkívül nagy lehetőségek nyílnak majd az ifjúság és a dolgozók kulturális igényeinek kielégítésére, politikai és szakmai ismereteik gyarapítására.

A város vezetői az említettek tudatában vannak. Most már csak az a kérdés, hogy a nagyszabású vállalkozást képesek lesznek-e saját erejükből megvalósítani, és ha nem, kapnak-e segítséget. Igényeik kielégítésére irányuló igyekezetüket a járási pártbizottság és a jnb minden esetre támogatja.

TŐZSÉR LAJOS

1973. I. 7.

■■ ■. =.-:V V--.< '.'v >

Egyre többen jelentkeznek az esti egyetemre

Ma már kevesen vonják kétségbe, hogy a fejlődés jelenlegi fokán csak az állhat helyt maradéktalanul, aki tudását állandóan gyarapítja, aki lépést tart a haladással. Tegnapi ismereteink ma már csak részben elegendőek. s holnap egész biztosan kevésnek bizonyulnak. Mindez nemcsak a szakmai tudásra érvényes, hanem politikai ismereteinkre, ideológiai fejlettségünkre is. A politikai tudnivaló elsajátításában nagy szerepet játszanak a marxizmus—leninizmus esti egyetemei, melyek felvértezik hallgatóikat a filozófia, az ökonómia és a tudományos szocializmus ismeret- anyagával. Ezenkívül megismerkednek az egyetemek hallgatói az SZKP, a CSKP és a nemzetközi munkásmozgalom történetével, valamint elméleti kérdésekkel.

Magyar nyelvű esti egyetem hazánkban csak a nyugat-szlovákiai kerületben, Dunajská Stredán (Dnaszer- dahelyen) működik, mégpedig 1967 szeptembere óta. 1966-ban az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizottsága megállapította, hogy a szlovák káderképzés mellett a magyar nyelvű káderek képzése lemaradt. A központi pártszervek jóváhagyták a nyugatszlovákiai kerület két nemzetiségű járásainak magyar nyelvű esti egyetemét, melynek a dunaszerdahelyiek valóban méltó otthont biztosítottak.

Kezdetben három vegyes lakosú járás jelentkezői számára nyílt meg három kísérleti osztály. A második évben nyílt meg a hároméves Iskola első osztálya. Közben kialakult az egyetem előadói gárdája is — egyetemi és középiskolai tanárokból, pártós társadalmi tisztségviselőkből, vagyis olyan emberekből, akiknek egyrészt alapos az elméleti tudásuk, másrészt a marxizmus—leninizmusnak a mindennapi életben is következetesen érvényt szereznek.

Jelenleg az egyetemnek 108 első évfolyamos hallgatója van — tanítók, szövetkezeti elnökök, pártelnökök, hnb-elnökök, diplomások, munkások és szövetkezeti tagok. A nagyrészt fiatalokból álló első évfolyamot 15 nő látogatja. Örvendetes tény, hogy évről évre több nő jelentkezik az esti egyetemre. A kerület többi vegyes nemzetiségű járásában is nyíltak első osztályok ebben az évben, de azok már az egyes járások irányítása alatt állnak. Ugyanis ez év június 1-től a

Dun. Streda-i esti egyetem már nem kerületi, hanem csak járási hatáskörű lesz. s a politikai nevelés háza mellett fog működni. A tavaly nyílt štúrovói (párkányi) és komáméi (komáromi) osztályok azonban az iskola elvégzéséig a szerdahelyi egyetem hatáskörébe fognak tartozni. Ezeknek a hallgatói jelenleg második évfolyamosok. A štúrovóinak (párkányinak) 38, a komárnóinak (komárominak) 44 hallgatója van. Harmadik évfolyama jelenleg egy van az egyetemnek: Dun. Stredán (Dunaszerda- helyen), 56 hallgatóval. Megjegyezzük még, hogy tavaly Szerdahelyen az esti egyetemen nyílt meg, egy kétéves tanfolyam propagandisták számára. Ennek a tanfolyamnak a részvevői a pártoktatás előadói lesznek. Természetesen csak akkor, ha sikeresen elvégzik a tanfolyamot.

Az előadásokon együtt vannak a hallgatók de a szemináriumokra cső portokba osztották őket. Az egyes csoportokba — a hallgatók kérésére — megközelítő politikai ismeretekkel rendelkező személyek kerültek. A szemináriumokon egyebek közt megtárgyalják az időszerű politikai kérdéseket. A gyakorlatokon foglalkoznak a Központi Bizottság plénumai- nak anyagaival.

Gondoskodik az egyetem a tankönyvellátásról is. László Aranka, a tanintézet titkárnője egyben a gazdag könyvtár vezetője. A könyvtárban a szükséges irodalmi tankönyveken kívül megtalálhatók a fontosabb újságok is. A tankönyvek túlnyomó többségét Magyarországról hozzák be. Belső használatra előadók is dolgoznak ki anyagokat — ezeket sokszorosítják, hogy a hallgatók rendelkezésére bocsáthassák.

Az egyetem iránt egyre nagyobb az érdeklődés, amit a hallgatók számának növekedése igazol a legjobban. Az oktatás színvonala évről évre magasabb. A már végzett hallgatók közül sokan jelentős politikai és társadalmi tisztségeket töltenek be, s jól helytállnak A marxizmus—leninizmus esti egyeteme a funkcionáriusképzés egyedüli és igen jól bevált formája. Bizonyos, hogy az immár hagyományokkal rendelkező Dun. Streda-i (dunaszerdahelyi) esti egyetsm a jövőben is eleget tesz fontos küldetésének. Ugyanez várható a többi vegyes lakosú járásban induló magyar nyelvű képzéstől. FÜLÖP IMRE