Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-27 / 23. szám, szombat
szempontjából az ellenőrzés megelőző vagy utólagos lehet. Az ellenőrző tevékenységben a megelőző ellenőrzésnek kell túlsúlyban lennie. A preventív ellenőrzés elsősorban a döntések és határozatok helyességének ellenőrzését, az eszközök felhasználása módjának és terjedelmének ellenőrzését jelenti, és rendkívül nagy jelentőségű. Ilyen módon Idejében, még a megvalósítás előtt ellenőrzik a fejlődés javasolt koncepciójának helyességét, a tervek realitását, a jóváhagyott intézkedések és döntések realitását. A CSSZSZK-ban az ellenőrzési rendszer lényegében az alábbiakból áll: a) társadalmi (nyilvános) ellenőrzés, melyet a CSKP szervei és szervezetei, a társadalmi szervek és szervezetek hajtanak végre, beleszámítva a dolgozók ellenőrzését is; b) az állami és gazdasági szervek által végzett ellenőrzés. A fogyatékosságok okainak felderítésénél küzdenünk kell elsősorban az anonimitás ellen az irányító tevékenységben, amely elég gyakori, és rá kell mutatnunk arra, hogy személyesen ki felelős a fogyatékosságért. Ez egyik alapvető feltétele annak, hogy tartós javulás álljon be, hogy emelkedjen nemcsak az irányító, hanem az egész társadalmi munka színvonala. 10. A gazdaságirányítás szervei Az irányítás szervezése rendezi az irányítás folyamatában fellépő tényezők közti kapcsolatokat és megteremti azokat a szervezési formákat, melyek keretében az irányítás végbemegy. A szervezés és a tulajdonképpeni irányító tevékenység elválaszthatatlan kiegészítője a tervszerű irányítás egységes folyamatának. Kölcsönösen feltételezik és kiegészítik egymást. Hogy az irányító tevékenység racionális legyen, célszerűen kell megszerveznünk. Dialektikus egységet kell biztosítanunk az irányítás szervezése és tartalma között, ami azt jelenti, hogy az irányítás szervezeti struktúrája megfeleljen a gazdasági fejlődés szükségleteinek és céljainak. A szocialista gazdaság tervszerű irányításának alapelvei- • vei összhangban szükséges, hogy meghatározzuk a fontos munkamegosztást és meghatározzuk megfelelő módon az állami csúcsszervek és a gazdaság irányításának alacsonyabb szervei közötti funkcióját. A központi irányítás szervei elsősorban arra összpontosítják figyelmüket, hogy meghatározzák és ellenőrizzék a gazdaság fejlődésének alapvető irányvonalait, biztosítsák a legfontosabb népgazdasági arányokat és gazdasági kapcsolatokat. Összpotosítják figyelmüket a társadalmi termelés hatékonyságának emelésére és ütemének meggyorsítására, a népgazdaság fejlődése legfontosabb gazdasági, tudományos-műszaki és szociális problémáinak megoldására, valamint arra, hogy a tudományos-műszaki haladás, a beruházások, a termelés széthelyezése, a munka jutalmazása, az árak, a haszon, a hitel területén egységes politikát folytassunk, valamint a feladatok nem teljesítése és a társadalmilag nem jogosult szűk érdekek érvényesítéséből levonják a szükséges következtetéseket. Az alacsonyabb szerveknek egyre nagyobb mértékben kellene részt venniök a felettes szervek döntéseinek előkészítésében, jogkörükkel és felelősségükkel összhangban az össítársadalmi érdekeket szem előtt tartva kezdeményezőbben kellene viszonyulniok ezek megvalósításához. Kellő gazdasági önállósággal és jogkörrel rendelkeznek funkcióik és feladataik teljesítéséhez. A csehszlovák ipar irányításának szervezésében a legutóbbi fontos változásokat 1971. január 1-én hajtották végre a csehszlovák föderáció államjogi rendezésének részleges módosításával kapcsolatban. Az egyes fő gazdasági, elsősorban ipari ágazatok közvetlenül szövetségi irányítás alá kerültek. Ezáltal megszabták a szövetség csúcsszervei- ■ek és a nemzeti köztársaságok szerveinek funkcióját és munkamegosztását. Megszilárdították a szövetség szerepét, elsősorban koncepriós feladatát, valamint a jóváhagyott koncepciók megvalósítása feltételeinek kialakítására gyakorolt befolyását. A szövetségi és a nemzeti szervek funkcióinak racionális megosztása lehetővé teszi, hogy a megszabott hatáskörükben jobban helytálljanak. A szövetség egyesítő szerepének megszilárdítása gazdasági téren kiemelte, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasága egységes, szocialista gazdasági rendszer elvei alapján fejlődik. A csehszlovák gazdaság egysége és az egész irányítás egysége elsősorban abban érvényesül: hogy az egyes igen jelentős gazdasági ágazatok közvetlenül a szövetségi irányítás alá kerültek. A nemzeti köztársaságok szövetsége irányító szerveinek rendszerébe tartoznak: a) a legfelsőbb állami szervek — a képviseleti szervek. Mint a szocialista társadalom életének valamennyi területén az egész államhatalom gyakorlása a gazdaság területén is az irányító funkciók, a jogkör és a felelősség megoszlik az egyes képviseleti testületek között, vagyis a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács és valamennyi fokú nemzeti bizottság között. bj A központi állami szervek — tevékenységüket a kormány irányítja és ellenőrzi. A kormány (a szövetségi vagy a nemzeti) országunkban az államhatalom legfelsőbb szerve. A Nemzetgyűlés utasítására irányítja és szervezi a politikai, gazdasági, kulturális és szociális feladatok teljesítését, társadalmunk fejlesztését. Az állami és gazdasági szervek munkájában biztosítja a párt irányvonalát. Szervezi a szocialista állam gazdasági rendszerének kiépítését, irányítja a népgazdaság tervszerű fejlődését. A miniszterek kollektív szerve. Központi szervek: a minisztériumok és más velük egyenrangú államigazgatási szervek, a szövetkezetek és társadalmi szervezetek csúcsszervei, a kerületi nemzeti bizottságok és az Állami Bank. Tevékenységük tartalma szerint a központi állami szerveket funkciós és ágazati szervekre osztjuk. A funkciós szervek szakmailag biztosítják azoknak a tevékenységeknek az egységes végrehajtását, melyek közösek az összes központi és más szerv számára (pl. szervezés, pénzügyi fedezet, beruházási tevékenység stb.). Az ágazati szervek biztosítják a központi állami szervek, a termelésigazdasági egységek és más szocialista szervezetek közti egységes kapcsolatot. A központi szervek jelentős feladata, hogy rendszeresen elemezzék az áltáluk irányított szervezetekben a tervszerű irányítási rendszer hatékonyságát, javaslatokat tegyenek az illetékes kormánynak és a központi tervező szerveknek fejlesztésére. Az ágazati és funkciós szervek közti kapcsolatokban a funkciós szervek feladata, hogy a közös ágazati tevékenység során az elvek és eljárások egyesítésével kedvező feltételeket teremtsenek az ágazati szervek tevékenységéhez és bizonyos szolgálatokat tegyenek nekik. Az ágazati szervek tevékenysége a funkciós szervek ajánlásai és döntései értelmében kötött, s tevékenységükben nem helyettesíthetik egymást. A funkciós központi szervek közé tartozik: — az Állami Tervbizottság, amely szövetségi központi szerv a népgazdaság tervezése és a népgazdaság tervszerű irányítási rendszere fejlesztése számára. Továbbá a Szövetségi Pénzügyminsztérium, a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium, a Szövetségi Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium, a Szövetségi Arhivatal, a Szövetségi Műszaki és Beruházásfejlesztési Minisztérium. A CSSZSZK népgazdaságát irányító funkciós központi szerveinek rendszerébe tartozik a CSSZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága, valamint a Csehszlovák Állami Bank. A szövetségi minisztériumok feladatait, tevékenységük alapelveit és szervezeti alapelveiket a kormány által jóváhagyott statútumok szabják meg. A nemzeti tanácsok, a két nemzeti köztársaság kormánya, tervezési bizottságai és más központi funkciós szervei hasonlóan jogkörük keretében dolgoznak. A népgazdaságban a három fokozatú irányítás van túl-
