Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-27 / 23. szám, szombat
— a vagyon után! befizetés, amely lényegében egységes — 5 százalék1) — a szociális bizotsításhoz való hozzájárulás (rendszerint a bérek 25 százaléka). — befizetés a bérek mennyiségéből (az átlagbéreknek az előző évhez viszonyított növekedése szerint), — különböző utólagos befizetések. Ezenkívül létezik dotáció és szubvenció az állami költség- vetésből. Ezeket fokozatosan a terv kulcsfontosságú fejlesztési feladatainak teljesítésére, az úgynevezett elsődleges feladatokra, valamint a népgazdaság hatékonyságának nőve kedése szempontjából legfontosabb feladatok teljesítésére összpontosítják. A tervszerű irányítás gazdasági eszközeit és feltételeit a népgazdaság ágazati és területi irányítása szükségleteinek szempontjából módosítják és differenciálják. Emelik vagy csökkentik terjedelmüket, korlátozzák vagy bővítik hatás körüket az egyes ágazatok vagy területek feltételei és le hetőségei szerint. Annak ellenére, hogy az 1968—1969. évi időszak ösztö nössége és jelentős lazulása után lényegesen tökéletesítettük és növeljük a gazdasági ösztönzők igényességét és hatékonyságát, valamint a tervszerű irányítás feltételeit, még ma sem tartjuk teljesen megfelelőnek és elég hatékonynak a rendszert. Elsősorban a terv döntő fontosságú minőségi feladatainak teljesítése, a dolgozóknak a népgazdaság hatékonysága növelésében való érdekeltségének szabályozása szempontjából tovább kell tökéletesítenünk az irányítási eszközök rendszerét. Az a tény, hogy sok termelési-gazda sági egység annak ellenére, hogy 1971-ben nem érte el a fejlődés tervezett minőségi színvonalát, sőt leromlott (az anyagi költségek és tartalékok terven 'felüli növekedése stb.) mégis az eredeti tervnek megfelelően kielégíthette szükségleteit (bér és beruházási eszközök stb.) ezt csak alátámasztja. A gazdasági feltételek eddigi rendszere eddig nem kapcsolja össze kellő mértékben a személyes anyagi érdekeltséget az össztársadalmi érdekekkel, ami azt jelenti, hogy egyes dolgozók jutalmazását nem kapcsolja össze kellőképpen a társadalom szükségleteinek biztosításával, valamint az üzemekben és vállalatokban a termelésfejlesztés hatékonyságának növelésével.2) A rendszer ebből a szempontból elsősorban a költségvetési szervekre nem gyakorol elegendő gazdasági nyomást. . Ezért a CSSZSZK kormánya által jóváhagyott program alapján céltudatosan tökéletesítik az eddigi rendszert, tökéletesítik az egyes eszközök és az irányítás feltételei közti kapcsolatokat, elmélyül a szocialista gazdaság tervszerű irányításának alapelve — a központi irányítás és tervezés szoros harmonikus kapcsolata az üzemi hozraszcsottal. 8. Az anyagi és erkölcsi ösztönzők egysége A gazdasági feltételek és eszközök rendszerének tehát nagy jelentősége van abban, hogy hatást gyakorol egyes dolgozókra és munkaközösségekre a fejlődés népgazdasági tervben rögzített szociális-gazdasági céljainak biztosításában. Az anyagi érdekeltség és a felelősség a termelés szocialista szervezésének és irányításának egyik alapelve. A dolgozók anyagilag érdekeltek termelési-gazdasági egységük, 1) A szervezetek vagyonát képezik az alapok és az el nem osztott haszon jaz alapeszközök és a beruházások alapja, forgalmi alap stb), a műszaki fejlődés, valamint a kulturális és szociális szükségletek alapján kívül. 2) Számolni kell a vállalatok anyagi érdekeltségének megszilárdításával, elsősorban a progresszív tervek elfogadásában (a CSKP KB 1972. február 17-i ülésén a Gustáv Husák főtitkár áltál előadott beszámolóból J. üzemük, vállalatuk, műhelyük gazdálkodásának eredményeiben, a tervfeladatok teljesítésében Az eredmények szerint szabják meg a munkájukért járó jutalmat (bér, prémium, stb.). A dolgozók jutalmazása így szorosan kapcsolódik az üzemek, vállalatok, vagy műhelyek hozzájárulásához a társadalom érdekében. A dolgozók hatékony anyagi érdekeltsége az egész gazdaságban egységes bér és fizetési feltételt eredményez, és egyúttal azt, hogy minden munkahelyen Igazságosan differenciálják a dolgozók értékelését. Az anyagi érdekeltség rendszerének hatékonyságát azonban nem szabad túlbecsülnünk. Nagyon szemléletesen bizonyították ezt az elmúlt évek tapasztalatai, amelyek megmutatták, hogy nagyobb mértékben kell az erkölcsi ösztönzőkre támaszkodnunk, jobban ki kell hangsúlyoznunk és a gyakorlatban nagyobb mértékben kell érvényesítenünk a dolgozók részvételét a termelés irányításában és felelősségüket a gazdasági eredményekért. Lenin gyakran rámutatott az anyagi és erkölcsi érdekek dialektikus egységének követelményére. A szocializmus új társadalmi és emberi kapcsolatokat alakít ki. megváltoztatja a munka jellegét. Ezek a változások megnyilvánulnak a dolgozóknak a tervezésben és irányításban való új minőségi részvételében és a szocialista munkaverseny magasabb színvonalában. Egyre nyilvánvalóbb például, hogy a műveltség intenzív elmélyítése, az újítómozgalomban és a szocialista versenyben való részvétel nemcsak az anyagi előnyöktől függ , hanem egyre nagyobb szerepet játszik itt a munka társadalmi értékelése, a politikai öntudat stb. 9. A tájékoztatás és ellenőrzés, mint a tervszerű irányítás eszköze Az irányítás minősége és tudományos volta a termelés és az összes általunk irányított gazdasági folyamat ismeretének mélységétől függ. A racionális irányítás feltétele ezért — a gazdaság egyes szakaszainak helyzetére vonatkozó tájékoztatások kielégítő mennyisége a mai helyzet, valamint a feltételezett fejlődés szempontjából; — e felismerési folyamat során nyert ismeretek rendszeres értékelése; — az ismeretek felhasználása az adott szakasz irányításának megjavításában úgy, hogy a gazdaság a kívánt irányban fejlődjön. Alapvető feladata van ebben a szociális-gazdasági tájékoztatás egységes rendszerének, amely elválaszthatatlan része a tervirányítás rendszerének. A tájékoztatási rendszer magában foglalja: a könyvelést, a költségvetést, az előzetes és a végleges kalkulációt, az üzemi statisztikát, a rugalmas nyilvántartást, a külön megszervezett nyilvántartások és felmérések alapján összeállított tájékoztatásokat stb. A szocialista információs rendszer nem lehet a gazdasági és szociális tények regisztrálásának passzív eszköze, hanem a szocialista gazdaság tervszerű irányításának egyik hatékony eszközévé kell válnia. A tervszerű irányítás elválaszthatatlan része az ellenőrzés. Minősége megmutatja a színvonalát. Az ellenőrző tevékenységnek nyugtáznia kell az adott helyzetet, bíráló értékeléseket kell kidolgoznia, egyúttal hatékony intézkedéseket kell javasolnia a fogyatékosságok kiküszöbölésére, hogy ezzel megelőzze az újabb fogyatékosságok keletkezését és megismétlődését. Ebből a szempontból az ellenőrzésnek három alapvető funkciója van: felismerő, szabályozó és nevelő, A nevelő funkciónak nemcsak a tulajdonképpeni ellenőrző tevékenységben kell megnyilvánulnia, hanem a fogyatékosságok kiküszöbölésében, valamint a következő időszakban a jó munkamódszerek kiharcolásában is. Az ellenőrzés és eredményei érvényesítésének időpontja 8
