Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-27 / 23. szám, szombat

súlyos gyengülését, és árt az egész szocialista társadalom­nak. Ahogyan az 1968—1969-es években a válságos fejlődés megmutatta, fenyegetheti magát a szocializmus létének lényegét Is. A szocialista termelési mód objektív sajátossága a gaz­dasági törvények tervszerű kihasználása. Ez a termelési vi­szonyok és a termelőerők jellege összhangjának törvénye, az idő gazdasági törvénye, a fejlődés tervszerű arányos­ságának törvénye, a munka alapján történő jutalmazás és az értékek törvénye stb. A szocialista népgazdaság fejlesz­tését és irányítását mindenekelőtt a szocializmus gazdasági törvénye határozza meg.1} Ennek, valamint a további gazdasági törvényeknek a követelményeivel összhangban a szocializmusban a terv- irányítás jelentős vonása a szocialista társadalom szociális­gazdasági céljainak biztosítása, amelyeket objektíve meg­követelnek a szüntelenül növekvő és állandóan változó társadalmi szükségletek, valamint a lakosság személyi szükségleteivel kapcsolatos igények. A népgazdasági tervek kidolgozása és teljesítése során a legfontosabb feladat e szükségleteket tudományos szinten feltárni és törekedni tervszerű biztosításukra. A szocialista gazdaság fejlesztésében elért eredmények foka — aminek célja a dolgozók életszínvonala emelkedé­sének biztosítása — jelentős mértékben függ attól az em­beri képességtől, hogy milyen szinten tudják feltárni e fej­lődés törvényszerűségeit és kialakítani tervirányításának hatékony eszközeit, teljes mértékben kihasználva és res­pektálva ezeket az objektív törvényszerűségeket és felté­teleket. A szocialista népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését a nép célszerű gyakorlati tevékenysége valósítja meg. Ezért a szocialista népgazdaságfejlesztés hatalmas lendítőereje a dolgozók alkotó kezdeményezése a gazdasági feladatok megoldásában. Ezért szüntelenül fokozódik e kezdeménye­zés helyes politikai és szakmai vezetése, irányítása, vala­mint a szervező munka jelentősége. A gazdaság tervirányításában egyidejűleg teljes mérték­ben a szocializmus alapelveire kell támaszkodni, és azok­ból kell kiindulni. Ezek a következők: — a kommunista párt vezette munkásosztály vezető hely­zete, — a szocialista államnak, mint a szocialista társadalom irányításában, tehát a gazdaságban is a proletárdiktatúra eszközének az alapvető szerepe, — a termelőeszközök szocialista társadalmi tulajdona, — a proletár internacionalizmus alapelve. A szocialista irányítás felsorolt alapelveiből erednek a szocialista gazdaság és a szervezés irányítása iránt támasz­tott objektív társadalmi követelmények, amelyeket V. I. Lenin dolgozott fel és amelyekhez mindenekelőtt a követ­kezők tartoznak: — a politikai és gazdasági irányítás és vezetés egysége, — a demokratikus centralizmus, mint a társadalom és a népgazdaság irányításának és kielégítésének fő alapelve. A párt vezető szerepe a gazdaság irányításában Á népgazdaság tervlrányításában a kommunista párt ve­zető szerepének az elve a szocialista gazdasági rendszer döntő fontosságú elvei közé tartozik. Ahogyan soha nem választható el a gazdaság a politikától, a szocialista tár­sadalom fejlesztésének egységes tervezett irányítási felté­telei között sem választható el a párt társadalmi vezető szerepe a gazdasági folyamatok irányításától. A párt veze­Ennek lényege abban rejlik, hogy a szocialista társadalmi termelés közvetlen célja az egész társa­dalom szüntelenül növekvő szükségleteinek maximá­lis kielégítése a szocialista termelés állandó gyors fejlesztésével, a legmagasabb színvonalú technika alapján. tő szerepe nélkül nem dolgozható kl és fokozatosan nem érvényesíthető a népgazdaság tervi'ányítflsának szocia­lista rendszere. Csehszlovákia Kommunista Pártja mint vezető politikai erő elsősorban felelős a szocialista társadalom egész fej­lődéséért a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A szo­cialista társadalom fejlődésének alapja a gazdaságfejlesztés. Ezért a párt mindenekelőtt ebben látja politikai feladatát és felelősségét. A párt vezető szerepének érvényesítése során mindenek­előtt abból indul kl, hogy felismeri és kijelöli a népgazda­ságfejlesztés alapvető hosszú távú céljait és irányait, és meghatározza a biztosításukhoz vezető fő utat, vagyis saját gazdasáqpolttikai programját. A párt vezető szerepének gyakorlati- megvalósítása a gazdasági tervirányításban bonyolult tevékenység. A párt ugyanis nem irányítja közvetlenül a gazdasági élet menetét. A párt nem helyettesíti az illetékes irányító szerveket és dolgozókat, nem vállalja magára felelősségüket, sem jog­körüket, hanem a gazdaságfejlődés sikere érdekében kiala­kítja saját politikai, szervező és eszmei-nevelő tevékenysé­gét, a kedvező politikai feltételeket és körülményeket. Azonban formálja e fejlődés koncepcióját, mindenekelőtt gazdasági-politikai programjával és csúcsszervei határoza­taival, amelyek az állam gazdaságpolitikai koncepciójának az alapját képezik. Az irányító funkciókat betöltő kommu­nisták révén befolyásolja a felelős állami és gazdasági szervek irányító és szervező tevékenységét. Ezekben a szer­vekben és társadalmi szervezetekben a kommunisták szemé­lyes példájával befolyásolja a munkafolyamat erőit. A szocialista állam szerepe a gazdaság irányításában A gazdaság irányításában jelentős helye van a szocialista államnak. Az állam gazdasági-szervező feladata összefügg mindenekelőtt a termelés tervszerű szervezésével, az anyaql értékek elosztásával, változásával és szükségletével a szo­cialista társadalomban. Az állam a döntő fontosságú termelőeszközök tulajdono­sa. Legfőbb kötelességei közé tartozik védelmezni, szilár­dítani és továbbfejleszteni az állami szocialista tulajdont, ügyelni a szövetkezeti, a szocialista és a magántulajdon védelmére és fejlesztésére is. A szocialista állam gazdaságpolitikájával a társadalmi fejlődés illetékes szakaszán megoldja a gazdasági-politikai és a kulturális építés feladatait, biztosítja a gazdaságban a párt programjának és irányelveinek érvényesítését. Ebből számos olyan funkció ered, amelyek összefüggnek minde­nekelőtt a népgazdasági tervek előkészítésével és teljesíté­sével. A szocialista irányítás fejlődésével az állam — mint a munkásosztály diktatúrájának hatalmi eszköze — gazda­sági szerepe szüntelenül mélyül. A revlzionisták 1968-1969- ben a „gazdaságirányítás demokratizálása“ jelszóval a szocialista állam gazdaságirányítási objektív szerepének háttérbe szorítására törekedtek, mert ez megakadályozta Őket abban, hogy a gazdaságot felhasználhassák pártunk és társadalmunk marxista—leninista és internationalist* erői ellen folytatott politikai-hatalmi harcban. A politikai és gazdasági vezetés egysége A tervirányítás a szocializmusban mindenekelőtt azt je­lenti, hogy a dolgozókat a szocialista társadalomfejlesztés gazdasági-politikai céljai elérésére vezeti. Ezért mélyreható politikai jelentősége van, s egyidejűleg a politikai vezetés jellemzője. Ezért a népgazdaság tervezett irányításának alapvető követelménye a dolgozók politikai és gazdasági vezetésének egysége minden területén. A politikai és a gazdasági vezetés egysége elvének he­lyes megvalósítása mindenekelőtt azt jelenti, hogy a vezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom