Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-27 / 23. szám, szombat
tisztikai adatok és a vállalati szférából nyert Információk alapján. A tervteljesítés folyamatáról folyamatosan tájékoztatják az összes irányító szerveket és a dolgozó kollektívákat is. A benyújtott elemzések alapján fogadnak el olyan intézkedéseket, amelyek felszámolják a terv eredményes teljesítésében tapasztalható fogyatékosságokat és a teljesítést fékező akadályokat. 5. A szocialista országok tervezési együttműködése A gazdasági fejlődés minden szocialista országban tervszerűen megy végbe. Minden egyes szocialista ország saját és az egész szocialista közösség érdekében nélkülözhetetlen, hogy kölcsönös gazdasági kapcsolataik Is tervszerűen alakuljanak, teljes mértékben tiszteletben tartva az egyes államok önállóságát és szuverenitását. Ezt az objektív követelményt biztosítja a KGST tagállamai közös, önkéntes tevékenysége a tervezés szakaszán. A KGST XXIII. ülésszaka irányelveinek alapján kidolgozták az együttmüködés formái és módszerei átfogó rend- tzerét a tervezés területén, amelynek részei a következők: — együttmüködés a gazdaságfejlesztési ötéves tervek koordinációja szakaszán, ami a KGST tagállamai gazdasági együttműködésének már tartósan egyik alapvető formájává vált. A tervek koordinációja jelentősen hozzájárult az egyes országok és a KGST egész közössége gazdaságfejlődése alapvető kérdéseinek megoldásához, és lehetővé tette az olyan új iparágazatok gyors fejlődését, mint pl. a kőolajvegyészet. Különösen az utóbbi években eredményezett a koordináció számos olyan indítványt, ami hozzájárult a szakosításhoz és a kooperációhoz a megmunkálóiparban, különösen a gépiparban; — a tervezést együttmüködés területén újdonság a távlati tervek koordinációja. Ez különösen a tüzelőanyag-energetikai és a nyersanyagbázis, a kohászat, a kőolajvegyészet hosszú távú fejlesztésére, valamint a korszerű technika fejlesztésére és termelésére vonatkozik; — ugyancsak jelentős újdonság a prognosztikai együttmüködés; — az érdekelt államok között megkezdik az egyes iparágak és termelést válfajok közös tervezését is. Ez a módszer sajátos Jellegével a legszorosabb együttműködést képviseli a tervező tevékenységben; — nem kevésbé Jelentős területe a tervezési együttműködésnek a KGST egyes országai tervirányítási rendszere tökéletesítésével kapcsolatos tapasztalatok és Ismeretek állandó cseréje. Tekintettel a tervezési együttműködés Jelentőségére, a KGST XXV. ülésszaka megállapította az új szervet — a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságát. Tagjai a KGST tagországai központi tervező szerveinek elnökei. A KGST tagállamainak közös tevékenysége a tervezés szakaszán meggyőzően bizonyítja — nemzetközi méretekben —» a szocialista termelési mód előnyeit és konkrét módon kifejezi a proletár Internacionalizmus elvének gyakorlati megvalósítását. 6. A tervezési módszerek minősége Elsőrendű jelentőségű tartós feladat a tervezési módszerek tudományos színvonalának további emelése és tökéletesítése. A tervezés minőségétől függ jelentős mértékben az egész tervirányítási rendszer színvonala és hatékonysága, s ezzel szocialista népgazdaságunk további fejlődése is. Csak a tökéletes tudományos tervezési módszerek nyújtanak lehetőséget a terv optimális variánsainak összeállítására, amelyek kifejezik nemcsak a szocialista társadalom fejlődésének lehető legmagasabb céljait, hanem az e célok elérését szolgáló legjobb utakat és eszközöket is. Ez mindenekelőtt megköveteli, hogy mélyrehatóbban sajátítsuk el és a gyakorlatban következetesebben alkalmazzuk az általános elemzést, a tervben rögzített törekvések különféle variánsait, értékelésének és optimaltzációjának hatékony módszereit. Szervezési, módszertani és műszáki szempontból Is javítani kell a tervezést. Szüntelenül javítant kell a normarendezést (rendszeresen tökéletesíteni a műszaki-gazdasági és a teljesítménynormákat), szélesebb mértékben kell érvényesíteni a kalkulációs módszereket, a gazdasági-matematikai módszereket és a számítástechnikát. Következetesebben kell a népgazdasági tervfeladatokat átvinni és biztosítani az alacsonyabb irányítási fokokra. Ennek érdekében hatékonyabban kell kihasználni a közvetlen és közvetett irányítás eszközeit. Mivel a tervezési folyamat nem ér véget a tervek összeállításával és teljesítésük feltételeinek kialakításával, a tervezési módszerek tágabb értelemben vett részei a népgazdasági tervek feladatai és törekvései megvalósításának ellenőrzési módszerei is, különösen az olyan eltérések megállapítása és megoldása, amelyekre a tervteljesítés folyamatában került sor. A szocialista tervezési rendszer további tökéletesítését célzó Igyekezet az előkészítés módszerei Jobb minőségén és elmélyítésén, a terv kidolgozásán és a teljesítés biztosításán és ellenőrzésén kívül azt szorgalmazza, hogy megerősödjék az állami terv egységesítő szerepe az állami és a gazdaságpolitikai feladatok biztosításában a népgazdaság egyes területein. A tervezés, különösen az állami terv szervező és irányító funkciójának megerősítése nemcsak azt jelenti, hogy biztosítani kell kiváló minőségét, hanem attól is függ, hogy milyen mértékben sikerül megszabadítani ezt a tervet az operatív irányítástól. A fő feltétel mindenekelőtt a közép- távú és a hosszú távú terv minősége és életképessége. 7. Fokozott igyekezettel kell tovább tökéletesíteni a népgazdaság tervirányítását A XIV. kongresszus új jelentős szakaszt nyitott megy amelyben a párt a népgazdaság tervirányításának további tökéletesítésére, egész hatékonyságának növelésére törekszik. A kongresszus hangsúlyozta, hogy gazdaságpolitikánk fő feladatainak biztosítása, népgazdaságunk hatékonyságának következetes és sokoldalú növelése mindenekelőtt attól függ, hogy milyen eredményesen tudjuk tökéletesíteni a népgazdaság tervirányítását, hogyan sikerül a tervirányítási rendszert a fejlődés új feltételei és feladatai szerint módosítani, hogyan tudjuk ezen a területen kihasználni a többi szocialista ország gazdag tapasztalatait. Egyidejűleg teljes mértékben respektálni kell a terv kontinuitásának és stabilitásának igényeit ts. Fejleszteni és szilárdítani kell a bevált elemeket, és biztosítani kell, hogy a rendszer fő elvei hosszú távon érvényesek legyenek. Kommunista pártunk csakúgy, mint a többi szocialista országok kommunista pártjai, rendszeresen foglalkozik a népgazdaság tervirányításának problematikájával. Ezekre a kérdésekre egyre több gondot fordítanak különösen az ötvenes évek második felétől, amikor előtérbe került a csehszlovák népgazdaság egész színvonala és hatékonysága nö- velősének objektív igénye, és ennek érdekében tervirányítása minőségének Javítása is. Az ennek érdekében az ötvenes évek végén elfogadott intézkedések azt szorgalmazták, hogy növeljék a távlati tervezés szerepét, megerősítsék az érdeklődést az állam népgazdasági tervei teljesítése iránt, és a gazdasági fejlődés intenzív tényezőinek nagyobb mozgósítására tőre- kedjenek. Ez a rendszer a szervezés területén megkövetelte, hogy szakágazati alapon nagyobb zárt gazdasági egységeket alakítsanak ki. Azonban az elfogadott alapelvek nem voltak maradéktalanul átfogóak és nem tudták kielé14
