Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-27 / 23. szám, szombat

gftő mődon megoldani a gazdasági gyakorlat valamennyi

igényét és problémáját.

Az ún. „érdekeltségi normatívák“ érvényességének időszakában kedvező eredményeket értek el a nemzeti jövedelem alakulásában, rendkívül gyorsan nőtt a beruházások terjedelme, és növekedett a személyi fogyasztás. A népgazdaságban a hatvanas évek elején kialakult aránytalanságok a harmadik ötéves terv felbomlásához vezettek, és ennek következtében le kellett mondani a gazdasági reform kísérletéről, amihez 1968-ban kezdtek. Ezzel azonban sor került a tervirányítás néhány helyes elvének gyengítésére is. amely elveket a reform megkövetelt.

A XII. kongresszus, amely kijelölte, hogy a gazdaság- fejlesztés intenzív tényezőinek nagyobb kihasználásával kell növelni a népgazdaság hatékonyságát, egyidejűleg megfogalmazta azt a követelményt, hogy tökéletesíteni kell a tervirányítási rendszert. A súlyos gazdasági nehézségek ellenére ezekben az években, valamint annak ellenére, hogy a nézetek is eltérőek voltak, a párt vezetésével jelentős dokumentumot dolgoztak ki — A tökéletesített tervirányítási rendszer alapelveit, amit a CSKP KB 1965 januári plénuma jóváhagyott és a XIII. kongresszus 1966-ban igazolt. Ezek tartalmazták és hangsúlyozták azt a követelményt, hogy respektálni kell a szocialista népgazdaság terv- irányítása marxista—leninista értelmezésének alapelveit.

Amint a CSKP Központi Bizottsága 1970 januárjában megállapította „a tökéletesítet irányítási rendszer elveinek érvényesítése az első években bizonyos mértékben fellendülést eredményezett a népgazdaságban."*)

A számos pozitív lépéssel együtt azonban nehézségek és problémák is felmerültek, amelyeket nem oldottak meg következetesen és ezért felhalmozódtak. Fokozatosan eltértek a reform eredeti elveitől és azt revizionisztikusan deformálták. A reformért vívott harc a gazdasági területről egyre nagyobb mértékben hatolt be a politika területére... „a program hiánya, a párt január előtti vezetésének politikai következetlensége és elméleti felkészületlensége nyújtott lehetőséget a jobboldali erők tevékenységére, amely erők a gazdasági reform meggyorsításáért kifejtett igyekezetei arra használták fel, hogy megváltoztassák annak tartalmát.“2)

A Tanulságok c. pártdokumentum, amit a CSKP KB 1970 decemberi ülésén fogadott el, hangsúlyozza, hogy: „Céljaik megvalósítása közben a jobboldaliak és az antiszocialista erők rendkívüli súlyt fektettek a párt vezető szerepének felszámolására, a népgazdaság tervszerű központi irányításának felborítására s a gazdasági reform revizionista koncepciójának megvalósítására. A csehszlovák népgazdaságot fokozatosan elszigetelték volna a szocialista országok közösségétől és egyre inkább függővé akarták tenni a tőkés Nyugat gazdaságától.“3

A jobboldali opportunisták és revizionisták törekvéseiket

1968-ban és 1969 elején teljesen feltárták. Lényegében az volt a cél, hogy a pártot és a szocialista államot kiiktassák a gazdaságpolitika alkotásából és végrehajtásából, szabad utat engedjenek a piaci ösztönösségnek és mindannak, ami ebből a dolgozók társadalmi helyzetét illetően következik. A jobboldali erők befolyásának hatására és a párt és az állam gazdaságirányító szerepe gyengítésének következtében fokozatosan tapasztalhatóvá váltak az egyre nagyobb méretű súlyos inflációs jelenségek.

Tehát a központi bizottság 1969 áprilisi ülésén megválasztott pártvezetésnek nem volt könnyű feladata. Ezeket a feladatokat azonban sikeresen teljesítette. „A párt új vezetése kezdettől fogva arra összpontosította erejét, hogy energikusan felszámolja a revizionizmus következményeit és

A CSKP KB 1970. január 30-án jóváhagyott határozata „A párt gazdaságpolitikájának fő kérdéseiről“.

2) A CSKP KB 1970. január 30-án jóváhagyott határozata „A párt gazdaságpolitikája fő kérdéseiről".

3) Tanulság — 12. oldal.

konszolidálja a népgazdaságot és annak irányítását. Felújult a párt vezető szerepe, az irányításban ismét érvényesül a demokratikus centralizmus elve, felújult a népgazdasági terv szerepe, és végrehajtották a föderatív államjogi rendezéssel összefüggő módosításokat.“1}

Ennek alapján a gazdasági reformot megtisztították a revizionista hordaléktól, és Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa kitűzhette a további igényes feladatokat a tervirányítási rendszer fejlesztésében és további tökéletesítésében.

A kongresszus az 1971—1975. évi 5. ötéves népgazdaság- fejlesztési terv irányelveiben hangsúlyozta, hogy az irányítási rendszer további tökéletesítése fő irányainak meg kell oldaniuk a fejlődés tárgyi problémáit. Hangsúlyozta, „a népgazdaság további fejlődése megköveteli, hogy következetesen érvényesítsék a népgazdasági terv döntő fontosságú szerepét, hogy céljainak és feladatainak alá kell rendelni az anyagi érdekeltség és az értékkapcsolatok kihasználását.2}

A CSKP XIV. kongresszusa a tervirányítási rendszer további tökéletesítésére különösen a következő alapvető irányokat tűzte ki:

— javítani a tervezést, szervezési módszertani és műszaki szempontból;

— tökéletesíteni és megszilárdítani az építkezési beruházás irányítását;

— a tudomány és a technika fejlesztésében erősíteni az állami befolyást, növelni a gazdasági szervezetek érdeklődését az új tudományos ismeretek kihasználása iránt;

— a tervek kidolgozása során ügyelni az anyagi és a pénzügyi folyamatok összhangjára, fokozott nyomást gyakorolni a magasabb hatékonyságra és kialakítani a feltételeket arra, hogy a vállalati gazdasági szféra minden részlege anyagilag érdekelve legyen a gazdaság jó eredményeiben;

— fokozatosan tökéletesíteni az árrendszer szerkezetét/

— a bérfejlesztés területén következetesen érvényesíteni a munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége alapján történő jutalmazást;

— rugalmasan fejleszteni a munkaerőáramlás szabályozásának érvényes rendszerét;

— tökéletesíteni a feltételeket a nemzetközi szocialista gazdasági integráció meggyorsítása érdekében;

— kidolgozni az állami tervfeladatok teljesítésének és a gazdasági eredmények értékelésének ellenőrzési rendszerét;

— megszilárdítani az ágazati gazdaságirányítást; javítani a vezető dolgozók munkamódszerének minőségét;

— megszervezni a belső vállalatirányítás jobb módszereit;

— növelni az irányítás hatékonyságát a gyártmányok körforgásának szférájában és az anyagi-műszaki ellátásban;

— rendszeresen fejleszteni a népgazdaság hosszú távú előrejelzésének kidolgozását.

A tervirányítás további tökéletesítésének feladatát a XIV. kongresszus nem csupán szűk gazdasági, hanem egyidejűleg mint jelentős politikai feladatot is értelmezte, különösen azért, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy az irányítás jó színvonala szilárdítja a munkához és a szocialista rendszerhez fűződő emberi kapcsolatokat, míg az ezen a területen mutatkozó fogyatékosságok ezt a kapcsolatot sok esetben erősen gyengítik.

Tervirányítási rendszerünk jelenlegi állapota és fejlődőképessége megteremti a kedvező feltételeket a következő

*) A párt 1971—1975. évi gazdaságpolitikai fő irányelveiről szóló jelentés — a CSKP XIV. kongresszusa elé terjesztette L. Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja.

2) A CSKP XIV. kongresszusának az 1971—1975. évi 5. népgazdaságfejleszíési tervről elfogadott iránytelvQ+

15