Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-27 / 23. szám, szombat

A CSKP XIV. kongresszusa programdokumentumaiban kü­lönleges helyük van a népgazdaság tervezett irányítása kérdéseinek. A szocialista népgazdaság tervirányítása egész színvonalának további tökéletesítése egyike azoknak a fő utaknak, amelyeken járva lehetővé válik, hogy jobban meg­szervezzék valamennyi dolgozó egységes törekvését a nép­gazdaság gyors, hatékony fejlődése érdekében, és kialakít­sák a feltételeket a lakosság életszínvonala további sok­oldalú növekedése számára. A kongresszus erre irányította a párt és egész nyilvánosságunk figyelmét, mivel éppen itt vannak a további növekedés és termelésünk gazdaságos­ságának, egész népgazdaságunk teljesítőképessége növeke­désének és a szocialista társadalom gyors fejlődési lehe­tőségeinek nagy rejtett tartalékai. Az egész népgazdaságot átfogó céltudatos tervirányítás teljes mértékben csak a szocialista társadalmi viszonyok között bontakozhat ki és érvényesülhet, amely társadalom­ban a gazdasági élet minden ágazatában szocialista tu­lajdonba kerültek a termelőeszközök, ahol a politikai ha­talom a dolgozók kezében van és a dolgozók élén mar­xista—leninista párt áll. A termelőeszközök szocialista tulajdona teljes mértékben lehetővé teszi az egész nép­gazdaság gyors és offenzív fejlesztését, valamennyi erő­forrásának és lehetőségének optimális kihasználását, s en­nek alapján a társadalom szüntelenül növekvő sokoldalú szükségleteinek biztosítását. Ezzel kapcsolatban egyre inkább előtérbe kerül az a kö­vetelmény, hogy az egész pártban el kell mélyíteni a rendszeres ismeretszerzést, alaposan kell tanulmányozni a gazdaság tervirányítási problematikájával összefüggő kér­déseket, hogy a kommunisták a fejlődés minden szakaszá­ban, minden jelentősebb probléma és feladat megoldásában képesek legyenek az élen állni, meghatározni a további eljárás alapvető irányát és kérdéseit, összhangban azokkal a feladatokkal és felelősséggel, ami a társadalom fejlesz­téséért a pártra hárult. I. A szocüsta népgazdaság tervrayitási rendszere és elvei 1. A szocialista népgazdaság tervirányításának jellege és alapvető vonásai A .tervezés megteremti a feltételeket a szocialista tár­sadalom anyagi, munkaügyi és pénzügyi erőforrásainak leghatékonyabb kihasznslására. Lehetővé teszi, hogy a népgazdaság különféle ágazatainak fejlődése összhangban álljon a társadalom szükségleteivel és lehetőségeivel glo­bálisan és az egyes területeken is. E fejlődés biztosításá­ban a tervnek kulcsfontosságú szerepe van. A népgazdaság irányításának döntő fontosságú eszköze. A népgazdaságfejlesztés tervezett Irányítása azt jelenti, hogy céltudatosan kell irányítani a bővített szocialista újra' termelés folyamatát, szüntelenül ki kell alakítani a felté­teleket a népgazdaság folyamatos, arányos és hatékony fej­lesztésére a maga egészében és az egyes szakaszokon és területeken is, amelyek biztosítani hivatottak a tartós és sokoldalú fejlődést. A szocialista népgazdaság irányításának alapfa a központi tervirányítás, amely a szocialista tervirányítás egész rend­szere egységének az alapja. A sokoldalú és egyre bonyo­lultabb szocialista népgazdaság helyes és hatékony műkö­dése elképzelhetetlen egységes terv és központi állami vezetés nélkül. Csak így biztosítható az egységes eljárás a párt és az állam gazdaságpolitikai koncepciójának fel­dolgozása során, valamint megvalósításukban, ami a terv- irányítási rendszer fő funkciója. A tervirányítási rendszerhez tartozik mindenekelőtt a népgazdasági tervek rendszere és az irányítás további esz­közei és feltételei, a termelési-műszaki alapok irányító szerveinek és szervezeteinek intézményes elrendezése. A tervirányítási rendszer hatékonysága jelentős mértékben függ az irányító és a szervező tevékenység színvonalától, 'tormáitól és módszereitől. Az irányítás alapvető eszköze az állami terv, amely meg­határozza a gazdasági fejlődés alapvető céljait és arányait, és kötelező erejű feladatok formájában meghatározza az e célok eléréséhez vezető alapvető utakat és eszközöket is. Tehát a terv alapvető vonásaiban kijelöli az irányítás egyéb eszközeinek és feltételeinek terjedelmét, hatását és kölcsö­nös kapcsolatát. Az optimális mértékben mozgósító erejű és emellett reális tervek összeállításával együtt nélkülözhetetlenül ki kell je­lölni a tervezett törekvések megvalósítását szolgáló egyes eszközök és feltételek kötelező erejét, meg kell határozni a gazdaságirányítás egyes fokozatai számára a feladatokat. Egyidejűleg a szükséges színvonalon ki kell bontakoztatni az állami és a gazdasági szervek, a kommunista párt és a társadalmi szervezetek politikai szervező munkáját annak érdekében, hogy valamennyi dolgozó megismerje a gazda­ságpolitika szándékait, és a dolgozókat megnyerjék a fel­adatok aktív megvalósítása számára. 2. A gazdasági törvények és a szocializmus elvei kötelező erejűek a szocialista népgazdaság tervirányítása számára A szocializmus objektív gazdasági törvényei a dolgozók öntudatos, tudományosan irányított gazdasági tevékenysé­gében mutatkoznak meg. A szocialista állam ennek érdeké­ben biztosítja a dolgozók szükséges szervezését és vezetését úgy, hogy érvényesíti a hatékony, tudományosan kidolgo­zott szervező, nevelő, jogi és gazdasági módszereket. A szocialista népgazdaság tervirányítása során követke­zetesen a szocialista társadalom gazdasági törvényeiből és alapelveiből kell kiindulni. Ha ezek tekintélye csökken vagy megbomlik, az szükségszerűen előidézi a népgazdaság 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom