Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-27 / 23. szám, szombat

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egy esüljetek! 1973. január 27. SZOMBAT BRATISLAVA • XXVI. ÉVFOLYAM 23. szám Ara 50 fillér A Lengyel Népköztársaság vezetői hazánkban Megkezdődtek a csehszlovák—lengvel tárgyalások Ludvik Svoboda köztársasági elnök fogadta Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz elvtársat Gustáv Husák elvtárs szívélyesen üdvözli Edward Gierek elvtársat. (ČSTK felvétel) A legközelebbi feladat biztosítani a békemegállapodás betartását Televíziós nyilatkozatok a megállapodás parofálásával kapcsolatban A CSKP KB és a csehszlovák kormány meghívására, tegnap baráti látogatásra hazánk fő­városába érkezett Edward Gie­rek, a LEMP KB első titkára, Piotr Jaroszewicz, a LEMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, Edward Babiuch, a LEMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Ryszard Fre- lek, a LEMP KB titkárságának tagja, nemzetközi osztályának Vezetője, Franciszek Kaim, a LEMP KB tagja, az LNK Minisz­tertanácsának alelnöke, Jan Chylinski, a LEMP KB tagja, az LNK Minisztertanácsa tervbi­zottságának alelnöke, valamint a LEMP és a lengyel kormány más vezető képviselői. A vendégek fogadására a f >rágai főpályaudvaron megje- entek: Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnöke, Vasil Biľak, Antonín Kapek, Josef Kempný és Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Václav Hüla, a CSKP KB Elnök­ségének póttagja, a szövetségi kormány alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke, Pavel Auersperg, a CSKP KB osztály- vezetője, valamint a CSKP és a szövetségi kormány más képvi­selői. Kairó — Azonos, vagy egy­máshoz közel álló nézeteket fejez ki a világ jelenlegi fejlő­dését, a nemzetközi feszültség enyhítését, az imperializmus ós a cionizmus elleni harcot érin­tő valamennyi kérdésben a csehszlovák—egyiptomi közös közlemény, amelyet Bohuslav bhňoupek, csehszlovák külügy­Jelen volt Lucjan Motyka, az LNK csehszlovákiai nagykövete is. Tegnap a délelőtti órákban megkezdődtek a tárgyalások a Lengyel Egyesült Munkáspárt ós miniszter ötnapos hivatalos egyiptomi látogatása végén tet­tek közzé. A közlemény rámutat: Chňou­pek külügyminiszter látogatása az Egyiptomi Arab Köztársaság­ban megerősítette, hogy a két ország barátsága olyan fontos a Lengyel Népköztársaság kor­mánya, valamint Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormánya vezető képviselői kö zött. A tanácskozáson részt vesz Edward Gierek, Piotr Jarosze­wicz, Edwar Babiuch, Ryszard Frelek, Franciszek Kaim és Jan Chylinski elvtárs. A tanácskozáson csehszlovák részről jelen van Gustáv Husák, Ľubomír Štrougal, Vasil Bifak, Josef Kempný, Jozef Lenárt, Václav Hüla, és Pavel Auersperg elvtárs. (Folytatás a 2. oldalún) Párizs — A Vietnami Demok­ratikus Köztársaság, a Dél-viet- nami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya és a sai­goni rezsim képviselője, vala­mint Maurice Schuman, francia külügyminiszter nyilatkozott a francia televízióban a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megálla­podás párizsi parafálásával kapcsolatban. Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK külügyminisztere elmon­dotta: kormánya azt szeretné, hogy az egyezmény által elő­irányzott dél-vietnami választá­sok alkotmányozó gyűlési vá­lasztások lennének. „Szabad és demokratikus választásokat kell tartanunk Dél-Vietnamban, hogy eldönthessük, milyen legyen a dél-vietnami rendszer és akkor egy kormány lesz nálunk“ — mondotta. Le Dúc Tho, a párizsi tár­gyalásokon részt vevő VDK- küldöttség különleges tanács­adója a vietnami perspektívák­ról, egyebek között az ország egyesítéséről a következőket mondotta: „A leközelebbi jövő feladata biztosítani, hogy a fe­lek szigorúan és helyesen be­tartsák a létrefött megállapo­dást. Mi pedig újjáépítjük majd a sokéves háború során lerom­bolt országunkat. Csupán ilyen alapon szavatolhatjuk a füg­getlenséget, a demokráciát és haladhatunk az ország békés egyesítése felé. Az egyesítésre való törekvés népünk legfor­róbb óhaja“. Tran Van Lám, a saigoni re­zsim külügyminisztere kijelen­tette, hogy kormánya ellenzi az alkotmányozó gyűlési választá­sokat. Párizs — A szerdán parafáit vietnami békemegállapodást négy évig és 8 hónapig tartó tárgyalások előzték meg. Az 1968 májusában megkez­dett párizsi tanácskozások kü­lönböző formában folytak: elő­ször a nyilvános gyűléseken az Egyesült Államok és a VDK képviselői vettek részt, majd az 1968 októberben született meg­állapodás értelmében 1969. ja­nuár 25-én a saigoni kormány a DIFK képviselőinek bevonásá­val megkezdődött a négyoldalú Vietnam-értekezlet. A párizsi Kléber sugárúton levő konfe­renciaházban a felek képviselői csütörtökönként találkoztak és 1973. január 18-án eljutottak a 174. ülésig. A négyes értekezleten az Egyesült Államok küldöttségét először Averrell Harriman, majd Henry Cabot Lodge, ezután Da­vid Bruce és végül William Por­ter nagykövet vezette. A VDK küldöttségét mindvégig Xuan Thuy vezette, míg a saigoni küldöttség élén Pham Dang Lam, a DIFK-küldöttség élén Nguyen Thi Binh külügyminisz­ter asszony állt. A nyilvános tanácskozásokat egészítették ki a Kissinger és Le Dúc Tho közötti bizalmas megbeszélések, amelyek szintén 1969-ben kezdődtek és később több szakaszban folytatódtak. Az első tanácskozás-sorozatról (1969—1971) a világ csak ké­sőbb szerzett tudomást. A má­sodik szakasz (1972 májustól októberig) hét tanácskozás-so­rozatból állt; az utolsón — ok- töber 8—13 — szövegezték meg azt a megállapodástervezetet, amelyet a VDK október 26-án nyilvánosságra hozott, és ame­lyet az amerikaiak nem voltak hajlandók aláírni. A harmadik fázis — 1972 novemberétől 1973 januárig — négy újabb találkozóból állt; az utolsón si­került megállapodni parafáit békemegállapodásban. 1973 ja­nuárjában Henry Kissinger és Le Dúc Tho összesen több mint 39 órát töltött a tárgyalóasztal­nál. A megállapodás részleteit tar­talmazó négy jegyzőkönyvet a két küldöttség technikai szak­értői állították össze 1972 de­cemberében és 1973 januárjá­ban Párizs környékén megtar­tott — szintén bizalmas Jelle­gű — tanácskozásaikon. Mibe került az Egyesült Államoknak a vietnami háború? A vietnami békemegállapodás parafálása alkalmából a Penta­gon az 1961. január 1. és 1973. január 13. közötti időszakra vo­natkozó statisztikai adatokat tett közzé a háború vesztesé­geiről és költségeiről. Eszerint a harcokban összesen 45 933 amerikai katona vesztette éle­tét: balesetek, betegségek, gyil­kosságok következtében pedig további 10 298 fő. Ezenkívül 1340 személy eltűnt. Az ameri­kai sebesültek száma eléri a 303 600 főt. A Pentagon 589 amerikai katona fogságba esé­sét ismeri el. A vietnami háború során mintegy 2,6 millió amerikai szolgált a Dél-Vietnamba vezé­nyelt hadseregnél és további 700 000 katona Délkelet-Ázsia más országaiban, illetve a 7. flotta hajóin. (Folytatás a 3. oldalon) (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkban A SZOCIALISTA NÉPGAZDASÁG IRÁNYÍTÁSA ÉS TERVEZÉSE Az 1972 - 1973. évi pártoktatás alapanyaga. FÉLIDŐ ELŐTTI EREDMÉNYEK örvendetes és megnyugtató tény, hogy a Szövetségi Statisztikai Hivatal csütör­tökön közzétett jelentéséből arról értesü­lünk, hogy tavaly szinte maradéktalanul teljesítettük kitűzött gazdaságfejlesztési céljainkat, ami megfelel a CSKP XIV. kongresszusán elfogadott irányelveknek. E sikerek forrását kutatva megállapíthat­juk, hogy rendkívüli jelentősége volt a népgazdaságirányílás legfontosabb eszkö­zének, az állami terv tekintélyének, sú­lyának, további mogszi árdulásának. A je­lentésből kitűnik, hegy az ötödik ötéves terv második évét a termelés dinamikus fejlődése jellemezte. A pozitív gazdasági mérleghez kétségkívül hozzájárultak a nemzeti jövedelem kétharmadát kitevő ipari termelés közel hatszázalékos növe­kedése, továbbá az építőipar és a mező- gazdaság kiemelkedő eredményei. Ha a XIV. pártkongresszuson kitűzött célok szempontjából értékeljük az 1972- es év gazdasági eredményeit, megállapít­ható, hogy a népgazdaság szinte vala­mennyi ágazatában a munkatermelékeny­ség növekedésének köszönhető az inten­zív fejlődés. Általában elmondható, hogy az 1972-es év gazdasági eredményei már a konszolidált népgazdaság sikerei. Az üzemekben javult a munkaidő gazdaságos kihasználása. 1972-ben naponta 70 000 dolgozóval több vett részt a munkában, taint az előző évben. Ugyancsak csökkent a betegség és a baleset miatti munka- képtelenség, valamint az igazolatlan mu­lasztások száma. A munkatermelékenység emelkedésével egyidőben tapasztalható, hogy javult a munkaidő gazdaságos ki­használása, s valamivel csökkent a túl­órák száma. Ezek a tényezők is hozzá­járultak ahhoz, hogy pártunk és kormá­nyunk több jelentős szociálpolitikai intéz­kedést valósíthatott meg. A tavalyi gaz­dasági eredmények egyben lakosságunk biztonságérzetét is megerősítették és biz­tató alapot jelentenek a további munká­hoz. Ezek az eredmények továbbra arról tanúskodnak, hogy tovább szilárdult ha­zánk lakosságának bizalma pártunk politi­kája iránt. Nem hagyhatók azonban figyelmen kí­vül azok a területek, ahol szemmellátha- tóan van behoznivalónk. Ilyen terület pél­dául a több műszakos munka arányának csökkenése, s ezzel kapcsolatban a meg­levő állóalapok gazdaságosabb kihasználá­sa. Például az építőiparban, ahol egyéb­ként szép eredményeket értek el, még mindig nem használják ki teljes mérték­ben a meglevő és egyre bővülő építőipari gépparkot. Ez azt is jelzi, hogy a munka­termelékenység további emelésének eszkö­ze nemcsak a dolgozók létszámának eme­lése lehet, hanem a meglevő eszközök gazdaságos, ésszerűen megszervezett ki­használása is. A statisztikai jelentés rá­mutat arra is, hogy a viszonylagos javu­lás ellenére a vasúti forgalomban, külö­nösképpen a teherszállításban van sok ja­vítanivaló. A munkaszüneti napokon pél­dául rosszabbodott a be- és kirakodás rendszeressége, s a vonatforgalom bizton­ságával sem lehetünk elégedettek. Az elmúlt év eredményei azt mutatják, hogy ötéves tervünk céljai reálisak. Em­lékszünk még arra, hogy e tervidőszak első évében sok vállalatban aggódtak amiatt, tudják-e teljesíteni az évi tervet? S mi a helyzet ma? A vállalatok túl­nyomó többsége teljesítette, sőt túlteljesí­tette a tervet. Nem szabad azonban elfe­ledkeznünk arról, hogy a további sikerek útja a feltárt hiányosságok menet közben történő eltávolítása, a termelés ésszerűsí­tése, hatékonyságának emelése, a korszerű munkaszervezés, s főleg a termékek minő­ségének állandó javítása. Üzemeinkben még mindig napirenden van az idei terv konkrét céljainak ismer­tetése, s közben a győzelmes február 25. évfordulója tiszteletére újabbb kezdemé­nyezéseknek lehetünk tanúi. A tervfel­adatok lebontása, konkrét meghatározása jó alkalom arra, hogy az üzemek, műhe­lyek, kollektívák és minden dolgozó tu­datosítsa saját munkájának összefüggését egész népgazdaságunk céljaival. Közeledünk az ötödik ötéves terv fél­idejéhez. Az indulás évét követő tavalyi eredmények feljogosítanak bennünket ar­ra a reményre, hogy a felszínre került hibák, kivetnivaló hiányosságok száma megint kisebb lesz. SOMOGYI MÁTYÁS A c $ e h s £ i ék“ eg y i ptemi barátság fontos tényező Közös közlemény Chiíoupek külügyminiszter látogatásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom