Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-23 / 19. szám, kedd

GYILKOS MERÉNYLET ÚJ SZÓ Conakry — A világ haladó közvéleménye megrendüléssel értesült arról, hogy a guineai fővárosban gyilkos merénylet áldozata lett Amilcar Cabral, Portugál Guinea és a Zöldfoki- szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának (PAIGC) a főtitkára. A neves politikus halálával mindenekelőtt az afrikai nem­zeti felszabadító mozgalmat ér­te érzékeny veszteség. Politi­kai mozgalmának alapjait 1956- ban rakta le, s hét évvel később a PAIGC megkezdte fegyveres harcát a portugál gyarmattar­tók ellen. A következetesen im­perialista és gyarmatosításelle­nes szervezet a szocialista or­szágok erkölcsi és gyakorlati támogatását élvezte, s nemzet­közi téren is mindig maga mö­gött tudta a szocialista közös­ség erejét. Cabral több alkalom­mal járt a Szovjetunióban és más szocialista országokban. Luis Cabral, a meggyilkolt po­litikus öccse és harcostársa Da­karban kijelentette: a nemzeti felszabadító mozgalom tevé­kenysége a hatalmas veszteség ellenére sem bénul meg. Sekou Touré, guineai elnök üzenetben tájékoztatta a me­rényletről az Afrikai Egység­szervezet, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtit­kárát. Mint írta, Cabralt „a portugál gyarmatosítók szolgá­latában álló zsoldosok ölték meg". A Pravda hétfői száma a Por­tugál Guinea és a Zöldfoki-szi- getek felszabadított területén kiírt általános és demokratikus választások kapcsán rámutat, hogy azok mindenekelőtt az ország területének kétharmadát ellenőrző PAIGC sikereként ér- tékelendők. A helyi közigazga­tási szerveik felállítása, a nem­zetgyűlés életrehívása új állam megszületését teszi lehetővé, s mindezt a gyarmattartó Portu­gália akarata ellenére. Az im­perialista érdekek keresztülhaj- szolásához a gyarmattartók nem riadnak vissza a terrortól sem, s ennek megrázó bizonyítéka Amilcar Sabral meggyilkolása is — írja a szovjet lap. Egyszemélyi uralom Oxford — Az amerikai poli­tikai intézmények rohamos sor­Körút és szándék A Szovjetszkaja Rosszija cikke Moszkva — Izrael presztízsét nem lehet megmenteni semmi­lyen látogatásssal és semmilyen tárgyalással, míg a megszállók Idegen területen tartózkod­nak — írja hétfői számában a Szovjetszkaja Rosszija című moszkvai lap Golda Meir izraeli miniszterelnök európai kőrútjá­val kapcsolatban. Golda Meir látogatásával azt próbálta bizonyítani, hogy Izra­el nem került elszigeteltségbe. Mint a szovjet lap rámutat, az izraeli szélsőségesek agresszív politikáját a legélesebben elítél­ték az ENSZ közgyűlések legu­tóbbi ülésszakán, számos afrikai ország pedig megszakította dip­lomácia kapcsolatait Tel-Aviv- vaí. A cikk hangsúlyozza, hogy Izrael vezetői, miközben a „szent“ helyek megmentésétől beszélnek, továbbra is teljesen figyelmen kívül hagyják a Jeru­zsálemre és a többi más meg­szállt arab területre vonatkozó ENSZ-határozatokat, kiűzik az arabokat szülőhelyükről, meg­semmisítik lakóhelyüket és több ezer családot hajléktalanná tesznek. 1973. I. 23. Kedvező légkörben Varsó — A Trybuna Ludu kö­zölte Stanislau) Wronski lengyel kultúra- és művészetügyi mi­niszter nyilatkozatát az ország kulturális életéről. Az utóbbi két évben komoly változások történtek és jelentős eredményeket értünk el a len­gyel kulturális életben — han­goztatta a miniszter. Számos régóta megoldásra váró dolgot elintéztünk. Hatályon kívül he­lyeztük a kulturális fejlődést gátló jónéhány rendeletet. Mindezt az 1971 eleje óta meg­változott, kedvező légkörnek kö­szönhetjük. ■*» Igen komoly összegeket irányoztunk elő a kulturális bá­zis erősítésére. Elsősorban a nyomdaipart, valamint a íilm-, hangszalag- és lemezgyártás bá­zisát fejlesztjük és korszerűsít­jük. — Kidolgozzuk és életbelép­tetjük az egyes alkotóművész csoportok tevékenységének alapszabályait. A nem státusos munkakörben dolgozó művé­szekre és írókra is kiterjesztjük & nyugdíj-rendszert. 1973-ban általános vitára bocsátjuk a Lengyel-kultúra 20 évre (1970— 1999-re szóló) hosszútávú fej­lesztési programját, — mondot­ta végül S. Wronski. A szputnyikok szerepe Az UNESCO közgyűlése leg­utóbbi 42. ülésszakán jóváhagyta a szputnyikoknak a hírek, a kul­túra és a műveltség terjesztése céljából történő felhaszsálásá- ról szóló elvi nyilatkozatokat. A szöveg hangsúlyozza, hogy minden országnak joga van meghatározni a szputnyik útján közvetített oktatási jellegű mű­sorok tartalmát. vadásárdl és az egyszemélyi uralmi rendszer előretöréséről tartott előadást az angliai Ox- fordban George McGovern sze­nátor, az amerikai Demokrata Párt vesztes elnökjelöltje. Nixon második elnöki beik­tatását követően McGovern ki­jelentette az ősi angol egyetemi város egyik kollégiumában, hogy véleménye szerint az Egyesült Államok ma „közelebb jár az egyszemélyi uralomhoz, mint történelmében valaha“} a törvényhozás, a politikai pártok és a sajtó hanyatlik, a nép pe­dig elfásult. Ezért az amerikai politika központi kérdése most az, sikerül-e véget vetni az in­tézmények bénultságának, és felrázni közömbösségükből a választókat. McGovern kifejtette, hogy a kongresszus alkotmányos hatal­ma már a harmincas évek óta állandóan zsugorodik. Az elnöki hivatal csorbítja a törvényho­zás jogait és az Egyesült Ál­lamok immáron egy évtizede háborút visel a kongresszus jó­váhagyása nélkül. Bhutto nyilatkozata Sukkur — A Bengáli Népi Köztársaság diplomáciai elisme­rése mellett foglalt állást Zul- fikar Ali Bhutto pakisztáni el­nök egy Karachitól négyszáz kilométernyire fekvő tartomá­nyi főváros munkásgyűiésén mondott beszédében. Hangoztat­ta: ez az egyetlen helyes mód­ja a két ország egységes és szívélyes kapcsolatai elősegíté­sének. Ugyankkor arra hivatko­zott, hogy ennek a lépésnek „igen erős belső ellenzéke van az országban“. Titokzatos ládák Dublin — Az ír Köztársaság tengerpartján titokzatos mu- anyagládákra bukkant a rend­őrség. Tartalmuk megvizsgálá- > sakor kiderült, hogy kézi ra­kétafegyverek, valamint egyéb lőfegyverek vannak bennük a hozzájuk szükséges munícióval. Az ír rendőrség a múlt héten több helyütt talált ilyen ládá­kat. A dublini kormányhatósá­gok az Egyesült Államok és Hollandia rendőrségét kérték fel a szállítmány eredetének felkutatásában való közremű­ködésére! Egy belfasti katonai szóvivő véleménye szerint a fegyverszállítmány címzettje a betiltott ír köztársasági hadse­reg. Bombák a templomokban Manila — A Fülöp-szigeti rendőrség mintegy 100 házilag gyártott bombát talált egy raz­zia során egy manilai katolikus templomban. Egy másik temp­lomban félbe kellett szakítani a misét, miután ismeretlen te­lefonálók figyelmeztették a rendőrséget, hogy bomba fog robbanni. A mise félórás szünet után folytatódott, és a rend­őrök csak később találtak egy pokolgépet és egy gránátot a templomban. Olajipari sztrájk Brüsszel — A belga gépkocsi- és motorkerékpártulajdonosok ezrei hajtottak át vasárnap Franciaországba, Nyugat-Német- országba és Luxemburgba ben­zinért, mert a belga olajipari dolgozók bérsztrájkja miatt be­zárták az országban a benzin­kutakat. A földi irányító központ állandóan tartja a kapcsolatot a Lu­nohod—2 holdjáró szerkezettel. Az információk a képen látható hatalmas anténán keresztül érkeznek a tudósok „asztalára“. (CSTK — TASZSZ) Moszkva — Január 20-án és 21-én* rádiókapcsolatot létesí­tettek a Lunohod—2 automati­kus önjáró berendezéssel, amely hetedik napja tartózkodik a De­rültség-tengerén. Bekapcsolták a tudományos műszereket és el­végeztek a Lunohod felkészíté­sét a holdéiszakára. Televíziós és távmérőrend­szerrel készített panorámaké­pek alapján kiválasztották az automatikus berendezés „éjjeli szálláshelyét“ és elvégezték az elfoglalásához szükséges manő­vert. A Lunohod—2 fedélzeti rend­szerei és tudományos berende­zése szabályszerűen működik. A inűszerkamiában a hőmérséklet és a légnyomás megfelelő ha­tárok között mozog. Az automa­tikus berendezés folytatja mun­káját a Hold felszínén. ítélet Athénben A KÖZÖS PIAC tagállamai-, nak ipara 1972-ben 113,1 millió tonna nyersacélt állított elő, 9,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A tagállamok nyersvas-termelésének mennyi­sége az 1971. évi 75,7 millió tonnával szemben 81,3 millió tonna volt. Athén — Az athéni katonai bíróság négy és félévi börtön­büntetésre ítélte Sztatnisz Pa­nagulisz 26 éves görög diákot, akit abban talált bűnösnek, hogy repülőgéprablásra és kül­földi diplomaták elrablására szőtt összeesküvést és megkísé­relte letartóztatott bátyjának, Alekszandrosz Panagulisznak a kiszabadítását. Alekszandrosz Panagulisz azért van börtönben, mert me­rényletet tervezett 1968-ban Pa­padopuiosz miniszterelnök el­len. A katonai bíróság a per tíz másik vádlottját hat hónap­tól két és fél évig terjedő, kü­lönböző időtartamú szabadság- vesztéssel sújtotta. Döntő ütközet volt Harrimon nyilatkozata Moszkva — Averall Harriman, a neves amerikai politikus, aki a második világháború idején az Egyesült Államok moszkvai nagykövetének tisztét töltötte be, interjút adott a Novosztyi szovjet sajtóügynökség tudósító­jának abból az alkalomból, hogy a világ e napokban emlé­kezik meg a szovjet nép volgai győzelmének 30. évfordulójáról. „A sztálingrádi csata a máso­dik világháború döntő ütközetei­hez tartozik. A Vörös Hadsereg és az egész szovjet néfc rendkí­vüli bátorságot tanúsított azok­ban a napokban. Sztálingrád eleste a legsúlyosabb következ­ményeket vonta volna maga után, de hála a Vörös Hadsereg és az egész nép szívós kitartásá­nak, Sztálingrád kiállta a pró­bát". Harriman 1943-ban kereste fel Sztálingrádot, amikor a város romokban hevert. „Akkor job­ban el tudtam képzelni azokat a nehézségeket, amelyeket Sztálingrád védőinek el kellett viselniük, mielőtt a Vörös Had­sereg ellentámadásba ment vol­na át és körülzárta, majd meg­semmisítette Paulus hadseregét. 1959-ben látogattam el isméi Sztálingrádba és akkor lenyű­gözött a város szokatlan szépsé­ge, a tervezők és az újjáépítők szakértelme. A sztálingrádi csata forduló­pontként mamii meg a második világháború történetében“ — mondotta Harriman. ra. Nos, a korai és indokolat­lan derűlátásnak nem vagyunk hívei. Feltétlenül a múlt év ok­tóberére kell gondolnunk, ami­kor az amerikai elnök 180 fo­kos fordulatot véve, ismét a vi­etnami háború exkaláciőját vá­Párhuzamok lasztotta hatalmi céljai elérése érdekében. Így azután amíg a két kormány megállapodásán nem szárad meg a tinta, két­kedve fogadjuk a francia fővá­rosból érkező híreket. Annál is inkább, mert közben Washing­tonban és Saigonban elhangzik egy-egy kardcsörtető és fenye­getőző nyilatkozat. Természete­sen naivitás lenne azt hinni, hogy ezzel a lépéssel minden megoldódik Vietnamban és szé­lesebb összefüggésben Indokí­nában. A megállapodás aláírása tulajdonképpen csak első lépés lesz, hiszen a végső politikai rendezés útjában még ott áll Thieu bábrendszere és hatalmi gépezete. Nem titok, hogy a saigoni elnök hallani sem akar arról a megoldásról, amely a dél-vietnami ideiglenes forra­dalmi kormány egyenlő politi­kai partnersége útján vezetne az ország belső viszonyainak törvényes rendezéséhez, illetve a két országrész egyesítéséhez. Thieu szájából mindez „logiku­san“ hangzik, hiszen höztudo- mású tény, hogy rendszerének immár régen nincsen tömegbá­zisa. A világ haladó közvélemé­nyének tehát a VDK és az Egyesült Államok közötti meg­állapodását követően is éberen kell őrködnie, nehogy ismét fel­lángoljon a gyilkos háború. Mindössze egyetlen példán mutattuk be, hogy amíg Helsin­kiben az európai országok nagy­követei a kontinens jövőjéről és biztonságáról folytatnak ta­nácskozásokat, addig a világ más térségeiben az egyes ka­pitalista nagyhatalmak a ne­hézbombázókat tekintik a poli­tikai rendezés eszközének. Itt függnek össze végeredményben azok a kérdések, amelyek sej­tetni engedik, hogy a békés egymás mellett élés politikájá­ról tárgyalva nem szemlélhet­jük szűk körben a problémákat, nem szakíthatjuk el egymástól az elsődleges fontosságú nem­zetközi politikai kérdéseket. Amikor tehát a vietnami béké­ért emeljük fel szavunkat, ak­kor az európai kontinens biz­tonságáról is szó van. közvetve az általános és teljes leszere­lés mellett foglalunk állást, a békés egymás mellett élés oly sokat emlegetett lenini alapel­ve mellett szállunk síkra, (bpif A DÉL-INDIAI Andhra Pra­desh államban szeparatisták csaptak össze a rendőrséggel. Az összetűzés során négyen éle­tüket vesztették. A szövetségi államban a múlt hét vége óta bevezették a közvetlen elnöki irányítást. STOCKHOLMBA utazott Nor­bert Schmelzer holland külügy­miniszter, hogy viszonozza svéd kollegájának, Krister Wickman- nak tavaly májusi látogatását. AZ IBÉRIAI-TENGEREN kez­dődő hadgyakorlaton nyolc NATO-ország 46 hadihajója és mintegy 100 repülőgépe vesz részt. A Sunny Seas-73 fedőne­vű hadgyakorlat a maga nemé­ben a legnagyobb szabású lesz, amelyet valaha is ebben a tér­ségben a NATO rendezett. AHMED ALI ISZMAIL egyip- tömi hadügyminisztert, az egyiptomi fegyveres erők főpa­rancsnokát kinevezték a szíriai és a líbiai fegyveres erők főpa­rancsnokává. Iszmail tábornok így az Arab Államszövetség három tagállama fegyveres erői­nek főparancsnoka lett. TIKKÁ KHAN tábornok, a pa­kisztáni hadsereg vezérkari fő­nöke katonai küldöttség élén tíznapos látogatást tett a Kínai Népköztársaságban. JLENGYELORSZÁG mezőgazda- sági kivitele tavaly 21 százalék­kal növekedett. A KÖZÖS PIAC statisztikai hivatalának adatai szerint 1972 novemberében 16,56 millió ton­na eladatlan szénkészlettel rendelkeztek a tagállamok szén­bányái. A JAPÁN külkereskedelmi szervezet (JETRO) bejelentette, hogy ősszel ipari és kereskedel­mi vásárt rendez a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban (KYODO). SPANYOLORSZÁGBAN nyilvá­nosságra hozott statisztikai adatok szerint 1972-ben 8969 millió peseta értékű külföldi tőkeberuházás történt, 6 száza- lékkkal több, mint 1971-ben. A legjelentősebb beruházó Svájc, az Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság, Fran­ciaország, Nagy-Britannia, Bel­gium és Lichtenstein volt A Derültség-tengerén Kommentárunk Napjainkban egyre több szó esik a biztonságról, a nemze­tek békés egymás mellett élé­séről. Ugyanakkor tény, hogy bár történtek valóban komoly és konkrét lépések a békés egy­más mellett élés megvalósítása érdekében, mind a mai napig válsággócok, háborús tűzfész­kek veszélyeztetik az emberiség békéjét. így azután akarva-aka- ratlan a pozitív előjelű diplo­máciai törekvésekkel szemben álló visszahúzó erők mesterke­déseivel is számolnunk kell. El­mondhatjuk, hogy a mérleg fel­tétlenül a progresszív erők ja­vára billen, hiszen a szocialista társadalomközösség országai mind erőteljesebben befolyásol­ják a világpolitikai folyamato­kat. A szovjet kezdeményezések vitathatatlan sikere mutatja, hogy a haladó közvélemény nem­csak az európai kontinensen, hanem a tengeren túl is egyre inkább megérti az idők szavát és haraggal, felháborodással fordul a háborús uszítok ellen. Ma mindannyian feszült fi­gyelemmel tekintünk Párizs fe­lé, ahol a politikai megfigyelők jelzései szerint biztató fordula­tot vettek a vietnami kérdésről folytatott megbeszélések. Egyes hírforrások azt is tudni vélik, hogy Henry Kissinger immár megkapta az elnöki felhatalma­zást a megállapodás aláírásé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom