Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-04 / 3. szám, csütörtök
Szavak és példák erejével Beszélgetés PAVEL LUKAČIK elvtárssal, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Nové Zámky-i Járási Tanácsának elnökével A VIII. szakszervezeti kongresszus határozata leszögezi: a szakszervezetek politikai nevelőmunkájának célja, hogy a CSKP vezetésével sokoldalú műveltséggel és szakmai felkészültséggel rendelkező, erkölcsileg és politikailag szilárd, a szocializmus iránt odaadó embereket neveljen. Szükséges, hogy az ideológiai ne- velőmunka szerves részét alkossa a CSKP politikájának, a szakszervezetek mindennapi szervező munkájának és a termelési folyamat kérdései megoldásának. Az említett feladatokról, a szakszervezetek eszmei nevelőmunkájáról beszélgettünk Pavel Lukačik elvtárssal, az FSZM Érsekújvári Járási Tanácsa elnökével. • Elnök elvtárs, miként valósítják meg járásukban a szakszervezetek eszmei ne- velőmunkájáról szóló határozatot? — Csak úgy tudjuk teljesíteni a párt és a szakszervezetek határozatait, ha erre alapot teremtünk a szakszervezeti tagok eszmei nevelésével. Ogy tekintünk nevelőmunkánkra, mint sokrétű folyamatra, mely végeredményben két részre, az elméleti előkészítésre — előadások, szemináriumok stb. — és a munkahelyen, a termelés során végzett nevelésre, a kollektíva hatására tagolódik. Megjegyzem, e két rész elválaszthatatlanul összefügg, egységet alkot. A szakszervezeti tagok nevelését az 1971—72-es évben 25 üzemi és 14 helyi nevelőközpontban végeztük. Lektoraink 198 előadást tartottak, s az egyes üzemekben a szak- szervezeti tagok 70—75 százaléka vett részt az előadásokon. Jó színvonalat ért el az iskolázás az Elektrosvitben, a Jedno- tában, a párkányi Papírgyárban, a vasúton, hogy csak néhányat említsek. Természetesen szemináriumokat szerveztünk az elnökök, az alelnökök, a pénztárosok, és az ellenőrző bizottság tagjai számára. Ogy látjuk, az 1972—73-as évben — az előző tapasztalatokra alapozva — elsősorban a szakszervezeti aktíva neveléséről kell gondoskodni. Már több Üzemben szerveztek egynapos szemináriumot a szakszervezeti funkcionáriusok számára. Az idén újra 25 üzemi nevelési központban folyik a munka. Ezek a központok kidolgozták eszmei-nevelési tervüket. Természetesen ez szorosan kapcsolódik az aktuális kérdésekhez. Az ötéves terv feladatainak teljesítését, a politikai, a kul1972. I. 4. Az apátjaival Poľana textilgyár különféle, jó minőségű, divatos szövetet gyárt a hagyományos kártolt fonalból, ugyanakkor új műszálakból is. Képünkön Rozália Galéíková, szocialista munkabrigád tagja a PŠ-114 jelzésű szovjet fonógép kezelő- le(Tibor Babjak felv. — CSTKJ turális nevelőmunka színvonalának javítását szolgálja. Foglalkoznak a szakszervezetek alapszabályzatával, a termelést és az életszínvonalat érintő kérdésekkel, a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás megvalósításával. Az előadás-sorozat 9 fő témát ölel föl. A nagy üzemekben van lektorcsoportunk, a kis üzemek dolgozói számára a helyi nevelési központ szervezi az előadásokat. Tavaly 14 helyi nevelési központunk volt, melyben 4—5 kisüzem szakszervezeti bizottságai gondoskodtak közösen a nevelési feladatok teljesítéséről. Ez a gyakorlatban úgy történt, hogy egy üzemi bizottságot bíztak meg a szervezéssel, s bizony a többiek nem mindig fogadták el a vezetéssel megbízott bizottság javaslatát. Figyelembe véve ezen tapasztalatokat, az idén 4 nagyobb helyi nevelési központot szerveztünk — kettőt Újvárban, egyet Šu- ranyban és Stúrovón — de ezeket a központokat most már a járási szerv irányítja. Megbíztuk a járási tanács egyes tagjait, ők felelősek a munka szervezéséért. A helyi nevelési központokban a mi lektori testületünk biztosítja az előadókat. A járási szerv mellett öt lektorcsoportot szerveztünk, őket folyamatosan előkészítjük, hogy megfelelő segítséget nyújthassanak az üzemi és a helyi nevelési központoknak. Az előadásokat a szakszervezeti intézmény segítségével készítettük el. Ahhoz, hogy nevelőmunkánk valóban hatékony legyen, a járási szerv mellett ki kell építeni a szakszervezeti nevelés kabinetjét. Feladatul adta ezt a kongresszus határozata is. Mi ennek a munkának a kezdetén tartunk, megfelelő feltételeket akarunk kialakítani ahhoz, hogy a nevelési kabinet valóban eredményes munkát végezhessen. E téren a felsőbb szervektől is segítséget várunk. • Miként szervezik a munkahelyeken a nevelési folyamat másik részét, a munkával való nevelést? — Ez már sokkal nehezebb, sokrétűbb feladat, mint előadást tartani, szemináriumot szervezni. Míg az előadásokon a lektorok felkészültsége, képességei döntően befolyásolják a hatást, a munkahelyeken ugyanezt a szerepet kell betölteniük a szakszervezeti funkcionáriusoknak. A sok egyéb tényező között a dolgozók gondolkodására, cselekedetére lényegesen hat politikai és erkölcsi magatartásuk. Nagy gondot fordítunk a munkacsoportok, a szocialista munkabrigádok alakítására és építünk a jó példa nevelő hatására, járásunkban több mint 200 szocialista munkabrigád dolgozik és még továbbiakat alakítunk. E téren éppen úgy, mint a kötelezettségvállalások szervezésénél, igyekezünk elkerülni a formalizmust. Az üzemekben, a kereskedelemben, a vámőrségnél több kiváló szocialista munkabrigád dolgozik. Említettem, hogy a munkahelyen történő nevelés bonyolult feladat. Az emberek gondolkodásának, munkához való viszonyának formálására lényegesen hat a gazdasági vezetők tevékenysége. Feladatunk elérni, hogy a gazdasági vezetők és az üzemi bizottságok kapcsolata a lehető legjobb legyen. A nagyüzemekben e téren nincsen különösebb problémánk, de a kisebbekben fel-felbukkan egy- egy figyelmeztető eset. Megtörténik, hogy a gazdasági vezetők nem veszik figyelembe a szakszervezeti bizottság véleményét, de tudunk olyan esetről is, mikor a szakszervezet elnöke sérti meg a szocialista demokráciát, mert nem a bizottság tagjainak véleménye alapján, hanem a saját elhatározása szerint intézi az ügyeket. Ezekkel az esetekkel foglalkozunk, s levonjuk belőlük a megfelelő tanulságot. Nagyon lényegesnek tartjuk a munkásoknak az irányításba és az ellenőrzésbe való bevonását. Ennek érdekében a szak- szervezeti bizottságoknak gondot kell fordítaniuk a tervjavaslatok előkészítésére és megvitatására. A kongresszus határozata azt is feladatul adta, hogy a szakszervezeti és a gazdasági szervek közösen gondoskodjanak a termelési értekezletek színvonalának emeléséről. Ogy gondolom, hogy üzemeinkben e téren sokkal jobban felhasználhatnák a szovjet szak- szervezetek tapasztalatait. • Az eddig elmondottakból érződik, hogy a nevelőmunka szerves része a termelési feladatok megvalósításának. Viszont nem érintettük még az értékek alkotójáról, az emberről való gondoskodás kérdéseit... — Igen, ez a gondoskodás jelentősen befolyásolja a dolgozók aktivitását. Szemléletesen bizonyította ezt az elmúlt évben a munkabiztonság nyilvános ellenőrzése is. A legtöbb üzemben nemcsak az ellenőrzés során észlelt fogyatékosságokat ismertették a szakszervezeti gyűlésen, hanem megszabták felszámolásuk sorrendjét és határidejét is. A járási szerv mellett külön bizottság foglalkozik a munkabiztonsági kérdésekkel. A bizottság tagjai minden hónapban más-más üzemben vizsgálják meg, miként gondoskodnak a dolgozók munkabiztonságáról és egészségvédelméről. Elmondhatjuk, hogy a legtöbb üzemben javult a munkabiztonság, de vannak üzemek, melyekben lassan végzik a nyilvános ellenőrzésen észlelt hibák helyrehozását. Az üzemekben a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás megvalósításának útja a szociális program kidolgozása. E téren még nem rendelkezünk tapasztalatokkal. Az üzemi bizottságok a tervfeladatok túlteljesítésével serkentik a dolgozókat, ugyanakkor lenini küldetésükkel összhangban gondoskodnak a dolgozók jogos érdekeinek védelméről is. Éppen ezért kell nagy gondot fordítaniuk a szociális programok készítésére, mivel ezek a szakmunkás- képzéstől a jutalmazás szocialista elvének érvényesítéséig szinte minden kérdést felölelnek. Például az üzemi étkeztetés sem olyan járásunkban, mint amilyen lehetne, helyesebben, amilyennek lennie kellene. A nők munkája megköny- nyítésének érdekében, főként azért, hogy több legyen a szabad idejük, még nem aknáztak ki minden lehetőséget az üzemek. A táskába való vásárlás, a lábbelijavítás, a ruhatisztítás megszervezését is vállalhatnák az üzemek. Nekünk az a véleményünk, hogy a szolgáltatások fejlesztésében a dolgozó nők véleménye a döntő, mivel ők tudják és érzik a legjobban, hogy mire van szükségük, milyen szolgáltatásokkal bővíthet- nék szabad idejüket. • Az emberről való gondosko dás az említetteken kívül még jó néhány területet felölel — ez egy külön beszélgetés témáját képezhetné —, ezért azt ajánlom, térjUnk vissza még a nevelési kérdésekre. — Ez évben a reánk háruló feladatokat aktívaértekezleten vitatjuk meg a szakszervezeti funkcionáriusokkal. Szeretnénk elérni, hogy mindenki világosan lássa, milyen feladatokat kell teljesítenünk az ideológiai nevelés terén. Felvetődött az a gondolat is, hogy a járási párt- bizottsággal karöltve összehívjuk a szakszervezetben dolgozó párttagok aktívaértekezletét és megvitatjuk, miként biztosítják majd a kommunisták a párthatározatok teljesítését. Erre főként azért gondoltunk, mert a legeredményesebb nevelési módszer a személyes példamutatás. Annak ellenére, hogy járásunkban a termelési feladatokat teljesítik, nem mondhatjuk azt, hogy már a szakszervezeti munkát is a szükséges színvonalra emeltük. Bár a szakszervezetek aktivitását tények bizonyítják, mi azt akarjuk elérni, hogy ez az aktivitás állandó jellegű legyen. E feladat eléréséhez készítünk szilárd alapot eszmei nevelőtevékenységünkkel, s nagy gondot fordítunk arra, hogy ésszerűen felhasználjuk a szavak és a jó példák nevelőerejét. CSETÖ JÁNOS A prešovi Ipari Automatizációs Üzemben eieKirumerú aiKat- részt gyártó félautomata gépet helyeztek üzembe. Ez a gép egy műszak alatt 1800 darab befogó kapcsot állít elő. Felvételünkön Viktória Scholzová a félautomata gép mellett. (Felvétel: Andrej Haščák — ČSTK) A munkabér legyen hatékony gazdasági szabályozó Párt- és kormányszerveink állandó figyelemmel kísérik a munkásosztály munkakörülményeinek és jövedelmének alakulását. Rendszeresen visszatérnek az intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére, s a szerzett tapasztalatokat a további munkában hasznosítják. A XIV. pártkongresszus leszögezte, hogy a kereseti viszonyok alakulása nem volt mindig megfelelő. Ez tette szükségessé a bérezés és a pénzbeli jutalmazás szocialista alapelveken történő továbbfejlesztését. A bérrendszer következetes tökéletesítése népgazdaságunk dinamikus fejlődésének az alapja. Ennek teljes tudatában az SZLKP KB Elnöksége 1971 októberében elfogadta a kiemelt vállalatokban és szervezetekben bevezetésre kerülő kísérleti bérszabályozási rendszer alapelveit. A kiemelt vállalatokra háruló konkrét feladatok kormányrendeletekben láttak napvilágot. E vállalatok tulajdonképpeni előkészítése 1971 novemberében kezdődött, amikor a vegyipari és a közszükségleti ipari vezérigazgatóságok képviselői egy aktíva keretében megismerkedtek a kísérleti rendszer bevezetésének menetével, céljaival, feltételeivel. A rendszer bevezetését olyan intézkedések előzték meg, amelyek a munkakezdeményezés további fellendítésére, a teljesítménynormák ob- jektivizálására és a feltételezett béremelkedésekhez szükséges béralap megteremtésére irányultak. A kiemelt vállalatok teljesítették ezeket az igényes feladatokat. Az előkészületek eredményeinek értékelése után a bérezési rendszer tökéletesítésére létesített kormánybizottság beleegyezését adta a kísérleti bérrendszer bevezetéséhez a következő vállalatokban: Bučina Zvolen, Merina Trenčín, Chemko Strážské, Mier Topoľčany, Slovenka Banská Bystrica, valamint a Mikuláši Bőrfeldolgozó Üzem és a Ružombe- roki Papírgyár. Szervezés szempontjából nagyon igényes és bonyolult feladat volt megismertetni az említett üzemek munkásaival az új bérezési és munkafeltételeket. A dolgozókat összejöveteleken tájékoztatták az új bérezési kategóriákról, a teljesítménybérekről és a jutalmazás fel tételeiről. Egyúttal értesüléseket kaptak a tervezésben és a munkaszervezésben elhatározott racionalizációs intézkedésekről, a szakképzettség növelésének, valamint a munkaidő jobb és ésszerűbb kihasználásának lehetőségeiről. Különös gondot fordítottak azon esetek elemzésére, amelyeknél bizonyos foglalkozásokat előzetes megfontolások alapján alacsonyabb bérosztályba soroltak be. A kísérleti bérezési rendszer bevezetését a dolgozók élénk érdeklődéssel kísérték, hiszen ez a kérdés közvetlenül érintette őket. Egyetértettek az új bérezési feltételekkel és pozitívaknak minősítették azokat a racionalizációs intézkedéseket, amelyek az eltérő teljesítmények megkülönböztetett jutalmazását hivatottak biztosítani, s így a bérezés rendszerének igazságosabb, objektívabb jelleget adnak. Az előkészületek sikeres voltát az bizonyítja a legjobban, hogy a kísérlet első hónapjában nem került sor konfliktusos helyzetekre. Apróbb problémák ugyan felvetődtek, de ezek megoldódtak, mihelyt a dolgozók részletesebb felvilágosítást kaptak a bérezésben bekövetkezett változások okairól. A kísérleti bérrendszer alkalmazásában szereplő vállalatok és szervezetek a kísérlet időtartamára célul tűzték a bérnek, mint hathatós gazdasági szabályozónak fokozottabb kihasználását. A bér, mint aktív köz- gazdasági tényező, nagyban közrejátszik a munkateljesítmények alakulásában, tehát a tervkötelezettségek teljesítésében is. A bérrendszer tökéletesítése tudatosan a munkabérezés hatékonyságának növelésére irányul. Olyan általános bérezési rendszer kialakítása a cél, amelyben a dolgozók ösztönözve vannak munkateljesítményük és szakképzettségük növelésére. Mindez lényeges mértékben befolyásolja a vállalat termelési eredményeit. v Kedvezően alakult a helyzet a vállalati tervek fő mutatóinak teljesítését illetően is. A kísérletek eddigi sikere elsősorban a párt- és a kormány- szervek, a minisztérium, a termelőegységek, valamint a szak- szervezetek aktív és eredményes együttműködését bizonyítja. Az is beigazolódott, hogy a dolgozók körében kifejtett politikai tevékenység és szervező munka a megfelelő motivációs eszközökkel együtt hatásos alapja a gazdasági feladatok teljesítésének, a munkatermelékenység és a gazdaságosság növelésének. A bérezési rendszer tökéletesítésének folyamata 1972 augusztusában új szakaszba lépett. Ekkor az SZSZK Iparügyi Minisztériumának döntése alapján hozzáfogtak a rezort vala- monnyi vállalatában a tökéletesített bérrendszer bevezetésének előkészítéséhez, azzal a feltétellel, hogy a rendszert csak azokban a vállalatokban fogják bevezetni, amelyek az előkészítés szakaszában megteremtették hozzá a feltételeket. A XIV. pártkongresszus határozatának értelmében a bérrendszer racionalizálásának célja a tökéletesebb bérezési és juttatási rendszernek, mint döntő fontosságú szabályozó tényezőnek a kialakítása. Az új bérrendszernek összhangban kell lennie népgazdaságunk távlati fejlődésével, elő kell segítenie a legprogresszívebb ágazatok fejlődését, a munkatermelékenység növekedését és a munkaidő jobb kihasználását. Ezzel egyidejűleg a különböző munkateljesítményeken alapuló bérdifferenciálódás alapját képezi, ami érvényre juttatja a szocialista bérezés alapelvét. A bérrendszer tökéletesítése fokozott következetességet, megfontoltságot, fokozatosságot megkövetelő hosszan tartó folyamat. Az igazságos és objektív bérezés megerősíti a dolgozók azon meggyőződését, hogy a becsületesen és gazdaságosan végzett munka minden dolgozó társadalmi és erkölcsi elismerésének legfőbb alapja. SZABÓ LAJOS
