Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-21 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

1973. I. 21. Az első helyen A Szovjetunió vasútvona­lainak hossza 135 UOO kilo­méter. A belföldi áruforga­lom háromnegyed része vas­úton bonyolódik le. Az áru­forgalom tavaly 2 trillió 637 milliárd tonna/km volt, ami hozzávetőleg a világ összes vasútvonala áruforgalmának felével egyenlő. A villamo­sított vasútvonalak hossza tekintetében a Szovjetunió világviszonylatban az első helyen áll. A Szovjetunióban jelenleg 35 000 kilométer hosszú villamosított fővona­lon lehet rakományt szállí­tani. (SZOVJETSZKIJ SZOJUZ) Lakásínség Olaszországban A speciális műanyagból készült villamos autó Majna-Frank furt utcáit járja a levegő szennyeződését vizsgálva Újságírók két héten át 2827 kilométert utaztak be a Német Szövetségi Köztársa­ságban, hogy kutatásokat végezzenek, mennyire szeny- nyezett a légkör a városok­ban. Kutatóútjukat speciális járművön tették meg, mű­anyagból készült villamos meghajtású gépkocsin, amelyre érzékeny mérőmű­szereket szereltek fel a le­vegőben lévő legfontosabb mérgező anyagok meghatá­rozására. Ütjük során Mün­chenben, Stuttgartban, Máj- na-Frankfurtban, Bonnban, Kölnben, Essenben, Düssel­dorfban, Hannoverben és Hamburgban végeztek vizs­gálatokat. A körút fő eredménye az a megállapítás volt, hogy a levegőben lévő mérgező anyagok fő termelője nem az ipar, hanem a közleke­dés. Ma a légszennyeződés 60 százaléka a gépjárművek kipufogócsöveiből származik. A vizsgálatok szerint egy év alatt mintegy 8 millió ton­na szénmonoxidot, 1,2 millió tonna szénhidrogént, 900 ezer tonna nitrogénoxidot, 12 ezer tonna pernyét és 7 ezer tonna ólmot tartalmaz a szennyezett levegő: (QUICK) Világszínvonal A szovjet kolhozokban és szovhozokban 2 millió trak­tor, 639 000 kombájn, 1 mil­lió 243 000 teherautó és na­gyon sok más munkagép dolgozik. Külföldön is gyak­ran lehet látni szovjet gyárt­mányú gépeket. A világpia­con igen jó hírük van, s nagy keresletnek örvendnek számos országban. Többszáz­ezer kiváló minőségű szovjet gép szántja Európa, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika földjeit. A Minszki Traktor­gyárban készített traktoro­kat 57 állam vásárolja, ex­portjuk az utóbbi öt év so­rán csaknem tízszeresére növekedett. Több mint 20 országban takarítják be a gabonát szovjet kombájnok, 62 országban szállítanak szovjet traktorokat és kü­lönféle mezőgazdasági gé­peket. (SZOVJETSZKIJ SZOJUZ) Hogyan készül az igazi Havanna-szivar? Világszerte olyan nagy a kereslet az igazi Havanna szivar iránt, hogy a termelés nem képes teljesen kielégí­teni. A termelési kapacitás­nak ugyanis természetes ha­tárai vannak. Hogyan is ké­szül az igazi „havanna“? Útja bizony eléggé hosszú: ágyasokban nevelik a do­hánypalántákat, mielőtt ki­ültetnék a földekre. Olt 54 napon át fehér ponyvából készült napvédők védik a növényt, hogy az utolsó két- három hét alatt a dohány­levelek ne legyenek durvák és szárazak. Ezután kezdő­dik meg a dohányszedés: gondosan kiválogatják a le­veleket és száruknál fogva felfűzve, nagy pajtákban szárítják. Ezután a dohány­leveleket szoros kötegekbe préselik, pálma lev el ékbe ta­karják. Három hónap múl­tán kerülnek a dohánygyár­ba, ahol a dohányleveleket újból benedvesítik, majd is­mét megszárítják. Az így megpuhított levelekből ki­szedik a középső eret, aztán hordókba rakják, hogy er­jedjenek. További három hó­nap múltán kezdődik meg a tulajdonképpeni szivargyár­tás: ügyes kezek a fedőlap­ból (kapote) és a többi do hánylevélből (tripa) igazi Havanna-szivarokat sodor­nak, amelyek hosszúsága és erőssége a vásárlók kívánsá­gához igazodik. Kubában a több mint 20 ezer dohánygyári munkás a vevők kívánságának megfe­lelően mint a múltban, most is kézzel állítja elő u szi­varokat. Ennek ellenére a kubai dohánygyártásban is sok minden alapvetően megváltozott. Elsősorban ez az iparág is a nép tulajdo­nába ment át. Míg a dohány­munkások valaha az idény néhány hónapja alatt csupán a létfenntartási költségeket tudták megkeresni, most biztosítva van egész évi fog lalkoztatottságuk. Valaha a Havanna-szivart sodró kezek nem szokták meg a ceruzával, vagy a tollal való bánásmódot, most azonban a Kubai Köz­társaság 13 éve alatt végbe ment szocialista fejlődés alatt a kétmillió írástudat­lan, közöttük csaknem az összes dohánygyári munkás, megtanult írni és olvasni. (NEUES DEUTSCHLAND) MILÁNÓ: A modern házakban a lakbér meg­fizethetetlen, az öreg épületekben a lakásvi­szonyok elviselhetetlenek. Bangla Desh-i diákok Lipcsében Vendégek a 118. országból Bangla Desh, a 118. or­szág, amelynek tehetséges fiataljai Lipcsében a Herder Egyetemen tanulnak. Ami­kor a múlt év őszén a kül­földi diákokat az 1972/ 1973-as tanévre ünnepélye­sen immatrikulálták (beír ták), közöttük volt első íz­ben 9 bengáliai fiatal is. „Nagy megtiszteltésnek te­kintjük — mondotta Muszta- fa Akran —, hogy itt tanul hatunk. Az NDK-nak nem csak az a híre, hogy a vi lág egyik leghaladóbb orszá ga, hanem a demokratikus Németország volt az első európai állam, amely orszá gunkat diplomáciailag elis­merte. Az a politikai és gazdasági támogatás, amely­ben a szocialista országok, közöttük az NDK részéről ré­szesültünk és részesülünk, rendkívül nagy segítséget nyújt a jelenlegi fejlődéi folyamatban". Bangla Desh két évtizedet. brit gyarmati uralom után, majd pedig a pakisztáni bur­zsoázia negyedszázados fosztogatása után bonyolult problémák megoldása előtt áll. Borzalmas a szegénység és nagy az írástudatlanság, a gazdaság, különösen a me­zőgazdaság pedig elmara­dott. A kilenc Bangla Desh i fiatal, akik jelenleg Lipcse ben rriegkezték tanulmá nyaikať az elkövetkező évek ben segítséget nyújtanak majd az ország elmaradott ságának felszámolásában. Kivétel nélkül valamennyi jó bizonyitvánnyal érkezeti ide, és már az első napoktól kezdve rendkívül szorgalma san tanul. Ma már tudják, milyen hivatást választanak később. Mahmud, az építész- mérnöki kar hallgatója, az • országban rendkívül fontos árvízvédelmi berendezése ken akar dolgozni, Jaszim, a jövő agrár-ökonómusa pe dig hozzá akar járulni ah­hoz, hogy a Bangla Destiben még túlsúlyban lévő mono kultúrákat felszámolják. Ka- lida Ha fiz Jehan orvostan­hallgató. főként a járványok elleni harcnak akarja szén telni az életét. Mások vi­szont pedagógusok akarnaK lenni, hogy elősegítsék az írástudatlanság felszámolá sát. A tervek szerint ugyan­is az elkövetkező öt évben Bangla Desh lakosságának 80 százalékát meg akarják tanítani írni és olvasni. (NBIJ Kalida Hai'iz Jehan orvostan­hallgató. Olaszország 55 millió la­kosa közül jelenleg több mint 26 millió — vagyis a lakosságnak csaknem a fe­le — emberhez méltatlan la­káskörülmények között él. 1,3 millió olasz kifejezetten embertelen feltételek között tengődik. Ez az 1,3 millió lakos — csupa 3—6 tagú család egyetlen helyiségben kénytelen élni. S ez a helyi­ség egyidejűleg konyha is, hálószoba és lakóhelyiség is. Több mint háromezer olasz község küszködik idült lakásínséggel és nem képes saját eszközeiből megoldani e problémát. Olaszországban évente mintegy 500 ezer la­kást kellene építeni, hogy a a lakáskérdést belátható időn belül megoldhassák. Ennek azonban csupán alig a fele épül fel. A régi há­zakban a magas lakbérek a spekulánsoknak, az építke­zési vállalkozóknak és ház- tulajdonosoknak elegendő nyereséget biztosítanak, és ezért az építési befektetés nem vonzó számukra. Ugyan­akkor azok, akiket a lakás­ínség a legjobban sújt, nem rendelkeznek elegendő pénz­zel ahhoz, hogy az új házak ban meg tudják fizetni a magasabb lakbéreket. Egy modern kétszobás lakás ha­vi bére átlagban mintegy 1500 koronának felel meg. Az utóbbi időben Olasz­országban állandóan emel­kednek a lakbérek. Az 1960- tól 1970-ig bekövetkezett 104 százalékos lakbéremelkedés nyugat-európai rekord. A számítások szerint a lakbé­rek évente további 7—9 szá­zalékkal fognak emelkedni. Ennek fő oka a telekspeku­láció, amelynek Olaszország­ban szinte korlátlan lehető­ségei vannak. (NBI) Levegőszennyeződés az NSZK városaiban Az igazi Havanna-szivart kézzel sodorják A dohánylevelek millióit szárítják évente

Next

/
Oldalképek
Tartalom