Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-21 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó
ESDQdOüOD - IRB5HDHIDH 1973. L 21. 1ť KERESSÜK A MEGOLDÁST A Munkaügyi- és Népjóléti Minisztérium a nők helyzetével kapcsolatban országos fölmérést végzett • Néhány adat a nők napirendiéről Beszélünk a nők és férfiak egyenjogúságáról, de nem titkoljuk, hogy a nők helyzete még mindig nehezebb. Ezért a CSKP XIV. kongresz- szusa igyekszik határozataival az anyák és dolgozó nők helyzetén javítani, ezért foglalkozunk ezzel a problémával minden szakaszon. Amikor azonban a megoldást keressük, ismernünk kell — az objektív feltételek elemzése mellett — a nők véleményét, hozzászólásait és szükségleteit is. A nők véleménye arról, hogy mi gátolja őket hármas szerepük teljesítésében, nem hagyható figyelmen kívül, A Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium felmérése célul tűzte ki összegyűjteni hazánk egész területéről a legújabb adatokat arról, hogyan telnek ma a csehszlovák nők napjai, tudatosítják-e — és hogyan — helyzetüket, miben látják a legnagyobb akadályokat, és hogyan képzelik el ezek elhárítását. A megkérdezettek 18—44 év közti korosztályba tartoznak és legalább kéttagú háztartásban élnek. A vizsgálat egyik pontja volt: a nők néhány napirendi adatának a megállapítása. Az ehhez a témához kapcsolódó kérdések közül választottunk ki néhányat. idejét leginkább a kiskorú gyermekek száma befolyásolja. A három és több gyermekes anyáknál ez ilyenkor fél hat és hat közé, az egy gyermekeseknél hét és fél nyolc közé, a gyermekteleneknél pedig fél nyolc utánra esik. MIKOR JÁRNAK ALUDNI? A felmérés eredményei szerint hazánkban a nők hétköznapokon átlag 21.45-kor, szabad napokon 22.09-kor mennek aludni. A hétköznapokon az időpontban a CSSZK és az SZSZK területén jelentéktelen a különbség, a szabad napokon azonban Szlovákiában a nők valamivel korábban térnek pihenőre. A lefekvés idejét lényegesen nem befolyásolja sem a kiskorú gyermekek száma, sem a nők gazdasági tevékenysége. A felmérés azt mutatja, hogy a nők egyharrnada hétköznapokon még este fél tíz előtt jár aludni, az érettségivel és magasabb műveltséggel rendelkező dolgozó nőknek csak a negyede, míg a mezőgazdaságban dolgozó nőknek a fele. Háztartásbeli nők nem térnek el az átlagtól. MENNYIT ALSZANAK? A kelés és a lefekvés átlagos idejét véve alapul a csehszlovák nők a hétköznapokon 7 óra 44 percet, a szabad napokon 8 óra 36 percet alszanak. A kérdezettek feleletei alapján nálunk a nők 73 százaléka több mint 7 órát alszik naponta. Érdekes, hogy az alvás hosszát nem befolyásolja jelentősebben sem a kiskorú gyerekek száma, sem a kor (bár a legfiatalabb nők valamivel hosszabb ideig alszanak). Az a tény, hogy az általában korai kelés ellenére is nálunk a nők háromnegyede naponta több mint 7 órát szentel alvásra, bizonyítja azt a feltevést, hogy az alvás „elnyomhatatlan“. Ha összehasonlítjuk a több mint 8 órát alvó és a ö— 7 órát alvó nők helyzetét, látjuk, hogy a kevesebb alvás a 3—4 gyermekes anyákra, az iskolás korban levő gyermekek anyjára, a 35—44 év közötti, valamint a nagyobb és nagyvárosokban lakó és általában a gazdaságilag aktív nőkre jellemző. MENNYI IDEIG UTAZNAK A MUNKAHELYÜKRE? Az erre a kérdésre adott feleletek azt mutatják, hogy az alkalmazásban levő nők fele nem igényel több mint 15 percet ahhoz, hogy eljusson a munkahelyére. A dolgozó nők négytizede 15—45 percet utazik a munkahelyére, naponta tehát 30—90 percet veszít a munkába utazással. Országot» átlagban a dolgozó nők 39 percet veszítenek naponta a munkába és onnan haza utazással. MENNYI IDŐT SZENTELNEK A CSALÁDNAK? Könözsi István felvétele 1973-as divatújdonságok ® Talán még kevesen tudják, hogy tavaszra és őszre a barna színű harisnya lesz divat világszerte. • A csíkos és mintás trikó az utóbbi években hozzátartozik nálunk is a fiatalok ruhatárához. A tengeren túlon azonban újfajta trikó a divatsláger. Ez az ún. „Body-suits“, a balettöltözékekhez hasonló trikó, és kapcsokkal csukódik. • A hosszú női nadrág minden válfaja divatos továbbra is: a farmernadrágtól kezdve, a sportos kordnadrágon keresztül egészen a széles szárú nagyestélyi nadrágig. Újdonság viszont, hogy a nyári strandnadrágok sok esetben hálószerű, lyukacsos anyagból készülnek majd, ami előnyös viselet lesz a meleg nyári napokon. ® Az 1940-es évek divatja tér vissza a kabátok, kosztümök vonalát illetően. A váll szélesebb lesz és nagyon divatos a ragláu sza bás. ® A hajviselet is a 40-es évek divatjára emlékeztet. Általában az ún. „kis fej“ a divatos, a rövid vagy félrövid hajviselet, laza gyűrűkbe, loknikba fésülve. • Az átlátszó műanyagból készült, széles karimájú „halászkalap“ nem pótolja ugyan az esernyőt, de a divat ezt írja elő az esoköpenvhez. Mivel vízhatlan, a hajat is megvédi a nedvességtől. ® Hogy a férfiakról se feledkezzünk meg: a csíkos ing a 73-as divatban szinte kiszorítja az egyszínűt. Divatújdonságnak számít a sávos nyakkendő — természetesen széles és laza csomóra kötve. Az 1973-as ruhadíszek í • Már az elmúlt évben is gyakran láthattunk különösen a fiatalok ruháján — szépen pirosló cseresznyeszemeket, egy-egy zöld levélkével. A műgyümölcs és művirág a 73-as divatban sokkal nagyobb szerephez jut, mint eddig. A gyümölcsöt illetően nem szorítkozik a divat csupán a cseresznyére, hanem a hamvas színű szilva, a gusztusos kis szölőíürt, a körte, az alma, sőt a déligyümölcs: a narancs és a banán is helyet kap a divatdíszek sorában. A kalapokat — az idén annyira divatos tweed és flaus-kalapo- kat is — szinte kis gyümölcsös kert díszíti majd. A nyári táskákat, illetve azok fedelét vagy vállszíját szintén apró gyümölccsel vagy vadvirággal díszítik. A rafiából vagy háncsból készült nagy táskák fedél nélküliek, és színes virágmintás vagy tarka kockás kelmével vannak kibélelve és oldalt könnyű műanyagból készült alma, narancs vagy banán díszíti. Ez egyben ötletül is szolgálhat. Régi rafia vagy háncstáskánkat tisztítsuk ki, béleljük ki mutatós tarka mintás kelmével, és ha divatosak akarunk lenni, vásároljunk egy-egy műgyümölcsöt es oldalt a fogantyúja mellett díszítsük fel vele a táskát. —P — HÁNY ÓRAKOR KELNEK A NŐK? Az „Általában hány órakor kel?“ kérdésre adott válaszokból kitűnik, hogy a 18—44 év közti nők többsége hétköznapokon reggel hat óra előtt kel, és csak egytized része engedheti meg magának az alvást fél hétig, vagy tovább. Hazánkban a nők általában 5.25-kor, Szlovákiában 5.34-kor kelnek. A háztartásbeli nők hétköznapokon hat és fél hét között kelnek, a szakképzett munkásnők leggyakrabban fél öt, öt iközött, a mezőgazdaságban dolgozók pedig már fél öt előtt. Eltérések mutatkoznak a nők bétköznapon- kénti kelésében asszerint is. hogy hány kiskorú gyermek van a családban. A gyermektelen nők általában fél hat és hat között, az egy és több gyermekes anyák öt és fél hat között kelnek. Átlagban a gyermektelen nők 5.35-kor, a négy és több gyermekes anyák 5.10- kor kelnek. A lakóhely nagysága és a munkahelyre való bejárás is befolyásolja az asszonyok kelési időpontját. Bár az állattenyésztésben dolgozók és a munkába utazó nők nagyon korán kelnek, (az 5000 lakosú községekben a kérdezettek 10 százaléka), a kisközségekben (500-tól 2000 lakosig), a kelés időpontja eltolódik fél öt és hat közé. Ezzel szemben a 10 000-től 100 000 lakost számláló városokban a nők fele csak fél hat után kel. (Nem kell messze utazniuk a munkába). A nagyvárosokban azonban a nők — a munkába való hosszabb utazás miatt — szintén korán kelnek. A szabad napokon a csehzslovák nők több mint hat tizede csak fél hét után kel. Szombaton és vasárnap a szlovákiai nők fele kel fői hét előtt, ezzel szemben a csehországi nőknek csak három tizede. A szabad >aapokon a ikelés A munkanapon a csehszlovák nők 4 óra 42 percét, a szabad napokon 6 óra 3 percét köti le a háztartás. (A dolgozó nők kétharmada például a mosást a szabad napjára hagyja.) A háztartásbeli nők általában hétköznapokon 6 óra 45 percet szentelnek a családnak é s a házimunkának, míg a szakképzett dolgozó nők csak 4,07 órát, az érettségizettek 3.56 órát, a mezőgazdaságban dolgozók pedig 5.05 órát. A szabad szombatokon és vasárnapokon ez az idő a háztartásbeli és az alkalmazásbeli nőknél is megközelítőleg egyforma. (Nagyobb eltéréseket csak a kiskorú gyerekek száma okoz.) Ha tehát egy hétköznapot veszünk figyelembe, a szükséges alvást leszámítva, a háztartási munkák és a családról való gondoskodás asz- szonyaink idejének 28,5 százalékát a szabad napokon pedig 37 százalékát veszek igénybe. MENNYI IDEJÜK MARAD SAJÁT SZEMÉLYÜKRE? Ez a kérdés kicsit problematikus, de a felmérés eredményei itt is figyelemre méltóak. Kimutatják, hogy Csehszlovákiában hétköznapokon a nőknek átlag 1,40 óra idejük jut saját magukra, szombaton és vasárnap kb. 3 óra. Ebből megállapíthatjuk, hogy a nők hétköznap körülbelül háromszor annyi időt töltenek el háztartási munkákkal és a családdal, mint ami saját személyükre marad. Ezekből a tényekből azt a tapasztalatot szűrhetjük le, hogy a dolgozó nők (főleg a modern élet állandóan növekvő igényei mellett) nem rendelkeznek elég szabad idővel, ezért sem maguk a nők, sem a társadalomi nem lehet elégedett a nők mai társadalmi helyzetével és egyenjogúságuk való helyzetével. (m. v.) Tornázzunk A — 1—2 Előrehajlunk, kezünkkel megtámaszkodva térd- hajlást végzünk. Miközben kezünk térdünk között van, s jobb lábunkat megfeszítjük, kétszer törzshajlítást végzünk; 3—4 felegyenesedve törzsünket jobbra elhajlítjuk. Kezünket feltartva kétszer hátra hajiunk. Ezeket a mozdulatokat 6—12- szer ismételjük meg. B — 1 Ugrás balra, térdhajlí- tás jobbra. 2. — Ugrás balra, lazítás jobbra. 3 — Ugrás jobbra, térdhajlítás balra. 4 — Ugrás jobbra, lazítás balra. Ezt szintén 6—12-szer ismételjük meg egymás után. A gyakorlatokat rugalmasan végezzük, közép és gyors tempóban, lehetőleg rádió, gramofon, vagy magnetofon zene mellett.
