Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-14 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó
A z ipar és energetika gyors ütemű fejlődése az elmúlt két évtizedben, amellett, hogy ez a fejlődés felbe, csülhetetlen értékeket jelent az emberiség számáré. — negatív jelenségeket is hozott magával szerte a világon. Az ember élet környezetének változá- sáról van szó. A civilizációs hatások olyan mértékben avatkoztak életkörnyezetünk alapvető értékeinek alakulásába, hogy manapság a világ számos országában a levegő és víz tisztaságának védelme a legfontosabb kérdések közé tartozik. Ezt bizonyítják a stockholmi nemzetközi környezetvédelmi konferencián, valamint az ostravai és prágai nemzetközi szimpozionokon el. hangzott felszólalások is. A világ országai, elsősorban a fejlett ipari országok, egyre jobban tudatosítják: a ma élő nemzedéket súlyos felelősség terheli a jövő generációk előtt a lég. kör, a folyók, a tengerek mértéktelen szennyezéséért, a természeti erőforrások mértéktelen kihasználásáért! Nálunk a környezetvédelem fontos területei az erdő- és vízgazdálkodási minisztériumok hatáskörébe tartoznak. Ez a tárca foglalkozik vizeink tisztaJenebb ipari szennyezője a kátrány és a fenol, amely ihatatlanná teszi a vizet, s elrontja a halak húsának is az ízét. Szinte minden vidéken ismerünk példát arra, hogy ilyen külső beavatkozás, többnyire ipari eredetű szennyvíz leeresztése folytán, elpusztul egy- egy patak, vagy folyószakasz halállo. mánya. Nem mindegy, mit lélegzőnk Az ember életkörnyezetének javítása terén talán a legfontosabb terület a levegő tisztaságáért folyó küzdelem. A beszennyezett levegő veszélyezteti az erdőket, a növényzetet, egészségtelenné teszi az ember lakó- és munkakörnyezetét. E megállapítás súlyát jobban érzékeljük, ha tudjuk hogy pl., csak a CSSZK területén az átlagon felüli káros szennyeződések több mint hatezer négyzetkilométernyi területet és hárommillió embert sújtanak. E tekintetben a legsúlyosabb a helyzet az észak-csehországi és észak-morvaorszá- gi kerületben, valamint Prágában. A légszennyeződés legfőbb okozói a ságának kérdésével, részben a levegő tisztaságával, és nem utolsó sorban az erdővédelemmel. Cikkünkben főleg a Cseh Szocialista Köztársaság erdő- és vízgazdálkodási minisztériuma rendelkezésünkre álló felméréseiből, adataiból indulunk ki. Vízforrások, vízellátás A vizek védelmére világszerte nagy figyelmet szentelnek. Víz nélkül nehéz elképzelni életünket, egész iparunk működését. A CSSZK vízgazdálkodási koncepciójának homlokterében a közeli jövőben az ivóvízforrások és a vízellátás biztosításának kérdése mellett a csatornarendszer tökéletesítése és a felszíni vizek szennyeződésének meggátolása áll. E feladatokat távlatilag az állami vízgazdálkodási terv és a nemrég kidolgozott, 1990-ig terjedő távlati vízügyi fejlesztési tervezet határozza meg. Érdekes a lakosság ivóvízellátásának alakulása. 1950-ben a CSSZK lakosságának 47,8 %~a részesült vízvezetéki ivóvízben. Ez az arány 1970-ben már elérte a 64,9 %-ot, s a tervek szerint 1990-re eléri a 84 %-ot. 1970 es adat szerint a cseh területeken az egy lakosra erő napi vízfogyasztás 292 liter. Ez a mennyiség 1990-re előreláthatólag eléri a 420 litert. Mennyire biztosított Prága vízellátása? Ugyanis sok európai főváros egyik legnagyobb gondja a vízellátás. E tekintetben rendkívül bölcs, előrelátó kormányintézkedés volt a Zelivka patakon felépített víztároló létesítése, amely Prága lakosságának 15—20 évre biztosít jó minőségű ivóvizet. (A víztartalékokkal kapcsolatban figyelemreméltó szlovákiai adatot közöl Ignác Fratrič kandidátus, a csehszlovák környezetvédelmi kutatóközpont igazgatója a Mír c. havilap tavalyi, 11. számában: „Csallóköz földalatti természetes víztárolóiban a statisztikai ivóvíztartalék mennyisége, becslések szerint, eléri a tízmilliárd köbmétert. Ezeket a víztárolókat dinamikusan táplálja a Duna, s gyakorlatilag kimerít- hetetlenek. Ez a vízmennyiség megfelelő víztartalékot jelenthetne nemcsak Csehszlovákia, de szükség esetén a környező országok számára is.“) Ipari üzemeinkből évente több millió köbméter szennyvíz kerül vissza a felszíni természetes vizekbe. Szakemberek kiszámították, hogy egyetlen konzervgyár évi „szennyvíztermelése“ megfelel egy 25 ezer lakosú város szennyvízkibocsátásának. Ha iparfejlesztésünk távlatait vizsgáljuk, kivilágiig, hogy az ipari termelés növekedésé, vei egyidőben emelkedik a szennyvíz- termelés is. Ebből következik, hogy a bennünket körülvevő természet biológiai egyensúlyának védelme egyre nagyobb arányú víztisztítási követelmények elé állít bennünket. Az élővizek gyakori és legkellema*. villanyerőművek, hőerőművek, a lakótelepek kazánházai, gőzmozdonyok. Ezekhez számítható még a közúti közlekedés folytán a nagyobb városokban felgyülemlő kipufogógáz-koncentráció Is. Az iparilag fejlett országokban a környezetvédelem egyik legsúlyosabb gondja a légköri kéndioxid mennyiségének állandó növekedése. A kéndioxid elsősorban a vegyipari üzemek — papír- és cementgyárak, továbbá fém- kohászati üzemek mellékterméke. A legnagyobb menyiségű kéndioxidot az erőmüvek és a nyersolajat felhasználó üzemek termelik. Szakemberek megállapították, hogy a gyárkéményekből eltávozó kéndioxid 2—4 napig is a levegőben marad, s közben 1000—1500 km-Te eltávolodhat a szennyező forrástól. Hollandiában angliai eredetű Iégszenyaződés miatt pusztul a tulipán, a Ruhr-vidék ipari üzemeinek kéményeiből kiáradó szennyeződés a felhők segítségével eljut Svédországba, az olaszországi füstfellegek pedig Görögország és Jugoszlávia légiterébe hatolnak ... A légkör magas kéndioxid-tartalma az emberi egészségre is ártalmas. Gyulladásba hozhatja a Iégutakat, bronchi- tiszes tüneteket idézhet elő. Természetesen, nem minden szervezetre hat egyformán a kéndioxid. Az érzékenyebbeknek a kisebb koncentráció is árthat. Az erdők, a növényzet, a termőföld, a folyók és tavak élővilága is nagy károkat szenved azáltal, hogy a leülepedett kén a földön kénsavvá alakul. A talaj kénsavas szennyeződése folytán csökken az erdők hozama. Államunk számos intézkedést hozott már a levegőtisztaság védelmére. Az elmúlt öt évben csupán a CSSZK-ban hatszáz millió koronát fordítottak erre a célra, amellett, hogy külön levegő- tisztasági alap is létesült. Egyre több iparágunkban vezetnek be olyan technológiákat, amelyek a kéndioxidot megkötik, közömbösítik, több helyen a gyárkéményeket pernyefogó és füstelszívó berendezésekkel szerelték fel. Sajnos, a légszenyeződés megelőzésére nehéz egységes szabályt felállítani. Ahány szennyező forrás, annyi műszaki és gazdasági probléma. Jelentős eredmény várható akkor, ha például a nagyvárosokban megszűnik a „klasszikus“ tüzelőanyagokkal (szén, brikett) való fűtés, s helyükbe a kisebb kéntartalmú tüzelőanyagok (gáz, koksz, kis kéntartalmú olaj) lépnek. Csend-rezervátum a Sumavában Életkörnyezetünket nemcsak az iparból eredő szennyeződések rontják. Az utóbbi években egyre több a panasz, hogy hazánk egyes gyönyörű tájait megzavarják a koncepció nélküli hétvégi háztetepek nyakra-főre való építése. Több százezer az olyan víkend- házak száma, amelyek a valóságban egy másik családi házat jelentenek. Hétvégi házakra szükség van, az állam továbbra is támogatni fogja e pihenő- házak építését — de az engedélyek megadásánál az eddiginél szigorúbban megköveteli az egész lakosság érdekeit szolgáló természetvédelem alapetveinek betartását. A tervek szerint a Šumava egyes, turisztikai szempontból mindmáig „szűz“ területait csend-rezervátumnak nyilvánítják, ahol még a tranzisztoros rádiózás is tiltva lesz! Sok fejtörést okoz civilizációnknak a hulladék, a szemétszállítás és -raktározás kérdése. 1968- ts adat szerint egy orágai lakos évi háztartási „hulladék- termelése“ elérte a 0,54 köbmétert. \ városok pereméhez közeli óriási szemétdombok bizonyítják, hogy idővel a szilárd hulladékok elhelyezése is problémát okozhat. Például: Csehszlovákiában évente 124 ezer kiselejtezett autóabroncs gyűlik össze a hulladékgyűjtő vállalatoknál — ezek elhelyezésére több mint kétszáz hektárnyi területre van szükség! A hulladékok közé soroljuk az erőművekből elszálló pernyét is. A felfogott pernye mennyisége évről évre emelkedik, s gondot okoz az elhelyezés. Azon kívül, hogy nagy helyet foglalna el, beszennyezi a levegőt és újabb légszennyeződés forrásaivá válhat. Több milliós költséggel vásároltuk meg a pernyét agloporittá (műkő-anyag) alakító CORSON licencet, amelynek alkalmazása jóval csökkenti majd az erőművekhez közeli helységek légkör- szennyeződ ését. A szocialista országok nagy erőfeszítéseket tesznek a környezetvédelemmel összefüggő feladatok megoldására. Hazánk is számos kezdeményező lépést tett a környezetvédelem nemzetközi feladatainak meghatározása terén, mind az ENSZ-ben, mind idehaza. Megg> ő- ződésünk, hogy a környezetvédelmi problémák nemzetközi szintű megoldása jelentősen hozzájárulhatna nemcsak az ember életkömyezetének általános javulásához, hanem a világ politikai légkörének javulásához is. SOMOGYI MÁTYÁS Füst... füst(üst.«« (Tóthpál Gyula fel vételei A, 1973. I. 14. Itt még tiszta a levegő
