Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-14 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó
erdők szerepe és Jelentősége az emberiség történetében figyelemmel kísérhető és közismert tény. A kizsákmányoló társadalmi rendszerek ellentmondásai azonban lehetetlenné tették az erdők sokoldalú, az egész társadalom részére történő hasznosítását. Az uralkodó társadalmi osztályok saját célkitűzéseik érdekében már az ókorban megkezdték, a közép- és újkorban pedig tovább folytatták az erdők irtását. Ennek az esztelen rablógazdálkodásnak ma is élő bizonyságai a Balkán-félsziget, valamint a Közel- és Közép-Kelet tengerparti területeinek kopár, sziklás vidéke, főleg Jugoszlávia, Görögország, Törökország, Libanon és még számos más állam területén. A lejtős területek kiirtott eredeinek helyén megkezdődött a víz és szél talajromboló munkája. A védtelen termőtalajt lesodorta a féktelenül rohanó víz, amely aztán az alacsonyabban fekvő területeken gyakran katasztrofális árvizeket idézett elő. Ezzel szemben azokon a területeken, amelyeken ésszerű gazdálkodással biztosították a természetes erdők fennmaradását, lehetővé vált hosszú időn keresztül nemcsak az ország folyamatos faellátása, hanem a víz romboló hatásának megakadályozása és a termőtalaj megóvása is. 1973. 1. 14. let hazánkban mintegy 51,5 százalékkal magasabb, mint az európai szocialista államokban, és 106,6 százalékkal magasabb az európai átlagnál. Az egv főre eső élőfakészlet hazánkban ugyanakkor az európai szocialista államokkal szemben 78,6 százalékkal, az európai átlaggal szemben pedig 94,2 százalékkal magasabb. A7. 1 hektár hasznosított erdőterületre, valamint az 1 főre eső évi fatermés összehasonlítása hazánk és az európai szocialista államok, illetve Európa valamennyi állama között már nem mutat ennyire szembetűnő különbségeket. Az 1 hektár hasznosított erdőterületre eső évi átlagos fatermés értéke hazánkban mintegy 26, illetve 35,2 százalékkal magasabb, mint az európai szocialista államokban, illetve európai átlagban. Ugyanakkor az 1 főre eső évi fatermés hazánkban 47,8 százalékkal magasabb, mint az európai szocialista államokban, illetve 23,9 százalékkal magasabb, mint európai viszonylatban. A felsoroltakból adódik, hogy hazánkban az 1 m3 faanyag termelésére eső élőfakészlet átlagosan mintegy 20,6 százalékkal magasabb, mint az európai szocialista országokban, és 56,5 százalékkal magasabb az európai átlagnál. Ez a tény rendkívüli figyelmet érdemel, és szükségessé teszi erdeink termőképessége felhasználásának alaposabb felülvizsgálását. Nem tekinthető kielégítőnek hazánkban a haszonfa kihasználásának mai szintje sem, mivel ennek mintegy 71,3 százaléka esik a mechanikai és csak 28,7 százaléka az elsődleges vegyi feldolgozásra. Ezzel szemben európai átlagban a mechanikai feldolgozás aránya 59,2 százalék, míg a vegyi feldolgozásé 40,8 százalék. Megjegyezzük még, hogy a modern, fejlett iparral rendelkező államokban a vegyi feldolgozásra kerülő fanyersanyag aránya állandóan emelkedik. Az eddigi számítások alapján jellemezni lehet az erdőalap felhasználásának fokát az 1 hektár hasznosított erdőterületre, illetve az 1 m3 élőfakészletre eső fanyersanyag termés értékének se gítségével is. Az 1 hektár hasznosított erdőterületre eső fanyersanyag termésének értéke hazánkban mintegy 36,8 százalékkal magasabb, mint az európai szocialista államokban, és 50,3 százalékkal nagyobb, mint az európai átlag. Ezzel szemben — és ez rendkívül fontos tényező — az 1 m3 élő- fakészletre eső fanyersanyag értéke az európai szocialista államokban 10,8 százalékkal, európai viszonylatban pedig mintegy 37,5 százalékkal magasabb, mint hazánkban. Ugyancsak figyelmet érdemel a fontosabb fatermékek gyártásának alakulása a háború utáni években. Ha az 1946—1948-as évekre eső termelést 100-al jelöljük, akkor az 1964—1966-os évekre eső termelés fejlődése a következőképpen alakul: a fűrészáruk gyártásának növekedési indexe hazánkban 118, az európai szocialista államokban 150, Európában pedig átlagosan 140. A furnírle- mezek gyártásának növekedési indexe hazánkban 337, az európai szocialista államokban 679, Európában pedig 465. A papírgyártás növekedési indexe — melyet egyébként a műszaki fejlődés egyik fontos tényezőjének tekintenek — hazánkban 274, az európai szocialista államokban 290, Európában pedig 351-et mutatott. Ennek következtében hazánkban az említett termékek gyártási aránya csökkent, mind az európai szocialista államok, mind pedig összeurópai viszonylatban. Az itt felsorolt néhány adat is meggyőzően bizonyítja, hogy hazánk erdőgazdasági viszonyai rendkívül kedvezőek, akár az európai szocialista államokkal, akár pedig Európa valamennyi államával hasonlítjuk össze azokat. Ugyanakkor szükségesnek mutatkozik felülvizsgálni az erdők hatékonyabb kihasználásának feltételeit és lehetőségeit. Nem kevésbé fontos még megoldani azokat a műszaki és közgazdasági problémákat, melyek lehetővé teszik a fafeldolgozó ipar kibővítését és modernizálását. Csupán így szilárdíthatjuk meg helyzetünket az európai erdő- gazdaság és faipar területén. KOHÁN ISTVÁN, mérnök a tudományok kandidátusa A ružomberoki Észak szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár évente 445 ezer köbméter faanyagot dől- gőz fel. A nyert tiszta cellulózon kívül lignitanyagokat, szeszt, a mezőgazdaság számára takarmány- lyére*0* '* gyártanak- KéP“nkön a kéregtelenített faanyagot vízi úton szállítják a feldolgozás heA Drevoindustria pezinoki üzemében már egy éve az új fűrésztelep működik. A képen látható kezelőpultról irányított berendezésen vasúti talpfákat fűrészelnek, bükkfából. Az üzem további kiépítése folyamatban van, amely egyike a kormány által ellenőrzött, kiemelt építkezéseknek. A farostos deszkák termelését például már 1974- ben elkezdik, s a továbbiakban furnírlemezek gyártásával is számolnak. Az erdőket évszázadokon keresztül csupán nyersanyagbázisnak tekintették. Az ipari társadalom fejlődése a fatermelés mellett felismeri az erdők más irányú jelentőségét is, és igyekszik ezt sokoldalúan hasznosítani. A cél már nemcsak a minél nagyobb mennyiségű és minél jobb minőségű faanyag kitermelése, hanem az erdők valamennyi, nevezetesen éghajlati, talajjavító, vízgazdasági, egészségügyi, esztétikai stb. hatásának biztosítása. A szocialista termelési viszonyok győzelme lehetővé tette az erdők sokoldalú és célszerű felhasználását a társadalom széles rétegeinek érdekében. Az erdők jelentőségének e rövid jellemzése után vizsgáljuk meg azok szerepét és jelentőségét hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és társadalmi viszonyainak tükrében. Itt mindenekelőtt leszögezhetjük, hogy gazdaságilag hazánkat az iparilag fejlett, de nyersanyagokban szegény országok közé sorolhatjuk. Ami a nyersanyagokat illeti, helyzetünket e téren súlyosbítja az a körülmény, hogy hazai nyersanyagforrásainkat nem használjuk ki eléggé intenzíven. Ezek közé a kellően ki nem használt nyersanyagforrások közé sorolhatjuk erdeink termékeit, elsősorban a fanyersanyagot, valamint mindazon termékeket, amelyeket az erdők nyújtanak számunkra. Most pedig nézzük meg közelebbről, mi a helyzet az erdők és a kitermelt fanyag felhasználása terén hazánkban és Európa többi államában. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság erdősített- sége 33,6, a Szlovák Szocialista Köztársaságé pedig 34,9 százalékos. (Megjegyezzük, hogy erdősí- tettség alatt az erdőknek az összterülethez viszonyított százalékos arányát értjük.) Ha hazánk er- dősítettségét összehasonlítjuk az európai szocialista államok, illetve egész Európa erdősítettségével (mindkét esetben a Szovjetunió nélkül), mely 22,4, illetve 29,8 százalékos, megállapíthatjuk, hogy felülmúljuk mindkét átlagot. Még kedvezőbb képet kapunk, ha összehasonlítjuk az 1 hektár hasznosított erdőterületre, illetve az 1 főre eső élőfakészletet, melynek értéke hazánkban 158,5, illetve 46,3 köbméter (a továbbiakban m3). Ezzel szemben az 1 hektár hasznosított erdőterületre eső élőfakészlet átlagértéke az európai szocialista államokban 104,6 m3, európai viszonylatban pedig 76,7 m3. Ugyanakkor az 1 főre eső élőfakészlet az európai szocialista államokban 26,2, egész Európában pedig 24,1 m3. így tehát az 1 hektárra eső élőfakészIMIIf ERDŐ IMU bIIHH v a