Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-24 / 51. szám, Vasárnapi Új Szó

O Jean Delannoy rendező befejezte 39. filmjét, amely­nek címe CSAK IDÖ KÉR­DÉSE. A film egy excentri­kus milliárdosnő — Fran­coise Rosay alakítja — tör­ténetét mondja el. • Jirí Sequens cseh ren­dező filmet készít Václav Rezák Csata című Ismert re­gényéből FORRÖ NYÁR KRÓ­NIKÁJA címmel. n Érdekes témájú és fel­dolgozású filmen dolgozik Joszelianl szovjet rendező. A VOLT EGYSZER EGY Rl­GÖ azt példázza, hogy nem szabad szétapróznunk ma­gunkat. elsiklanunk az élet mellett • A ZEPPELIN rendezője. Etienne Périernek új filmje, A GYILKOSSÁG AZ GYIL­KOSSÁG. egy feleséggyil­kossággal vádolt férfi tör­ténete. A film hangvétele tragikomikus. Főszerepeit Jean-Claude Brialy. Róbert Hossein. Catherine Spaak és Stéphane Audran játssza. Claude Chabrol, a neves ren­dező egv hálókocsikalauzt alakít. • Liz Taylor és Richard Burton október óta Mün­chenben forgatja AZ ö VÁ­LÁSA, AZ 0 VÁLÁSA című filmet, amely egy házasság történetét mondja el. Ren­dezője Warris Hussein. Q A leningrádi blokád napjait eleveníti fel G. Ara­nov LADOGA-LADOGA című készülő filmje. • Kakoyannis, az Ismert görög rendező a Zorba után Ismét Anthony Quinn fősze­replésével forgat, Nikosz Kazantzakisz művéből; a Mi­hali Kapitány egy krétairól szól, aki fellázad a török uralom ellen. • Az édes Vitti: így be­cézik a népszerű olasz film­színésznőt, Monica Vlttit, aki a cselekvésre képtelen lAntonioni-hősnők után meg_ mutatja, hogy másik arca ls van. Vidám kalandfilmek­ben nem riad vissza az au­tós hajszáktól és a vereke­désektől sem. Oj filmjének címe: Teresa. a rabló. Q Miután Helena Rnnée eljátszotta az Őfelsége szol­gálatában című film egyik szerepét, Dino De Lauren­tis szerződtette a Barbagia című film főszerepére, majd a Tamar című filmben ját­szott. O Mimsy Farmer, A Mes­ter és Margarita című Bul­gakov-regény filmváltozatá­nak Margaritája, One Way c. filmjében egy gazdag ame­rikai kedvesét játssza. Sze­retője az államokba illegá­lisan beszivárgó, szegény mexikóiak kizsákmányolá­sával szerzi a pénzét. A film befetezése: a nő otthagyja a férfit, pénzével együtt, egy szegény mexikói halász ked­véért. Mimsy Farmer kije­lentette: túl sok szerelmi történetet játszanak a mo­zikban. más, fontosabb prob­lémák rovására. A Jegor Bulicsov ntán filmre került a Jakov Bogomolov című Gorkij-dráma is. Ezt a színpadi művet a nagy szovjet író hagyatékában találták — befejezetlenül. A Jakov Bo­gomolovból Abram Room Irt forgatókönyvet, ő a film ren­dezője is. A címszerep alakítója, Igor Kvasa. a moszkvai Szovremennyik Színház tagja. Képünkön: Anasztaszija Ver­tyinszkaja és Igor Kvasa a film jelenetében. TATJANA BEDOVAT, a fiatal szovjet színésznőt leg­utóbb a Salud, Marijai című szovjet film egyik fő­szereplőjeként láthattuk. Tatjana Bedova alakította a Bűn és bűnhődés filmváltozatának Szőnyáját is. Most a leningrádi Ifjúsági Színházban Opheliaként lép a közönség elé. — Képünkön Tatjana Bedova. H osszú ideig úgy tűnt, hogy az olasz „thrilling" filmek sikere epizódi­kus, átmeneti jelenség csupán, az elmúlt évek azonban azt bizonyítják, hogy e filmek új műfajt honosítottak meg. Nem­csak a közönség, hanem a producerek is lelkesen támogatják a nagy anyagi ha­szon miatt. Jó példa erre a fiatal rendező Dario Argento néhány alkotása: a Kris­tály tollú madár a Kilencfarkú macska vagy a nemrégen bemutatott és a kritika által igen eltérő módon értékelt Négy szürke bársony légy. A vitathatatlan siker ellenére minden­ki érzi, hogy az olasz módra készített „thrillingek" megelégszenek a klasszikus sémák és a konzumfilmek fogásainak is­mételgetésével. A Cinecittában forgatott westernekben a west csak a külsőségek­ben van meg, anélkül, hogy bármi köze lenne a Vadnyugat történelméhez, min­dennapi életéhez. Ami a tartalmi részt illeti, ez sem egyéb, mint a megfelelő ele­mek, így a kalandok, üldözések, lövöldö­zések és a többi „elengedhetetlen járulék" kombinálása, vagyis ügyeskedés olyan szétszedhető kockajáték elemeivel, amely lehetővé teszi egy adott téma feldolgozá­sát szinte végtelen számú változatban. A kalandok mindig öncélúak, a szereplők sztereotip figurák, az erőszak gyakran indokolatlan, felesleges. Mindez egyálta­lán nem zavarja sem a nézőt, sem pedig az alkotókat, mivel ők a filmet sikeresnek tartják, ha megtalálják benne a megfelelő számú pisztolylövést és a kellő mennyisé­gű hullát. Az új vonalat képviselő „thrilling" fil­mekben a lidérces szituációk, a rettegés és borzalom légköre, az érzéketlenül és a legrettenetesebb módon kieszelt, majd végrehajtott gyilkosságok, a vérfagyasztó jelenetek helyettesítik a már lejáratott lö­völdözéseket. a lovak vágtáját és a haj­szát. Csak egy cél lebeg az alkotók előtt: olyan feszült, vérfagyasztó légkör kiala­kítása. mely arra kényszeríti a nézőt, hogy lélegzetét visszafojtva figyelje az eseményeket. Szerencsére, ezek a kizáró­lag üzleti célokat szolgáló spekulánsok által finanszírozott filmek nem tudták ki­szorítani az olasz filmgyártásból az érté kesebb alkotásokat. Csakúgy, mint ré­gebben. ma Is sok társadalmi problémái feldolgozó, művészi szempontból is ér tékes alkotás születik évről évre. Petri utolsó filmje, a Nyomozás egy min­den gyanú fölött álló polgár ügyében kü­lönböző szinteken és több oldalról vilá­gítja meg az olaszországi törvénykezési és börtönviszonyokat. Franco Geraldl nem régen mutatta be a Szupertanú c. filmjét, Ugo Tognazzivai és Monica Vittivel a fő­szerepekben. Damiano Damianl pedig ked­venc témájánál maradva, szellemes, pole­mizáló hangvételű filmet készített A vizs­gálatnak vége, felejtsd el címmel. Nanni Loy az ítéletre várva c. alkotásával ért él nagy sikert, a főszerepben Alberto Sor­dival. Dino Risi új filmje vitatható kriti­kai álláspontot képvisel a mér említett kérdésekkel kapcsolatban, címe Az olasz nép nevében. A fenti filmek közös vonása az olasz törvénykezés elavult gyakorlata elleni heves tiltakozás, az anakronisztikus intéz­mények kigúnyolása. a képtelen börtönvi­szonyok bemutatása, az egyhangú felhá­borodás az ártatlan polgárok elleni eljá­rások miatt. Természetesen nem egv eset­ben mindez elveszi értelmét, mert a ren­dező a valóban fontos, égető kérdéseket csak alibinek használja fel filmjéhez, mely így nélkülözi a hitelességet és a mű­vészetet egyaránt. Ilyen alkotás M. Scar­pelli Átmenetileg valamennyien szabadok vagyunk c. műve. A másik téma. mely az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül a szociálpolitikai viták középpontjába: a válás. Mióta a par­lament jóváhagyta az új törvényt, amely megszorításokkal ugvan. de lehetővé fe­szi a válást, egyre több katolikus és neo­fasiszta indít harcot népi referendum ki­erőszakolására, mely megsemmisíthetné a törvényt. Mialatt a különböző fórumokon heves viták folynak, két film van készü­lőben a házassági kötelékek felbontásáról: M. Mondato A válás oka ... és Pietro Ger­mi Míg a válás el nem választ benneteket c. alkotásai. Nemrégen felújították Alber­to Sordi néhány éve készített, nagy sike­rű, szintén a válással foglalkozó filmjét az Elnézést, ön mellette vagy ellene sza­vaz?-t. Ha rövid ideig ls, de nagy sikert arattak a papi nőtlenséggel foglalkozó alkotások. Ami a producereknek még ennél ls fon­tosabb, hatalmas kasszasikert jelentettek belföldön és külföldön egyaránt. Ma már azonban ez a téma kimerítette minden tar­talékát, s fgy a szórakoztató filmek ismét az olasz westernek és az erotikus, szati­rikus kosztümös filmek lettek, többek kö­zött Ilyen beszédes címekkel: Megérkeznek Djagno és Satrana ... és a vég. Továbbra is Szentháromságnak nevezték vagy A ne­ve Szentlélek. A kritikusok és a nézők körében egy­aránt a legnagyobb sikert Pasolini Boc­caccio-feldolgozása, a Decameron aratta. A film kasszasikere még Russe! Az ördö­gök c. alkotását is felülmúlta, s Igy min­den eddigi rekordot megdöntött. Ezek után számtalan producer vetette magát a Boccaccio-irodalomra, ma már négy film készül e témakörben. Az egyik ilyen film rendezője a következőket mondotta: „Miért ne lehetne a Decameronból is több filmet készíteni, mikor évente számtalan western lát napvilágot. Különben is a Decame­ron száz novellából áll." Ehhez nyugodtan hozzátehetjük, hogy a kezdetek olasz Iro­dalmában nem egy még Bocacclónál 's boccaccióbb novellista van. Valószínű, hogy rövidesen tanúi lehetünk a késő­középkori és a reneszánsz elbeszélő iro­dalom feltámadásának. Pasolini már elkészítette Angliában Chaucer remekműve alapján Canterbury elbeszéléseit, és bejelentette, hogy rövi­desen hozzákezd az Ezeregyéjszaka forga­tásához ls. E három film valóban triló­giái alkot, nVrel mindegyik olyan embe­rekről szól akik életűk nagy problémáit nem érzik, hanem átélik. (I) [EANNE MOREAU Brazíliában forgatja a jeanne, a francia asszony című filmet. A „Comédie Francaise legfiatalabb nyugdíjasa" — ahogyan a francia lapjk olykor nevelik — 1948-ban állt először felvevőgép előtt. Képünkön: jeanne UN N N.M AM FL.JN N: . CL - • B : _

Next

/
Oldalképek
Tartalom