Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-09 / 291. szám, szombat

GAZDASÁGI EREDMÉNYEINK ÉS FELADATAINK (Folytatás a 6. oldalról) ki. Ezért arra törekszünk, hogy a jól ellátott és folyamatosan működő piac a dolgozók számára lehetővé tegye a szükséges áruk megvásárlását, amelyek iránt érdeklődik, lehetővé teszi, hogy a piac valamennyi árkategóriában Jó minőségű és színes választékú árucikkekkel legyen ellátva. A kereskedelem terén realizált kiadások struktúrájára lényeges befolyást gyakorol a pénzbevételek és megoszlásuk növekedése. Míg az egy főre eső, 600 koronáig terjedő tiszta havi jövedelem 1960-ban a háztartások több mint felére vonatkozott, 1970-ben már csak 15 százalékra, 1975-ben pedig e bevétellel csak a lakosság 5 százalékánál számolunk. A pénzbevételek növekedése és differenciálódása mellett szükséges, hogy minden egyes fogyasztónak lehetősége legyen szükségleteinek jövedelméhez mérten való kielégítésére; az olcsó, a szokásos termékeken kívül a piacot el kell látni magasabb árkategóriákba tartozó árucikkekkel is az igényesebb fogyasztók számára, és növelni kell a kínálatot a műszaki újdonságok, a divatcikkek és a kiváló minőségű áruk terén. Ugyanez érvényes a szolgáltatásokra. A pénzbevételek növekedése és differenciálódása mindenekelőtt az ipari árucikkek gyorsabb eladásában nyilvánul meg. Jelenleg sürgető feladat a közszükségleti árucikkek gyorsabb forgása, új termékek bevezetése és a minőség javítása. A piacon egyre erőteljesebben nyilvánul meg, hogy a fogyasztók nem érdeklődnek a műszakilag elmaradott és kevésbé jó minőségű termékek iránt. A kisebb kereslet — amely már hoszszabb ideje tart például a rádiókészülékek, a hűtőszekrények, a különféle villamoskészülékek, tv-készülékek és egyes bútorfajták és textilneműek Iránt — kell, hogy komoly figyelmeztetés legyen a termelés és a kereskedelem számára. Ha a termelő és a kereskedelem is a kialakult helyzetet csak késedelmesen oldja meg, ez bizonyos veszteségekkel jár. A fogyasztói kereslet kutatásának jól kidolgozott rendszere kell, hogy lehetővé tegye értékesítési koncepciók idejében valő kialakítását, és a piaci helyzet fejlődése rugalmas és hosszú tartamú prognózisainak meghatározását. Amikor a lakosság fogyasztásának Jelentőségét hangsúlyozzuk, ami nálunk magas színvonalat ért el, nem akarunk egyoldalúan fogyasztói úton haladni. Ellenkezőleg, az egyéni fogyasztás fejlődésével összhangban fejleszteni fogjuk a fejlett szocialista társadalmat jellemző életszínvonal többi összetevőJót is. Az életszínvonal fejlesztésében ebben az irányban jelentős szerepe van a lakosság társadalmi fogyasztásának. A múlt évben ez csaknem 74 milliárd koronát tett ki, ebből a szociális biztosítási pénzjuttatásokra, a családi pótlékra, a járadékokra és az ösztöndíjakra 57 százalék, a lakosságnak ingyenesen nyújtott nem termelési, például egészségügyi, iskolaügyi, személyszállítási stb. szolgáltatásokra 39 százalék, egyéb szolgáltatásokra 4 százalék jutott. Az átlagos családra, amely a mi feltételeink között 3,5 tagú háztartást jelent, az említett össztársadalmi kiadásokból évi átlagban 18 000 korona esik, amennyivel a munkából eredő összbevételük tulajdonképpen magasabb. A termelés tervezett fejlődése 1973ban lehetővé teszi a társadalmi szükségletek kielégítésére fordított eszközök további növelését. Folytatódni fog az egészségügyi létesítmények korszerűsítése, új diagnosztikai és gyógyászati berendezésekkel való ellátásuk, s ugyanakkor jelentős eszközöket fordítunk az új építkezési beruházásra. Az egészségügyi gondoskodás megjavításához hozzájárulnak a kórházak és a gyógyintézmények területi elosztásában eszközölt változtatások és a gyógyszerellátás megjavítása is. Az iskolaügy terén, a jövő évben tovább fog csökkenni a két műszakban való tanítás. Nagy figyelmet szentelünk a régebbi iskolaépületek karbantartásának. Fokozott figyelem irányul a közületi lakásalap javítására és korszerűsítésére is. Ezekre a célokra a jövő évben 2,5 milliárd koronát, vagyis 15 százalékkal többet fordítunk, mint amenynyit az ötéves terv előirányzott. A pártszervezetek és a pártmunka Emeljük a családi pótlékot A járadékok bizonyos csoportjának emelésén kívül már a múlt évben bizonyos intézkedéseket tettünk a népesedés fejlődésének megjavítására. A párt XIV. kongresszusán jóváhagyott szociális program keretében tovább tialadunk stíben az irányban. Javasoljuk ezért, hogy 1973. január 1-től a második és a harmadik gyermek után fizetett családi pótlékot 100-200 koronával, a negyedik gyermek utáni pótlékot havi 250 kororával emeljék. A második-negyedik gyermek után fizetett pótlék felemelését bizonyára hálásan fogadja a több mint 1,2 millió gyermekes család, vagyis a kiskorú gyermekekről gondoskodó háztartások mintegy 56 százaléka. Intézkedéseinket azért foganatosítjuk ebben az irányban, mert a társadalmi forrásokból hozzá akarunk járulni e családok fokozott kiadásaihoz. Ebben látjuk a gyermekről való anyagi gondoskodás megjavításának lehetőségét is. Ez a javítás — a két és a több gyermekről gondoskodó anyák anyasági támogatásának meghosszabbításán kívül — bizonyára kedvezően odahat majd, hogy szaporodjon a két- és többgyermekes családok száma. Az új Intézkedések keretében gondolunk a rokkant gyermekek nevelési pótlékának felemelésére is, amely az eddigi havi 150 koronáról 300 koronára emelkedik. A gyermekpótlék rendezése folytán megváltoznak azon ellátatlan gyerme kek után fizetett pótlék elismerésének feltételei, akik már bfžonyos saját jövedelemmel rendelkeznek. Eddig a pótlékot kifizették, ha e gyermekek bruttó havi jövedelme nem haladta meg az 500 koronát. Most ez a határ 620 koronára emelkedik. Ezáltal előnyben részesülnek elsősorban azok a családok, amelyekben a tanoncviszony második és harmadik évében levő gyermekek vannak. A gyermekpótlék terén foganatosítandó Intézkedések jelentősége mindenekelőtt abban rejlik, hogy az ellátatlan gyermekekkel bíró háztartásoknak több mint a felét érinti, és kifejezi ezt az e célra fordítandó eszközök nagysága is, vagyis az évi több mint 2,1 miliárd korona. Az említett Intézkedésekre épül a fiatal házaspárok számára nyújtott előnyös kölcsönök bevezetése, amelyekre 1973. április 1-től kerül sor. Ezt a kölcsönt 30 ezer koronáig terjedő öszszegben lakás beszerzésére ős berendezésére nyújtják. Az előnyös kamatlábon kívül megfelelően rendezték e kölesönök törlesztését is, figyelembe véve a népszaporulat kívánatos támogatását. A kölcsönből az első gyermek születése után 2000 korónát, a második és a további gyermekek születése után 4000 —4000 koronát írnak le a kölcsönből, amikor a gyermek betölti első életévét. A XIV. pártkongresszus óta eltelt aránylag rövid időszak bebizonyította, hogy a gazdaságpolitika döntő feladataira összpontosítva erőnket, gazdaságunk belső forrásai és tartalékai sokoldalú mozgósításával képesek vagyunk fokozatosan teljesíteni azokat a célokat, amelyeket a kongresszus az életszínvonal terén tűzött ki. Elvtársak, a mai ülésen a XIV. pártkongresszus irányvonalának az elmúlt két év alatt történt teljesítését értékeljük azon a területen, amely társadalmunk további fejlődésére döntő — a népgazdaság terén. Ugyanakkor a jövő évre olyan feladatokat tűzünk ki. amelyek teljesítésével megteremtjük a fejlődés feltételeit ennek az ötéves tervnek a további éveire, és egyes területeken a következő ötéves terv számára is. Ezzel összefüggésben helyénvaló a kérdés, mi a döntő e célok elérése szempontjából, amelyeket a jövő évre tűzünk magunk elé. A válasz látszólag egyszerű — növelni kell az egész párt, minden egyes alapszervezet és minden egyes kommunista munkájának hatékonyságát, dolgozzék bármilyen funkcióban és bármilyen szakaszon. A pártmunkának a népgazdaság fejlesztési feladatai aktív megoldására való irányítását semmi esetre sem lehet csupán a termelési kérdésekre korlátozni. Hisz a termelési folyamat fő tényezője az ember a maga sokoldalú érdeklődésével, s állásfoglalásától, elkötelezettségétől, politikai és munkafegyelmétől függ végeredményben az, hogy milyen mértékben valósul majd meg a párt gazdasági programja. A központi bizottság októberi ülése megmutatta, milyen szoros, kölcsönös összefüggés van a szocialista öntudatosság növekedése, a munkához való viszony és az össztársadalmi szükségletek megértése, tehát a szocialista építés konkrét feladatainak teljesítése között, s hogy másrészt az elért sikerek milyen kedvezően befolyásolják a társadalmi öntudat fejlődését. Ezért politikai-szervező munkánknak a gazdaság területén párhuzamosan kell haladnia az eszmei-nevelő hatással. Bár Igényesen tekintünk a pártmunka jelenlegi helyzetére, azt mondhatjuk, hogy teljes mértékben megerősítést nyert a központi bizottság azon döntésének helyessége, hogy az egész párt figyelmét gazdaságpolitikánk szándékainak és célkitűzéseinek következetes teljesítésére kell összpontosítani. A pártszervek és -szervezetek többsége mélyebben behatol a gazdasági kérdésekbe, feltárja a fogyatékosságokat, nagyobb igényeket támaszt a kommunistákkal és a vezető gazdasági dolgozókkal szemben. Sokkal nagyobb mértékben megszervezi a szakszervezeti, az ifjúsági és egyéb társadalmi szervezetek egységes és céltudatos eljárását, erejüknek a gazdasági feladatok teljesítésére való összpontosítását. Ezen a téren pozitív eredmények mutatkoznak a kerületi és a járási pártbizottságok munkájában, amelyek főként a CSKP KB februári ülése után megjavították a pártmunka általános irányítását. Fokozott segítséget nyújtottak a vállalatokban, az üzemekben és a szövetkezetekben működő szervezeteknek, ahol a politikai és a nevelő munka fő súlypontja van, ahol a dolgozók legszélesebb rétegei vannak képviselve. Emellett hangsúlyozni kell, hogy va. (amennyi pártszervre és -szervezetre érvényes, hogy még nagyobb következetességgel kell érvényesíteniük a februári ülés határozatait. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy a XIV. kongresszus stratégiai irányvonalának — a népgazdaság hatékonysága lényeges növelésének —• a teljesítése hoszszan tartó igényes folyamat. Ha azonban megelégednénk az eddigi eredményekkel, és nem mozgósítanánk minden erőnket a fogyatékosságok leküzdésére, akkor csökkentenénk mindannak a jónak az értékét, amit már elértünk. A pártmunka nagyobb fokú hatékonvságának fontos bizonyítéka a munkakezdeményezés kibontakozása. Ennek fejlesztésében és megszervezésében nagy része van a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak is. Sokrétű formában érvényesül az egyes ágazatok feltételei között, s nagymértékben hozzájárult az ötéves terv rmtsodik éve feladatainak teljesítéséhez. A szocialista munkabrigádok száma már meghaladta az ötvenezret. Értékelni kell azt, hogy ezekben a kollektívákban öntudatos viszony alakul ki a munkához, a társadalmi tulajdonhoz az emberek között megszilárdulnak az elvtársi kapcsolatok. Éppen a szocialista munkabrigádok emelik magasabb színvonalra a munkaversenyt, és munkaerkölcsükkol példáképül szolgálnak a többiek számára. Nem húzódnak félre a fiatalok sem. A munkaversenyben és a gazdasági kérdések megoldásában való részvételükkel bebizonyítják, hogy fiatal nemzedékünk nem akar csupán terített asztalhoz ülni, hanem kiveszi részét a közös munkából. Ebben az igyekezetükben minden téren támogatniuk kell őket a párt-, a szdkszervezeti -és főként a gazdasági szerveknek. Ugyanakkor szükséges, hogy a munkaversenyt, az újító- és az ésszerűsítőmozgalmat, az ésszerűsítő-programok összeállítását és teljesítését, s általában a terv előkészítésének egész folyamatát a dolgozók közvetlen részvételével szervezzék meg, hogy a dolgozók kezdeményezése még következetesebben a terv, a minőségi mutatók egyenletes teljesítésére irányuljon, hogy céltudatosan általánosítsuk a legjobb üzemek és egyének haladó munkaformáit és tapasztalatait. A munkakezdeményezés kiboe fakozása és a gazdasági eredmények ís a társadalmi tudatban végbement jelentős átalakulásról tanúskodnak. De így ls látni kell azt, hogv életünkben még mindig sok probléma és visszásság van, amelyek a múltban gyökereznek és amelyek főként a válságos években erősödtek. Megnyilvánulnak a pártvonai megkerülésére irányuló törekvésben, a kényelmességben, a naplopásban és az ügyeskedésben. Ezek a jelenségek nemcsak hogy gyengítik közös munkánk eredményeit, hanem következményeiben eltorzítják az emberek közötti szocialista kapcsolatokat, és fékezik e kapcsolatok megszilárdulásának folyamatát. Pártunk központi bizottsága és a kormány az elmúlt időszakban e problémák egész sorával foglalkozott. De nem mindent lehet csupán a legfelsőbb párt. vagy állami szervekben megoldani. Negy feladat vár e téren a párt alapszervezeteire ls, amelyeknek ez Irányú tevékenységére sok ösztönzést adott a köz ponti bizottság októberi plénuma. A népgazdaság fejlesztéséről és hatékonyságáról való gondoskodás az , egyik első helyen áll a pártmunkában. Ezért hangsúlyozni kell az e területen dolgozó kommunisták nagy felelősségét. Ez mindenekelőtt azokra vonatkozik, akik vezető helyen dolgoznak. A párt előtt elsősorban ők felelősek a pártpolitikának a szakágazat, a vállalat, az üzem és minden egyes munkahely konkrét feltételed között valő megvalósításáért. A vezetők felelőssége Különösen a vezető dolgozók esetében érvényes, hogy nem elegendő csupán szavakkal egyetérteni a párt politikájával. A feladatok igényessége konkrét tetteket, aktivitást, a pártos felelősség elveinek következetes érvényesítését követeli meg. A vezető dolgozók tekintélye nemcsak a pártszerv, -szervezet, vagy a párttagság politikai támogatásán múlik. Ezt a tekintélyt mindenkinek saját munkájával, szakmai és politikai színvonalával kell kivívnia, azzal, hogv mindig az adott feladatok magaslatán áll, jól viszonyul az emberekhez, megalkuvás nélkül érvényesíti az össztársadalmi érdekeket. Harcol a visszásságok, a naplopás és a felelőtlenség ellen. Ezzel egyidejűleg tudnia kell értékelnie a jó eredményeket és kiállnia a dolgozók jogos követelései mellett. Ezeket a szempontokat hangsúlyoztuk a központi bizottság februári, majd pedig októberi ülésén. Ezen alapult a vezető gazdasági dolgozók komplex munkabeli és politikai értékelése is, s amint a tapasztalatok mutatják, hozzájárult munkájuk megjavításához és azon problémák mélyrehatóbb megismeréséhez, amelyeket a vezető káderek politikai és szakképzettségének növelésével kapcsolatban fokozatosan meg kell oldanunk. Elvtársak, azoknak az eredményeknek a bíráló elemzése, amelyeket a vállalatok, az üzemek és a földművesszövetkezetek ebben az évben elértek, valamint az 1973. évre tervezett feladatok biztosítása érdekében hozott konkrét intézkedések kell, hogy oszthatatlan részét alkossák az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák előkészítésének és tárgyalásának. Az Idejében jóváhagyott jövő évi állami terv lehetővé teszi, hogy a pártszervezetek értékeljék a felbontás minőségét és a feladatok biztosításának fokát a vállalati tervekben, és érdembeli intézkedéseket hagyjanak jová e feladatok következetes teljesítése érdekében. Az adott feladatokait csak akkor teljesíthetjük sikerrel, ha az egész párt munkájának politikai alapját a XIV. kongresszus határozatai és a központ! bizottság ez évben • jóváhagyott határozatai alkotják, és ha ezen az alapon széles körű tömeg politikai munkát tudunk kibontakoztatni, hatékonyan tudjuk serkenteni a dolgozók kezdeményezését, és azt az egyes ágazatok, vállalatok és üzemek döntő feladataira irányítjuk. Mindez természetesen nem lehet csupán a kommunisták, a pártszervezetek ügye. Ebben az erőfeszítésben megvan a helye és a része a Nemzeti Front valamennyi szervezetének, mindenekelőtt a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak. A VIII. általános szakszervezeti kongresszus határozatával összhangban elkészült a szakszervezeti aktivitás jövő évi terve, amelyet a központi bizottság elnöksége is megtárgyalt. Lényege, hogv a párt gazdaságpolitikájának teljesítése során egyesítse a szakszervezeti szervek és szervezetek erőfeszítéseit. Az idei év sikeres eredményei nem vezethetnek önelégültséghez, sem pedig illúziókhoz további utunk könnyűségéről. A februári és az áprilisi ülés következtetései hosszú tartamra érvényesek, az egész párt, valamennyi állami, gazdasági és társadalmi szerv és szervezet tevékenységének fő útmutatója marad. Ezekhez a határozatokhoz állandóan vissza kell térni, rendszeresen meg kell szervezni teljesítésüket, és állandóan ellenőrizni kell eredményeiket. Ebben az értelemben újból emlékeztetni kell Husák elvtársnak a XIV. pártkongresszuson mondott szavaira, hogy: „Gazdaságpolitikánknak mint a párt második programjának a megvalósításáért a kommunistáknak, a pártszerveknek és -szervezeteknek saját szakaszukon teljes politikai felelősséget kell érezniük, harcolniuk kell értük é= mozgósítaniuk a dolgozók széles rétegeit. Mert semmi sem pótolhatja azt az öntudatos akaratot, a koncepciós irányító és szervező munkát, amelyet Csehszlo vákia Kommunista Pártja végez szocialista gazdaságunk fejlesztése során . (Alcímek: C| Szó)