Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-09 / 291. szám, szombat

GAZDASÁGI EREDMÉNYEINK ÉS FELADATAINK (Folytatás a 3. oldalról) lehetőségeket ad a munkatermelékenység növekedését, a munkaerők megtakarítását, az álló- és forgóeszközök jobb kihasználását, a termelési önköltségek csökkentését illetően. A tüzelőanyag, az energia és a fémek fogyasztásának fejlődése azt mutatja, hogy az utóbbi években valamivel javult a helyzet, összehasonlítva azonban az iparilag fejlett országokkal, meg távolról sem lehetünk elégedettek. A nemzeti jövedelem alakításának nyersanyagigénye jelentős tartalékok.it mutat. A fogyasztás már hosszabb idő óta — s ez érvényes az utóbbi két évre is — gyorsabban nő, mint a nemzeti jövedelem. Habár úgy tűnik, hogy ebben az évben ez az ütem valamivel lassúbb. A termelési fogyasztás, és ezzel együtt a termelés egész költségének aránytalan növekedése következményeiben veszélyezteti a vállalatok pénzügyi forrásai feltételezett alakításának teljesítését, és különösen veszélyezteti a nyereségi és a rentabilitási tervet. A Központi Bizottság ez év februárjában ismét sürgetően felhívta a figyel met, hogy fokozottabb mértékben kell .kihasználni az állóalapokat, a korszerű technikát és technológiát. Ezen a téren van mit jóvátennünk, mert a dolgozóknak alapvető termelőeszközökkel való ellátása gyorsabban nő, mint ezek hatékonysága. Népgazdaságunkban lassan halad előre az alapvető gépi eszközök felújítása is. Az új, nagyteljesítményű importált vagy hazai gyártmányú gépek és berendezések kihasználása területén sincs minden teljesen rendben. Néhány pozitív eredmény ellenére népgazdaságunk állandó gyenge pontja a beruházás. Számos fontos építkezésen a munkálatok a tervhez viszonyítva késedelmesek. Nem sikerül az építkezési munkák meggyorsítása és a hatékonyabb kapacitások összpontosítása minden döntő fontosságú építkezésen. Ebben az évben ls folytatódott, bár valamivel mérsékeltebben az építkezési költségek növekedése. Az első háromnegyed évben a több mint 1,5 milliós költségkerettel épülő akciókon a költségvetést 4 milliárd koronával növelték, de ennek csupán egynegyedét fordították olyan tárgyi változtatásokra, amelyeket az építkezések színvonalának valódi javulása követelt meg. Sok tartalékot jelent az is, hogy termelésünk még mindig nem rendelkezik a szükséges ritmussal és egyenletességgel. Az ipari termelés tervét 10 hónap alatt közel 1 százalékkal túlteljesítették, emellett azonban a vállalatok egyötöde a tervet nem teljesítette, és több mint 1 milliárd korona értékű gyártmánnyal maradt adós. Ez az egyik oka annak, hogy nem tudunk megbirkózni a Szállító-átvevő kapcsolatok zavaraival. Emellett a tervtúlteljesítés nem mindenkor a keresett gyártmányra irányul, és ezért halmozódnak fel az eladhatatlan készletek. Hasonló problémákkal találkozunk az építőiparban is. Bár a tervet globálisan túlteljesítették, az építőipari vállalatok 26 százaléka nem teljesítette az első tíz hónap időarányos tervét. Rövid mérleget csinálva joggal elmondhatjuk, hogy a CSKP XIV. kongresszusa és a Központi Bizottság februári ülésszaka által kijelölt feladatok teljesítésében kétségtelenül számos pozitív eredményt értünk el, mind az életszínvonal emelésében, mind az alapok megszilárdításában, ami lehetővé teszi a gazdaság kedvező fejlődését a következő években, valamint a nemzetközi gazdasági helyzetünk megerősítésében. Az utóbbi hónapokban javul a fejlődés minőségi mutatóinak tendenciája is. Ennek ellenére azonban továbbra is fő feladatunk, hogy az eeész párt, a szakszervezet, az ifjúságunk, az állami és a gazdasági vezetés és valamennyi dolgozó igyekezetét a fejlődés nagyobb hatékonyságára és intenzitására összpontosítsuk, hogy megteremtsük a nagyobb összhangot a termelés és a fogyasztás között. Legjelentősebb tény azonban az, hogy az ötéves terv harmadik évébe olyan ötéves tervvel lépünk, amelynek koncepciója helyesnek bizonyult, megfelel a társadalomfejlesztés jelenlegi szakasza feltételeinek és szükségleteinek, valamint azoknak az erőforrásoknak is, amelyek hatékony irányítás mellett a rendelkezésünkre állnak. A fejlődés a választott irányvonal helyességét bizonyítja és azt mutatja, hogy a párt által meghatározott igényes feladatok megvalósíthatók. A dolgozók konkrét eredményekből győződhetnek meg arról, hogy emelkedik az életszínvonal, a szociális biztonságérzet erősödik; ez megszilárdítja a bizalmat a pártpolitika iránt, és a lakosság növekvő politikai és munkaaktivltásának forrása lesz. A jövő évi feladatok Elvtársnök és Elvtársak! A jövő évi állami terv és költségvetés a CSKP XIV. kongresszusán meghatározott gazdaságpolitikai irányvonalból indul ki és biztosítja az ötödik ötéves terv feladatait. A maga egészében kialakítja a feltételeket a lakosság életszínvonalának további emelkedéséhez. Az Ipari és a mezőgazdasági termelés tervezett növekedése magasabb az ötéves tervben feltételezett szintnél. Javul az akkumulációs alap szerkezete, éspedig legaktívabb részei — a műszaki fejlődés és képzés — érdekében. A terv és a költségvetés rögzíti az országokkal folyó egyre Intenzívebb együttműködésből indul ki, és számít a kereskedelem bővülésére mind a tőkés, mind a fejlődő országokkal is. A terv és a költségvetés rögzíti az anyagi és pénzügyi tartalékokat arra a célra, hogy a tervtörekvésektől való esetleges eltérést megoldhassák. A jövő évi feladatok az elmúlt kétévi eredményekkel együtt biztosítják, hogy a nemzeti jövedelem gyorsabban nő, mint ahogy eredetileg az ötéves terv feltételezte. Az állami terv és költségvetés nagy súlyt helyez az össztársadalmi termelési folyamat minőségi mutatóira. Általában az igényes feladatok összességét képviseli és fokozza az igényeket az állami és gazdasági apparátus valamennyi részének irányító tevékenységével szemben. 1971—1973-ban az ötéves tervhez viszonyítva 14 milliárd koronával többet használhatnak fel a nemzeti jövedelemből. Ennek jelentős részét az építkezési beruházás, a társadalmi szükségletek és részben a személyi szükségletek megerősítésére használhatják fel. A nemzeti jövedelem felhasználásában a jövő évi terv és költségvetés a következő alapvető célokat követi: — a belkereskedelmi piac jobb ellátása élelmiszerekkel, különösen Iparcikkekkel — mindenekelőtt ezek szerkezetét illetően, valamint a társadalmi fogyasztás további növekedése az ötéves tervben feltételezett méretekben. A terven felüli forrásokat a népgazdaság korszerűsítésére, a racionalizációs programok megerősítésére és különösen a gépállomány és berendezések megerősítésére, továbbá a befejezetlen építkezéseken akarják felhasználni, hogy ezzel is meggyorsítsák mielőbbi Özembe helyezésüket. A jövő évben az előző éveknél sokkal nagyobb mértékben kell lényegesen megjavítani az összhangot a termelés és a szükséglet szerkezete között. Ez megköveteli, hogy a termelés jobban és rugalmasabban alkalmazkodjék a belföldi és a külföldi piac követelményeihez, és a gyakorlatban biztosítsa a termékek magasabb műszaki és minőségi színvonalát. A CSKP KB februári plenáris ülése döntéseivel összhangban az állami terv és költségvetés igényes feladatokat jelöl ki minden szakaszon a hatékonyság fokozásával kapcsolatban. A nemzeti jövedelem növekedésének 97 százalékát a társadalmi munkatermelékenység növekedésével kell fedezni. Feltételezzük, hogy a jövő évben a fogyasztás fejlődésében látható idei javuló tendencia még kifejezőbb lesz. E célokat elérendő jelentős tartalékok vannak mindenekelőtt a nyersanyagköltségekben, amelyeknek eddigi fejlődése nem egészen kielégítő. A CSKP KB Elnöksége és a kormány a megvitatott elemzés alapján számos konkrét intézkedést fogadott el, amely a jelenlegi helyzet javulását hivatott szolgálni. Ezek a nyersanyagfelhasználás hatékonyabb normáit, a vállalat belső irányítása területén a következetesebben érvényesített kalkulációt, a tervezett költségek és nyereségek rendszerének elmélyítését és a kooperációs kapcsolatok tökéletesítését szolgálják, különösen a gépipari, vegyipari, közszükségleti cikkek és építőinari ágazatokban. Az állami költségvetést úgy állították össze, hogy a kötelező nyereségarány megállapításával kényszerítő hatást gyakoroljon a termelési költségekre. Nő a bankhitelek szerepe az építkezési beruházások területén. Az állami költségvetés egyidejűleg további intézkedésekkel járul hozzá a gazdaságosság növeléséhez, különösen a nem produktív kiadások korlátozásához. Ezen a téren megerősödik a pénzügyi terv és az állami költségvetés szerepe, mint a gazdaságpolitika aktív eszköze. Az állami terv és a költségvetés jövő évi céljainak elérése megköveteli, hogy következetesen oldjunk meg néhány olyan problémát, amelyek ezzel kapcsolatban fokozottabb mértékben válnak láthatóvá. Ilysnek különösen sz építkezési beruházás, a műszaki fejlődés, az irányítás és az életszínvonal néhány kérdése. A párt Központi Bizottságának Elnöksége és a kormány állandóan foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Néhány kérdés megoldásának módját már elhatározták, a továbbiakat fokozatosan oldják meg. A jövő évi tervfeladatok teljesítésében jelentős szerepe van az iparnak. Elsősorban az a feladata, hogy kiemelten biztosítsa az olyan ágazatok fejlesztését, amelyek lehetővé teszik a nyersanyag- és anyagforrások bővítését a gépek és berendezések, műszerek és közszükségleti cikkek termelési terjedelmének növelését. Az ipari termelésben kulcsfontosságú helyzete van a gépiparnak. A terv ezzel kapcsolatban valamivel nagyobb feladatokra számít, mint az ötéves terv. A gépipar részvételének aránya az ipari termelés egész terjedelmében az 1970. évi 28,3 százalékról mintegy 29,4 százalékra emelkedik. Tovább nő a jelentősége mind a belföldi, de különösen a külföldi szállítások viszonylatában. A gépipárnak ezeket a feladatokat nagyan igényes minőségi színvonalon kell biztosítani, magasabb színvonalon, mint amilyet az elmúlt években elért. Ezt csak akkor érhetjük el, ha sokkal határozottabban és gyorsabban korszerűsítjük a gépipart, ha megvalósítjuk a szükséges szerkezeti változásokat és új termelési programokat dolgozunk ki. Elkerülhetetlenül figyelembe kell venni azt is, hogy a gépipar egész fejlődése a célszerű kooperáció, az univerzális gépek és alkatrészek gyártásának szakosítása, a termelés összevonása és további koncentrációja felé irányul, tehát kialakulnak a lehetőségek a gépipari termelés célszerű integrációjára a KGST keretében. Ennek érdekében már néhány fontos határozatot hoztunk. Ilyen például, hogy gépipari üzemeink részt vesznek az egységes számítógép-sorozat kutatásában, fejlesztésében ős gyártásában és a Tatra terepjáró nehéz gépkocsik gyártásának közös megoldásában, és ezek gyártását a Nemzetközi Beruházási Bank által nyújtott hitel segítségével kiterjesztjük a KGST többi tagállamaira is. Tanácskozások folynak széles körű kooperációiról az atomerőművek berendezésének gyártásában és más ágazatokban is. A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány elhatározták továbbá, hogy a CSSZSZK az' NDK-val közösen és az MNK részvételével kapcsolódik be az egységes típusú személyautók integrált gyártásába. Egyidejűleg meghatározta a termelés nagyságát, valamint felosztását a CSSZSZK egyes vállalatai között. Ez a határozat lehetővé teszi a Mladá Boleslav-i, bratislavai, trnavai és strakonicei vállalatoknak, hogy megkezdjék a munkát az illetékes kapacitások átalakítása és építése érdekében. Ez egyidejűleg azt az Igényes feladatot állítja e vállalatok kollektívái elé, hogy saját termelésükben biztosítsák a beruházási megtakarítást és a hatékonyságot. A csehszlovák gépipar szerepéről alkotott elképzelések fokozatos tisztázásával összhangban az 1973. évi tervben a kapacitásokat a haladó programok meggyorsítására összpontosítják, éspedig mindenekelőtt textilgépek, számirányítású megmunkáló gépek, gumi- és műanyagipari gépek és berendezések, mezőgazdasági géprendszerek területén és az elektronikai szakasz többségén. A fejlesztési gépek biztosítása és a gyors felújtás az egyes termelési ágazatokban megköveteli, hogy fokozatosan átcsoportosítsák a kapacitásokat és a munkaerőket, éspedig a kutatástól és a fejlesztéstől kezdve a termelésig és a közszolgáltatásig. Ezt kell elősegítenie az úgynevezett korlátozó' programok problematikája céltudatos és komplex megoldásának. Itt olyan termelési ágazatokról van sző, amelyeket a KGST keretében fokozatosan megvalósított munkamegosztás alapján hazánkban vagy korlátozhatunk vagy teljesen megszüntethetünk. E problematika megoldása megköveteli a nagyon részletes elemzést, a megfelelő nemzetközi tanácskozást, a gazdasági indoklást és egyidejűleg azt is, hogy politikai és szervezési szempontból igényesen biztosítsuk. Aszerint, hogyan tudjuk biztosítani a fejlesztési programokat, alakulnak ki nálunk a lehetőségek arra, hogy a gépipar rugalmasabban alkalmazkodjék a korszerűsítése terén is a tudomány és a technika legújabb vívmányaihoz, a felhasználók igényeihez. Különösen sürgető a gépipari közszükségleti cikkek gyártásának korszerűsítése. • • • A mezőgazdaságban az 1973. évi terv az ötéves terv első két évében elért kedvező eredményekre épül. A mezőgazdasági termelés 4,3 százalékos emelkedésének előfeltétele mindenekelőtt a gabonatermesztés gyorsabb növekedése. Az egész termés tervezett mennyisége 8,8 millió tonna, ami közel félmillió tonnával több, mint az ötéves terv eredeti, 1973. évi célkitűzése. Ezt a vetésterület és a hektárhozamok növelésével akarjuk elérni. Ezt az utat választottuk már az elmúlt két esztendőben is, és ezt fogjuk intenzíven folytatni. Az állattenyésztés növekedésének feltétele a saját takarmányalapok további fejlesztése, a gazdaságos takarmányozás, a hazai takarmányok produktív hatékonyságának emelkedése. Egyre nehezebben biztosíthatók kielégítő mennyiségben a fehérjék a takarmánykeverékek minőségének megjavítására. A világpiacon a helyzet ezen a téren kedvezőtlenül fejlődik. Az állati eredetű takarmánylisztek ára mindegy háromszorosára emelkedett. Ez nagymértékben terheli a mi fizetési mérlegünket is, és fokozza az igényeket az állami költségvetés iránt. Ezért következetesen meg kell valósítani a CSKP KB április ülésének azt a határozatát, amely meghagyta, hogy jobban használjuk ki a saját forrásból származó fehérjéket, élelmiszeripari hulladékot, valamint a takarmánykeverékek vegyi előkészítését. Pozitív jelenségként értékeljük a tejtermelés növekedését. A terimés takarmányok idei jó termése lehetővé teszi a jövő évben is a tervezett termelés és a felvásárlás sikeres teljesítését. Ez kialakítja a feltételeket arra, hogy tovább csökkentsük a vaj behozatalát a tőkés államokból, ami ma még igen magas. A fokozottabb tejtermelés igen fontos a állattenyésztés fehérje-igénye szempontjából — és a mi feltételeink között a jövőben talán a legfonsabb tényező. A párt és az állami szervek nagy gondot fordítanak a CSKP KB áprilisi ülése és az efsz-ek VIII. kongresszusa határozatainak biztosítására. Ez különösen abban mutatkozik meg, hogy fejlesztik a kooperációt és a szakosítást, az állattenyésztésben és a növénytermelésben egyaránt. Ebből a szempontból megfontoltan és állandóan pontosabb koncepció szerint járunk el. Nem lehetünk azonban elégedettek azzal a figyelemmel, melyet a mezőgazdasági üzemekben és a felsőbb szervekben is a gazdaságosságnak, az önköltség csökkentésének és az egésZ hatékonyságnak szentelnek. Ha a szocialista társadalom sokoldalúan támogatja a mezőgazdaság fejlődését, akkor joggal érdeklődünk az iránt, hogyan gazdálkodik, miszerint jár el, milyen áron állítja elő az egyes termékeket, és hogyan használja ki az alapeszközöket, amelyek a mezőgazdaságban 117 milliárd koronát képviselnek. Rendet teremteni a jutalmazásban, nem megbékélni az azonos feltételek között dolgozó mezőgazdasági vállalatok gazdálkodásának színvonalában látható indokolatlan különbségekkel, csökkenteni a veszteségeket, ezek azok a kérdések, amelyekre most sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk mindazoknak, akik felelősek a mezőgazdaság fejlődéséért. Ez érvényes az építkezési beruházásokra is a mezőgazdaságban. Lassú a gabonasilők építésének üteme. A növekvő mezőgazdasági termelés megfelelő gyors építkezést igényel az élelmiszeriparban, különösen a húsfeldolgozó, a tejfeldolgozó és a mélyhűtőiparban. A jövő évben mezőgazdaságunk megkapja a tervezett mennyiségű műtrágyát, ami egy hektárra számítva 197 kilogramm. Az agrotechnikai ellátás is javult. Ennek ellenére problémák mutatkoznak néhány új gépi eszköz szállításában, és ezek között szerepelnek elsősorban a nagyteljesítményű traktorok, amelyeknek sorozatgyártása egy évvel elkésett. Bár ebben az évben javult az alkatrészhelyzet, néhány fajtát még mindig nem biztosítottak. Éppen azért, mert nagy számról van szó, a termelés és szállítás Intenzívebb gondoskodásával a hiányzó pótalkatrészek biztosíthatók. Több gondot fordítunk az építkezésekre Elvtársnők és Elvtársak! Rendkívül bonyolult és igényes terület az építkezési beruházás, amely elválaszthatatlanul összefügg az egész népgazdaság helyzetével és menetével. Éppen ezért a legfelsőbb pártszervek, valamint a szövetségi kormány és a köztársasági kormányok is állandó figyelmet szentelnek neki. Ez megmutatkozik az építkezési beruházások 1973 évi koncepciójának meefngalmnzfls* és (Folytatás az 5. oldalon)