Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-09 / 291. szám, szombat

GAZDASÁGI EREDMÉNYEINK ÉS FELADATAINK [Folytatás a 4. oldalról) jóváhagyása során is. Alapja az olyan ágazati szerkezet érvényesítése, amely biztosítja az ötödik ötéves terv céljainak elérését. Ennek kifejezője a tüzelőanyagalap területén megvalósítandó fokozottabb beruházás, az eszközök összpontosítása az erőművek építésére és a tranzltgázvezeték építése első szakaszának befejezése. Növekszik a beruházás a vegyiparban is, ahol az elsődleges cél, hogy az eszközöket petrochémiai komplexumok építésére fordítsák. A terv biztosítja a beruházások növekedését az építőiparban is. Éspedig mind az építőanyagipar fejlesztése, mind a tulajdonképpeni építőipar fejlődése érdekében — különösen olyan helyeken, ahol összpontosították az akciókat. A mezőgazdasági termelés növekedésével arányosan az eredeti célkitűzésekkel szemben közel félmilliárd koronával növeljük a beruházásokat a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén. Az 1973. évi terv kialakítja a feltételeket a még nagyobb terjedelmű lakásépítkezésre, beleszámítva a nemze>ti bizottságok beruházásait is, amelyek ennek feltételei.' A terv szerkezete szempontjából 1973-ban is igyekszünk a kapacitásokat az anyagi és a pénzügyi eszközöket az építkezések befejezésére fordítani, tekintetbe véve elsősorban a kötelező feladatokat és a fejlesztési programokat. Ezzel egyidejűleg a beruházások teljes egyharmada kis építkezésekre és egyes gépek szállítására irányul. E beruházások térfogata az ötödik ötéves tervhez viszonyítva csaknem 5 milliárddal nagyobb. Ezért joggal kell megkövetelnünk hatékony és céltudatos felhasználásukat, mindenekelőtt a korszerűsítés és az ésszerűsítés céljaira. A jövő évi beruházások terve az erőknek és az eszközöknek a fontos építkezésekre való összpontosítására irányul. Ezzel összefüggésben csökkent az újonnan megkezdett építkezések száma is, hogy enyhüljön negatív befolyásuk a költségvetési kiadások, valamint a befejezetlen építkezések növekedésére. A következő alapelveket hagyták jóvá: — Oj építkezések megkezdésének terjedelmét az ötödik ötéves tervhez viszonyítva 7 milliárd koronával csökkenteni, s a tervbe csupán azokat az építkezéseket besorolni, amelyeket tervezésileg előkészítettek. — A megkezdendő építkezések jegyzékébe csak olyan akciókat besorolni, amelyeket a kivitelező vállalatokkal megtárgyaltak, és amelyeknél megvannak a feltételek a folyamatos megvalósításhoz. Az egész beavatkozás olyan módon történt, hogy a legkisebb mértékben érintse a fő termelési feladatokat, az ötödik ötéves terv célkitűzéseit, s hogy betartsák a befejezetlen építkezések tervezett számát, amelyet az 1973-as évre kiadott Irányelv hagyott jóvá. Az újonnan megkezdett akciók terjedelmének csökkentése természetesen önmagában nem hozná meg a kívánt eredményt, ha azt nem kísérné magas fokúan igényes munka az irányítás valamennyi fokán az építőiparban, és a beruházóknál annak érdekében, hogy a munkaerőket nagyobb mértékben összpontosítsák az egyes építkezésekre, s így gyorsabban helyezzék őket üzembe. A jövő évi tervvel együtt most pontosan meghatározzák azon építkezéseket, amelyeket 1974-ben és 1975-ben kezdenek építeni, s amelyeket a tüzelőanyag- és az energetika területén az ötéves terv kötelezően meghatározott. Ugyanakkor tiszteletben kell tartani az eddigi fejlődést, valamint a mostani ötéves terv alapvető fejlesztési céljait, és a folyamatos átmenetet a következő ötéves tervbe. Az építőipar, amelynél a terv 4,7 százalékos növekedést Irányoz elő, a beruházási építkezés feladatait általában és területi tagozódás szerint teljesíti. A beruházási építkezési munkák átlagos 6,4 százalékos'növekedése mellett azokon a területeken, ahol összpontosított építkezés folyik, a munkák terjedelme 17,4 százalékkal emelkedik. A közép-csehországi kerületben a beruházások összpontosítására már három év óta fordított fokozott figyelem pozitív eredményeket hoz nemcsak az energetikában, hanem a lakásépítésben, valamint a terciális szféra egyes más építkezésein is. Éppen úgy, mint az idén, a jövőben is megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy építkezési kapacitásokat csoportosítsunk át Bratislava körzetébe. Prága építése és fejlesztése A legsúlyosabb problémák azonban továbbra is Prágában mutatkoznak. Az olyan nagyarányú építkezések, mint amilyenek a metró, az észak—déli főútvonal, vagy pedig a vasúti csomópont átépítése, minden bizonnyal megnehezítik a város életét, s ugyanakkor fokozott igényeket támasztanak az építőipari dolgozók munkájával szemben. A lakásépítés késedelmes területi és műszaki előkészítése fokozott igényeket támaszt a Prágai Fővárosi Nemzeti Bizottság szervező munkájával szemben. A CSKP KB Elnöksége a múlt héten összefoglaló jelentést tárgyalt meg Prága építési és fejlesztési problémáiról, és számos konkrét Intézkedés megvalósítását tűzte kl a jelenlegi helyzet megjavítása érdekében. Tekintettel arra, hogy mindeddig nem sikerült teljesen megoldanunk az építkezési, beruházás valamennyi problémáját, szeretnék néhány megjegyzést tenni, amelyek nemcsak az 1973-as évre vonatkoznak, hanem hosszú távra érvényesek. A mostani ötéves terv kezdetén, valamint a CSKP KB Elnökségének februári ülése és a kormány ülése után jóváhagyott számos elvi intézkedés kétségtelenül hozzájárult az építkezési beruházás helyzetének megjavításához. Ennek ellenére azonban nem sikerül megfelelő mértékben kiküszöbölnünk néhány olyan fogyatékosságot, amelyek a múlt évekből maradtak vissza, s amelyek főként az építkezések késedelmes előkészítésében, a költségvetési kiadások növekedésében, a befejezetlen építkezések nagy számában és a termelőhelyek üzembe helyezése határidőlnek be nem tartásában rejlenek. Az építkezési beruházások megvalósítása során továbbra is problémák mutatkoznak az építkezési kapacitások struktúrájában, mindenekelőtt a befejező- és a kézművesmunkáknál. Nehézségek keletkeznek annak következtében ls, hogy az építkezési munkák három összpontosított építkezési beruházási körzetbe összpontosulnak (Prágába, Bratislavába és az észak-csehországl kerületbe). Problémák mutatkoznak nemcsak az építőipari termelésben, hanem a gépek és berendezések szállítása és felszerelése terén is, főként a nagy és az igényes építkezéseken. Fokozatosan be kell vezetnünk azt, hogy a szakosított építkezési kapacitások folyamatosan kerüljenek az egyik építkezésről a másikra, és ne forgácsolódjanak szét, mint eddig, az egyidejűleg épített objektumok nagy számára. Ezáltal olcsóbbá és gyorsabbá tesszük az építkezést. A beruházásokról hozott minden egyes döntés mind megvalósításuk, mind pedig jövőbeni üzembe helyezésük folyamán bizonyos változásokat okoz a meglevő arányokban. E változásokat már a beruházásról való döntésnél minél teljesebben figyelembe kell venni. E döntések nem komplex kidolgozása káros feszültséget idézhet elő gazdasági téren, amit azután rendszerint csak nehezen lehet megoldani. Ezért az egyes elszigetelt akciókról át kell térnünk olyan kölcsönösen öszszefüggő akciók komplexusára, amelyek teljes rendszert és zavartalan folyamatot alkotnak. Azok az építkezések, amelyeket a mostani ötéves tervidőszak végén kezdünk meg, meghatározóak lesznek a hatodik ötéves tervre és a további időszakra. Ez egyúttal azt jelenti, hogy ez építkezésekkel szemben támasztott műszaki-gazdasági igényeket nem lehet a jelenlegi szükségletekhez mérni, hanem figyelembe kell venni a jövőben várható szükségleteket. Minden beruházási szándékunkat már ma sokkal nyomatékosabban szembesítenünk kell a nemzetközi szocialista gazdasági integráció várható célkitűzéseivel. Az építkezési beruházás helyzetének komplex elemzése alapján a központi bizottság elnöksége és a kormány a beruházások területén Intézkedéseket hagyott jóvá a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésére. Ezek az egyes ágazatok és szakterületek fejlesztése minőségi, hosszú tartamra szóló programjainak kidolgozására irányulnak a csehszlovák gazdaság hosszú távú kilátásaival összhangban, valamint a fő koncepciós szándékok megfelelő alapvető tisztázását célozzák. Azt a célt követik, hogy idejében és jól dolgozzák ki a tervezés előtti és a tervezési dokumentációt, elérjék a befejezetlen építkezések optimális számát, és hogy a kapacitásokat az építkezések gyors befejezésére összpontosítsák. Megteremtik a feltételeket a terv anyagi és kapacitásokkal való biztosításához a szükséges strukturális összefüggésekben, és megkövetelik a kivitelezők fokozott felelősségét az építkezések előkészítése és megvalósítása során, továbbá a magasabb szállítási formák kiépítését a gépiparban. Nem utolsósorban azonban hangsúlyozzák, hogy feltétlenül emelni kell a beruházási folyamat valamennyi résztvevőjének munkaszínvonalát, s ehhez idomítják az anyagi érdekeltség irányzatát ls. A párt-, az állami és a gazdasági szervek feladata valamennyi fokon megakadályozni a fegyelmezetlenség mindennemű megnyilvánulását az építkezési beruházásban, legyen szó a kitűzött feladatok nem teljesítéséről, a jóváhagyott beruházási terv és arányainak megváltoztatásáról, vagy pedig további beruházási igények érvényesítéséről. Fokozott figyelmet kell szentelniük az építkezési beruházás előkészítésével és megvalósításával foglalkozó valamennyi alakulat káderekkel való kiegészítésének, mert ezen a téren mindeddig nem egészen kielégítő a helyzet. A tudományos-műszaki haladás Elvtársak, minden népgazdaság fejlődésének lényeges tényezője a tudományos-műszaki haladás. Egyre inkább ettől függ majd a társadalmi termelés intenzitásának növekedése, és a munkatermelékenység tartós növekedéséhez szükséges források biztosítása. A tudományos-műszaki fejlesztés irányzatának, és főként befolyásának növelése annak érdekében, hogy a népgazdaság legmegfelelőbb 'struktúrája alakuljon ki, elsőrendű politikai feladattá válik. E problémákat azonban sokszor közvetlenül és egyoldalúan csupán a tudományos kutatóalap tevékenységével kapcsolják össze. A tudományos-műszaki fejlesztés problémái, elsősorban pedig e fejlesztés gyorsabb érvényesítése megköveteli a tudományos kutatóalap és a gyakorlat szoros együttműködését. A tudományos kutatóalap feladata, hogy az eddiginél nyomatékosabban ösztönözze a haladó műszaki és gazdasági szempontból hatékonyabb megoldásokat, s a kutatás, valamint a fejlesztés terén rövid idő alatt kidolgozza őket. A fő probléma az, hogy ezek az ötletek és a javasolt megoldások érvényesüljenek a társadalom gyakorlatában. Ez bonyolult folyamat, amelyet a konstrukciós irodákban, a termelés technológiai előkészítésében, a beruházási és az ésszerűsítő tevékenységben kell biztosítani, továbbá meg kell te>remteni a feltételeket új, hatékony termelési programok bevezetéséhez, s az elavult termelések beszüntetéséhez. Ezt elő kell segíteni például megfelelően megválasztott anyagi érdekeltséggel és árpolitikával, olyan módon, hogy az egész erőfeszítés céltudatosan a végső eredmény elérését szolgálja. Ebből a szempontból ítélve még csupán az első, ám igen fontos lépést tettük meg. Az elmúlt időszakban jóváhagytuk a kutatás és a megvalósítás tervének egybekapcsolására Irányuló alapvető intézkedéseket. Ezzel azonban bizonyos problémák merültek fel, amelyek megoldásának fokozott figyelmet kell szentelnünk. Mindenekelőtt látható, hogy a műszaki fejlesztés 2700 feladata közül az ötéves tervben mintegy 600 feladat nincs biztosítva a meghatározott méretekben és határidőkön belül, illetve teljesítésük veszélyeztetve van, vagy még nincs tisztázva. Nyilvánvaló, hogy célszerűségük felülvizsgálata során néhányat közülük kihagyunk. A felszabaduló pénzügyi és anyagi eszközöket célszerűen a kétségkívül hatékony feladatok gyorsabb megoldására és felhasználására összpontosítjuk. Ezenkívül a tervbe néhány új feladatot is besorolhatunk. A gazdasági szervek figyelmét ezzel egyidejűleg a műszaki fejlesztés eredményeinek gyorsabb gyakorlati alkalmazására kell irányítanunk, hogy ezek az eredmények meghozzák a kívánatos hatást. A műszaki fejlesztés eredményei gyors gyakorlati megvalósítását a kutatás és a termelés közötti kapcsolat legmegfelelőbb formáinak szempontjából is együttesen kell megoldanunk. Objektívan semmi sem állja útját az egész folyamat tervszerű irányításának a kutatástól kezdve egészen a termelésig. Annál inkább törekednünk kell mindazon akadályok kiküszöbölésére, amelyek még zavarják folyamatosságát. A szakágazati minisztériumoknak és főigazgatóságoknak ezen a téren nagyobb erőfeszítést kell kifejteniük, nagyobb figyelmet kell szentelniük az együttes munkának, a kutatócsoportok közvetlen kapcsolatának a jövő termelőkkel, hogy már a kutatási szakaszok megoldása során tekintetbe vegyék a termelés követelményeit A műszaki fejlesztési tervnek a termelési programok gyors váltakozását, a strukturális átalakítások megvalósítását, a munkatermelékenység növelését és a költségek csökkentését kell céloznia. Ennek az eddiginél hatékonyabban kell alárendelni népgazdasági terveink egész rendszerét. Különösen a tervezett tudományos-műszaki fejlesztés, a tervezett termelés és a szervezett beruházások között feltétlenül szükséges összefüggéseket kell nemcsak kidolgozni, hanem biztosítani ls a gazdasági irányítás valamennyi szintjén. Mindez nem lehet csupán az állami terv és az állami szervek ügye. Természetesen velük szemben támasztjuk a legnagyobb igényekét. De ugyanakkor biztosítanunk kell a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok megfontolt műszaki politikáját. Emellett szól az a tény is, hogy vállalati forrásokból a műszaki fejlesztésre évente mintegy 5 milliárd korona nem beruházási eszközt fordítanak, tehát csaknem ugyanannyit, mint az állami költségvetésből. A fejlődést nem hagyhatjuk befolyásunk nélkül, mert a feladatok' néhányszorta nagyobb számáról van szó, amelyeknek jellege és minősége egyes ágazatokban és szakterületeken közvetlenül meghatározza a műszaki színvonalat és a hatékonyságot. A műszaki fejlődés feladatainak gyorsabb érvényesülését kell elősegíteniük az ésszerűsítési programoknak ls. A komplex szocialista racionalizálást nagyobb mértékben kell összekapcsolnunk a terv célkitűzéseivel, főként annak minőségi mutatóiban, valamint a műszaki haladás meggyorsításával. A termelés műszaki szervezési és gazdasági színvonalának általános emelésére törekszünk, a tudományos-műszaki fejlődés lehetőségeinek megfelelő mértékben a munka és a termelés szervezésének hatékony módszereit akarjuk érvényesíteni, az irányítás hatékony módszereit akarjuk bevezetni, javítani akarjuk a termékek minőségét. A hatékonyabb szakosítás és összpontosítás a kutatásban és a műszaki fejlesztésben lehetővé teszi számunkra a nemzetközi együttműködés elmélyítését, elsősorban a Szovjetunióval, ahol az utóbbi években jelentős haladást értünk el. Csehszlovákia és a többi szocialista ország között ma már nagyarányú tudományos-műszaki együttműködés folyik, és felöleli kutatásunk csaknem valamennyi területét. A többi szocialista országgal együttműködésben igyekezünk egyre szélesebb mértékben megfontolt licenciós politikát folytatni. Mindezen szempontok figyelembevételével céltudatosan meg kell változtatni a kutatási és a fejlesztési alap struktúráját és irányzatát. Elsősorban szükséges, hogy a kapacitások nagyobb mértékben a döntő feladatok megoldására összpontosítsák erejüket. Nagy jelentősége van a kutatás, a fejlesztés, valamint a termelés műszaki előkészítése közötti helyes kapcsolatok biztosításának. A termelés előtti, a konstrukciós és a technológiai alakulatok — Szlovákiában főként a gépipari vállalatokban — mielőbbi kiépítése hozzájárul a meglevő termelési kapacitások jobb kihasználásához. Elsajátítottuk és tovább tökéletesítjük a kutatás és a fejlesztés tervezését. De még távolról sem általános gyakorlat a műszaki megoldások eredményei érvényesítésének a tervezése. Ez annyit jelent, hogy komplexen kell biztosítani a termelés műszaki előkészítését, a feltétlenül szükséges beruházásokat, a termelés szervezését és irányítását, a kivitelezői ós átvevői kapcsolatokat, és a kereskedelmi tevékenységet egészen az eladási szolgálatokig. Annak, akinek a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeit kell érvényesítenie, épp úgy az összes összefüggéseket felölelő tervet kell kidolgoznia, mint a feladatok megoldójának. Ez lehetővé teszi a konstruktőrök, a technológusok, a termelési szervezők tevékenységének egybehangolását egészen a munkások termelő kollektívájáig. Az ilyen eljárás példaképül szolgálhat még a nemzetkőzi együttműködés terén is az aszinkron villamosmotorok új sorozatának kifejlesztésében, az erősáramú elektrotechnikai üzemekben. A csehszlovák—szovjet közös konstrukciós iroda kezdettől fogva — közvetlen kapcsolatban a két ország termelőüzemeivel — kidolgozta az egész megoldás tervét, következetesen felhasználva a normalizálás és a tipizálás elveit, és érvényesítve az építészeti megoldás elvét. Már a tervezés folyamán megoldották a termelési technológiát Is. Ez lehetővé tette a közös szovjet—csehszlovák termelés előkészítésének idejében való megkezdését. Hasonló követelményeket kell majd érvényesítenünk más döntő terveknél ls, mint például a szám szerint Irányított termelési rendszerek fejlesztésének biztosítása során. Termelőüzemeinkben dől el a tulaj(Folytatás a 8. oldalon i