Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-09 / 291. szám, szombat

GAZDASÁGI EREDMÉNYEINK ÉS FELADATAINK Ľubomír Štrougal elvtárs előadói beszéde a CSKP KB december 7—8-1 ülésén Elvtársnők és Elvtársak! Engedjék meg, hogy a párt Központi Bizottsága Elnökségének megbízásából beterjesszem a jelentést arról, hogyan teljesítik a gazdaságpolitika terén a CSKP XIV. kongresszusának határozatait, valamint a CSKP KB februári és áprilisi üléseinek döntéseit, és hogyan biztosítják a jövő évi tervben és költségvetésben az ötödik ötéves terv feladatait. A párt Központi Bizottságának Elnöksége így folytatja a bevált gyakorlatot, nevezetesen azt, hogy szüntelenül konfrontálja az elért eredményeket a kongresszus döntéseivel és fejleszti ezeket a társadalmi tevékenység egyes szakaszain. Nem véletlen, hogy a párt Központi Bizottsága ebben az évben már harmadszor foglalkozik a gazdasági kérdésekkel, hiszen a népgazdaság fejlődése győzi meg a dolgozókat a legjobban és a legszemléltetőbben a pártpolitika helyességéről, arról, hogy az az egész társadalom számára, tehát minden egyén számára előnyös. Nekünk fontos, hogy szem előtt tartsuk, hogy mindenekelőtt a gazdaság iránti érdeklődés révén jutnak el az emberek szükségszerűen ahhoz, hogy megértsék a magasabbrendű össztársadalmi kérdéseket és ezek kölcsönös összefüggéseit. Amilyen mértékben sikerül nekünk ezt az érdeklődést fölkelteni és serkenteni, és amilyen mértékben sikerül befolyásolni a társadalmi tudatot, olyan mértékben nő és szilárdul a szocialista öntudat, amelynek kifejezője a politikai és munkaaktivitás, az elkötelezettség és a kezdeményezés. Ne feledjük, hogy a marxi—lenini eszmék hatása megsokszorozódik azokkal az eredményekkel, amelyeket a szocializmus építésében érünk el, és amelyek tevékenyen befolyásolják a párt vezető szerepének megszilárdulását, a néppel való egységének elmélyülését és rendszerünk osztályalapjának megerősödését. A párt XIV. kongresszusa súlyt helyezett a hatékonyság következetes és sokoldalú növelésére, amely népgazdaságunk további fejlődésének stratégiai irányvonala. A hatékonyság elve, melyet februári ülésünkön részletesen elemeztünk és az akciófeladatokban rögzítettünk, vezérfonal mind az elért eredmények értékelésénél, mind a népgazdaságfejlesztés terveinek előkészítésében. Ezt összesítve tartalmazza a Központi Bizottság februári ülésének ismert tíz pontja, és ez érvényes az irányítás minden szakaszán és szintjén. A februári ülés határozatát egyetértés és megértés fogadta. Döntéseit biztosítandó a pártszervek és -szervezetek, az állami, a gazdasági és társadalmi szervezetek és a nemzeti bizottságok jelentős politikai-szervező és nevelő munkát végeztek. A párt Központi Bizottságának Elnöksége, valamint a szövetségi és a nemzeti kormányok is állandóan foglalkoztak az idei terv teljesítésével és az 1973. évi terv előkészítésével, az építkezési beruházás kérdéseivel, a nyersanyagköltségek és a bérek fejlődésével, az irányítás színvonalának emelésével és a szocialista racionalizáció továbbfejlesztésével. A pártszervek és -szervezetek vezetésével minden szinten láthatóvá válik, hogy nagyobb figyelmet szentelnek az újratermelési folyamat minőségi mutatóinak, és keresik a nagyobb fokú hatékonyság eléréséhez vezető eredményes utat. A februári és az áprilisi ülések döntéseinek népszerűsítésében és gyakorlati biztosításában fontos szerepe volt az efsz-ek kongresszusának, a szakszervezeti, valamint a SZISZ-kongresszusnak, valamint a Szovjetunió 50. és a Februári Győzelem 25. évfordulójának tiszteletére kibontakoztatott munkakezdeményezésnek. A Központi Bizottság Elnöksége nagyra értékeli ezt a kezdeményezést nemcsak a konkrét eredmények miatt, hanem mindenekelőtt azért, mert kifejezi a dolgozók öntudatos viszonyát a párt politikájához és szocialista hazánkhoz. Józanul mérlegelve a dolgokat; a gazdasági gyakorlatban a hatékonyság elve következetes érvényesítésének csupán a kezdeténél tartunk. Ezt számos tényező okozza. Az első helyen áll azoknak a feladatoknak nagy igényessége és bonyolultsága, amelyekkel gyakran találkoztunk a XIV. kongreszszus és különösen a februári ülés óta eltelt rövid idő alatt is. Tény, hogy még ma is fel kell számolni az 1968— 1969-es években okozott felfordulás néhány következményét. A siker feltétele, hogy mennyire és milyen mélyen hatolt be a hatékonyság elve az egész irányítási szakasz tudatába és gyakorlati tevékenységébe. Ezt jelentős mértékben befolyásolja ideológiai munkánk színvonala ís, ahogyan pártunk Központi Bizottságának legutóbbi ülésén megállapítottuk. Emellett a nagyobb hatékonyság elérését célzó törekvés hoszszan tartó folyamat, s ez nem mentes a konfliktusos helyzetektől sem, amelyek az egyenetlenség, a rendetlenség eltávolításával, a tehetetlenség, az egyhelyben topogás, a ma már meg nem felelő magatartási formák felszámolásával függnek össze. A nagyobb hatékonyságot célzó törekvésünknek nem szabad lanyhulnia. Ezt parancsolja belső szükségleteink állandó növekedése és a világ fejlődése is. Nem egyszeri vagy ideiglenes ügyről van szó, hanem a párt gazdaságpolitikájának tartós részéről és általában egész politikai munkánkról. Ezen a téren sok függ a párt, az állami és gazdaság szervek és mindazok alkotószervező tevékenységétől, akik felelősek a népgazdaság fejlődéséért. Mindenkinek tudnia kell, hogy az életszínvonal további emelkedése mindenekelőtt a népgazdaság nagyobb hatékonyságának a függvénye. Teljesítjük a gazdasági feladatokat Elvtársnök és ElvtársakI Az ötéves terv első két évének gazdasági eredményei azt bizonyítják, hogy a feladatokat általában egyenletesen teljesítjük. Eben az évben a fő feladatokban betartják az alapvető arányokat. Ezt mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy következetesen érvényesült a párt vezető szerepe a népgazdaságban, felújult az . állami terv funkciója és tekintélye, megerősödött a központi Irányítás szerepe, konszolidálódtak az állami és gazdasági szervek, nő a dolgozók kezdeményezése, fokozódott a tervfeladatok teljesítéséért érzett felelősségtudat és megszilárdul a munkafegyelem. Mindez állandó jellegű tényező, és erre építjük a fejlődést a további években. A Központi Bizottság tagjai megkapták az eddigi fejlődés részletes elemzését. Az ötéves terv első kétévi fejlődését általában a következő tényekkel jellemezhetjük: minden alapvető szakágazatban elértük a termelés kefejező növekedését, éspedig mindenekelőtt a munkatermelékenység növekedésével; — teljesítettük a külföldi gazdasági kapcsolatok igényes feladatalt; — bizonyos javulást értünk el a beruházásban; — fokozatosan kialakítjuk a feltételeket a szükséges szerkezeti változások számára.; — kielégítő módon oldjuk meg az életszínvonal kérdéseit ís. Az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban a fejlődésnek a tervezettnél nagyobb dinamikáját érték el. A becslések szerint az ötéves terv első két évében a nemzeti jövedelem több mint 11 százalékkal, az ipari termelés 13,5 százalékkal, az építőipari 19 százalékkal és a mezőgazdasági nyerstermelés 6,9 százalékkal nőtt. A kialakított energiaforrások nagyobb terjedelme lehetővé teszi az egész gazdasági helyzet megjavulását, valamint azt, hogy a tervezett szintet meghaladva használjuk fel ezeket. Az elmúlt két évben a növekedés fő tényezője a munkatermelékenység volt. Ez fedezte az ipari termelés növekedésének több mint 90 százalékát, vagyis nagyobb arányban, mint ahogy az ötödik ötéves terv meghatározza, és emellett ebben az évben felgyorsult az egy órára számított munkatermelékenység növekedése is. Az építőiparban a termelésnövekedésnek mintegy háromnegyed részét a munkatermelékenység növekedése fedezi, ami lényegében megfelel a terv célkitűzéseinek. A mezőgazdasági termelés az első két évben teljesíti a XIV. kongresszus által kijelölt feladatot, miszerint biztosítani kell, hogy az alapvető élelmiszer-szükséglet növekedését saját termelésből fedezzük, és hangsúlyozottan fejleszteni kell a gabonatermesztést és a szarvasmarhatenyésztést. Az elért termelésnövekedés nagyobb, mint az ötéves tervben előírt átlagos évi ütem. Az utóbbi két esztendőben nagy gabonahozamokat értünk el. Mint tudják, az ötödik ötéves tervidőszakban kitűztük azt a feladatot, hogy 42 millió tonna gabonát kell termelni, és 2 év alatt ebből 17,5 millió tonnát termeltünk. Ebben az évben burgonyából és cukorrépából is jelentősen jobb eredményeket értünk el, mint tavaly, még akkor is, ha nem értük el a tervezett hozamokat. Az állattenyésztésben nőtt a gazdasági állatállomány száma és hasznossága, és ami a legfontosabb, javul a helyzet a szarvasmarha-tenyésztés terén. Az állattenyésztés nagyobb terjedelme lehetővé teszi, hogy 80 000 tonna vágóállattal és legalább 230 millió liter tejjel többet vásároljunk fel, mint tavaly, többet mint amennyit a terv meghatározott. Ennek következtében javíthatjuk a hús- és tejellátást. Ezeket az eredményeket mezőgazdasági dolgozóink kétségtelen érdemein kívül — azt tette lehetővé, hogy tovább fejlődött a takarmánykeverékek gyártása, a műtrágyaszállítás, valamint az agrokémiai és mezőgazdasági-műszaki ellátás. Hozzájárultak ehhez a CSKP KB áprilisi ülésszakának a határozatai alapján foganatosított intézkedések; ugyanis a határozat előírta, hogy növelni kell az érdekeltséget különösen a tej- és a gabonatermelésben. A tüzelőanyag és energetikai alapunkban tovább nő a korszerű energiahordozók aránya, csökken a szén, és emelkedik a kőolaj aránya. Sikerült felszámolni a népgazdaság szénellátásában adódott fogyatékosságokat. Azonban az erőművek építését célzó minden erőfeszítés és az elektromos energia gyártásának kifejezett növekedése ellenére sem sikerült ez Ideig teljes mértékben felszámolni mindazt, ami az erőműépítés 1966—1969. évi korlátozásának a következménye, és ezért továbbra is érezhető a feszültség az energiaforrások és a szükségletek között. A gázellátással kapcsolatban is akad néhány probléma. Ezért a jövő évben számítani kell arra, hogy a nagyfogyasztóknál szabályozzák az elektromos energia- és a gázellátást. Azért kell betartani az egyezményesen meghatározott fogyasztási diagramot, hogy az ellátás — amennyire lehetséges — folyamatos legyen; a fogyasztás területén pedig ügyelni kell a lehető legnagyobb gazdaságosságra. A maximális gazdaságosság azért is szükséges, mert elektromos energiából állandóan behozatalra szorulunk. A jelenlegi ötéves tervben a fokozottabb fogyasztás 90 százalékát behozatalból fedezzük. A terv szerint az utóbbi két évben az egész ipari termelésben tovább nő a gép- és vegyipar aránya. Fokozatosan változik e két ágazat belső szerkezete is, azzal, hogy kiemelten növekedik néhány haladó ágazat és fejlesztési program. Tudjuk, hogy ez csak a változások kezdete, hogy a haladó ipari szerkezetek kialakítása megköveteli az eddigi igyekezet további fokozását. Az építőiparban nő a kiemelt körzetekben végzett építőipari munkák aránya, és a munkák szerkezete nagyobb mértékben alkalmazkodik a változó szükségletekhez. Ebben az évben sikerült az építkezési beruházás egész terjedelmét növelni. Sikerült a kapacitásokat jobban összpontosítani a koncentrált fejlesztési területekre és jobban teljesíteni az ilyen feladatokat a döntő fontosságú építkezéseken. Az ötéves terv legnagyobb építkezésén — a tranzit-gázvezetéken is — megbirkóztunk a nagyon igényes feladatokkal: a munka a harmonogram szerint halad. A jelenlegi helyzetből reálisan következtethető, hogy a gázvezeték a meghatározott időpontban üzembe helyezhető lesz. Ezért építői köszönetet érdemelnek. Az elmúlt évben sikeresen befejeződött a mélníki II. számú és počeradyl I. számú erőművek építése. A 4x200 megawattt kapacitásra tervezett Tušimice II. erőmű építőipari munkálatai kielégítő módon haladnak. Ezen a jelentős építkezésen a szocialista országokból érkező fiatal emberek dolgoznak. A kezdeti nehézségek ellenére is megvannak a feltételek arra, hogy ha az igyekezet nem lanyhul, 1974-1975ben üzembe helyezhetjük. Ez nagyjából két évvel rövidebb építkezési időszak, mint a hasonló počerádyi erőművé volt. A népgazdaság dinamikus fejlődése az elmúlt két évben pozitív módon megmutatkozott a külföldi gazdasági kapcsolatainkban is. Mivel külkereskedelmi forgalmunk a szocialista országokkal, különösen a Szovjetunióval gyorsabb ütemben nő, tovább emelkedett ezeknek az országoknak a részvételi aránya egész külkereskedelmünk terjedelmében. Látni kell azonban, hogy a külkereskedelemben kialakult néhány kedvezőtlen jelenség is. Ezekre hatékony intézkedésekkel kell reagálni a termelésben és a kereskedelemben, s ki kell alakítani a feltételeket arra, hogy a további években is teljesítsük az igényes feladatokat. Emeljük az életszínvonalat Az ötéves terv első két esztendejében sikeresen teljesítettük a CSKP XIV. kongresszusán meghatározott fő feladatot is, hogy szüntelenül emeljük az életszínvonalat, holott a kiindulási bázist még erősen érintették az 1968— 1969-es évek inflációs jelenségei. A népgazdaság gyors növekedésével az erőforrások nagyobb terjedelmét alakítottuk ki, mint amilyenre az ötéves terv számított. A személyi fogyasztás az elmúlt évben 5 százalékkal nőtt, ebben az évben pedig nagyjából 5,5 százalékos növekedésre számítunk. Az ötéves terv első két évében a lakosság pénzjövedelme 26 milliárd koronával, vagyis több mint 11 százalékkal nőtt. Az átlagos havi, nominális bérek mintegy 150 koronával, vagyis közel 8 százalékkal emelkedtek, és ezzel egyidejűleg megoldottunk néhány olyan sürgető és elhúzódó problémát is, mint néhány munkásszakágazat bérmódosítását, az orvosok és a többi egészségügyi dolgozók, valamint a tanítók fizetésének emelését. A népgazdaság kedvezőbb fejlődésének köszönhető, hogy megkezdhettük a XIV. kongresszus szociális programjának megvalósítását. Javultak a fiatal házasok életkörülményei, emelkedett >ítz idős állampolgárok nyugdíja. Ez visszatükröződött a lakosság társadalmi fogyasztására fordított kiadásaiban is, ami az utóbbi két évben mintegy 8 milliárd koronával, tehát több mint 11 százalékkal nőtt, és terjedelme 1 lakosra számítva évente több mint 5300 korona. Eredménynek tartjuk a lakásépítés gyorsabb ütemét is, mely nagyobb, mint amilyenre az ötödik ötéves terv számít. Az első két év alatt mintegy 215 ezer lakást építünk, vagyis 15 ezer lakással többet, mint amennyit a XIV. kongresszus irányelve meghatároz. Az előbbi ötéves tervidőszakban ugyanilyen számú lakás építéséhez közel 3 évre volt szükségünk. Nem sikerült eddig teljes mértékben biztosítani a lakásépítés tervezett feladatait Prágában. A közszükségleti és az élelmiszeripari árucikkek termelésének és behozatalának növekedése az utóbbi két évben megmutatkozott abban, hogy 18 milliárd koronával, vagyis 11 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Az élelmiszerek közül a leggyorsabban nőtt a fogyasztás húsból, tejből, zöldségből és gyümölcsből, az iparcikkek közül pedig a háztartási berendezésekből és cikkekből, gépkocsikból, valamint üzemanyagokból. Nem húnyhatunk azonban szemet néhány fogyatékosság felett, amit a termelés és a kereskedelem csak lassan számol fel. Állandóan előfordulnak felesleges hiányosságok néhány textiláru és konfekciős termék választékában, cipőkben és különösen gépipari cikkekben, és az ellátást néha az alacsony műszaki színvonal, a minőség vagy a külső megmunkálás fékezi. Tehát olyan hiányosságokról van szó, amelyek nagy részét termelésünk eltávolíthatja. Ez azonban megköveteli a fokozottabb alkalmazkodást az új követelményekhez, mert a lakosság igényei az élet- és kulturális színvonal emelkedésével és a jövedelmek tartós növekedésével azonos arányban nőnek. A létbiztonság megszilárdulása pozitív módon befolyásolta a népszaporulatot is. 1968-hoz viszonyítva, amikor is a szülések száma a legalacsonyabb volt (1000 lakosra 14,9 élve született) 1972ben ez az arány 17,1 volt. Egyidejűleg csökkent a művi megszakítások száma is. Az élveszületések növekedéséhez hozzájárultak mindenekelőtt a párt és a kormány céltudatos Intézkedései, különösen a fizetett anyasági szabadság meghosszabbítása, amit a nők egyre többen kihasználnak. 1969-ben 106 ezer nő volt anyasági szabadságon, ebben az évben mintegy 240 ezer. Ezeket az eredményeket mindenekelőtt azért érhettük el, mert a nép teljes mértékben támogatja a párt politikáját, mert az állampolgáraink megértették, hogy ez a politika nekik kedvez, az ő érdekeiket tartja szem előtt, és ezért ls nőtt a dolgozók állampolgári, politikai és munkaaktivitása és kezdeményezése. Népgazdaságunk gyenge pontja: a beruházás Elvtársnők és Elvtársak! Amikor népgazdaságunk helyzetét általában kedvezően értékeljük, semmi esetre sem akarunk engedni a bíráló igényességből és leplezni néhány nehézséget. A népgazdaságban sok tartalékunk van. Ezek kihasználása nagy (Folytatás a 4. oldalon)