Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-06 / 288. szám, szerda

CHILE AZ AMERIKAI MONOPÓLIUMOK GAZDASÁGI AGRESSZIÓJÁNAK CÉLPONTJA Allende felszólalt az ENSZ-ben £ A chilei elnök úton van Moszkva felé a tuLUP-SZIGETI kormány úgy döntött, hogy továbbra is érvényben tartja az éjszakai kijárási tilalmat. Nem bizonyultak tehát igaznak azok a hírek, hogy a januári népszavazást megelőzően feloldják a kijárási tilalmat. A FRANCIAORSZÁG „tengerentúli területének" nevezett Comore-szigeteken a függetlenségért harcoló pártok nyerték meg az általános választásokat. VI. PÁL pápa levélben kért jóindulatot Idi Amin ugandai elnöktől az országban tevékenykedő katolikus misszionáriusok számára. Mint tudjuk, Idi Amin 55 misszionáriust, akik szerinte „álcázott zsoldosok", kiutasított az országból. PÁRIZSBAN eredménytelenül fejeződtek be a tárgyalások a francia vasutasok képviselői és az igazgatóság között a bérek emeléséről. A vasutas szakszervezet úgy döntött, hogy a kormánytól kér segítséget a helyzet megoldására. A KGST Végrehajtó Tanácsának küldöttsége František Hamouz vezetésével ellátogatott a kubai Matanzas tartományba, ahol egy cukorgyárat tekintettek meg. CHILÉBE utazott tíznapos látogatásra a Csehszlovák Szövetkezetek Országos Tanácsának küldöttsége. A látogatás célja a chilei szövetkezetekkel való kapcsolatok felvétele. WROCLAWBAN befejeződött a KGST atomenergia békés felhasználásával foglalkozó állandó bizottságának 23. ülésszaka, amelynek napirendjén a gazdasági integráció és a nagy teljesítményű reaktorok közös kutatásának kérdései szerepeltek. A BOEING légitársaság alkalmazottai után a NASA 80 fős technikusi munkacsoportja ls sztrájkba lépett a houstoni földi irányítóközpontban. Az űrhajózási hivatal igazgatóságának bejelentése szerint a munkabeszüntetés nem érinti az Apollo-expedíGió előkészületeit. GENFBEN, a szovjet állandó misszió épületében folytatták szovjet—amerikai küldöttségek a stratégiai fegyverek korlátozásával foglalkozó tárgyalásaikat. RUDOLF KIRSCHLÄGER osztrák külügyminiszter bejelentette, hogy Ausztria valószínűleg még az év végéig elismeri a Német Demokratikus Köztársaságot. A közeli napokban elkezdődnek a két ország külügyminisztériumai képviselőinek tárgyalásai. PÁRIZSBAN megkezdődött a Nyugat-európai Unió 18. ülése, amelynek napirendjén az európai biztonság, Kelet- és Nyugat-Európa politikai és gazdasági kapcsolatainak kérdései szerepelnek. GOUGH WHITLAM Ausztrália új miniszterelnöke kijelentette, hogy országa támogatja a rhodesiai fajgyűlölő rezsim ellen hozott gazdasági intézkedéseket és kéri azok kiszélesítését Portugáliára és a Dél-afrikai Köztársaságra ls. Különös hadgyakorlat Japánban Toklő — Japánban fegyveres erők kombinált — szárazföldi, tengeri és légi-hadgyakorlatot rendeztek. A több napos „hadijáték" arra a feltételezésre alapult, hogy Japánt „ismeretlen kommunista hatalom" támadta meg. Az Egyesült Államok Japán területén lévő erőinek közreműködésével megtartott hadgyakorlaton egyebek között a japán légierő negyvenezer tagja és hatszáz repülőgépe, valamint a tizenhatezer katonája és ötven hajója vett részt. A nagyszabású hadgyakorlat ntán több katonai vezető utazott Washingtonba, hogy a Pentagon tábornokaival megvitassa a hadgyakorlat tanulságait, valamint a japán hadsereg fejlesztésének kérdéseit. New York — Az ENSZ közgyűlés nagy üléstermének közönsége felállva, nagy tapssal köszöntötte dr. Salvador Allende chilei elnököt, amikor hétfőn a szónoki emelvényre lépett. Allende mexikói látogatását befejezve érkezett New Yorkba. Az amerikai kormány a kötelező udvariasság minimumára szorítkozott. George Bushnak, állandó ENSZ-képviselőjének formális tisztelgő látogatására korlátozva Allende üdvözlését amerikai földön. Az esemény jelentőségét ugyanakkor aláhúzza az a tény, hogy az ENSZ-közgyűlés — a közel-keleti helyzet vitáját megszakítva — szabaddá tette hétfő délelőtti ülését a chilei államfő 75 perces beszédének meghallgatására. „Azért szólok ma önökhöz, mert azok a problémák, amelyekkel országom került szembe, egyetemes érvényűek, s megkívánják a nemzetek gyülekezetének szüntelen figyelmét. Nevezetesen: a társadalmi felszabadulásért vívott harcról, az anyagi és szellemi haladásért folyó küzdelemről, a nemzeti lét és méltóság megvédésének kérdéséről van szó" — mondotta Allende. Rámutatott: azóta, hogy a chilei munkásosztály saját kezébe vette sorsát, Chile célpontjává vált az amerikai 'mammutkorporációk politikai jelforgató és szabotázsakcióinak, így az ITT nemzetközi telekommunikációs társaság, illetve a két nagy amerikai rézkonszern, a Kennecott és az Anaconda szüntelen gazdasági agressziójának. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy amikor kormánya a nemzetközi jognak megfelelően, az ENSZ határozataiban elismert jogával élve államosította a két említett rézKommen tárunk A

koalíciós pártok higgadt tárgyalásai és az uniópártok között élesedő viszály jellemzik a parlamenti választások utáni időszakot a Német Szövetségi Köztársaságban. Nyilvánvaló, hogy a CDU, illetve a CSU vezetői számára keserű tanulságot jelentett a látványos választási kudarc, amely egyúttal jelzi: a reálpolitikai elvek meddő tagadása előbbutóbb politikai zsákutcába vezet. Kérdéses azonban, vajon az uniópártok vezérkara — pillanatnyi összetételében — egyáltalán képes-e levonni tanulságokat? Nos, legalábbis Strauss megnyilatkozásaiból úgy tűnik: nem. Jellamzp, hogy a keresztényszocialisták vezére Barzel szemére veti: a CDU „erélytelen" álláspontot foglalt el az úgynevezett keleti szerződések ratifikációja ügyében, ingadozó magatartást tanúsított a két német állam közötti alapszerződéssel összefüggésben is. Köztudomású, hogy Strauss „balra nyitás"-sal gyanúsítgatja a kereszténydemokratákat, akik viszont a két párt közötti együttműködés távlatait a Weisbadenben elfogadott közös kormányprogram alapján képzelik el. A keresztényszocialista unió vezérkara váltig hangoztatja: nem hajlandó balról előzni a szociáldemokrata—szabad demokrata koalíciót, s bár egy konszern chilei bányáit és rézműveit, a kártalanítás összegét kiegyenlítettnek tekintette azzal a mértéktelen profittal, amelyet a két társaság 1950 és 1970 között az ésszerűnek tekinthető 12 százalékos profitrátán felül sajtolt ki Chiléből. Befejezésül Allende üdvözölte a szocialista országok következetes ós kitartó harcának kimagasló sikereit a békés egymás mellett élés, a gazdasági függetlenség és társadalmi haladás előmozdításában. Hangsúlyozta azonban, hogy a nemzetközi helyzetben bekövetkezett kedvező változások jótékony hatását a fejlődő világ még alig érzi és ezekben az országokban „a jogos forrongás továbbra is növekvő erővel fog kifejezésre jutni". — Chile eltökélt szilárdsággál fogja védelmezni mind politikai, mind gazdasági függetlenségét, azt a jogát, hogy végrehajtsa a chilei nép szuverén hatálmának gyakorlásaként demokratikusan elfogadott döntéseit ... Ebből származik erőnk, amely párosulva a harmadik világ erejével és minden kontinens haladó nemzeteinek támogatásával, úrrá lesz a modern imperializmus gazdasági hatalmán — mondotta befejezésül, hosszan tartó, lelkes ovációval fogadott beszédében Chile elnöke. Dr. Salvador Allende, chilei államfő az Egyesült Nemzetek Szervezetében mondott beszéde után sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. Elmondotta, hogy az imperialista erők Chilére kifejtett gazdasági nyomása agressziónak minősült Ez ellen Chile kész minden eszközzel küzdeni. Az Egyesült Államok kormányának a Chile köré font gazdasági blokádban játszott szemodem állam megteremtését tfizi maga elé célul, hallani sem akar szocialista experimentumokról. Am hátra van még Strauss fő ütőkártyája Barzellel szemben. A CSU főnöke ugyanCsaládi perpatvar is a bajorországi választások eredményével érvel, az elért 55 százalékkal, amely — úgymond — a pártvezetőség „sziklaszilárd" és következetes politikai irányvonalának tulajdonítható. Nem vitás, hogy Bajorország a keresztényszocialisták régi fellegvára, viszont a leghatásosabb érvként emlegetett 55 százalék tulajdonképpen nem is jelent fényes győzelmet, tekintetbe véve a helyi „hagyományokat". A kereszténydemokraták pillanatnyi orientációja — ha Ilyenről egyáltalán lehetséges beszélni — simulékonyabbnak tűnik, s bár határozottan ellenzéki, észrevehetően szakítani óhajt. az „örök ellentmondás" politikájával. Arról nem Is szólva, hogy több CDU-politikus éppen Strauss túlságos előtérbe helyezésével indokolja a választők bizalmának az elvesztését. Ugyanis tény, hogy a CSUvezér alakja szorosan összefonódott az európai enyhülést repéről szólva Allende kijelentette, hogy Washington leg-. alábbis erkölcsi felelősséggel tartozik azért a felforgató tevékenységért, amelyet a főként észak-amerikai érdekeltségű nemzetközi monopóliumok folytatnak Chilében. Allende kifejezte meggyőződését, hogy kormánya győzelmet arat Chile ellenségei felett, majd hangsúlyozta, az ország eddigi kormányai közül egyik sem élvezett ilyen széles népi támogatást, mint - a Népi Egység kabinetje. Küszöbönálló moszkvai látogatásával kapcsolatban Allende elmondotta, hogy a Szovjetunió volt az első szocialista ország, amely látogatásra hívatta meg s megértést tanúsított a chilei nép problémái és harca iránt. „Ki szeretném feježni hálámat azért a megértésért, és megállapodást szeretnék kötni az országaink közötti együttműködés kiszélesítéséről" — mondotta. A New Yorkban tett látogatás után hétfőn este Salvador Allende az Aeroflot szovjet légitársaság gépén elindult Moszkva felé. Otját rövid időre megszakítja Algírban. Moszkva — Salvador Allende chilei elnök szerdán kezdődő moszkvai látogatását szovjet politikai körökben nagy érdeklődés és jelentős várakozások előzik meg. Az érdeklődés részben annak szól, hogy Allende lesz az első chilei államfő, aki a Szovjetunióba látogat, részben az elnök személyének, akit Moszkvában a latin-amerikai kontinens egyik legmarkánsabb politikai személyiségének tartanak. Legfontosabb oka azonban kétségtelenül az, hogy a Szovjetunióban kezdettől fogva mély együttérzéssel figyelik a chilei néptömegek és a Népi Egység kormányának küzdelmét az ország politikai és társadalmi berendezkedésének átalakításáért. Allende négynaposra tervezett látogatásának legfőbb célja, hogy találkozzék és — elnökké választása óta először — hivatalos megbeszéléseket folytasson a legnagyobb szocialista ország vezetőivel a kétoldalú kapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről. Moszkvai megfigyelők szerint eleve nagy jelentőséget ad a chilei államfő látogatásának az a tény, hogy a chilei forradalom tapasztalatainak pozitív szovjet értékelése és a chilei néppel vállalt szolidaritása magasszíntü megerősítése a külső és belső reakció ellen harcoló chilei kormány nemzetközi presztízsének emeléséhez is hozzájárul. célzó törekvések ellenzőinek táborával, hangoskodó demagógiája eddig Inkább ártott, mint használt a bonni érdekeknek. Figyelemre méltó momentum, hogy a Strauss-szárny végeredményben elveszítette külföldi potenciális szövetségeseit, árnyékba került a Brandt-kormány népszerűsége mellett. A Német Szövetségi Köztársaságban természetesen felvetődik a kérdés, vajon az uniópártok — bár a szakadásról szintén nyíltan szó esik — egyáltalán képesek lesznek-e alternatív politikai koncepciót kidolgozni, olyan megoldásokat találni, amelyek legalább szerény sikerre számíthatnak Brandt irányvonalával szemben? S bár a szerénység Straussnak nem éppen erénye, a parlamenti erőviszonyok objektíven rákényszerítik ezt a nem lebecsülendő emberi tulajdonságot, népszerűségének és befolyásának rohamos csökkenéséről nem ls szólva. Annyi bizonyos, hogy az uniópártoknak végül is be kell kapcsolódnia az ország politikai vérkeringésébe — ezt Brandt több ízben is felkínálta számukra — viszont ezt megelőzően feltétlenül módosítaniuk szükséges túl merev, a Hállstein-doktrína fénykorára emlékeztető nemzetközi politikai elképzeléselken. BALOGH P. IMRE FINNORSZÁG ÜNNEPE Finnország ipa, december 6án ünnepli függetlensége elnyerésének 55. évfordulóját. Ez az észak-európai, alig 5 millió lakosú kis ország nagy aktivitást és kezdeményezést tanúsít kontinensünk békéjének és biztonságának megszilárdítása érdekében. Mint ismeretes a finn kormány látja vendégül az ország fővárosában az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sokoldalú előkészítésén fáradozó tanácskozás résztvevőit: 32 európai és 2 tengerentúli ország — az Egyesült Államok és Kanada nagyköveteit. Urho Kekkonen köztársasági elnök kijelentette: „Finnország legfontosabb külpolitikai feladata a második világháború után elősegíteni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívását. Bízunk abban — mondotta —, hogy országunk fővárosa nemcsak színhelye lesz annak a fontos eseménynek, amely kontinensünk békéjét és biztonságát hivatott előkészíteni, hanem bízunk abban is, hogy mi is hozzájárulhatunk a tanácskozás sikeréhez. A finn vendéglátók valóban mindent megtettek és megtesznek azért, hogy a tanácskozás feltételei a legelfogadhatóbbak és legkedvezőbbek legyenek. A kisebbségi szociáldemokrata kormány még a nyáron lemondott, hogy tevékenysége ne zavarja az európai értekezletet előkészítő tanácskozás lefolyását. Koalíciós kormány alakult, amely szeptember 4-én tette le az alkotmányban előírt esküt. Ebben a kormányban a szociáldemokratákon kívül a középpárt, a néppárt és a liberális párt képviselői foglalnak helyet, és a 200 tagú parlamentben a koalíció 107 mandátummal rendelkezik. Az új finn kormány élén a szocialista párti Kalevi Sorsa áll, aki mindjárt a kormány hivatalba lépése után kijelentette: kabinetje politikájának elsőrendű célja az összeurópai konferencia összehívásának elősegítése és a diplomáciai kapcsolat felvétele mindkét néinet állammal. Bejelentette továbbá, hogy Finnország a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával folytatott kereskedelem bővítésére fog törekedni. Az új finn kormány már szeptember 6-án parafálta a Finn Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatainak normalizálásáról szóló egyezményt. Ahti Karjálainen, a középpárti finn külügyminiszter, a jelenleg Helsinkiben folyó előkészítő nagyköveti tanácskozás megkezdése előtt kijelentette: „Bízom abban, hogy e megbeszélések meghozzák az enyhülést nemcsak Európában, hanem az egész világon." De nemcsak a finn politika irányítói, hanem az egész finn nép és főként az Ifjúság saját ügyének tekinti az összeurópai értekezlet előkészítését, s őszintén óhajtja annak sikerét. Bízik abban, hogy magának az európai biztonsági és együttműködési konferenciának összehívására még 1973 első felében sor kerül, s szívből reméli, hogy e sorsdöntő eseménynek a színhelye — amint a mostani tanácskozás vitájában a szocialista országok nagykövetei javasolták — ugyancsak a finn főváros, Helsinki lesz. A Finnország iránti bizalom megnyilvánulása az is, hogy az előkészítő tanácskozáson Richard Töttermant, a finn külügyminisztérium főtitkárát bízták meg az elnöki teendők ellátásával. Ezen a sokoldalú nemzetközi tárgyalássorozaton ugyanis különösen fontos az elnök személye, mivel maga is aktívan részt vett az eseményekben. Dr. Salvador Allende az ENSZ szónoki emelvényén. (UPI felvétele)