Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)
1972-12-23 / 303. szám, szombat
TÖRETLEN SZORGALOMMAL Havat vár a rög ..: (Tóthpal Gyula felvétele) A kibontakozás körvonalai A mezőgazdasági Alig két év múlva egységes földművesszövetkezeteinknek Immár negyedszázados fejlődését elemezhetjük. Ez idő alatt nemcsak a mezőgazdasági termelés hagyományos formái, hanem a kis- és középparasztok életmódja is gyökeresen megváltozott. Huszonöt év a legtermékenyebb munkatevékenység időtartama lehet egy ember életében, történelmileg azonban rendkívül rövid idő. Társadalmunk mégis kritikus szemmel értékeli a termelőerők jelenlegi színvonalát. Az új nagyüzemi technika alkalmazásához ugyanis sok esetben már most sem felel meg a mezőgazdasági üzemek többségének kataszteri terjedelme. Az új termelési feltételekhez, a termelőerők új színvonalához a termelési alapot is módosítani kell. Ennek legfőbb útja a termelés szakosítása és koncentrálása. A célszerűen szakosított és koncentrált termelés haladó paramétereit részben a meglevő üzemek együttműködésével, azaz termelési kooperációval, részben pedig a kisetb mezőgazdasági üzemek egyesítésével érhetjük el. Mindezt a különböző gazdasági és társadalmi szempontok és a helyi feltételek maximális figyelembe vételével kell megszervezni. Aki betekinthetett a galántai járás mezőgazdaságának 1990-ig kidolgozott fejlesztési tanulmányába, amelyet az illetékes járási szervek a Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézete dolgozóinak közreműködésével készítettek el, velünk együtt megállapíthatja; hogy Ilyesmi csak szocialista államban lehetséges, amely nemcsak tudományosan előrejelzi a mezőgazdaság gyors ütemű fejlődését, hanem aktívan részt is vesz annak céltudatos megvalósításában. A távlati terv elemzései szükségszerűnek tartják a kis területeken gazdálkodó mezőgazdasági üzemek társulását, ami a járás jelenlegi feltételei között jelentős felvilágosító munkát igényel. Ma már közismert dolog, hogy a műszakilag fokozatosan átalakuló traktorparknak nem felelnek meg a 300 hektárt alig meghaladó területű mezőgazdasági üzemek termelési feltételei. És ilyen kis üzem több is van még a járásban, például Janovcén (Dunajánosháza), Hrubá Borsán, stb. Hiszen még az egyébként nagy kiterjedésű állami gazdaságok is összefognak, — például a Galántai Állami Gazdaság — s megteremtik a feltételeket a fiatal mezőgazdászok igazi nagyüzemi feltételek között történő szakképzéséhez. A kis szövetkezetek társulásával fokozatosan kialakulnak a feltételek 84 szakosított állattenyésztési gazdaság és a növénytermesztés 5 kooperációs körzetben való megszervezéséhez. Az állami gazdaságok egyébként a járás hatodik kooperációs körzetét alkotják. A növénytermesztést az egész járás területén újjászervezik és szakosíttermelés koncentrálásának és a galántai járásban ják. 1990-ig 69 százalékkal, illetve 4500 hektárral növelik a szemes kukorica vetésterületét. Cukorrépát az öt kooperációs körzet közül csak háromban fognak termeszteni, éspedig a galántai, a Salai (Vágselye) és a žihareci (Zsigárd) körzetben. További két körzetben, a serediben és a sládkoviCovóiban (Diószeg), a cukorrépát kenderrel, fűszerpaprikával és zöldségfélékkel helyettesítik. Dohánytermesztéssel a galántai és a žihareci kooperációs körzet négy üzemében fognak foglalkozni. A hüvelyesek termesztését a sládkovičovói körzetben tervezik, a sered i körzet néhány üzemében pedig cikóriát fognak vetni. És vajon milyen növekedési ütemmel számol a távlati terv a szemesek termesztését illetően? Ebben a vonatkozásban a termelés tervezett növekedése 1990-ig az 1966—1970-es évek átlagához viszonyítva 245 százalékos. Ezen belül a kukoricatermesztésben 370 százalékos növekedéssel számolnak. A búzatermesztést az említett évek átlagos 40 000 tonnájáról 1990ig 99 ezer tonnára növelik. Silókukoricából ötször többet fognak termelni, ami érthető is, hiszen a silókukorica egy hektárról 160 q szárazanyagot képes előállítani, ezért ideális takarmánynak számít a racionális szarvasmarha-hizlalásban. A járás távlati fejlesztési programja tehát a szemesek vetésterületének és hektárhozamának gyors növekedését, az évelő takarmányok és a silókukorica intenzívebb termelését irányozza elő. A hozamok tervezett növekedését nemcsak tökéletesebb tápanyagellátással és növényvédelemmel támasztják alá, hanem az 1980—1985-ös években befejezésre kerülő öntözőrendszerekkel ls. Már említettük, hogy a járásban 84 szakosított állattenyésztési gazdasággal számolnak, s mindegyikben csak egy állatfajt fognak tartani. A szarvasmarhatenyésztést hat önálló kooperációs körzetben szervezik meg, s jobban kihasználják a nagykapacitású borjúneveldék nyújtotta előnyöket. Az 5. ötéves terv szerint a járásban 1975-ben 100 hektár mezőgazdasági földterületre 57,5 szarvasmarha, ebből 24,1 tehén jut. 1980-ban az öntözéses gazdálkodás fokozatos bevezetése és a növekvő silókukorica-termesztés alapján a szarvasmarha-állomány 100 hektárra számított sűrűségét 80,8 állatra, ezen belül a tehenekét 32,2-re akarják emelni. Ez a létszám 1990-ig 100,5 szarvasmarhára, illetve 45 tehénre növekszik, s ekkor a terv szerint az egy tehénre eső átlagos évi teihozam elért a 4500 litert. A távlati terv nagy jövőt ígér a baromfitenyésztésnek is. Évente például 500—600 ezer libát fognak tenyészteni három szakosított vállalatban. A baromfihús termelése eléri az 1966—70-es évek átlagának két szakosításának útja és félszeresét. A libán kívül gondot fordítanak a kacsa-, a pulyka- és a pecsenyecsirke-tenyésztésre is, sőt a házinyúltenyésztés jelentős fellendülésére is számítanak. A járásban jelenleg körülbelül 1600 család méhet tartanak, a méhészetet négy központban, egyenként 1500—2000 családdal fogják megszervezni. A növénytermesztés jelenlegi arculata teljesen megváltozik. A munkákat öt kooperációs körzetben nehéz, főleg magajáró gépekkel fogják végezni, a szállítási feladatokat pedig teherautókkal látják el. Mai szemmel nézve szinte hihetetlennek tűnik, hogy az egész növénytermesztés szükségletét — a kertészetet és a gyümölcsészetet is beleértve — 480 traktor fogja ellátni, amelyek közül 185 darab 40 lóerőnél kisebb teljesítményű könynyű, kertészeti traktor lesz. 45 traktor azonban 150—200 lóerős, a többi pedig 40—80 lóerős lesz, és így a járás egész traktorparkja 2614 traktoregységet fog képezni, egységenként 15 lóerővel számolva. A koncentrációra és a szakosításra irányuló intézkedések hatása végső fokon a bruttó mezőgazdasági termelés növekedésében mutatkoznak meg. Ha a járás a távlati tervben feltételezett bruttó mezőgazdasági termelést a jelenlegi hozamokkal akarná elérni, akkor ehhez további 77 000 ha területre lenne szüksége. A járás távlati terve számol a termelési befektetések és a munkatermelékenység lényeges növekedésével is, miközben a befektetések hatékonysága is jelentősen növekszik. 1970-ben például a műtrágyára fordított minden 1000 korona termelési költség 11 247 korona értékű mezőgazdasági bruttó termelést eredményezett. 1990-ig ezeknek a termelési befektetéseknek a hatékonysága 57 százalékkal növekszik. Ugyancsak 1970-ben a gépesítési eszközök 1000 koronás értéke a növénytermesztésben 1962 korona értékű bruttótermelést eredményezett; ez az érték 1990-ben 3043 koronát ér eU 1970-ben az egy növénytermesztési dolgozóra eső gépesítési eszközök értéke 23 700 korona volt, 1990-ben ez az érték 98 530 korona lesz. Hasonlóan növekszik az állattenyésztés gépesítési eszközökkel való ellátottsága is. Természetesen a műszaki fejlődéssel arányosan kell növekednie a dolgozók szakképzettségének is. Ezeket az adatokat nem a fantázia szülte, hanem az ismeretek jelenlegi színvonala alapján tudományos előrejelzésként dolgozták ki. Az ország minden járásában folyamatosan elkészítik ezeket a tanulmányokat, vagy ha úgy tetszik, távlati terveket, amelyek megvalósítása több ötéves tervidőszakra terjed ki, és amelyek a mezőgazdasági termelés további fejlődésének vezérfonalát fogják képezni. B. DUS E K Vrbovka (Varbó) lakosai éveken át úgy éltek, mint a sarokba szorított vad, mely úgy érzi: reménytelen a helyzete. Ennek az érzésnek volt is valami alapja, hiszen ha helyzetüket nézzük, azt látjuk, hogy ez a 600 lakosú község szorosan a csehszlovák—magyar határt alkotó, kanyargó Ipolyhoz tapad, egyes házak tövében szinte várárokként húzódik a folyó. Az ország belseje felé viszont a lovaskocsin és a gumicsizmán kívül nem volt semmilyen közlekedési lehetőség, hiszen a községből nem vezetett ki egyetlen köves út sem. Bielík Gyula elvtárstól, a hnb elnökétől tudom meg, hogyan jutottak el odáig, hogy ma rendszeres autóbuszjárat köti össze a falut a járási székhellyel, Velký Krtíšsel (Nagykürtös), és hogy soha nem tapasztalt fejlődésnek indult a falu. Bielík elvtárs nem „tősgyökeres" varbói, mint katona járt ezen a vidéken és itt nősült meg. Ennek már 24 éve, s így nem csoda, ha jól ismeri a község lakosait, problémáit. Annál is inkább, mert már kerek húsz esztendeje áll a község élén. Nem véletlen, hogy ilyen hosszú Idő óta élvezi választói bizalmát, hiszen a húsz év alatt eredményes munkát végzett, sok hasznos elképzelést valósított meg. A polgárok szeretik, támogatják kezdeményezéseit, melyek minden esetben a község felemelkedését szolgálták. 1946 óta tagja a pártnak — igazságos, következetes harcosa társadalmunknak. Ha a faluról, annak lakosairól beszél, büszkén csengenek szavai, mint az apának, aki családját emlegeti. Mikor a községbe került, szokatlan volt számára az ott uralkodó, szinte feudális gondolkodásmód. Régi szokások, maradi nézetek egész sora fékezte a fejlődést. A lakosok ritkán mozdultak ki a községből, különösen esős idők beálltával került „vesztegzár" alá a község, hiszen a legközelebbi köves út 9 kilométerre volt innen. Mindez rányomta bélyegét a község életére, fejlődésére. Természetesen ma már mindez a múlté. Teljesen megváltozott a község arculata, lakosainak gondolkodásmódja, élete. Ezt nagymértékben elősegítette az is, hogy a község lakosai „Z"-akciőban megépítették a Vrbovka—Kováíovce (Varbó— Kovácsi) közötti 9 kilométeres utat, s így 1959-ben kapcsolatot teremtettek a külvilággal. A hatmillió korona beruházással épült úton a község lakosai több mint hárommillió korona értékű társadalmi munkát végeztek. S a fejlődés nem is maradt el. Az új úton megindult a forgalom. Egymás után épültek az új, korszerű családi házak, és sor került egy új iskola építésére is. Erre igen nagy szükség volt, hiszen az oktatás öt, tanításra teljesen alkalmatlan épületben folyt. A közel kétmillió korona költséget megkövetelő iskola építésénél a község és az érdekelt környékbeli falvak (Kér, Kovácsi) lakosai Ismét jelesre vizsgáztak. Olyan lelkesedéssel végezték a munkát, hogy a tervezett három év helyett két és fél év alatt teljesen felépítették az iskolát. Az előző választási időszakban is sokat fejlődött a község. Portalanították a község utcáit, és sok közhasznú munkát végeztek. A köszég polgárainak aktivitását bizonyítja az a tény is, hogy 1971-ben a 30 800 ledolgozott brigádórával a járási versenyben az első helyre kerültek, arai 100 000 korona pénzjutalmat is jelentett. A jelenlegi választási időszaknak is gazdag a programja. Teljesítette a község lakosainak egyik régi vágyát is: december végéig átadják az új üzletházat, melyben élelmiszer-, hús-, cipő-, vasárurészleg és vendéglátóüzem lesz. A varbőiak szorgalmára jellemző, hogy a tervezettnél egy teljes esztendővel előbb készítették el. További öröm, hogy a gyermekek részére játszóteret és kis parkot létesítettek, építettek még 2000 méter hosszúságú járdát, s tavaly kigyúltak a községben a neonlámpák is. Bekerítették a temetőt, öltözőt építenek a sportpályán, amihez a járási szervek ötvenezer koronával járulnak hozzá. Már folynak a KAI bővítési munkálatai. Elkészültek az alapok a 3 millió 300 ezer koronás beruházással épülő tornaterem, ebédlő és napközi otthon épületei számára. A lakosság itt is egyemberként kapcsolódik be a munkálatokba. Háromnegyed év alatt 15 548 brigádórát dolgoztak le. Az elért szép eredmények mellett egy komoly fogyatékosságról is szó esik. A község polgárai a járási székhelyre csak jókora kerülővel, 48 kilométeres út megtétele után juthatnak el. Ez a távolság egy 6 kilométeres út megépítésével — mely Selešťany (Szelestény) községnél érné el a Slovenské Ďarmoty—V. Krtíš (Szlovákgyarmat—Nagykürtös) közti útvonalat — 19 kilométerre csökkenne. A kétórás utazási idő is mintegy fél órára csökkenhetne. Természetesen gazdaságosabb lenne a szállítás is, amire egy ilyen fejlődő falunak igen nagy szüksége van. Bizonyítja ezt az is, hogy jó idő esetén a járművek nagy része erre közlekedik, az aszfaltsimára taposott földúton. S ha az illetékes szervek biztosítanák az út megépítéséhez szükséges összeget, a lelkes varbóiak jelentős mennyiségű társadalmi munkával segítenék az építést. Ennek bizonyára örülne a helyi földművesszövetkezet is, amely — Kér és Kovácsi 1971ben történt egyesülése őta — 2800 ha földterületen gazdálkodik. S nem is rosszul, hiszen a járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. Élén Dánóczi Ferenc elnök áll, aki szakszerűen irányítja a közöst. Tervüket rendszeresen teljesítik. Ez idén gabonából és húsból terven felül is adtak el, s cukorrépából 500 mázsa termett hektáronként. A szövetkezet korai burgonyát is termeszt, mely szép jövedelmet biztosít a közösnek. Szőlőtermesztéssel is foglalkoznak. A jelenlegi 20 hektárt a jövőben 100 hektárra bővítik majd. A növénytermesztés mellett nagy gondot fordítanak az állattenyésztés fejlesztésére, korszerűsítésére. Rövidesen megkezdik egy 500 férőhelyes tehénistálló építését, korszerű ta* karmányszárítóval. Jó munkájukat dicséri, hogy pénzügyi tervét az efsz, a rossz időjárás ellenére, már november elején teljesítette. A kiváló terméseredmények a tagságnak is szép jövedelmet biztosítanak, A tagok évi jövedelme átlag 18 ezer korona. A traktorosok 22 —24 ezret is megkeresnek, amihez minden tagnak még a természetbeni is jár. Természetesen a szorgalmas munka eredménye, a jó kereset visszatükröződik a falu lakosainak életében is. A felépült 92 új családi ház, melynek túlnyomó többségében már vízvezeték és fürdőszoba is van, azt bizonyítja, hogy a falu lakosai nemcsak szorgalmas, hanem takarékos emberek is. A 38 személyautó pedig arról tanúskodik, hogy nő a község lakosainak kulturális igénye is, amit odahaza — bár a társadalmi szervezetek, különösen télidőben tevékenykednek e téren — nem sikerül teljes egészében kielégíteni. Azonkívül hazánk természeti szépségei is vonzzák őket, és az autó lehetőséget biztosít megtekintésükre. Gtban hazafelé az elnök egyik mondata járt az eszemben: „Ez a nép a semmiből indult el." S íme hová jutott, milyen eredményekt ért el két évtized alatt. Ez az út is, mely az autó reflektorának fényében fürdik, az ő kezük munkájának eredménye. Éppen úgy, mint az iskola kétszintes épülete, az új üzletház, s mindaz, ami itt megvalósult annak a végtelen tenniakarásnak a nyomán, mely bíztató záloga a község további fejlődésének is. BÜJTŰS JÁNOS