Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-20 / 300. szám, szerda

Befejeződött az ENSZ közgyűlés 27. ülésszaka Nyikoláj Ba/bakov beszámolót tart a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésén. (Telefoto: ČSTK — TASZSZ) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa jóváhagyta a jövő évi tervet és a költségvetést Moszkva — Kedden Moszk­vában befejeződött a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának ötödik ülésszaka. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Ta­nács képviselői külön-külön megtartott ülésükön meghall­gatták a jövő évf terv- és költ­ségvetési javaslatokkal foglal­kozó korreferátumokat és meg­vitatták a törvényjavaslatot. A parlament két háza együttes ülésén szavazott a jövőévi terv­ről és költségvetésről, ós egy­hangúlag jóváhagyta. A tervbeszámoló, amely hét­főn este hangzott el a szovjet parlamentben, s amelyet Bajba­kov, a szovjet Állami Tervblzott­ság elnöke terjesztett elő a Leg­felsőbb Tanácsban, illetve elő­zőleg az SZKP Központi Bi­zottságának ugyancsak hétfőn lezajlott plénumán, moszkvai sajtókörökben kivételesen nagy érdeklődést váltott ki, tekintet­tel arra, hogy a kilencedik szovjeit ötéves terv 1973-ban ér­kezik el a „félidőhöz". A beszámolóból adódó első következtetésként Moszkvában azt vonják le, hogy a bejelen­tett kisebb módosítások — az iparfejlesztés ütemének néhány­tizedes csökkenése és a beru­házási struktúra átalakítása — nem érintik lényegesen az öt­éves terv alapvető célkitűzéseit az életszínvonal-program végre­hajtását. Bajbakovnak a szovjet parla­ment hétfő esti ülésén elhang­zott expozéja képet adott a népgazdaság fejlődéséről az ötéves terv első két, 1971— 1972-es esztendejében. Ezt egye­bek között a nemzeti jövedelem két év alatt kereken 10 száza­lékos, az ipari termelés 15 szá­zalékos emelkedése s ezzel pár­huzamosan a lakosság reáljöve­delmének két év alatt 8,2 szá­zalékos gyarapodása jellemzi. A mezőgazdaság ismert gondjai ellenére 1971—72 gabonatermé­se valamivel az előző ötéves terv átlaga fölött van. Követ­kezetesen végrehajtották az SZKP XXIV. kongresszusán az ötéves tervnek erre az idősza­kára elhatározott nagyszabású béremelési és egyéb szociális intézkedéseket is. NIXON UTASÍTÁSÁRA FELÚJÍTOTTÁK A VDK TERÜLETÉNEK BOMBÁZÁSÁT (Folytatás az 1. oldalról] Ismét felújította a légitámadá­sokat a Vietnami Demokratikus Köztársaság egész területe el­len. Az amerikai közvélemény úgy értékeli a Fehér Háznak ezt a döntését, mint rendkívü­li veszedelmes lépést, amely a véres délkelet-ázsiai konfliktus elhúzódásához vezethet és el odázhatja a békés rendezés el­érésének perspektíváit. A rádió, a televízió és a hír­ügynökségek kommentárjaik­ban aláhúzzák, hogy Washing­ton a légitámadások kiszélesí­tése révén nyilvánvalóan erő­szakkal szeretné elérni azt, amit a tárgyalóasztal mellett nem tudott elérni. Az amerikai hírmagyarázók szerint a Fehér Ház döntése arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok kor­mánya továbbra is minden áron hatalmon akarja tartani a dél­vietnami lakosság körében sem­miféle támogatást nem élvező saigoni rezsimet. MOSZKVÁBA utazott Jussi Linnamo finn kereskedelmi mi­niszter, hogy előterjessze kor­mányának javaslatát Finnország együttműködéséről a KGST tag­országaival. BAGDADBAN az együttműkö­dés bővítéséről szóló megálla­podást írtak alá a Csehszlovák Sajtóiroda és az Iraki Sajtóhi­vatal képviselői. PERON volt argentin elnök négynapos látogatásra Peruba utazott. Látogatása befejeztével visszatér Madridba, ahol 1955 óta, amikor megdöntötték elnö­ki hatalmát, él. A GENUAI dokkmunkások bojkottálják a frankista zászló alatt hajózó spanyol hajókat. Akciójukkal a kormányhoz in­tézett petíciót támogatják, hogy tegyenek lépéseket a spanyol politikai foglyok szabadon bo­csátása érdekében. ZAMORA bolíviai belügymi­niszter bejelentette, hogy Hugó Banzer elnök élete ellen szőtt összeesküvést lepleztek le. A merénylettel kapcsolatban 24 személyt letartóztattak. SIMON PEREZ, Izrael közle­kedés- és postaügyi minisztere hétfőn közölte, hogy Golda Meir miniszterelnök 1973 első harmadában az Egyesült Álla­mokba látogat és találkozik Ni­xon elnökkel. Perez Amerikából hazatérőben nyilatkozott a kor­mányfő utazási terveiről. ANDERSEN dán külügymi­niszter hétfőn két órán át tár­gyalt izraeli kollégájával, Abba Ebannal. A találkozó után kö­zölte, hogy nézete szerint „jó esélye" van annak, hogy a kö­zel-keleti rendezés tárgyalásos formában valósuljon meg. GOÜGH WHITLAM, ausztráliai miniszterelnök kedd reggel Canberrában tartott sajtóérte­kezleten bejelentette: országa diplomáciai kapcsolatok felvé­telét tervezi a Német Demokra­tikus Köztársasággal. KANADA a két német állam közötti alapszerződés aláírása után kívánja felvenni a diplo­máciai kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal — jelentette ki hétfőn Mitchell Sharp kanadai külügyminiszter. A JAPÁN munkaügyi minisz­térium jelentése szerint 1972­ben csaknem százezerrel nőtt Japánban a szervezett munká­sok száma. Az országban je­lenleg 63 718 szakszervezet mű­ködik. New York — Tegnap este ért véget New Yorkban az ENSZ­közgyűlés 27. ülésszaka. A most lezáruló 13 hetes Időszak alatt a világszervezet 132 tagorszá­gának képviselői körülbelül 500 plenáris és bizottsági ülésen vi­tatták meg a napirenďen sze­replő mintegy 100 kérdést a közel-keleti konfliktus problé­májától a környezetvédelem té­maköréig. A világszervezet közgyűlése hétfőn, az ülésszak utolsóelőtti napján 75 szavazattal '35 elle­nében, 17 tartózkodás mellett határozatot hozott a nemzetkö­zi terrorizmus kérdésében. A közgyűlés mélységes aggodal­mát fejezte ki az emberi életeket veszélyeztető erőszakos cselek­mények számának emelkedése miatt és felszólította a tagor­szágokat, hogy minél előbb pró­báljanak igazságos és békés megoldásokat találni a terror­cselekedeteket előidéző okok megszüntetésére. A határozat leszögezi, hogy „a gyarmatosí­tó, fajgyűlölő rezsimnek uralma alatt élő népeknek elidegenít­hetetlen joguk van a független­ségre" és elítéli a gyarmati és fajgyűlölő rendszerek terroriz­musát. Az él nem kötelezett orszá­gok javaslatára elfogadott hatá­rozat előírja, hogy 35 tagú nem­zetközi bizottságot létesítsenek a nemzetközi terrorizmus le­küzdésére. A bizottságnak a vi­lágszervezet következő, 1973-as ülése elé kell terjesztenie je­lentését. A közgyűlés hétfői ülésén Zdenék Černík nyilatkozata New York — Abból az alka­lomból, hogy befejeződött az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszaka, Zdenék Cerník, a javasló bi­zottság elnöke, hazánk állandó ENSZ-küldöttségének vezetője nyilatkozott a Csehszlovák Saj­tóiroda munkatársának. Arra a kérdésre, miként ér­tékeli az ENSZ-közgyűlés ülés­szakának lefolyását és az elért eredményeket, Zdenék Cerník a következőket válaszolta: — Az ENSZ közgyűlés nyu­godt légkörben fejezte be mun­káját. Elmondhatjuk, hogy a szocialista államok számára ez a munka eredményes volt, ami­hez hozzájárult az ls, hogy a közgyűlés elnöki tisztjét Sta­nislaw Trepczynskt lengyel kül­ügyminiszter-helyettes, tehát szocialista ország képviselője töltötte be. Az ENSZ-közgyülés­re az európai feszültség csökke­nésének időszakában került sor, de kedvező jelek mutatkoznak meg más földrészek vitás kér­déseinek megoldásában is. BONNI TUDÓSÍTÁSUNK A nyugatnémet mezőgazda­" ság a legfejlettebb nyu­gat-európai ország gazdasági életének a peremén áll. Az NSZK mintegy 60 millió lako­sának csak 43,2 százaléka, vagy­is majdnem a fele foglalkozta­tott, kereső személy. Ha a la­kosságnak ezt a keresőképes részét négy fő csoportra oszt­juk, akkor kitűnik, hogy a mező- és erdőgazdaság a leg­inkább lebecsült terület. Míg az iparban és közvetlenül a ter­melésben a keresőképes lakos­ságnak majdnem a fele, 48,9 százaléka dolgozik, részaránya különféle foglalkozási ágakban, a kereskedelemben, a közleke­désben és a hivatalokban 43,6 százalék. A mezőgazdaságban a keresőképeseknek csak 7,5 szá­zaléka dolgozik, vagyis a tava­lyi statisztikai adatok szerint nem egészen kétmillió személy. A nyugatnémet mezőgazdaság általában nem fedezi az állam élelmiszerfogyasztását. Az 1969 lg kormányzó uniópárti ellen­zék tízéves politikája következ­tében a nyugatnémet mezőgaz­daság még Inkább, mint más gazdasági területek, teljesen függővé vált az Európai Gizia­ságl KözOssőgtől, amelynek ér­dekel közvetlenül ös zs'üggnék, az Egyesült Államok v özet t g NATO agresszív tömbbel. A Közös Piac gazdasági érdekeit a nemzetközi nagytőke diktálja, amely az NSZK-ban Is tovább irányltja a mezőgazlasági ter­mékkivitel és behozatal állami politikáját. Nem lehet kéts.gss, hogy éppen ezek a tendenciák korlátozzák a nyugatnémet pa­rasztság részarányát a közélel­mezés biztosításában. Az utóbbi években fokozatosan 700 ezer paraszt vált nincstelenné és ke­rült olcsó munkaerőként Ipari és építőipari vállalatokba. A nyugatnémet parasztság helyzete A nyugatnémet parasztság a legutóbbi két évben rendkívül nagy erőfeszítést tett a munka termelékenységének fokozásá­ra, a termelőeszközök korsze­rűsítésére. Ennek ellenére a falvakban erősödik a nyugtalan­ság. Míg az élelmiszeripari termé­kek ára állandóan emelkedik, s lényegesen kihat az általános inflációra, a mezőgazdasági ter­mékek felvásárlási ára egy helyben topog, sőt olykor csök­ken. A mezőgazdasági termelés és a fogyasztók széles társadal­ma között még mindig kiküszö­bölhetetlen köztes láncszemet alkotó tőkés monopóliumok ki­mondottan azt tesznek, amit akarnak. A nagykereskedelem, az áruházak vagy az élelmi­szerüzletek lánccsoportjainak hálózata hihetetlen nyeresíget könyvel el, amit nem utolsó sorban adócsalással ér el. , A közszükségleti cikkek 1960­től 1969-lg 15,5 százalékkal drágultak, ugyanakkor ez a szám főként az élelmiszerekre vonatkozik. Mivel a felvásárlási árak ugyanakkor nem emelked­tek vagy még csökkentek is, fokozódott a parasztok eladó­sodottsága. A nyugatnémet me­zőgazdaság eladósodottsága 1970-ben meghaladta a 30 mil­liárd márkát. Általában elmond­hatjuk, hogy a nyugatnémet mezőgazdaság negyedrésze va­lójában a banktrösztök tulajdo­na. A nyugatnémet mezőgazdaság ezt elsősorban a Közös Piacnak köszönheti. A közös piaci ter­vek szerint az NSZK-ban több mint egymillió hektár mezőgaz­dasági földet parlagon hagynak heverni, vagyis ez ugar lesz. Korlátozzák, sőt beszüntetik a termelést a mezőgazdaság bizo­nyos területein. A Közös Piac ugyanis egyáltalán nem nyújt keretet a tagországok viszályai­nak rendezésére, ahogyan azt egyes hfvei eredetileg elképzel­ték. Ez nem is lehetséges, hisz a tőkés államok ellentéteinek lényege a termelőeszközök ma­gántula 'onára épülő társadal­mi rendszer alapjában, a tőkés államok kölcsönös viszonyának jellegiben, egyenlőtlen fejlődé­sükben rejlik. Mint ahogy az NSZK ipara tiáttérbe szorítja az Iparilag kevésbé fejlett orszá­gokat, ugyanígy Franciaország, Olaszország ós Hollandia nega­tív hatással van a nyugatné­met mezőgazdaságra. A Közös Piac megsokszorozta az egyes országok ellentéteit, s benne gyakran érvényesülnek olyan irányzatok, hogy az államok fö­lötti intézmények figyelmen kí­vül hagyják az egyes államok nemzeti érdekeit. Ez pedig jel­legzetes vonása a Közös Piac fejlődésének. A nyugatnémet mezőgazdaság vigasztalan jövője elsősorban az ifjú nemzedékre hat kt. A pa­rasztifjúság ugyanis egyáltalán nem látja Jövőjét biztosítottnak. A nyugatnémet szociáldemok­rata párt éppen úgy, mint test­vérpártjai más kapitalista or­szágokban, lényegében megke­rült a parasztok égető problé­máit. A kommunistáktól eltérő­en a szociáldemokraták nem tudták megérteni, hogy éppen az Iparilag fejlett nyugat-eurő­pal országokban a szocialista haladás útja a munkások és a dolgozó parasztság szövetségé­ben van. A Német Kommunis­ta Párt fennállásának három éve alatt s a Németország Kom­munista Pártjának betiltásától számított tlz év óta nehezen tudja megvetni lábát a parasz­tok körében, főként az unionis­ta kormányzású Bajorországban, Schleswig-Holsteinben és Rajna -Pfalz tartományban. Az évszá­zados egyházi befolyás követ­keztében ugyanis az uniópártok bástyái éppen az itteni falvak. Sajnos, a szakszervizetek sem érdeklődnek kellőképpen a pa­rasztprobléma iránt. Talán majd a kommunisták erősödő befo­lyása a szakszervezetekben fo­kozatosan elősegíti, hogy a nyu­gatnémet munkások felismerjék, csak a parasztok és a forradal­mi értelmiségiek lehetnek a szövetségeseik. IVAN BONKO döntött a tengerjogi konferen­cia összehívásáról is. Az érte­kezlet előkészítő ülését a ter­veknek megfelelően 1973. végén tartják New Yorkban, magát a konferenciát 1974. április—má­jusában a chilei fővárosban rendezik, és ha szükséges, 1975­ben újabb ülést hívnak össze Bécsben. A közgyűlés 102 szavazattál, 22 tartózkodás mellett, ellen­szavazat nélkül, megerősítette az államok szuverenitását, ter­mészeti kincsei, köztük felség­vizei felett. A közgyűlés hétfői ülésén határozatban szólította fel a Biztonsági Tanácsot, hozzon megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy Namíbia fel­szabduljon a Dél-afrikai Köz­társaság gyámkodása alól, és népe elnyerhesse az önrendel­kezési Jogot. A világszervezet 1975-öt egy­hangúlag „a nők évének" nyil­vánította, és felszólította a tag­országokat, hogy biztosítsák a n nők egyenjogúságát, és se­gítsék elő teljes beilleszkedésü­ket országuk politikai, társadal­mi és kulturális életébe. Végül a világszervezet köz­gyűlése foglalkozott az ifjúság, a kábítószerek, a halálbüntetés és a környezetvédelem kérdé­seivel is. Az ENSZ költségvetési bizott­sága hétfőn 69 szavazattal 8 ellenében, négy tartózkodás mellett jóváhagyta a világszer­vezet 1973-ra előirányzott, csak­nem 226 millió dolláros költ­ségvetését. A közgyűlésre jellemző volt a Szovjetunió békeoffenzlvája, amely összhangban áll az SZKP XXIV. kongresszusának határo­zataival. A Szovjetunió javasla­tot tett a nemzetközi kapcsola­tokban az erőszakról való le­mondásra és a nukleáris fegy­verek használatának végleges megszüntetésére. Ez a javaslat összpontosítja a szocialista or­szágok békepolitikájának elveit, amely ellen csak a nyugati im­perialista hatalmak és Kína szavazott. A szocialista orszá­gok sikere az is, hogy a köz­gyűlés határozatot fogadott el a leszerelési világkonferencia összehívásáról. Az ENSZ-közgyűlés 27. ülés­szakának egyik jellemző voná­sa volt a harmadik világ or­szágainak növekvő befolyása. A gazdasági kérdésekben meg­mutatkozott, hogy tovább mé­lyülnek az érdekellentétek a fejlett kapitalista országok és a fejlődő országok között. Zde­nék Cerník kijelentette, hogy a közgyűlés támogatja a gyarma­ti sorban élő nemzetek harcát a szabadságért és függetlensé­gért. A fejlődő országok képvi­selői rámutattak, hogy a szocia­lista országok — külön megne­vezték hazánkat — a legkövet­kezetesebb szövetségeseik a gyarmatosítás elleni harcban. Cerník nagykövet elmondotta, hogy küldöttségünk eredménye­sen szerepelt a közgyűlésen és aktivitásával hozzájárult a szo­cialista országok által elért eredményekhez. Chilei—amerikai r i r tárgyalások Santiago — A Népi Egység kormánya Santiagóban nyilat­kozatban jelentette be, hogy december 20-től Chile és az Egyesült Államok kormánykül­döttségei tárgyalásokat kezde­nek a két ország kapcsolatáról. Az Allende elnök vezetésével megtartott kabinetülés után a sajtónak átadott nyilatkozat hangsúlyozza: a tárgyalásokat a szuverenitás szigorú tisztelet­bentartásával, a két ország al­kotmányának és törvényeinek figyelembevételével folytatják majd. HARMINC fegyveres férfi va­sárnap elfoglalta a ciprusi Ayia Napa falut és a telefonvezeté­kek leszaggatásával elvágta a külvilágtól. A Grivasz tábornok híveiből álló csoport leleplezte a brit megszállás ellen 1959-lg harcoló földalatti szervezet tagjainak emlékművét, amelyet hétfőn ünnepség keretében Ma­karlosz elnök avatott volna feL

Next

/
Oldalképek
Tartalom