Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-14 / 295. szám, csütörtök

Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök beszámolója (Folytatás az 1. oldalról) mek született, vagyis IS százaiák­kal tSbb, mint 1968-ban. Ehhez hozzájárultak a tavaly hozott in­tézkedések, leként a gyermek születésekor nyújtott támogatás nBvelése, ax anyasági pótlék ki­terjesztése mindazokra az anyák­ra, akik két és több gyermekről gondoskodnak, valamint annak az időtartamnak a meghosszabbítá­sa, amely alatt a támogatásban részesülnek. Mindezek az intézke­dések, amelyek egyes járadékok tavalyi rendezésével együtt az egész év viszonylatában 1,9 mil­liárd koronát igényeltek, tehát jó eredményeket hoztak. Az anyasá­gi szabadság meghosszabbftását az alkalmazásban levő nők teljes mértékben kihasználják, s már eb­ben az évben mintegy 240 000 nő tartózkodik anyasági szabadságon az 1969. évi 106 ezerrel szemben. Az idei gazdasági fejlődés kedvező eredményei lehetővé tették, hogy már az 1973. évi népgazdaságfejlesztési állami terv előkészítésénél bizonyos mértékben gondoljunk a több­gyermekes családok további tár­sadalmi támogatására. Amint már értesültek róla, a központi bizottság múlt heti ülésén elbí­rálta a CSKP KB Elnökségének, a köztársaság kormányának és a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának a gyermek- és a neve­lési pótlék felemelésére, vala­mint a fiatal házaspároknak előnyös kölcsön nyújtására tett javaslatát. Ez a javaslat abból a törek­vésből indul ki, hogy leküzdjük azt az állapotot, amikor a csa­ládok megmaradnak egy gyer­meknél, ami nemcsak a népese­dés szempontjából kedvezőtlen, hanem negatív hatással van ma­gának a gyermeknek a fejlődé­sére ls. E problémák megoldá­sa, tekintettel a nők magas fo­kú alkalmaztatottságára, igen bonyolult és számos tényezőtől függ, mint például elegendő la­kástól és bölcsődétől, jobb szol­gáltatásoktól stb. A gyermekpótlék felemelését tehát csak azon intézkedések egyikének tekintjük, amelyek hozzájárulnak a többgyermekes családok szociális helyzetének a megjavításához. A benyújtott törvényjavaslat értelmében 1973. január 1-től a családi pótlék olyan módon nö­vekszik, hogy a kétgyermekes család 100 koronával, a három­gyermekes 200 koronával, a négygyermekes és többgyerme­kes család 250 koronával kap többet havonta. Hasonlóképpen emelkednek a javaslat értelmében a gyerme­kekről gondoskodó járadékélve­zőknek kifizetett családi pótlé­kok. Az eddigi előírások szerint a családoknak családi pótlékra addig van igényük, míg a hiva­tására felkészülő ellátatlan gyermek saját havi jövedelme nem haladja meg az 500 koro­nát. Ez a határ ma már ala­csony, főként a második és a harmadik tanévben levő ipari tanulóknál. Ezért 1973. január 1-től ez a határ általában havi 620 koronára emelkedik. A családi pótlékok új rende­zése több mint 1,2 millió csa­ládot fog érinteni, vagyis az el­látatlan gyermekekről gondos­kodó családok 50 százalékát. Az említett intézkedések a több­gyermekes családok jövedelmét több mint 2,1 milliárd koroná­val növelik. Hogy még nagyobb segítsé­get nyújtsunk a fiatal házas­pároknak, lakás- és berendezés beszerezésére a jövő évben elő­nyös kölcsönöket vezetünk be az ifjú házasak számára. Hogy a fiatal házasoknak gyermek születése után megkönnyítsük e kölcsön törlesztését, az ál­lam támogatást nyújt nekik a kölcsönből történő leírás formá­jában. Az első gyermek születé­sekor a leírás 2000 koronát, minden további gyermeknél 4000 koronát tesz ki. Ezen Intézkedéseken kívül, ame­lyek a dolgozók széles kórét érintik, előkészítjük az azon gyer­mekek gondozásba adásának be­vezetését, akiknek a nevelését a szülők nem biztosítják tartósan. Ezeket a gyermekeket bírósági íté­let alapján gondozásba lehet adni olyan módon, hogy lehetővé vál­jék családban történő nevelésük. Ax állam a gondozónak a gyer­mek sxBkségletel fedezésén kívül további hoxxájárnlást is nyüjt. Ennek a törvényjavaslatnak ax elveit, ami újabb bizonyítékát ad­ja annak, hogy szocialista álla­munk hogyan gondoskodik azokról a gyermekekről, akik eddig nem élhettek családi környexetben, a két kamara illetékes bizottságai már megtárgyalták. A szociálpolitika terén hoxott intézkedések azt bizonyítják, hogy a CSSZSZK kormánya következe­tesen teljesíti mindazokat a köte­lezettségeket, amelyek a kormány­nyilatkozatból e téren reá hárul­nak. Štrougal elvtárs a továbbiak­ban az 1973. évi terv összeál­lításán végzett munkákról szá­molt be. Többek között rámu­tatott, hogy kétségtelenül po­zitív tényező az, hogy az ötéves terv harmadik évének terve megőrzi alapvető koncepcióját, nemcsak abban az értelemben, hogy bizonyosságot nyújt a vállalatok és az egész népgaz­daság tevékenységének, hanem abban az értelemben is, hogy a társadalmi és a szociális stabili­tás kifejezője. A terv arra irányítja a figyel­met, hogy az anyagi fogyasztás növelése mellett a lakosság igé­nyeit jobban és idejében kielé­gítsék, mégpedig mind az áru­választék, mind a minőség te­kintetében. Biztosítja továbbá a lakásépítés terjedelmének növe­lését, az egészség- és az iskola­ügy helyzetének megjavítását. A kormány nézete szerint még nem merítettünk ki minden tar­talékot és lehetőséget az épít­kezési beruházás helyzetének a megjavítására, s hogy a kitűzött célokat 1973-ban elérhetjük. Az 1973. évi terv jelentős fel­adatokat tűz ki a mezőgazda­sági termelés és a felvásárlás elé. Arra törekszünk, hogy a mezőgazdaság minden szüksé­ges eszközt megkapjon a terv­feladatok teljesítéséhez. Az iparban és az építőipar­ban az 1973. évi tervfeladatok anyaggal és nyersanyaggal va­ló biztosítása jobb, mint a múlt évben volt és jobb az ideinél is. A közszükségleti árucikkek készletei és szállítása 1973-ban lehetővé teszi, hogy a belföldi piacon tovább javítsuk a lakos­ság ellátását. A források 1973­ban mérlegelt növelése reális és megfelel lehetőségeinknek. A CSKP és a kormány politi­kájának fő értelme és célja gondoskodni arról, hogy a ter­melés eredményei megfelelő mértékben megmutatkozzanak az életszínvonal emelkedésé­ben. Az igényes tervfeladatok teljesítése mindenekelőtt az irányítás színvonalától függ. Attól függ, hogyan fogjuk a ter­melést jobban biztosítani a vál­lalatokban, hogyan fogjuk a munkát megszervezni és tökéle­tesíteni a vállalaton belüli irá­nyítást, és hogyan fogjuk biz­tosítani a rendszeres termelési és munkaütemet. A kormány az idei tapaszta­latokból kiindulva a jövő év­ben is meg akarja gyorsítani a tervezési munkákat. Arra szá­mít, hogy az 1974. évi terv elő­készítésének irányelveit már május elején jóváhagyják úgy, hogy a tervjavaslat kidolgozá­sát a vállalatok még a nyári szabadság előtt befejezhessék. Sirougal elvtárs ezután az épít­kezési beruházás terén előttünk álló feladatokról, s ezzel kapcso­latban Prága főváros építési fel­adatairól beszélt. Beszámolója to­vábbi részében a szocialista ál­lam megszilárdításával és vala­mennyi funkciójának maradékta­lan érvényesítésével foglalkozott. Ezzel összefüggésben hangsúlyoz­ta, hogy bár a nemzeti bizottsá­gok munkája kétségtelenül jó eredményeket hozott, még sok mindent lehet javítani mind a képviselők tevékenységében, mind pedig a szervek munkájának mód­szereiben. (ogrendünk mindenki számára megfelelő jogi biztonsá­got biztosít a társadalmi élet va­lamennyi területén. Ezért a kor­mány — mondotta Strougal elv­társ — a jogrend fokozatos töké­letesítése során súlyt helyez a stabilitás kérdésére. A CSKP XIV. kongresszusa irányvonalának értelmében a kormány a szocialista törvényes­ség, az állami és az állampolgári fegyelem további szilárdítására tö­rekedett. Fokozott figyelmet szen­telt a szocialista tulajdonban le­vő vagyon védelmének, a köz­rendnek, az állampolgárok jogai és szabadságjogai védelmének. Ezen a téren számos pozitív eredményt értünk el, de ennek ellenére társadalmunkban tapasz­talhatók még egyes negatfv jelen­ségek, amelyek ellen következete­sebben és hatékonyabban kell harcolnunk, amint azt dolgoxóink joggal követelik. Természetesen elsőrendű érdekünk olyan teltéte­lek rendszeres kialakítása, hogy megelőzzük a bűntevékenységet. Ez társadalmi rendszerünk lé­nyegéből fakad. Ugyanakkor azon­ban szigorúan meg kell büntet­nünk a bűncselekmények elköve­tőit és határozottan kell harcol­nunk a bűnözés ellen. A CSSZSZK kormánya a nem­zeti kormányokkal együtt ebben az értelemben konkrét intézkedé­seket hagyott jóvá, hogy ax illeté­kes szervek össxehangoltan járja­nak el a bűnözés elleni harcban. Továbbá intézkedéseket hagyott jóvá az állami titok védelméről szóló törvény megvalósítására, és intézkedéseket a közúti forgalom biztonságának növelésére stb. Ezen intézkedések összességébe tartoxik a nemzetbiztonsági testü­letről szóló új törvényjavaslat is, amely további feltételeket teremt ahhoz, hogy e testület még haté­konyabb eszközzé váljék a bűnö­zés elleni harcban. A törvényja­vaslat pontosan lerögzíti a nem­zetbiztonsági testület tagjainak jogait és kötelességeit is. Mindezek az intézkedések összhangban állnak a szocialis­ta demokrácia fejlesztésével, amelynek oszthatatlan része a törvények tiszteletben tartása az összes állampolgár, de ugyanakkor az állami szervek részéről is. Az állami és az állampolgári fegyelem megtartásában tapasz­talható fogyatékosságok, a szo­cialista törvények iránti tiszte­letlenség megnyilvánulásai to­vábbra is olyan problémát je­lentenek, amelynek állandó fi­gyelmet kell szentelni. A bűnö­zés csökkentése és korlátozása csupán valamennyi állami szerv, gazdasági és társadalmi szervezet és mindazon állam­polgárok közös erőfeszítésével lehetséges, akiknek érdekük a közrend és a nyugalom. Strougal elvtárs beszámolója további részében az államigaz­gatás kérdéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a szövetsé­gi kormány és a nemzeti kor­mányok megkezdték további tö­kéletesítését és korszerűsítését. A beszámoló következő része az iskolaügy, a kultúra, a test­nevelés és az egészségügy leg­fontosabb problémáit érintette, amelyek megoldása érdekében a kormány a programnyilatko­zat értelmében számos intézke­dést tett. Ebben az évben befe­jeződött iskolaügyünk eddigi fejlődésének és jelenlegi hely­zetének elemzése, és javasla­tok készültek további távlati fejlesztésére. A fő erőfeszítés most az iskolák oktatási tartal­mának korszerűsítésére, a taní­tási módszerek, a nevelési-mű­velődési folyamat formáinak és szervezetének megjavítására irányul. Az iskolarendszer korszerű­sítése feltételezi, hogy lénye­gesen megjavuljon az iskolaügy tudományosan megalapozott irányítása. Ezért már intézke­dések történtek a káder- és személyzeti munka megjavítá­sára, valamint intézkedések tör­ténnek a felügyeleti és az el­lenőrző tevékenység megjaví­tására. Teljes mértékben értékeljük, hogy az ifjúság nevelésében és a dolgozók pihenésében a szo­cialista társadalomban milyen jelentősége van a testnevelés­nek és a sportnak. Ebből a szempontból megkezdjük a XIV. pártkongresszus azon következ­tetéseinek a biztosítását, ame­lyeket a testnevelés és a sport fejlesztése terén hagyott jóvá, és a pártszervekkel együtt, a nemzeti kormányokkal együtt­működésben Intézkedéseket te­szünk megvalósításuk érdeké­ben. Az egészségügy helyzetével kapcsolatban Strougal elvtárs rámutatott, hogy a rövid és a hosszú tartamra szóló intézke­dések összességét dolgozták ki a differenciált egészségügyi gondoskodás fejlesztése érde­kében. A rövid tartamra szóló intéz­kedések a társadalom fokozódó konszolidációjával összhangban a rend megjavítására és az egészségügy hatékonyságára irányultak. Létrejöttek a mun kaerők stabilizálásának és megnyerésének feltételei is, fő­ként azáltal, hogy lényegesen emelkedett az orvosok és az egészségügyi személyzet fizeté­se. Lényegében megszűnt a győgyszerhlány, felújult a felül­vizsgáló bizottságok tevékeny­sége és a munkakollektívák részvétele a gyógykezelés meg­tartásának ellenőrzésében. Ezek az intézkedések együtt­véve — hála az egészségügyi dolgozók erőfeszítésének és a szakszervezeti szervezetek jó munkájának — kedvezően be­folyásolták a betegségből és balesetből eredő munkaképte­lenség alakulását. A munkakép­telenség ez év harmadik ne­gyedében 3,5 százalékot tett ki, tehát az utóbbi tíz év alatt a legalacsonyabb színvonalon állt. A betegségek számának csökke­nése 1,2 milliárd korona meg­takarítását eredményezi — a társadalmi alapokból —, amit más célokra használhatunk fel. Strougal elvtárs beszámolója befejező részében a kormány külpolitikai tevékenységével foglalkozott. A csehszlovák külpolitika irányvonalának megvalósítása a CSKP XIV. kongresszusa hatá­rozataival összhangban kedvező bel- és külpolitikai feltételek között ment végbe. Az a hala­dás, amelyet a társadalom éle­tének valamennyi területén el­értünk. jó feltételeket terem­tett a világon Csehszlovákia te­kintélyének megszilárdulásához. A legfontosabb külpolitikai események, amelyekben az utóbbi hónapok oly gazdagok voltak, meggyőzően bizonyítják, hogy a szocialista világrend­szernek a nemzetközi esemé­nyekre való növekvő befolyása a világfejlődés megdönthetetlen irányzata. Ogy véljük, hogy e befolyás további erősítése to­vábbra is megkívánja a szocia­lista országok hatékony kölcsö­nös együttműködését és közös eljárását a nemzetközi kapcso­latok kérdéseiben, a szocialista világrendszer egységének, ak­cióképességének és erejének megszilárdítását. Ami Csehszlo­vákiát illeti, ennek az elvnek a következetes érvényesítését külpolitikánk elsőrendű felada­tának tekintjük, s ezen az ala­pon fogjuk tovább fejleszteni külpolitikai aktivitásunkat. Közvetlen figyelmünk tovább­ra is Európára összpontosul, ahol a nemzetközi feszültség enyhülésének eredményei a legerőteljesebbek. November végén Finnország fővárosában összeültek az eu­rópai országok, az Egyesült Ál­lamok és Kanada képviselői, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet szer­vezeti és ügyrendi előkészítésé­ről tárgyaljanak. Ezt a tényt joggal tarthatjuk a békés egy­más mellett élés politikája je­lentős sikerének. A tartós bé­kéhez és biztonsághoz, a köl­csönösen előnyös békés együtt­működés feltételeinek megte­remtéséhez vezető út nem lesz egyszerű és könnyű, nem lesz akadályoktól mentes. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormánya szilárdan kész a töb­bi szocialista testvérállam és más érdekelt országok kormá­nyaival együtt épp úgy, mint eddig, aktívan hozzájárulni az összeurópai biztonsági és együtt­működési konferencia megvaló­sításához, az európai népek és más világrészek népeinek javá­ra. Röviddel a helsinki sokolda­lú tanácskozások megkezdése előtt választások voltak az Egyesült Államokban és a Né­met Szövetségi Köztársaságban. Az a tény, hogy e választások­ra olyan időben került sor. amikor már nem a hidegháború és a konfrontációk koncepciói uralkodnak, hanem a nemzet­közi feszültség enyhítésének és a békés együttműködésnek a gondolatai, nem maradhat ha­tástalanul az amerikai és a nyugatnémet választópolgárok gondolkodására. Nyilvánvaló, hogy a moszk­vai tárgyalások, a szovjet— amerikai kapcsolatok megkez­dődött fejlődésének egyes fon­tos eredményei, a vietnami há­ború befejezése szándékának kinyilvánítása és egyes reáli­sabb lépések a szocialista or­szágokhoz fűződő kapcsolatok­ban az amerikai választók sze­mében olyan érvek voltak, ame­lyek megerősítették Nixon el­nök helyzetét. Ami Csehszlovákiát illeti, ér­tékeljük a kölcsönös kapcsolpt­ban beáHott bizonyos javulást és érdekünk további rendezé­sük. A Német Szövetségi Köztár­saságban megtartott parlamen­ti választások megerősítették azt a kétségtelen tényt, hogy Európában a háború utáni vál­tozások és a nemzetközi kap­csolatokban bekövetkezett fo­kozatos enyhülés olyan fejlő­dés, amit nem lehet visszatar­tani. Remélhető, hogy az új kormány Brandt kancellár ve­zetésével továbbra is hozzájá­rul az európai feszültség eny­hítéséhez, a még meglevő prob­lémák megoldásának pozitív megközelítéséhez. Többek kö­zött szó van a Német Szövetsé­gi Köztársaság és Csehszlová­kia és más szocialista országok kapcsolatainak rendezéséről is. Ismeretes, hogy az országaink közötti kapcsolatok normalizá­lásának fő kérdése továbbra is a Német Szövetségi Köztársaság állásfoglalása a müncheni dik­tátum eleve érvénytelenségé­hez. Ez az európai politika rendkívül fontos problémája, amelynek következetes megol­dása épp úgy érdekünk ne­künk, mint a többi szocialista országnak. A magunk részéről olyan megoldást javasoltunk, amely elegendő alapot nyújt ahhoz, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság kapcsola­tainak normalizálásáról folyó tárgyalások sikeresek legyenek és rövid időn belül befejeződ­jenek. Ezt az állásfoglalást tar­talmazta levelem, amelyet Brandt szövetségi kancellárnak küldtem. Ezen az alapon ké­szek vagyunk bármikor folytat­ni a félbeszakadt tárgyaláso­kat, és várjuk a Német Szövet­ségi Köztársaság képviselőinek nyilatkozatát. Készek vagyunk rendezni kapcsolatainkat déli szomszé­dunkkal — Ausztriával is. Er­re már több ízben utaltunk. Most megfelelő lépésekre és válaszra várunk javaslatainkra Ausztria részéről. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a test­véri szocialista országok kor­mányainak álláspontjával azo­nosan, reálisan értékeli a világ­helyzetet és nem válik önelé­gültté. Tudjuk hogy maga az élet kényszerítette a tőkés ál­lamokat arra, hogy elismerjék a békés egymás mellett élés elvét. Tudjuk azt is, hogy en­nek az elvnek saját osztályér­dekeik javára való felhasználá­sára fognak törekedni. Ezzel szembeállítjuk politikánk kö­vetkezetes internacionalista irányvonalát, a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség többi országához fűződő testvéri kö­telékeink megszilárdítását, egy­séges frontunk megerősítését valamennyi forradalmi, haladó és nemzeti felszabadító erővel. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság határozottan állást foglal az Imperializmus vala­mennyi agressziós cselekedeté­vel szemben, az újgyarmatosítás minden formájával és módsze­rével szemben. Teljes mértékben szolidári­sak vagyunk a vietnami nép ^^^^ igazságos harcával, és ebben PffWJ hatékony politikai, erkölcsi és anyagi segítséget nyújtunk. Ag­gaszt bennünket, hogy az ame- lg72 rikai fél késlekedik az egyez­mények aláírásával, és határo- xil. 14. zottan támogatjuk a VDK és a DIFK erőfeszítését a hely­zet igazságos, békés megoldá- Ji sára. "

Next

/
Oldalképek
Tartalom