Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-14 / 295. szám, csütörtök

Az SZLKP Központi Bizottsága 1972. december 11-i ülésének vitája Jón Pirč elvtárs felszólalása A CSKP KB és az SZLKP KB februári ülése pártunk XIV. kongresszusa irány­vonalából kiindulva kijelölte népgazda­ságunk további fejlődésének konkrét feladatait s a pártszervek és -szerveze­tek figyelmét a termelés hatékonysága problémájának megoldására irányította. Meghagyta a pártszerveknek, hogy rendszeresen foglalkozzanak a gazda­sági terv teljesítésével, és arra köte­lezte a kommunistákat, hogy biztosít­sák a terv teljesítését. Egyidejűleg a CSKP Központi Bizottsága meghagyta, hogy a pártszervek és a gazdasági ve­zetők egységes módszerrel oldják meg ezeket a nagy horderejű össztársadalmi feladatokat. A kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság és mindegyik járási párt­bizottság nagyon részletesen dolgozta fel a CSKP KB februári plenáris ülésé­nek határozatát a kerület, a járási és az egyes üzemek feltételeire. Meghatá­rozták azokat a fő feladatokat, ame­lyeket ebben az évben kell teljesíteni ahhoz, hogy kialakuljanak a kedvező feltételek az 1973. évi terv megvalósí­tására. A figyelmet a pártmunkára össz­pontosítottuk, arra, hogy a szervezetek és a kommunisták a lehetőségek szerint részletesen ismerjék a tervfeladatokat és azokat elsajátítsák. Pártaktívánk ré­vén a szervezeteket arra ösztönözzük, hogy következetesen éljenek az ellen­őrzési joggal, valamint azzal a joguk­kal, amely lehetővé teszi, hogy konkrét feladatokat adjanak az egyes kommu­nistáknak, és minden hónapban szigo­rúan értékeljék a tervteljesítést. Szün­telenül hangsúlyozzuk, hogy a népgaz­daságfejlesztési terv kommunista pár­tunk második programja, amelynek megvalósításáért mindenekelőtt a kom­munisták felelősek. Annak ellenére, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága februári plenáris ülése óta még csak néhány hónap telt el, elmondhatjuk, hogy szándékainkat sikerült fokozatosan teljesíteni. Elér­tük, hogy az alapszervezetek rendsze­resen értékelik a tervteljesítést, és minden üzemben keresik a jobb meg­valósítás lehetőségeit. Munkánkban ar­ra is ügyelünk, hogy az egész kerületi szervezet, minden funkcionárius, gaz­dasági dolgozó elsajátítsa azt az elvet, miszerint csak céltudatos, tervszerű és koncepciós munkával érhető el a to­vábbi hatékony fejlődés, a termelés és az életszínvonal további emelkedése, valamint a jobb élet- és munkakörnye­zet kialakítása ls. A kerületi pártbizottság, a járási bi­zottságok és az alapszervezetek határo­zatai eredményesek voltak. Az idei év tizenegy hónapja alatt az ipari terme­lés tervét 101 százalékra teljesítsük, és a növekedés 9,6 százalékos. Az építő­ipari szervezetek 102 százalékra telje­sítik a tervet, és a növekedés az év kezdete óta 13 százalékos. Az építke­zési beruházás területén nagy ered­ménynek tartjuk, hogy a köztársaság­ban elsőként fejeztük be kerületünkben a tranzit gázvezeték vonalát. Jól telje­sítjük a tervet a Vojanyi I. erőmű, a Turňa nad Bodvou-i cementgyár és a humennéi Chemlon 7 építkezéseken is. Minden évben, tehát ebben az évben is teljesítjük a lakásépítési tervet, és lát­hatóan javul a helyzet a célépítkezések tervének teljesítésében is. Kedvező eredményeket értünk el a nemzeti bi­zottságok által irányított üzemekben is. Tovább bővült és minőségileg is ja­vult a lakosságnak nyújtott szolgálta­tás. Fejlődött a gépkocsiközlekedés, ja­vult az úthálózat, és fokozott gondot fordítanak a lakásállomány javítására és karbantartására. Javult a lakosság ellátása és a kereskedelmi szervezetek . szolgáltatásai is. A CSKP KB és az SZLKP KB februári plenáris ülése egész társadalmunk fi­gyelmét a népgazdaságfejlesztés haté­konyságának sokoldalú és következetes növelésére összpontosította. Kerüle­tünkben 10 hónap alatt a munkaterme­lékenységi tervet az ipar 100,8, az épí­tőipar ugyancsak 100,8 százalékra tel­jesítette. Az előző évhez viszonyított növekedés az iparban 7, az építőipar­ban 8,9 százalék. Nem dicsekedhetünk olyan eredményekkel, mint a köztár­saság más részeiben, ahol az ipari ter­melés növekedésének 90 százalékát a munkatermelékenység növekedése fede­zi. A mi kerületünkben ez az arány még csak 77 százalékos. A nemzeti bizottságok üzemeiben az anyagi és egyéb költségek a teljesít­ménynél és a nyereségnél lassabban nőnek. A javuló irányú fejlődés pozitív módon befolyásolja a nyereség alaku­lását és a vállalatok rentabilitását. A tiszta nyereség terjedelme az előző év azonos időszakához viszonyítva 10,8 százalékkal nagyobb és a rentabilitás is magasabb a múlt évi színvonalnál, sőt a tervezett évi viszonylatnál is. A vállalatok és az üzemek, valamint a szervezetek többsége már jelentheti, hogy teljesítette a tervfeladatokat, va­lamint a Szovjetunió megalakulása 50. és az NOSZF 55. évfordulójának tiszte­letére vállalt kötelezettségeket. Az évi feladatokat ez ideig a következő nem­zeti vállalatok teljesítették: a prešov! Magasépítő Vállalat, a Kelet-szlovákiai Tejfeldolgozó és a koSicei Kerámiai Üzemek, valamint számos további vál­lalat. Szeretnénk ezzel kapcsolatban ki­emelni a kerámiai üzemek dolgozóinak eredményeit. Az üzem dolgozói a párt­és kormányküldöttség látogatása alkal­mából kötelezettséget vállaltak, hogy határidő előtt teljesítik a tervet és túl­teljesítik a mennyiségi és a minőségi mutatókat ls. A tervet nemcsak teljesí­tették, hanem az év végéig 7 millió ko­rona értékű termékkel túlteljesítik, ugyanakkor a munkatermelékenység tervezett mutatóját 12 százalékkal, és a szocialista országokba irányuló kivi­teli feladatokat teljes 41 százalékkal túlteljesítik. A mezőgazdasági termelésben az idén az utóbbi 25 év legjobb eredményeit értük el, habár ez az év nagyon ked­vezőtlen volt. Teljesítettük a gabona, a szőlő és a cukorrépa felvásárlási ter­vét. Az előzetes becslések szerint cu­korrépából ebben az évben rekordho­zamokat érünk el. A jelek szerint egy (hektárról több mint 400 mázsát, szemes kukoricából pedig több mint 43 mázsát. Jelentősen túlteljesítjük az állatte­nyésztési termékek felvásárlási tervét, s az évi tejfelvásárlási tervet december 6-án teljesítettük. A múlt év őszétől kezdve több mint 60 000 hektár új me­zőgazdasági területet nyertek az egysé­ges földművesszövetkezetek és az erdő­gazdálkodási üzemek. Az SZLKP KB, valamint a Mezőgazdasági, az Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium segítsé­gével számos földművesszövetkezetben és erdőgazdálkodási üzemben eredmé­nyesen fejlődik a termelés. Azonban a kormányszervek hatékony segítségé­re szorulunk, hogy az új szövetkezete­ket mielőbb gépekkel szereljék fel, mert ezzel kapcsolatban súlyos problé­máink vannak. A CSKP KB és az SZLKP KB februári plenáris ülése meghagyta, hogy a párt­szervezeteknek fokozott gondot kell fordítaniuk az újítómozgalom, a racio­nalizáció kérdéseire, az új munkafor­mák bevezetésére, a verseny és a mun­kakezdeményezés fejlesztésére. 1972 el­ső felében kerületünkben 5199 újítási javaslatot nyújtottak be, ezekből 2431-et már megvalósítottak. Értékük 60 millió koronát képvisel. Jó eredményeket értünk el a munka­kezdeményezés és az aktivitás terüle­tén, valamint a szocialista munkaver­seny más formáiban is. Az 1972. évi kerületi kötelezettségvállalás értéke 1500 306 000 korona volt. Az első fél évben teljesített feladatok értéke 1085 000 000 korona volt, s nemcsak teljesítjük, hanem jóval túlteljesítjük, különösen a város- és községfejlesztés terén. A szocialista munkaversenybe a dolgozóknak mintegy 90 százaléka kap­csolódott be. Természetesen a kerületben számos fogyatékosság is előfordul. Különösen a terv minőségi mutatóit nem sikerül úgy teljesíteni, ahogyan azt a CSKP KB és az SZLKP KB meghatározta. Né­hány vállalatnál a termelési költségek nem csökkennek, hanem nőnek, külö­nösen az építőiparban. Egyre nő az épületek ára. Az építés időtartama nem csökken, hanem hosszabbodik, ennek következtében nagy a befejezetlen épít­kezések száma és ez nehézségeket je­lent. Problémák mutatkoznak a terme­lőeszközök, a munkaidő kihasználásá­ban és a tartalékok feltárásában is. Előfordul, hogy felelőtlenül bánnak a köztulajdonnal. Nagy gondot fordítunk az 1973. évi terv lebontására. Mindenekelőtt az a célunk, hogy az emberek részletesen Ismerjék, elsajátítsák és az év kezde­tétől realizálják a tervet. Súlyos problémáink vannak a gép­iparban. Ezért örülök annak, hogy Co­lotka elvtárs a CSKP KB plenáris ülé­sén tartott beszámolójában kifejtette az e problémával kapcsolatos álláspon­ját. A kelet-szlovákiai gépipari válla­latokat lendületesebben kell bekapcsol­ni a KGST integrációjába, s ki kell építeni az ennek megfelelő tudomá­nyos-kutató bázist. Ez hasznos lesz egész népgazdaságunknak. A CSKP XIV. kongresszusa határoza­tainak, valamint a központi bizottsá­gok határozatainak megvalósítására tö­rekvő erőfeszítéseinket továbbra ls a pártmunkára összpontosítjuk, hogy minden alapszervezet tevékenysége megfeleljen a kor követelményeinek. Nem elégedünk meg azzal, hogy jó eredményeket érjünk el a munkában, hogy 80 százalékos a részvétel a tag­gyűléseken és 36 százalékos a vitában. Csupán ez a jövőben nem lenne ele­gendő. Figyelmünket elsősorban az alapszervezetek munkájának tartalmá­ra összpontosítjuk. Javítani akarjuk a taggyűlések előkészítését, el akarjuk érni, hogy a tagok beterjesszék a mun­kaelemzéseket, hogy lényegesen javul­jon a pártszervezetek ellenőrző tevé­kenysége. A kelet-szlovákiai kerületi pártbizott- , ság nevében biztosítom Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságát és pártunk főtitkárát is, hogy a kelet-szlo­vákiai kommunisták nem sajnálják ere­jüket, és becsületesen igyekeznek tel­jesíteni a XIV. kongresszus és pártunk központi bizottságainak határozatait, ezzel szolgálva népünk boldogulását és szocialista hazánk felvirágoztatását. Alojz Kusalík elvtárs felszólalása Az Iparügyi Minisztérium ágazatának dolgozói a CSKP XIV. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa, valamint a februári plenáris ülések határozatait a párt gazdaságpolitikai elveként, a népgazdaság további fejlesztésének egyetlen lehetőségeként fogadták. E határozatokat már ez év márciusában részletesen kidolgoztuk. A februárt plenáris ülések szelle­mében a minisztérium pártszervezeté­vel és főleg a területi pártszervekkel szoros együttműködésben a következő két fő cél elérését biztosítottuk: 1. Maradéktalanul teljesíteni az idei tervfeladatokat, az egyes területeken a követelmények szerint túlteljesíteni, emellett szem előtt tartani az egész termelési folyamat hatékonyságát. 2. Az 1973. évi terv előkészítésénél minőségi szempontból magasabb, prog­resszívabb és Igényesebb eljárást alkal­mazni. Az első fél év leteltével az elért eredményeket az SZLKP KB vállalati osztályával együtt mérlegeltük. A mi­nisztérium vezetősége a pártszervezet bizottságával együtt elemezte a minisz­térium vezető dolgozói irányító mun­kájának színvonalát és hatékonyságát. Az elemzés eredményei alapján kidol­goztuk az elveket a minisztériumnak, mint állami szervnek irányítási szín­vonala további emelésére az idei és a következő évre. A vezérigazgatókkal tartott rendszeres értekezleteken az elért eredmények értékelésén kívül ku­tattuk a megfelelő formált annak, hogy a dolgozók széles kollektíváit bekap­csoljuk a párt gazdasági jellegű hatá­rozatainak teljesítésébe. Főleg a mun­kakezdeményezés, a szocialista munka­verseny, a gazdasági propaganda és agitáció; a tüzelőanyag, az energetika stb. megtakarítási versenyének fejlesz­téséről volt szó. Ezek az intézkedések észlelhetők voltak a tervteljesítésben is, amely a tavalyi évhez viszonyítva 9,7 százalékos amelkedést feltételezett. Az első hónapokban 12,4 százalékos telje­sítést értünk el. Teljesítjük ezenkívül a nyereség és a jövedelmezőség követelt színvonalát, és a hatékonyság emelését elősegíti a költségek 3,29 százalékkal való csök­kentése a teljesítmény minden koroná­ja után, bár az anyagi költségeket még nem sikerült csökkenteni a kívánt ütemben. Fogyatékosságok észlelhetők még a gyártmányok választékának szerkezeté­ben, a gyártmányok minőségében, főleg a gyártmányok gyorsabb műszaki fel­újításában. Annak ellenére, hogy az ágazat a tervet egyenletesen teljesíti, komoly nehézségeket okoz az a tény, hogy még mindig van néhány vállalat, ame­lyekben az év folyamán nem tudtak megbirkózni a feladatokkal. E válla­latoknak, a vezérigazgatóságokkal együtt, rendkívüli figyelmet szentelünk. Egységes igyekezettel, igényes hozzáál­lással a kerületi és járási pártbizott­ságokkal, a vállalatok pártszervezetei­vel karöltve oldjuk meg a lemaradás okait és keressük a politikai, a gaz­dasági és a műszaki segítség lehető­ségét. Ott. ahol arra feltétlenül szük­ség volt, személyi intézkedéseket is fo­ganatosítottunk. Eddigi munkánk eredményeinek alap­ján és további lehetőségeink reális fel­mérésével biztosíthatjuk a központi bizottságot arról, hogy az ágazat dol­gozói teljesíteni fogják az idei tervfel­adatokat. így járulunk hozzá a pártnak a gazdasági kérdésekkel foglalkozó februári plenáris ülése céljainak el­éréséhez. Tisztelt Elvtársak! A februári plenáris ülések pozitív hatásának értékelésekor szeretném hangsúlyozni dolgozóink óriási igyeke­zetét, elkötelezettségét a párt politi­kájának megvalósításánál. Sikerült po­zitívan befolyásolnunk a vezető gaz­dasági dolgozók magatartását a terv progresszív feladatainak megértésénél, elfogadásánál. A vezető gazdasági dol­gozók, a kommunisták a tervfeladatok megvalósíthatatlanságáról, nem teljesí­tésének indokolásáról folytatott viták helyett egyre inkább a terv teljesíté­se előfeltételeinek megteremtésére össz­pontosítják figyelmüket. Ezzel adták tanújelét annak, hogy helyesen értel­mezték a pártnak a gazdasági téren kitűzött céljatt. Ugyanakkor észlelhető, hogy a válla­latok vagy a kollektívák az irányító munkával szemben támasztott egyre nagyobb igények mellett pozitívan és bátran vállalják a feladatokat, főleg akkor, ha a központ ehhez megterem­ti az arányos feltételeket. Teljes mér­tékben észlelhető volt ez az 1973. évi végrehajtási terv összeállításánál pon­tosabb meghatározásánál. A következő év döntő lesz az ötéves terv teljesítése számára, az ágazat fel­adatai is sokkal igényesebbek. A fe­szültség főleg abban rejlik, hogy a tervfeladatok döntő mértékben a 16 építkezés határidőben történő befeje­zésétől függnek, amelyek befejezési* már többször elhalasztották és az egyes határidők még ma sincsenek összhang­ban a nemzeti, vagy a szövetségi kor­mány határozataiban kitűzött határ­időkkel. A jövő évi terv igényessége a ter melés magasfokú növekedésében nyil­vánul meg. Például a vegyiparban 11,2 százalékos, az üveggyártásban 15 szá­zalékos, a faiparban 9 százalékos, a textil- és ruhaiparban 8 százalékos, a bőr- és lábbeli iparban több mint 7 százalékos növekedéssel számolnak. Hasonló a helyzet iparunk további szakágazataiban is. Az 1973. évi tervet bátrabb, még progresszívabb alapokra fektethettük volna és az ágazatnak az 1972. évi eredményei is jobbak lehettek volna az építkezési beruházások tartós fogyaté­kosságai nélkül. Tudatosítjuk saját felelősségünket az építkezési beruházási terv megvalósítá­sáért, főleg a jő minőségű, idejében történő tervezéséért, előkészítéséért. Ezzel kapcsolatban számos intézkedést foganatosítottunk a költségek indoko­latlan növekedésének meggátolására, a már átadott új üzemrészlégek legna­gyobb mérvű kihasználására, valamint az új építkezések próbaüzemeltetés! idejének lényeges lerövidítésére. Ezekből a szempontokból ellenőriz­zük és értékeljük a tervezett paramé­terek betartását feltétlenül szem előtt tartva a keresett árucikkek kielégítő gyártását. Kutatni fogjuk ugyanakkor, vajon az új üzemekben olyan válasz­tékban állítanak-e elő közszükségleti cikkeket, amelyre társadalmunknak szüksége van. A párt és állami szervek fontos és helyes intézkedésének tartjuk a követ­kezj évben az új építkezések megkez­désének korlátozását azzal a céllal, hogy az építőipari szervezetek kapaci­tásukat a félbenmaradt építkezések mi­előbbi befejezésére összpontosítsák. Kihasználom ezt az alkalmat arra, hogy felhívjam az építőiparban, a gép­iparban és a kohászatban dolgozó kom­munistákat az építkezési határidőknek, a már nem egyszer elodázott határ­időknek a betartására. Mert a határ­idők további kitolása veszélyeztetné nem csupún a következő év! tervfela­datok teljesítését, hanem egyben az ötéves terv céljainak elérését is. Vladimír Trvala elvtárs felszólalása A gazdaság! kérdésekkel foglalkozó februári plénum rendkívül nagy jelen­tősége abból ered, hogy megmutatta és meghatározta a párt viszonyát az öko­nómiához és a szocialista demokrácia többi dinamikus rendszeréhez. Megmu­tatta — minden eddigit felülmúlva —, hogyan kell biztosítaniuk a kommunis­táknak a párt össztársadalmi feladata­it, milyen hozzáállást követelnek ezek az állami és a gazdasági szervek részé­ről. A februári határozatokat további in­tézkedésekkel egészítették ki, mint például a káderek komplex értékelése, melynek során előtérbe helyezték a pártnak a gazdasági élettel való kap­csolatát, és ezt megvitatták és tisz­tázták. Tisztázták a felelősség mérté­két is. Mindez nagy hatást gyakorolt és gyakorol a párt, de a vezető gaz­dasági dolgozók aktivitására is. A de­cemberi plenáris ülés már kifejezi a gazdasági és az állami szervek foko­zott gazdasági felelősségét. A párt fel­újította a politika és az ökonomika kö­zötti helyes lenini dialektikus kapcso­latokat, és érvényesítette azt az elvet, miszerint a politika az ökonómia kon­centrált kifejezése. A szocializmus­ban a politikát nemcsak úgy értelmez­zük, mint egyes osztályok kapcsolatát, mint a hatalom kérdését, hanem, ha a hatalmi kérdés már megoldódott, ha azt a munkásosztály a kommunista párt vezetésével szilárdan a kezében (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom