Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-28 / 281. szám, kedd

HZ IRÁNYÍTÁS 0) MÓDSZERE OGASZ — o szovjet elektronikus agy A gazdasági vezetés korsze­rűsítése több, egymással kölcsö­nösen összefüggő Irányban tör­ténik; ú] tervezési és gazdasági ösztönzési rendszer, az irányí­tás struktúrájának korszerűsíté­se — nagy termelői és termelői­technikai egyesülések létreho­zása és végül gazdasági-mate­matikai módszerek, valamint elektronikus számítógépek al­kalmazása a vállalatok és ipar­ágak irányítási rendszerének automatizálása. Az Automatizált Irányítási Rendszerek (AIR-ok) beveze­tésének hatékonysága közvetle­nül összefügg a társadalmi ter­melés hatékonyságának fokozá­sával. Mindez nem elméleti követ­keztetés, hanem napjaink gya­korlata. Éppen a kedvező ered­mények magyarázzák azt, hogy a Szovjetunóiban miért vezetik be ilyen gyors ütemben az auto­matizált irányítási rendszere­ket. Amíg az előző ötéves terv — az 1966—70-es évek — idő­szakában mindössze néhány száz AIR működött, 1978-ra már közel kétezer rendszere üzemel majd. Jelenleg a vállalati AIR-okat egyesítik az iparági és ágazati rendszerekkel. „Tervgazdasá­gunk — mondotta beszámolójá­ban a XXIV. kongresszuson Alekszej Koszigin, a szovjet mi­nisztertanács elnöke — lehető­vé teszi az információk közpon­tosított tárolását és feldolgozá­sát a nyilvántartás, a tervezés és 'a népgazdaság irányítása ér­dekében, az állami számítóköz­pontok és az ország egységes, automatizált hírközlési hálóza­tának segítségével.". Ez kétségtelenül hosszú távra szóló, de rendkívül fontos és igen bonyolult feladat. Arról Van szó, hogy az egész szovjet állam és az egyes ágazatok gazdasági irányításának kor­szerűbb rendszerét kell megte­remteni. A feladat bonyultságát nemcsak az jelenti, hogy meg­határozott számú elektronikus számítóközpontra van szükség, amelyeket megbízható hírközlé­si rendszer köt össze. Feltétle­nül szükség van arra is, hogy ennek a rendszernek a láncsze­mei programszerűen kapcsolód­janak egybe, közös szervezeti, műszaki és matematikai elvek alapján épüljenek *ki. Nemcsak a tudományos alapokat kell ki­dolgozni, a gépekbe megfelelő matematikai programot betáp­lálni, hanem azt is pontosan meg kell határozni, hogy mi­iyen szervekhez milyen szinten és gyakorisággal kell érkeznie az egyik, vagy másik informá­ciónak. Ezek korszerű begyűjté­se és elemzése biztosítja az or­szág gazdasági életének opera­tív ellenőrzését. Milyen lesz az az elektroni­kus agy, amely a szovjet gazda­ságirányítás gyökeres korszerű­sítésére hivatott? Az OGASZ — az összállami számítóközpont hálózatra, az ágazati, iparági, területi és köztársasági számí­tóközpontokra alapozva — mint csúcsközpont, megbízható, egy­séges, automatizált hírközlési rendszeren keresztül jut az in­formációk birtokába. Az auto­matizált gazdaságirányítási Megéri-e? Nem egyszer halljuk az idő­sebbektől, hogy ők látástól va­kulásig dolgoztak, s hogy segít­senek magukon, sztrájkoltak a rövidebb munkaidőért. Igazi eredményről, rendezett munka­körülményekről azonban csak a felszabadulás utáni időkben be­szélhetünk. Hazánkban általá­ban 42,5 órás a munkahét, ezt a munkatörvénykönyv is rögzíti. I Túlórázás csak kivételes esetek­ben engedhető meg a felelős gazdasági vezetők rendelkezése, a felsőbb szakszervezeti szer­en vek beleegyezése alapján. A munkáról szóló rendelke­• zések tehát világosak, egyértel­% müek. Betartásukra azonban nem fordítanak mindenütt kel­rendszer létrehozása előtt ha­talmas tömeg információt és mutatót kell feldolgozni, kivá­logatni a szükségeseket és el­vetni a másodlagos, vagy is­métlő jellegűeket, szabványosí­tani kell a termelési és forgal­mazási okmányokat. Ezek az in­tézkedések szükségesek és le­hetővé teszik az egyes vállala­tok, valamint iparágak munká­jának gyorsabb, mélyebb és sokoldalúbb elemzését. Ebben az időszakban az OGASZ alapvető funkcionális rendszereinek, specializált ágai­nak kialakítása folyik. Ezek el­sősorban a tervkészítést, az ál­lami nyilvántartást és statiszti­kai munkát végző automatizált rendszerek. A tervkészítés auto­matizálása lehetővé teszi, hogy a rövid lejáratú és távlati nép­gazdasági tervek nagyobb pon­tossággal és mélységben ké­szüljenek, minden irányítási szinten. A statisztikai adatok automatizált begyűjtése és fel­dolgozása módot ad a kitűzött feladatok teljesítésének menet közben történő gyors ellenőrzé­sére és elemzésére. Az OGASZ-hoz kapcsolódnak egyéb speciális — méréstechni­kai-szabványosítási, sz árakra vonatkozó információkat fel­dolgozó, a tudományos-műszaki haladás kérdéseit koordináló és Irányító — rendszerek is. Mind­egyik meghatározott körben te­vékenykedik, s eredményeiket és következtetéseiket az érde­kelt szerveknek gyorsan meg­adhatják. A legnagyobb opera­tivitást az OGASZ kialakításá­nak második szakaszában érik el, amikor összekapcsolják az összes AIR-t és számítóközpon­tot az ország elektronikus agyá­val, az egységes automatizált irányítási rendszerrel. Az új irányítási módszerek és technika bevezetése során leg­fontosabb a gazdasági vezetők felkészítése szakismeretének növelése. A döntéseket a leg­korszerűbb technika bevetése mellett is az embereknek kell hozniuk. A vezetők továbbkép­zése érdekében a minisztériu­mok és iparigazgatóságok 37 intézetet hoztak létre. 1971-ben Moszkvában új intézet kezdte meg működését, ahol a népgaz­daság irányításának korszerű módszereit oktatják. Ennek az intézetnek a legtapasztaltabb — szervezői képességüket már ko­rábban bebizonyító — szakem­berek a hallgatói. Mögöttük mi­nisztereket, miniszterhelyettese­ket, egyesülési és vállalati igaz­gatókat találunk. A háromhónapos oktatási idő­szakban a legkiválóbb, szovjet tudósok tartanak előadásokat, ismertetik az irányítástudo­mány legújabb vívmányait, a tervezés és termelés szervezési kérdéseit, a gazdasági-matema­tikai módszerek, a számítás­technikai berendezések alkal­mazását. Ezekkel az ismeretek­kel felfegyverkezve, a „pa­rancsnokok" gyorsabban és fő­ként nagyobb megértéssel veze­tik be az új módszereket és technikai eszközöket a saját Irányításuk alá tartozó terüle­teken. DIMITRIJ ZSIMERIN, (APNj lő gondot. Különösen olyan ága­zatokban, — pl. az erdőgazda­ságban — ahol a dolgozók tel­jesítménybért kapnak. Előfor­dul, hogy ilyen helyeken ha­vonta 170 óra helyett 250 órát dolgoznak — főleg a gépkocsi­vezetők. Persze itt sem arról van szó, hogy a gazdasági veze­tők elrendelték volna a túlórá­zást, hanem arról, hogy hallga­tólagosan beleegyeztek, mivel az így ledolgozott túlórák után sem 50, sem pedig százszázalé­kos bérpótlékot nem fizetnek, tehát nem veszélyeztetik" az fizem gazdasági eredményeit. A legtöbb helyen azzal érvel­nek, hogy csak így tudják le­küzdeni a jelenlegi munkaerő­hiányt. Ez azonban csak rész­ben igaz. A mnnka racionalizá­lásával és gépesítésével a leg­több helyen meg lehetne szün­tetni a túlórázást. Ugyanis a dolgozók és a munkaadók kö­zötti ilyen munkaviszony fölöt­ti szemhunyás rövidlátóságról tanúskodik, és megengedhetet­len. — németh — A szavakat tettek követik Beszélgetés Antonín Kroužil elvtárssal, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség Központi Bizottságának főtitkárával A Szovjetunió egész ember­ség életére döntő befolyást gya­korló történelmi eseményeinek dicső évfordulói és a barátság hónapja is időszerűvé teszik a múlt idézését. A világ első szocialista álla­mához fűződő hagyományos ba­rátságunkról A. Kroužil elvtárs­sal, a Csehszlovák—Szovjet Ba­ráti Szövetség KB főtitkárával beszélgettünk. Megkértük, jel­lemezze az országaink és né­peink közötti önzetlen barát­ságot. — Olyan kapcsolatok ezek — mondotta —, melyek minden lépésünket, életünk minden sza­kaszát jótékonyan befolyásol­ják, és amelyektől függ csak­úgy, mint a múltban, a jövőben is létezésünk. A Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom érde­me nemcsak a világ első szo­cialista államának a megalaku­lása, hanem — és ezt Klement Gottwald is leszögezte — az ön­álló Csehszlovákia szintén az NOSZF-nek köszönhette mega­lakulását. — A Szovjetunió az évek fo­lyamán gyakran bizonyította irántunk tanúsított jóindulatát. Barátsága a fasiszta megszállás Időszakában is kiállta a tűzpró­bát. Az 1943 decemberében alá­írt szerződésünkben a Szovjet­unió minden ellenszolgáltatás nélkül vállalta politikai, gazda­sági és erkölcsi támogatásun­kat és — amint ismeretes — ígéretének maradéktalanul ele­get is tett. Véleményem szerint csak az önálló, baráti államok között jöhet létre ilyen korrekt, a szerződő felek szuverenitását kölcsönösen tiszteletben tartó, teljes egyenjogúságukat biztosí­tó megállapodás. A hős szovjet hadsereg által történt felszabadításunk és a feltételek megteremtése szocia­lista rendszerünk megalapozá­sához ugyancsak nagy barátunk érdeme. • A Szovjetunió a háború után is felkarolt bennünket. Konk­réten: miben rejlett ez a se­gítség? Gondoljunk csak vissza a ha­zánkat 1947-ben ért katasztro­fális szárazságra. Noha nehezen nélkülözte a gabonát és az élel­miszereket, a legnagyobb áldo­zatok árán pótolta a közellátá­sunkban bekövetkezett hiányo­kat. És mi volt a helyzet 1948­ban? Akkor ls a Szovjetunió­nak, politikai, gazdasági és ka­tonai tekintélyének köszönhet­tük győzelmünket a reakció fe­lett. Azt, hogy munkásosztá­lyunk a parasztsággal és az ér­telmiséggel együtt — magához ragadva a hatalmat — a szo­cializmus építésének útjára lé­pett. Az elmondottakból is nyilván­való, hogy minden formalizmus­tól mentes barátságunk azért oly szilárd, mert alapja a köl­csönös megbecsülés és megér­tés. Ezzel magyarázható, hogy 1968-ban sem hagyott el ben­nünket szövetségesünk. Kétség­telen, hogy válságos helyze­tünkben a problémákat — szo­cialista rendszerünk forgott kockán — nélküle és a többi szocialista ország testvéri segít­sége nélkül képtelenek lettünk volna megoldani. Ma ismét megvan minden le­hetőségünk és jövőnk szem­pontjából is elsőrendű érdekünk kapcsolataink további megerő­sítése a szocialista nagyhata­lommal, mely a tartós világbé­ke feltételeinek megszilárdítá­sán kívül szövetségesei, sőt még a fejlődő országok támo­gatására is lehetőséget talál. Üzemeink dolgozói naponta többször is a saját szemükkel győződhetnek meg róla, milyen óriási jelentősége van terme­lésünk és kereskedelmünk szempontjából a Szovjetunió nyersanyagszállításának és pia­cának. Eredményes tudományos-mű­szaki együttműködésünket is nagyra becsüljük, mely a nyu­gati országoktól eltérően men­tes minden számítástól és spe­kulációtól. Természetesnek tart­juk, hogy a tudományos kuta­tások és kísérletek során szer­zett tapasztalatokat és eredmé­nyeket — kutatómunkánk szín­vonala emelésének érdekében —, feltételek és kikötések nél­kül bocsátjuk egymás rendel­kezésére. A Szovjetunió senkit sem kényszerít ugyan gazdag tapasztalatainak átvételére, ám önmagunk ellenségei volnánk, ha felesleges kísérletezésekbe bocsátkozva, a már kifejlesz­tett és bevált nagy teljesítmé­nyű gépeket vagy nagy hozamú vetőmagvakat és más terménye­ket a saját erőnkből igyekez­nénk kifejleszteni, örömmel fo­gadjuk tehátjnindazokat a vív­mányokat, amelyek feltételeink­re alkalmazhatók. • Mi jellemzi a baráti szövet­ség tevékenységét és együtt­működését a többi tömeg­szervezettel? A XIV. pártkongresszus érté­kelte munkánkat és irányt is mutatott. A széles néptömegek körében kifejtett tevékenysé­günk célja természetesen to­vábbra is barátságunk elmélyí­tése a szovjet néppel. Nem ta­gadjuk azonban, hogy olyan időszak is volt, amikor a konk­rét cselekedetek helyett inkább jelszavakkal és frázisokkal igyekeztek ennek eleget tenni. Ma azonban más a helyzet. A szavakat a tettek váltják. A XIV. pártkongresszus határoza­tainak valóra váltására töreked­ve igyekszünk kivétel nélkül mindenkit bevonni munkánkba. Meg kell értetnünk ugyanis a kollektívákkal és az egyénekkel is a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság alap­vető gondolatát, hogy mindenki ebben a szellemben befolyásolja környezetét. Ez a feltétele — szerintem — a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk elmélyíté­sének, csakúgy mint például a szocialista verseny fellendítésé­nek. Igaz ugyan, hogy a verse­nyért elsősorban az FSZM fe­lelős, ebben a munkájában azonban mi is támogatjuk pl. a „Csehszlovák—szovjet Barát­ság" címért versenyző brigádok és egyéb akciók megszervezésé­vel. A SZISZ jobb eredményeihez szintén versenyek megszerve­zésével igyekszünk hozzájárul­ni. Véleményünk szerint ugyan­is a jövőben még a turisztiká­nak is konkrétebb formát kell öltenie. Ebben a fiatalok fog­lalkozásának, érdeklődési köré­nek megfelelő tematikus turis­tacsoportok megszervezéséhez nyújtjuk a segítő kezet. Beszélhetnénk még orosz nyelvtanfolyamainkról, a Szov­jetunióhoz fűződőd barátságun­kat propagáló eredményes kia­dói tevékenységünkről, vagy a „Szovjetunió 50 éve" címen a prágai Fučík Park Kongresszu­si Palotájában megnyílt, nagy­szabású kiállításról, melynek szervezési munkáiból mi is ki­vettük részünket. Egyetlen cé­lunk ugyanis, hogy az érzel­mekre és a józan észre hatva mindenkit meggyőzzünk arról a tényről: önállóságunk és szuve­renitásunk, tehát egész létünk záloga szoros barátságunk a Szovjetunióval. • Milyen programot dolgoztak ki az idei barátság hónap­jára? A Szovjetunió politikai, gaz­dasági és kulturális sikereit, népének a szocializmus és a kommunizmus építésében kifej­tett igyekezetét és békeharcát propagáljuk. Rámutatunk a szovjet köztársaságok életében bekövetkezett óriási változások­ra, nemzeteik teljes egyenjogú­ságára. Sokoldalú együttműkö­désünk jelentőségét hangsúlyoz­va akarjuk mozgósítani dolgo­zóinkat arra, vegyenek példát a szovjet nép munkájáról, egész életéről, és lássák be, hogy min­denkinek ki kell vennie részét a XIV. pártkongresszus határo­zataiból adódó feladatok telje­sítéséből. Tudjuk, hogy ez csak úgy ér­hető el, ha lehetőséget adunk a dolgozóknak a véleménynyil­vánításra, és ha tüzetesen meg­magyarázzuk nekik a problémá­kat. Azt hiszem, ez az egyetlen módja annak is, hogy kiirtsuk munkánkból az annyira káros formalizmust. Nem az a fon­tos ugyanis, hogy egyik akció kövesse a másikat. Hiszen már Lenin megmondta, hogy a keve­sebb néha többet Jelent, hanem, hogy tevékenységünk hatását és eredményeit rendszeresen ellen­őrizzük. Ezt az elvet kiállítá­sokkal, színházi és filmelőadá­sokkal, különféle versenyekkel igyekszünk valóra váltani, me­lyekben nagy szerepe van az irodalomnak, a művészetnek, sőt a sportnak és a szórakozásnak is. Mindezeket a rendezvényeket a még jobb eredmények érde­kében a Nemzeti Front szerve­zeteivel együtt szervezzük - és valósítjuk meg. A SZISZ-szel például a ba­rátság hónapjában több akciót is bonyolítunk le. Egyikük a ba­rátság vonatán a Szovjetunióból hazánkba érkező ifjúság ven­déglátása. A Komszomol-tagok — számuk mintegy 700-ra tehe­tő — az egyes járásokban meg­rendezendő kulturális akciókon, vitákon, előadásokon és egyéb találkozásokon vesznek részt. Családoknál helyezzük el őket, hogy személyes kapcsolatokat teremtve, közelebbről megismer­kedjünk, közvetlen és tartós ba­rátságot kössünk egymással. Amint az elmondottakból is kitűnik, sokoldalú, színes prog­ramunkkal minden tekintetben a párt politikáját támogatjuk. Munkánkban mi is a XIV. párt­kongresszus határozataiból in­dulunk ki és a feladatok meg­valósítását politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt igyekszünk elősegíteni. KARDOS MÁRTA A SZOVJETUNIÓ 50 ÉVE A közönség óriási érdeklődésének örvend A Szovjetunió 50 Gve címmel Prágában megrendezett kiállítás. Képünkön a Lenin nevű, atomenergiával hajtott jégtörő bafö modellje. (I. Dubovský felvétele — ČSTK J

Next

/
Oldalképek
Tartalom