Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-19 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

ÖSZI HANGULAT (Krajcsovics István felv.) JEVGENYIJ JEVTUSENKO ŰJ VERSEI HALLGATAG FOLYÍ Hallgatag folyó. Nap süt, lángoló. Kék a ladikom, mint az indigó. Kis fehér ruhás lány a ladikon. Meggyet eszem, magját messze hajítom. Egykorú velem. Könnyű a szívem. Fénylik a sok bíbor meggymag a vízen. Bennünk még nagyon gyermek a világ, gond és félelem nem lelt még miránk. Hol van, ami lesz? Nem biztos semmi sem. Fénylik a sok bíbor meggymag a vízen. Fölöttünk habos felhőraj suhan tollasan-puhán, úszvo lassúdon, halvány fellegek, kicsit kócosak, de mindentudók és jóságosak. Letekintenek ránk a fellegek, s mit még nem tudunk, mindent sejtenek. RAB ZSUZSA FORDÍTÁSA * AZ EMBEREK Egyebet se lesek, csak az embereket; mit csinál o szabó, a miniszter, a pék, ha nevet, sora jó, ha zokog, nyomorék! Ifjú biró, ki még rejti ítéletét ­titkukat keresem, titkukat kilesem. De kár, hogy ez kevés, s egyszerre nem lehet keresni mindet és kilesni mindüket! GERGELY ÁGNES fordítása „SZIBÉRIAI VAGYOK" Szibériai vagyok. Kígyóhagymán éltem s húztam, akár a nagyok, a kompot keményen. Vezényszó hangzott. Ment a komp az Okán. Drótkötele a markot meg-megégette ám. Jó izommal, ügyesen vertem a szögecset, ásóval a kezemben hánytam a rögöket. Nem kiabáltak rám, össze nem zavartak, fejszét adtak, így aztán dologra szoktattak. S ha bajszukra akadtam a silány fa miatt ­azért volt, hogy még jobban becsüljem magamat. Hétrét görnyedő háttal hordtam a tűzifát. Dolgoztam én csákánnyal, fogtam baltát, kaszát. Bántástól nem riadok, bánattól nem félek, Kezem érdesre kopott, mint satu, erős lett. Mindenre merész vagyok, rám törnek, mosolygok, azért, mert mindent tudok, mert mindent kibírok. KALÁSZ MÁRTON fordítása AZ ASSZONYNAK, KIT MEGSZERETTEM Én mindenkivel bolondul veszekszem; elvtárs, barát - vigyázz, szavam kemény! Ilyen vagyok, s már nem csókol meg engem az asszony, akit megszerettem én. Nagy zavaromban szárnyaim leválnak, s hallom, mellettem ifjú szárny rebeg: „Szégyelld magad! Mi van veled? Csodáltak; hogy is mondhatsz ilyet, nem értelek!" És szemében harag csillan s merészség, mint messzi tűz visszfénye, úgy ragyog; én bolygattam föl igazsága fészkét, s tekintete engem bár elhagyott, a Szmolnij tüze benne sose bágyad; szemében gránát-robbanásra vad paripák forradalmi frontra szállnak, s forradalmi dalok hullámzónak. Gyöngéd kezét vállamra téve kérdi: - Hogy kell hát élni? - s vádlón néz felém. Ö kérdi! . . . Mit tudnék felelni néki, ­az asszonynak, kit megszerettem én. G ARAI GÁBOR FORDÍTÁSA AZ ÜLDÖZŐ Latin-amerikai kisregények A latin-amerikai írók legjobbjainak gaszt ad Bahia szegénynegyede lakói­az Európa Könyvkiadó gondozá- nak, így a kisfiának keresztapát kere­sában kitűnő magyar fordításokban meg- ső, nagyon rokonszenves néger Massu­jelent művei olykor-olykor fellelhetők nak is. a mi könyvesboltjainkban is. A Chilei Amado a pogány és keresztény vi­Pablo Neruda, a kubai Nicolas Gulllén lág szertartásait derűvel és iróniával költészete, a Riiatemalai Miguel Angel szemléli, és materialista világszemléle­Asturius A zöld pápa című Nobel-díjjal tének köszönhető, hogy nem csupán ér­kitüntetett regénye nem ismeretlen ol- dekes folklórt ad, hanem társadalmi vasóink előtt. Jorge Amado brazil re- képet is fest egy olyan világról, artiely­gényíró az ötvenes évek elején, amikor ben minden szegénység és együgyűség a faji és társadalmi elnyomás ellen til- ellenére van annyi jóság és életöröm, lakozó regényei miatt el kellett hagy- amely esettségébő! felemeli az embert, nia hazáját, hosszabb ideig a cseh írók Rendkívül vonzóak a kisregény harsány dobŕiši alkotóházában dolgozott. Latin- színei, folklorisztikus képei, csak az a Amerika írói közt ő a legismertebb ná- sajnálatos, hogy Benyhe János, a ná­lunk, hiszen közel egy tucat regénye gyon színesen kavargó történet kitűnő jelent meg magyarul, köztük a Zsubiabá fordítója sok fogalmat, nevet, megjelö­hároni kiadást is elért. lést meghagy eredeti alakjában, feles­Tájékozódásunk lehetőségét az Eu- legesnek tartja csillag alatt megmagya­rópa Könyvkiadó A világirodalom re- rázni, mit értsen az olvasó feita, ogun, mekei sorozatában kiadott Az üldöző asé-anya, javó, ijalorisá alatt, mit je­című gyűjteményével jelentősen emeli. lent a kandombié? Ha tudjuk is, hogy A testes kötetben megjelent nyolc kis- bebelócáknak a szekta öregeit hívják, és regény mindenekelőtt megerősíti néze- az asé-zsezze-ugo valami szertartás tünket, hogy az Öceán túlsó partján, megjelölése, és a kaboklo kandombié Latin-Amerika országaiban az utolsó há- valami istenháza — magyarázat nélkül rom évtizedben olyan irodalom fejlődött mindez puszta egzotikumként hat, nem ki, amely sajátos színével, eredeti hang- emeli az írás csábító színességét és ere­jával méltón illeszkedik a világiroda- detiségét. lom áramkörébe. A mexikói Juan Rulfo kisregényét Amíg Észak-Amerika ma élő világiro- (Pedro Páramo) csak folklorisztikus vo­dalmi rangú prózaíróinak munkáin erő- násai rokonítják Amado munkájával; sen érződik a hagyomány, a nagy eu- történetén elburjánzik a misztika, élet­rópai regényírás realizmusa — a latin- hűségét eltorzítják a kísérteties víziók, amerikai szépprózát kevésbé köti a ha Halottak járnak élők között, s mintha gyományos elbeszélő hang, újfajta rea- az élőket is csak az emlékezet éltetné lizmusa merészebben színez, s meste- pillanatokra és napokra abban a kísér­rien él a szimbolizmus és expresszio- tetfaluban, ahová elhalt anyja paran­nizmus eszközeivel. Merész és kezdemé- csára a kisregény hőse elvándorol, hogy nyezően útkereső; gyakran elrugaszko- apját, Pedro Páramót felkeresse. Pedro dik a valóság talajáról, ám ilyenkor Páramo is halott, csak az író csapon­sem feledkezik meg a hősei sorsába be- gó képzelete támasztja fel a sokszerel­leszóló, visszahúzó társadalmi erőkről, mű, vérfertőző, féktelen szenvedélyű, s ez adja meg az érzékeny tollal, szí- harácsoló falusi kiskirályt. Bár láto­nes képzelettel megírt kisregények mások idézik fel alakját, és látomások progresszív jellegét. adják Comalának, a kísértetfalunak a Nem volna érdektelen feladat ennek rajzát, akad a valóságnak is fogódzója, a vonzó, szürrealista víziókkal színe- s a történet hátterében felsejlik a me­zett újfajta realizmusnak a gyökereit xikói forradalomnak időt és sorsokat megkeresni. Vajon ott kutassuk-e őket, fordító hatalma. hogy a dolgozó nép még nem szabadult A kötethez fűzött rövid életrajzi jegy­meg a szolgaság nyűgétől, és szegény- zetekben olvasom, hogy Rulfo „mély sége mellett a felvilágosodás hiányának társadalmi és lélektani érdeklődésű, li­terheit szenvedi? De lássuk abban is, dérces hangulatú, magvas elbeszélései hogy a forró égöv alatt népek és fa- — melyekben mindegyre kísért szülő­jok — négerek, mulattok, meszticek és földjének véres erőszakbűvölete — nagy fehérek diszkrimináció nélkül keverőd- hatással vannak a latin-amerikai föld­nek, s az egyszerű népben, a szegények- rész irodalmára: véget vetettek a festői ben, melyeknek milliói alig egy évszá- népieskedés divatjának." zaddal ezelőtt szabadultak meg a rab- A Pedro Páramo nem könnyű olvas­szolgaság bilincseitől, még igen eleve- mány, de érdemes elmélyedni benne, nek a pogány ősi hit varázslatos ele- m ert valóban lenyűgöző képét adja egy mei? Afrika üzenete ez az Űjvilágnak: még élő világnak, a basáskodó hűbéri­a régi, de még el nem felejtett ember- ség táj- és emberpusztító hatásának, vadászat és elhurcolás eleven öröksége. Augusto Matragának, Joao Guimaraes Pogány szentek babonái és víziói keve- Rosa kisregénye hősének sorsát is mint­rednek keresztény szentek világával, ha természetfeletti erők szabnák meg. katolikus misztikával. A víznek és föld- Félig agyonverik, s mikor hónapokig nek, folyóknak és tengereknek, fáknak tartó ápolás után újra erőre kap, Sau­és füveknek mintha szellemi hatalma luszból Paulusszá válik, minden segít­nőne, amellyel az ember csak mágiá- ségre kész, derék, munkás emberré. De val és varázslatokkal tud megbirkózni. eljön életének nagy pillanata, az igaz­Az élő ember halottakkal beszél, azok- ság védelmében ölnie kell, hogy véget nak hívását követi egy olyan világban, vessen a falusi banditatörvényeknek, és amelyben eluralkodik a természet- és maga is elpusztul. A komoran kicsengő érzékfelettiség. A látomásoknak bűvölő történet könnyebben áttekinthető, mint ereje van, s ez az erő néha hatalma- a fentebb ismertetett kisregények, sabb a valóság erőinél. Lin o N O Vás Calvo Taman látomásal­A guatemalai Asturias erről úgy vall, ban a líraiság dominál; a kubai Alejo mint hűségről, amely az írót gyökerei- Carpentler Embervadászata már nem él hez. az élet ősforrásaihoz köti. Szerin- egzotikummal, a misztikát is kerüli. Az te a költészet nem készül, hanem bugy- árulóvá lett, névtelen forradalmár hasz­gyan, terem, születik: talan bujkál, a forradalom parancsa és „Közép-Amerika földjét ez a tűzből, etikája szerint bűnhődnie kell. Carpen­vízbál és álomból gyúrt irodalom járja tier prózája a legsötétebb és legdráma­át. Egyfajta vulkáni láva, értékes ás- jbb a kötetben. Nem kerüli ki a politiku­vány, szent kőolaj. A föld mélyének mot a kolumbiai Gabriel Gorcia Már­visszhangja az emberi hangban. Az örök quez Az ezredes úrnak nincs, aki írjon érzés, az örök dimenzió, az örök kap- című, bizarr története sem, amely főleg csolat, az örök révület. Szó, amely a groteszkségével hat; bepillantást enged trillától eljut az ige fényességéig, a eg y latin-amerikai kisvárosnak, pucs­káosztól a tavaszok varázslatáig, a le- csóktól olykor megrázott, álmos vilá­rajzolt, lefestett, színes költeménytől gába. az ábécéig, Európa nagy fegyverzetéig, Mario Vargas Llosa Kölykök című amelyet az Újvilág dalnokai nem össze- munkája ismét más színfolt: a limai zúzni, hanem Amerika minden nedvei- fiatalság életéről ad vázlatos rajzot. Az vei meglágyítani törekszenek." argentin Julio Cortázar Az üldöző\e pá­rizsi környezetbe visz. és az amerikai A nyolc latin-amerikai író közül szaxofonos tragikus alakjában a művész jorge Amado a Keresztelő, vagy érzékeny és érzelmes lelkivilágát tér­Ogun keresztkomája című kisregényé- képezi fel elhihető tárgyilagossággal, ben keveredik a legérdekesebben a ha- Kissé talányos, miért kapta nevét a gyfij­gyományos forma és mondanivaló a temény éppen erről a legművészibb, de folklór elemekkel és ősi babonás va- tartalmilag Latin-Amerikát a legkevés­rázslatokkal. De Dohlnha, Amado va- bé jellemző kisregényről, rázslóasszonya nem holmi kristályt né­ző, kártyát vető javasasszony, aki a ku- X sszegezwe elmondható, hogy a ruzslást sem veti meg, hanem egy so- U kötet magával ragadó újszerű kat tapasztalt bölcs anyó, aki maga is és újízű realizmusa kiválóan tükrözi hisz a szellemekben, természetfeletti egy tőlünk oly távoleső földrész népei­erőkben. A szertartásosan elébe járuló- nek életét, misztikával terhes lelkivilág kat nem csapja be; jó tanácsokat, vi- gát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom