Új Szó, 1972. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1972-11-17 / 272. szám, péntek

Az SZLKP Központi Bizottságé november 8-9-i plenáris ülésének vitája Michal Pecho elvtárs felszólalása Az SZLKP KB Elnökségének beszá­molójában, amelyet Pezlár elvtárs adott elő, szó volt a televízió feladatairól ls. A megállapítás helyes: naivitás len­ne, ha megrekednénk az elért színvo­nalon. Mindenki tudja, hogy a televízió 1968­ban és 1969-ben milyen szerepet ját­szott a szocialista elvek destruktív te­vékenységében, milyen szerepet játszott továbbá a politikai konszolidáció idején a párt segítőtársaként, majd 1969 áp­rilisa óta a párt új vezetősége által és most, a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött feladatok biztosításában. Tehát erős belső átalakuláson ment keresztül, ugyanakkor menet közben kellett alkotnia igényes, tartalmi és politikai elkötelezettséggel teljes mű­sort, és rövid idő alatt számot vetni azokkal, akik a válságos években a „Fi­tes" és egyéb szervezetek útján a tele­víziót saját politikai programjuk meg­valósításának akarták alávetni, amelyet „emberi arcú szocializmusnak" nevez­tek. A televízió Szlovákiában a legutóbbi három év alatt a fent említett komoly politikai feladatokon kívül megvalósí­totta saját, képletesen mondva két tör­ténelmi feladatát: 1. A műsorok összeállítása terén el­érte az évi 1640 órát, ami a szlovákiai körzet adásának mintegy 70 százaléka. Ezzel egyben nemzeti intézménnyé ké­pezte magát. 2. Átadták rendeltetésének a malom­völgyi tévéközpont első részét, amivel megteremtették az előfeltételeket a fe­kete-fehér és színes tévéadás korszerű előkészítéséhez és sugárzásához. A Szlovák Televízió dolgozói számá­ra nem lehet becsületesebb küldetés, mint szolgálni a pártot és szocialista társadalmunkat. Ezt a tényt annál in­kább tudatosítjuk, hogy a televízió az a tömegtájékoztatási eszköz, amely szin­te közvetlen hatással van az emberek tudatára. Alapvető feladatunk, hogy eszmei-politikai céljainkhoz híven vi­gyük be a nézők tudatába elgondolá­sainkat és a szocialista társadalom fel­adatalt. Szlovákiában a tévé képernyő­jét csupán az esti órákban több mint kétmillió ember figyeli. Minden adás egyben kötelesség, hogy bemutassuk szocialista nézőnknek társadalmunk tükrét és saját maga tükrét, hogy ne­csak gondolkozzék, hanem egyben cse­lekedjék is. A műsoralkotás terén tehát világos, hogy a párt jelentős feladattal bízott meg bennünket — abban a televízió­ban dolgozni, amely a szocialista tár­sadalomban csak szocialista lehet, csakis a marxizmus—leninizmus ideo­lógiájából és a CSKP politikájából in­dulhat kl az elméleti felismerésnek a szocialista gyakorlatban való alkalma­zása terén. Ezt ne vegyék dicséretnek, amikor megállapítjuk, hogy az egész CSSZSZK­ban nemcsak a forma, hanem főleg a tartalom szempontjából emeltük a tévé­filmek színvonalát. Számos jó publicisztikai adáson kívül 1970-ben a CSSZSZK felszabadítása 25. évfordulója alkalmából sugároztuk az „Etapa 25" műsort Hozzájárultunk a nemzeti bizottságok tekintélyének meg­szilárdításához, — amint emlékeznek — itt a városok közti versenyről volt sző. Ezt követte az „Etapa 50" című műsor pártunk megalapításának évfor­dulója alkalmából. Ez jelentős szerepet játszott az üzemek konszolidációs fo­lyamatában, mivel az „Etapa 50" adás azt a célt követte, hogy az ifjúságot megismertesse a forradalom történeté­vel, de egyben egyesítse a munkás­osztály tudatát és a párt forradalmi történetével való kapcsolatát. E politikai-publicisztikai törekvés lo­gikus folytatása ma a „Saját magunk­nak" című — járások közti verseny. A televízió segítsége a választási prog­ramok teljesítésénél ma már több, mint bizonyítható. Erről tanúskodnak a já­rások vezető dolgozóinak levelei, elis­merő szavai, akik ebben a versenyben konkrét politikai tömegmunkát látnak. Pepich elvtárs és mások már ismerik e versenyek nemcsak eddigi, morális, hanem egyben anyagi lehetőségeit is. Nagy érdeklődésnek örvend a „Vörös csillag alatt" című sorozat, amelyet a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizott­ságával karöltve állítottunk össze. Bővítjük az együttműködést a szov­jet és a magyar televízióval. Széles körű a műsorcsere televíziónk és az Intervízió között. Készültek ugyanak­kor gyenge, átlagon aluli művek is. Ezek azonban a dramaturgia és a pub­licisztika területére tartoznak. Az el­következő két évben szeretnénk elérni, hogy a drámai művészet terén túlsúly­ban legyenek a mai életből vett alko­tások. A mai ember azért is áll érdek­lődésünk középpontjában, mert a tele­vízió kialakíthatja kapcsolatát a néző­vel, szocialista állampolgárunkkal és ilyen módon hatással lehet rá. A szo­cialista társadalom politikai és gazda­sági szempontján kívül fontos az is, hogy kiemelje a szocializmus és nor­mái helyes szempontját, s rámutasson a kapitalizmussal szembeni előnyére, amint Bifak elvtárs hangsúlyozta. A televízióban még káderek kérdésé­ben mutatkozik komoly probléma, to­vábbá a televízió gyors fejlődése, amely abból a szükségszerűségből ered, hogy naponta tíz, sőt tizenkét órát kell át­lagosan sugározni, előkészítem. A jövő­ben az adás bővülése nem halad majd olyan gyorsan, mint eddig, mert főleg a minőség emelésére összpontosítjuk a figyelmet. Javítani kell tehát a minőséget és egyben növelni az adásidőt. Eddig már sikerült elérnünk, hogy valamennyi vezető helyre és közép­helyre szakképzett embereket, párta­gokat ültessünk. A most következő két év alatt a CSKP KB-nak a kádermunká­ról szóló határozata alapján ilyen em­berekkel kell betöltenünk az alacso­nyabb fokú részlegeket, munkahelyeket is. A Csehszlovák Televízió égető prob­lémája egész vonalon a bérezési és a honoráriumpolitika. A régi előírások, hirdetmények nem felelnek meg a mai valóságnak. A dolgokat a filmet és a rádiót, továbbá a kiadóvállalati tevé­kenységet figyelembe véve kellene ren­dezni. Ogy vélem, hogy a gazdasági igazgatóságnak kellene vállalni e kér­dések teljes megoldását, mert ez nem csupán a televízió lehetőségében áll. Akkor majd kevesebb gondja lesz ve­lünk áz állami ellenőrzésnek, sőt a Pénzügyminisztériumnak is. A televízióban mindnyájan örömmel fogadtuk a CSKP Központi Bizottságá­nak határozatát az ideológiai kérdések­ről. Meg vagyunk győződve arról, hogy a CSKP KB, valamint az SZLKP KB ideológiai kérdésekről megtartott ta­nácskozásai és e tanácskozások ered­ményei fényt derítenek munkánk szá­mos kérdésére. A CSKP Központi Bizottságának éš az SZLKP Központi Bizottságának meg­van a koncepciója. Tudjuk tehát, hogy mit akarunk, és most már csak a fel­adatok megvalósításának módja van hátra. Szeretném biztosítani Szlovákia Kom­munista Pártjának Központi Bizottsá­gát, hogy a párt szilárd támaszra ta­lál a Szlovák Televízióban, és hogy a párt politikájának érvényesítéséhez olyan erős politikai-nevelési intézmény áll rendelkezésünkre, mint a tévé kép­ernyője. Július Migal'a elvtárs felszólalása Az igényes gazdasági feladatok meg­követelik az ideológiai munka helyes irányvételét is, hogy a gyakorlatban alkalmazhassuk az ismert tézist — ha az eszmét elsajátítják a tömegek, az a társadalom anyagi erejévé válik. Ép­pen ezért az igényes gazdasági felada­tok biztosításáról szeretnék beszélni az emberek gondolkodására való helyes . eszmei befolyás alapján. Helyesen kell befolyásolni nevelésüket, fejleszteni kell a dolgozók munkakezdeményezé­sét. Az ideológiai munka mindig segí­tett, és általában a legnehezebb pilla­natokban járult hozzá a legfontosabb problémák megoldásához. A gazdasági feladatok sikeres teljesítése mind ta­valy, mind az idén azt bizonyítja, hogy nincs igazuk a kételkedőknek, akik még mindig nem hiszik el, hogy pár­tunk igényes gazdasági programját — az ötéves tervet maradéktalanul telje­sítjük. Éppen ezen a téren kell döntő sze­I repet játszania a gazdasági propagan­dának és agitációnak, hogy minden dol­gozó tudatába bevésődjék: a társada­lomnak jogában áll megkívánni tőlünk az igényes feladatok teljesítését, és hogy a társadalom sikeres fejlesztésé­hez minden dolgozónak hozzá kell já­rulnia. Az állami terv teljesítésének sikeres eredményei ellenére a helyzet nem egyforma a népgazdaság minden ága­zatában. Ezért rajtunk múlik, hogy mindenekelőtt a sürgős problémákat oldjuk meg, amelyek eltérést okoznak a kitűzött irányzattól. Számos tanács­kozáson hangsúlyoztuk, hogy tevékeny­ségünk egyik gyenge része a beruhá­zás. Ezt a problematikát ismét felül kell vizsgálni, méghozzá az egész öt­éves terv biztosítása szempontjából. Az építkezési beruházás szakaszán a kapa­citás, a tervezők és bizonyos mérték­ben a beruházók hiánya okozta, hogy néhány fontos beruházási akciót, ame­lyet bevettek az ötödik ötéves tervbe, késve kezdenek meg, elhúzódik az épít­kezés ideje és eltekintve azoktól a kö­rülményektől, hogy a központi szervek a megkezdett építkezések száma alap­ján szabályozzák az új építkezéseket, ezt a helyzetet az is okozza, hogy jól­lehet az akciók benne foglaltatnak a fejlesztési programokban, nem egyfor­mán kötelezik az egyes szállítókat. Pél­dául: az építkezés nem kerül be az építkezési szervezet tervébe, mint köte­lező feladat, pedig kormányhatározat alapján épül. Hasonlóképpen néhány gépi berendezés a vállalati tervösszete­vők csoportjában marad. A kivitelező­ket ezért senki nem kényszeríti arra, hogy terv szerint végezzék a munkát és bocsássák rendelkezésre a gépeket, és ' csak a szerint kötnek egyezmények3t, hogy milyen szabad kapacitásuk marad. Ogy gondolom, szükséges lenne elérni, hogy a programokból eredő feladatok egyaránt érvényesek legyenek minden szervezetre, amely részt vesz a feladat megvalósításában. Pozitívan kell értékelni pártszerveink gondoskodását a vezető gazdasági dol­gozók neveléséről, amint ezt Pezlár elvtárs beszámolójában megállapította. Továbbra sem szentelnek azonban ele­gendő figyelmet a mestereknek, akik a népgazdaság irányításának rendsze­rében, pártunk gazdasági politikája megvalósításában az egyik legfontosabb láncszemet képezik. A mesternek igé­nyes kötelességeket kell megvalósíta­nia munkaszakaszán. A kötelességek­kel adekvát a mester jogköre ls. Ha a mesterek teljesítik kötelességeiket, akkor a vállalaton belül kevesebb prob­léma merül fel és a vezető gazdasági dolgozóknak több idejük marad az el­következő időszak terveinek előkészíté­sére, vállalataik fejlesztési távlatainak kitűzésére. Megoldást kíván a jutalma­zás kérdése is. A vezető gazdasági dol­gozók nevelésével párhuzamosan kell folynia a többi vezető dolgozó és az önálló munkások nevelésének. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa országai együttműködése elmé­lyítésének és tökéletesítésének komp­lex programja és a szocialista gazdasá­gi integráció fejlesztése jelentős doku­mentum, melynek megvalósítása hoz­zájárul a tagállamok népgazdaságának további fellendüléséhez. Nagyra érté­keljük azt a tényt, hogy szabadabbá vált a kapcsolatok felvételének formá­ja és lehetőség adódott a közvetlen tárgyalásokra és egyezmények megkö­tésére a többi szocialista ország azo­nos szervezeteivel. Ily módon a szovjet­unióbeli, a magyarországi, az NDK-b^li és a lengyelországi partnereinkkel megvilágítottuk a kooperáció és a spe­cializáció néhány kérdését. A fa- és bútoriparban feltárultak a lehetőségek az árucsere-forgalom bővítéséhez, és az árucsere jelentős mértékben előse­gíthetné a termelés, a készlet és az ellátás néhány problémájának megoldá­sát. A mi gyártmányaink iránt ezekben az országokban nagy az érdeklődés. Pártunk gyakran hangsúlyozta, mi­lyen nagy a jelentősége az építő fel­adatok teljesítése szempontjából a he­lyes viszonynak és mindenki megbecsü­lésének, aki becsülettel teljesíti felada­tait minden helyen. Milyen jelentősé­ge van a társadalom irányításában a vezető dolgozók és funkcionáriusok te­kintélye megszilárdításának. Hangoztat­ja ezt a CSKP KB Elnökségének jelen­tése is, amely egyúttal választ ad arra, hogyan nézzünk azokra a cselekedetek­re, amelyek ellentétben állnak a hatá­rozatokkal. A funkcionáriusnak és a gazdasági dolgozónak ügyelni kell arra, hogy ne adjon okot tekintélye aláásásának, hogy mindenkor helyesen, a szocialista etika normáival összhangban viselked­jék. ián Ekfdicta elvtárs felszólalása A CSKP XIV. kongresszusának a fej­lett szocialista társadalom felépítését célzó irányvonala teljesítésében előtér­be kerül az ideológiai szfé:-a Jelentő­sége, amelyben naponta osztályharc fo­lyik az emberek megnyeréséért. Az új pártvezetőség fellépése, a mar­xista—leninista internacionalista osz­tálypolitika kiharcolása, a konkrét hely­zet objektív elemzése és a fejlett szo­cialista társadalom építése irányvona­lának kitűzése jelentős változást ered­ményezett a dolgozók és a fiatal nem­zedék politikai tudatában, a jobboldali opportunizmus ideológiai nézeteinek le­küzdésében, valamint a munka- és a politikai aktivitás fejlődésében. A főis­kolai hallgatók soraiban is bebizonyo­sodott, hogy a szocializmus gondolatai mély gyökereket eresztettek a diákok tudatában. A kelet-szlovákiai főiskolákon sem feledkezünk meg 1968—69 rossz, drágán megfizetett tapasztalatairól. A jobbol­dali opportunizmus, a nacionalizmus, a sovinizmus és a szovjetellenesség sok esetben a becsületes tanítókra is hatás­sal volt. Tudatosítjuk, hogy a szocia­lista termelésben a mérnök nemcsak műszaki szakember, hanem egyúttal je­lentős politikai funkciót is betölt mint a munkakollektíva tagja vagy vezetője. A CSKP Központi Bizottsága Elnöksé­gének „A CSKP XIV. kongresszusa utá­ni ideológiai munka fő feladatairól" el­mű beszámolója kiemeli a munkakol­lektíva rendkívüli jelentőségét az em­berek nevelésében és a szocialista élet­mód kialakításában. Az idő elteltével megállapíthatjuk, hogy a kelet-szlovákiai főiskolákon az Intézkedések és a feladatok komple­xumának megvalósítása következtében kibontakozott a konszolidálás! folya­mat, és a kerületi pártszervezet veze­tőségének, a főiskolák párt- és állami szerveinek közvetlen irányításával si­keresen folytatódik. A tanítók és a diá­kok marxista—leninista osztály- és In­ternacionalista pozícióin való egyesíté­sének folyamata pozitív eredményeket hozott. Megszilárdult az arra vonatkozó meggyőződés, hogy a fiatal szocialista értelmiség ideológiai nevelése szükség­szerű, egyre nagyobb jelentőségű, és hogy minden tanítónak politikai elkö­telezettségről kell tanúbizonyságot ten­nie. Az iskola vezetői, funkcionáriusai és a tanítók fokozott felelősséget érez­nek ideológiai művelődésükért és a diákok körében kifejtett politikai nevelő munkáért. A CSKP XIV. kongresszusa hangsúlyozta, hogy az ifjúság egészsé­ges fejlődése és nevelése Iránti gondos­kodás a tudományos világnézet, a prole­tár internacionalizmus és a szocialista hazafiság szellemében a párt és az egész társadalom elsőrendő érdske. A kelet-szlovákiai főiskolákon kidol­goztuk az 1971 —75. évi ideológiai ne­velés nedaeógiai tervét, amely vissza­tükröződik az évi végrehajtási tervek­ben, melyeket az adott terület legújabb ismereteivel is gazdagítunk. Szem előtt tartluk. hogv a fő veszély, amely ellen harrolnunk kell, a revizionizmus és a Jobboldali opportunizmus. A jobb­oldali opportunizmus elleni elvi harc megköveteli ismeretelméleti és osztály­gyökereinek leleplezését. Ezért ter­veinkben többek között a kommunista nevelés ezen irányvonalaira fordítot­tunk gondot, azaz a diákok sokolda­lúan fejlett személyisége kialakításá­hoz vezető folyamatok komnlex értel­mezésére. Elsősorban az a célunk, hogy a diá­kokat tudományos világnézetre nevel­jük, s politikai, erkölcsi, munka-, esz­tétikai, testnevelő- és honvédelmi ne­velésben részesítjük őket. A tanítók ideológiai művelődésének rendszerét arra irányítottuk, hogy a tanítók szilárd pártos és szocialista pozíciókon állást foglalhassanak a tár­sadalmi folyamatokhoz, és levonhas­sák a következtetéseket munkájuk, va­lamint a diákok munkája számá-3. To­vábbá el akarjuk érni, hogy be tudja­nak hatolni a párthatározatok lénye­gébe, rá tudjanak mutatni az ide-'ógial problémákra, amelyeket meg kell ma­gyaráznunk a diákkollektíváknak, hog> irányítani tud;"c a tanítási folyamat konkrét elemzését, mégpedig azzal a céllal, hogy meghatározhassák a taní­tási folyamat lehetőségeit a diákok' marxista gondolkodásának és szocialis­ta öntudatának kialakításában Taní­tóinknak ideológiai nevelőmunkájukban ki kell használniuk a szocialista társa­dalmi tudat kialakításinak tőrvénysze­rűségeire, az ifjúság kommunista neve­lése folyamatának törvényszerűségeire vonatkozó tudományos ismereteket. ' Az ideológiai művelődés programjá­ban a fő hangsúlyt a tanítók marxista ismereteinek elmélyítésére helyezzük. Az új ember, a fejlett szocialista tár­sadalom öntudatos építőinek kialakí­tását, mint a CSKP XIV. kongresszusá­nak feladatát kötelező irányvonalnak tartjuk a főiskola minden területének munkájában, a jövendőbeli mérnökök, a műszaki értelmiség tagjainak előké­szítésében. A jövő tudományos értelmi­sége aktívan részt vesz a munkásosz­tály történelmi küldetéseden — a fej­lett szocialista társadalom építésében, a tudományos-műszaki forradalom és a szocialista építés betetőzésének ösz­szekapcsolásában, a komunizmusba va­ló átmenetben. E feladatok sikeres teljesítése érie­kében minden tanítótól megköveteljük az egyértelmű politikai elkötelezettsé­get. Azt akarjuk, hogy a műszaki fő­iskolák és a többi kelet-szlovákiai fő­iskola egész tevékenysége a XIV. kong­resszus határozatainak és a májusi p'é­num határozatainak szellemében foly­jon, áthassa a párttagság és a ko imu­nista elvhűség szelleme. Erre Irányít­juk az iskolákon és a karokon működő társadalmi szervezetek tevékenységét. A politikai nevelőmunkuban teljes mér­tékben kihasználjuk az ellenállás, a Szlovák Nemzeti Felkelés, hazánknak a szovjet hadsereg általi felszabadításá­nak hagyományát, az 1968. évben ka­pott internacionalista segítséget, vala­mint a szocialista országoknak a bé­kéért és az európai biztonságért foly­tatott harcát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom