Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-08 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

KERESZTREJTVÉNY Honnan kapta az erejét az indián harcos ? INDIÁN MESE F

alamikor régen egy bátor legényke, a Varjú-indiánok törzséből, elment sasra vadászni. Jó messze ment a falu határától, hogy harci fejdíszéhez sastellat szerezzen. A Varjú-indiánok szokása szerint felkapaszkodott a domb tetejére, ahol a sasok tanyáznak, ásott egy mély gödröt, és azt zöld levelekkel borította be. A tetejére egy darab húst erősített egy karóhoz, majd levette ruháját, és leült a gödör jenekére. Türelmesen várt, hogy mikor veszi észre valamelyik sas a csalétket. Gondolta, hogy ha odarepül, maid elkapja a lábánál fogva. Az ifjú vadász egész nap várakozott kényelmetlen rejtekhelyén, de bizony a szerencse elkerülte. Amikor leszállt az éj, egyszerre csak távoli, de jól hallható dobolásra lett figyelmes. Kíváncsi volt, honnan jön a hang. Kimászott hát a gödörből, és elindult a dobolás irányába. Egy tóhoz ért. Megállt, mert biztos volt benne, hogy a dobolás onnan hallatszott. De közben j el jött a nap, és a dobolás elhallgatott. A vadász egész nap ott ült a víz partján, és balszerencséjét siratta. Éjszaka azonban újból hallotta a' dobolást: olyat, amilyennel a törzsbelieket szokás gyűlésre összehívni. Es íme, a dobszóra megszámlálhatatlan állat és madár .jelent meg úszva a tó tükrén. Négy teljes napot töltött el az ifjú a tó partján, míg aztán a fáradtságtól és éhségtől kimerülve elaludt. Amikor felébredt, hatalmas sátorban találta magát. A sátor madár, és állatbőrökbe öltözött emberekkel volt tele. Némelyikük vidám táncot járt, a többi a fal mellett ült. Az ifjú indián ezeket cátta úszni a víz színén, csakhogy most emberi alakjukat vették fel. Az egyik, aki fontos személyiségnek látszott, hozzálépett és így szólt: — Barátom, hallottuk panaszodat, és segíteni akarunk rajtad. Látod ezeket a lényeket? Ezek mind állatok. En vagyok a kutya. Nagy hatal ym birtokában vagyok, és én ezt átadom neked, hogy te is képes légy mindárra, amire én. Megtanítalak egy táncra, ha hazamégy a te törzsedhez, ez a tánc mindig biztosítani fogja a jó vadászatot és a szerencsédet a harctan. Miután a kutya átadta tudományát a fiatal indiánnak, társaihoz fordult: — Testvéreim, én megtettem a magamét. Szánjátok meg ti is ezt a bátor fiatal harcost, és segítsetek rajta. Egy pillanatig csend volt. Senki sem szólt, mintha nem is hallották volna a főnök felhívását. Végül is a bagoly állt fel: — Segítségedre leszek — mondta az ifjúnak. — En látok a sötétben, akármilyen fekete is az éjszaka, és akármilyen veszedelmes is az út. Ha éjjeli vadászatra mégy, mindig ott leszek melletted, és te s látni fogsz az én szememmel. Vedd ezeket a tollakat, és kösd a hajadba

t Ezekkel a szavakkal a bagoly átadott egy köteg tollat, és leült a helyére. Csend lett a sátorban, majd a bölénybika kelt fel, hogy átadja a fiatal indiánnak az erejét és kitartását a harcban, ügyességét az ellenség legyőzésében. Talizmánul egy bölénybőrből készült, akasztós tarisznyát adott neki, hogy azt viselje, ha harcba megy. Utána a sündisznó állt fel, és átadva neki néhány tüskét a bölénybőr-tarisznya díszítésére, így szólt hozzá: — En is segítek neked. En olyan gyöngévé tudom tenni ellenségeimet, mint az őszi idő a legyeket. Ha harcba mégy, ellenségeid menekülni fognak előled, és te legyőzöd őket. Ismét hosszú szünet következett, és amikor a sas felállt, mindenki feléje fordult, hogy mit fog mondani. — En is — mondotta méltóságteljesen — veled leszek, akárhová mégy, és átadom merészségemet a harcban, hogy ugyanúgy győzd le ellenségeidet, mint én. Így szólt, és néhány sastollat nyújtott át a bátor ifjúnak. A daru következet, és egy csontot ajándékozott a vadásznak: legyen ez harci síp, mely elriasztja az ellenséget. Az őz a gyorsaságát adta, és egy kereplőt, az ellenség megfélemlítésére, a medve erejét és egy csíkot a bundájából a tarisznya díszítésére. Minekutána az állatoktól megkapta ezeket az ajándékokat, a bátor ifjú lefeküdt, és mély álomba merült... Amikor felébredt, ismét a tó partján találta magát. Hazatérve törzséhez, megtanította a Varjúindiánokat arra a harci táncra, amit a kutyától tanult, és megmutatta az állatoktól kapott csodálatos ajándékokat. Es ezek segítették attól fogva a táplálékot szerző vadászatban és az otthont védő harcban a Varjú-indiánokn

4. -Hazánk bővelkedik természetes szépségekben. A Magas-Tátra az év minden szakaszában csodálatos látványt nyújt. Felvételünk a Chopok alatt készült. (F. I. felv.) üp^ftfin? k I Zalabai Zsigmond: KICSI ÉS NAGY Kisegér, kisegér, hófehér kisegér, olyan kicsi, olyan pici, iciripiciri gyűszűbe is belefér. Mégis nagy a kisegér, a hófehér kisegér, noha kicsi, noha pici, az iciripiciri tű fokán át nem fér. Kiscica, kiscica, hófehér cica, olyan kicsi, olyan pici, ki nem látja, nem is hiszi: két szeme két kukoricaszem. Mégis nagy a kiscica, a hófehér kiscica, pont akkora, amekorra, nem fér bele Teca, Ica kötényébe sem. Noha szeme kukorica, mégis nagy a kiscica, bajszán büszkén pödörint — a te álladon, Pista, legénytollnak még csak nyoma sincs! Ha jó megfigyelő vagy, két perc alatt megtalálod az ábrán elhelyezett azonos jelzéseket. Rejtvényünkben Csontos Vilmos: Október című verséből Idézünk a vízszintes 1., valamint a függőleges 11. számú sorokban. . VÍZSZINTES: 11. M betűvel a végén: menedékjog. 13. Eltűr — latinul. 14. A művészetek egyik ága. 16. Finomságérték. 17. A gyümölcsben keletkező természetes nedv. 18. A késnek is van. 19. Buborékokból álló, laza képződmény. 21. Szlovák mutató névmás. 23. Mázol. 24. Nándor, Károly. 25. Malomban az a tölcsérszerű alkatrész, melyből a. belé öntött feldolgozandó anyag apránként a gépbe jut. 27. Az állatöv egyik jegye. 29. A hajó hátsó része. 30. Fűrészelt faipari termék. 32. Tisztít. 33. Porció. 35. A disznó kicsinye. 37. személyes névmás. 38. A talaj finom részecskéi. 39. a Garonne mellékfolyója Franciaországban. 40. Mezőgazdasági növény. 41. Művészet — franciául. 42. Folyó a Szovjetunióban. 44. Magával ragad. 46. Előkelő. 47. Sírköveken olvasható szó. 49. Csupán — németül. 50. Eszével felfog. 51. Fiúnév. 54. Folyó Szlovákiában. 56. A nátrium vegyjele. 57. Nem használ. 58. Idegen tagadás. 60. Posztófajta. 61. Kiöblösödő, kitágult rész a madár nyelőcsövén. 62. Helyhatározói rag. 64. Dolog — latinul. 66. Senki — latinul. 67. Kapart. 70. Gömbölyű. FÜGGŐLEGES: 1. Latin elöljáró. 2. Rosszul — szlovákul. 3. Európium vegyjele. 4. A múlt Idő jele. 5. Hárfafajta. 6. Pöröly — szlovákul. 7. Olyan ember, akinek egészségi állapotában zavar következett be. 8. Ö — németül. 9. A hámszövet rosszindulatú daganata. 10. Pult közepe. 12. Magyar költő, Kossuth-díjas. 15. A légnyomás mértékegysége. 17. Ipari növény. 19. Számnév. 20. Nagy tó Európában. 22. Tagadószó. 23. Magyar filmrendező. 25. Váratlan fordulat színdarabban. 26. Évszak. 28. Dögvész — szlovákul. 29. Magyar szobrász, Munkácsy-díjas. 31. Becstelen emberek szövetkezése valamilyen aljas cél elérésére. 34. Hangszer. 35. Nagymosást végez. 36. Orosz uralkodó. 37. Három — szlovákul. 41. Osztrák festő. 43. A Duna bal oldali mellékfolyója Romániában. 45. Két hangszerre írt zenemű. 46. Elek, Róbert, Antal. 47. Azonos a vízszintes 50-nel. 48. Angol súlyegység. 50. Női név. 52. Értéke. 53. A munkateljesítmény mértékegysége. 55. Magyarországi falu. 56. Z betűvel a végén: filc. 59. Nemes gáz. 61. Osztrák zeneszerző. 63. Sereg. 65. Sarolta, Lenke, Rozália. 66. Oj —. görögül. 67. Kicsinyítő képző. 68. Részvénytársaság. 69. A tantál vegyjele. 70. Dél-vietnami politikus. A szeptember 24-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „A szőlőszem kicsiny gyümölcs, egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjen." Könyvjutalomban részesülnek: Kocsis József, Košice, Méhes György, Vrakúň (Várkony), Ádám Gézáné, Blhovce (Balogfala), Petrik Katalin, Rubaü (Füs), Tóth István, Košice. 1 mondat A VASÁRNAPI Üj SZÚ KÖVETKEZŐ SZÁMÁBÖL IDÉZZÜK AZ ALÁBBI MONDATOT: Gyerekkori rajzórák ecsetmosásainak örömét juttatja eszébe. OLVASÓINK FELADATA: Keressék meg az idézett mondatot, jelöljék meg a cikk vagy a riport címét, amelyben a mondat található, s ezt levelezőlapon — négy napon belül — küldjék be szerkesztőségünkbe. A beérkezett megfejtések közül hetente kisorsolunk egy nyertest. A szeptember 17-1 számunkban megjelent mondat az „Egy gondolat bánt engemet..." című cikkből való. 408 helyes megfejtést kaptunk. SORSOLÁSSAL 100 KORONÁT NYERT: Lökös Jőnosné, Vyšné Valice 119., okr. Rim. Sobota