Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-08 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

fajokról fi F! KÉT £V Amikor 1970-ben a párt- és tömegszerveze­tek hatékony segítségével megalakult a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség, sokat vártunk a szervezettől. Sokat, mert a fiatalok sokra ké­pesek. Tettre készek, érdeklődési körük széles, erősek, lendületesek. Amikor a két nemzeti, és néhány nappal ezelőtt az országos kong­resszus is befejeződött, s a szervezetek műkö­déséről szőlő beszámolókat és a küldöttek fel­szólalásalt meghallgattuk, arra a megállapítás­ra jutottunk, hogy hazánk fiatalsága a politi­kai és a gazdasági konszolidáció betetőzése után kialakult, alkotásra, munkára alkalmas légkörben kitűnő, várakozáson felüli eredmé­nyeket ért el. Az elmúlt két év folyamán mindennap kap­tunk tudósítást egy-egy új alapszervezet meg­alakulásáról, arról, hogy a fiataloknak a vá­rosi vagy a helyi nemzeti bizottság segítségé­vel sikerült klubhelyiséghez jutniok, ahol al­kalmas módon tölthetik el szabad idejük egy részét. De nemcsak erről tudósítottak ifjú munkatársaink. Megírták azt is, hogy politikai iskolázásokon bővítik tudásukat, hogy olyan összejöveteleket rendeznek, melyekre idős párttagokat hívnak meg, és elbeszélgetnek velük. A SZISZ tagjai a kulturális és a sporttevékenység mellett be­kapcsolódtak a kongresszusi versenybe, több mint 700 ifjúsági munkacsoportot alakítottak, számos Ipari és mezőgazdasági üzemben ver­senyeznek a szocialista munkabrigád cím el­nyeréséért. Az Ifjúsági Fényszóró-mozgalom keretében rejtett tartalékokat, elfekvő készle­teket tártak fel, baráti kapcsolatokat létesí­tettek a környező országok fiataljaival, a nyár folyamán pedig sok fiú és lány brigádmunkát vállalt. Az akciókat hosszan sorolhatnánk. A Szocialista Ifjúsági Szövetség erős, egységes szervezetté alakult, méghozzá rövid idő, mind­össze két év alatt. A CSKP KB 1969 áprilisában megtartott ple­náris ülésén született döntések gyakorlati meg­valósítása — akárcsak társadalmunk valameny­nyl szakaszán — az ifjúsági mozgalomban is éreztette jó hatását. A fiatalok tevékenységéből ezek az intézkedések kiszűrték a zűrzavart, és megteremtették az egységre való törekvés fel­tételeit. A SZISZ szlovákiai kongresszusán eze­kért és a későbbi intézkedésekért a fiatalok hálájukat fejezték ki pártunknak, s személy szerint Gustáv Husák és Jozef Lenárt elvtárs­nak. Nagyon sokat segített pártunk a fiataloknak, s amikor a pártszervek látták, hogy az ifjú­ság egyetért azokkal a célkitűzésekkel, melye­ket a CSKP a szocializmus további előrehaladá­sa érdekében a XIV. pártkongresszuson meg­hirdetett, komoly és felelős feladatok elvégzé­sével ls megbízta ifjúságunkat. Az 1971 novem­beri választások idején a Szlovák Szocialista Köztársaságban 19 133 fiatalt választottak meg képviselőnek. Ma örömmel állapíthatjuk meg, hogy fiataljaink helytállnak. A XIV. pártkong­resszus óta egyre több fiatal vesz részt a szakszervezet, a CSSZBSZ és más tömegszer­vezete* munkájában. Az ifjúsági szervezet tag­jai szervesen együttműködnek a szovjet fiata­lokkal, ós köszönetüket fejezik kl a szovjet embereknek az 1968-ban nyújtott internaciona­lista segítségért. Erről beszéltek fiataljaink a Lenin születése 100. évfordulójának tiszteleté­re rendezett ünnepségeken, azokon a rendez­vényeken, melyeken hazánk felszabadulásának 25., és pártunk megalapításának 50. évforduló­jára emlékeztek. Michal Zozulák, a SZISZ SZKB elnöke az Ifjúsági szervezet szlovákiai kongresszusán elmondta, hogy a párt idős tagjai, az antifa­siszta harcosok, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség tagjai hatékonyan járultak hozzá a fiatalok neveléséhez, tudatuk formálásához. A jövőben a SZISZ-nek is sokat kell tennie a tagok nevelése, politikai látókörük szélesítése érdekében. „Fokozatosan ei kell érnünk — mondta a SZISZ SZKB elnöke —, hogy az ifjú­sági szervezet minden tagja bekapcsolódjon a szervezeten belüli politikai oktatásba." Milyen feladatok várnak a SZISZ-re a kö­vetkező négy év folyamán? (Ugyanis — mint ismeretes — az ifjúsági szervezet II. kong­resszusára 1976-ban kerül sor.) A szervezeti munkát illetően azok a hatá­rozatok irányadóak, melyeket a két nemzeti és az országos kongresszuson fogadtak el. To­vább kell bővíteni a taglétszámot. Meg kell is­mertetni az üzemekben dolgozó fiatalsággal az állandó fejlődésben levő tudo-mány- és tech­nika ismereteit, hogy ezzel felvértezve az ed­diginél is jobb munkaeredményeket érjenek el. Arra kell törekedni, hogy az eddiginél is több fiatal kapcsolódjon be a szocialista munka­versenybe, hogy az üzemekben és a többi mun­kahelyen újabb ifjúsági munkacsoportok ala­kuljanak. Be kell kapcsolni a fiatalokat a vá­lasztási programokból eredő feladatok teljesí­tésébe. Az Ifjúsági Fényszóró-mozgalomban szerzett tapasztalatokat át kell adni azoknak a fiataloknak, akik a közelmúltban léptek be a SZISZ-be. A nyári iskolaszünet idején — az idei évhez hasonlóan — jelentkezzenek fiatal­jaink brigádmunkára, hogy ezzel meggyorsít­sák a befejezetlen építkezések minél előbbi be­fejezését. A SZISZ egyik legfontosabb felada­ta továbbra is a fiatalok párttagjelöltségre va­ló előkészítése lesz a jövőben is. A SZISZ országos kongresszusán fiataljaink foglalkoztak a klubtevékenység továbbfejlesz­tésével. Egyúttal felhívást intéztek az ifjú mér­nökökhöz, technikusokhoz, művészekhez, hogy lehetőségeikhez mérten segítsenek felépíteni, berendezni az ifjúsági klubokat. A sikerekben gazdag első két év után az ed­digieknél is nagyobb feladatok várnak a fia­talokra. A Tušimice II. villanyerőmű építése, Bratislava vlrosfejlesztési munkálatai, tanulás, kultúrmunka, a szervezeti életből eredő felada­tok ... Egy szóval: lesz mit tenni a következő kongresszusig. A SZISZ azonban már megerősö­dött, ma már egységes, akcióképes szervezet, melynek tagjai a legigényesebb feladatok el­végzésére is képesek. (k. 1) TAKARÉKOS HATALOK R égi igazság, hogy a hasonló életkörülmények között élő és egyforma jövedelemmel rendelkező emberek életszínvonala nem minden esetben megegyező. Lényegében minden attól függ, ki hogyan bánik a pénzzel, ki mire költi. Jól bánni a pénzzel — nem könnyű dolog. Meg lehet ezt egyáltalán tanulni, amikor az Iskolában nem tanítják? Ma már általános jelenség, hogy amikor a fiatalok munkaviszonyba lépnek, szüleik egész fizetésüket meg­hagyják nekik, hogy örömteli legyen az életük. A fiatalok élete ilyen esetekben bizonyos ideig valóban gyönyörű és gondtalan: elegendő pénzük van a divatos öltözködésre és a szórakozásra. Az első kellemetlen csalódások akkor következnek, amikor csa­ládot alapítanak és keresetüket be kell osztaniuk. Családalapítás megtakarított pénzeszközök nélkül — még a mai szocialista vi­szonyaink között is — nehéz. Nos, ezeknek a tényeknek a figye­lembevételével jött létre az ifjúság jutalékos takarékoskodása (PSM). A takarékoskodásnak ez a formája ma már közismert. Ez év áprilisában már a negyedik ciklus kezdődött. Az Állami Takarék­pénztár Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) kirendeltsége szám­talan meggyőző adattal szolgál a fiatalok takarékoskodását ille­tően. Az ifjúsági jutalékos takaré­koskodás április elsejével indu­ló negyedik ciklusába a szerda­helyi járás 602 fiatalja kapcso­lódott ba Ez a szám lényegesen magasabb, mint ag előző évek­ben, és azt jelenti, hogy az Állami Takarékpénztár Dun. Streda-i kirendeltsége ilyen irá­nyú tervét ebben az esztendő­ben 150,5 százalékra teljesítette. Az ez évi terv mindössze 400 fiatal bekapcsolását irányozta elő a takarékoskodás említett formájába. A 602 fiatalból egyébként 415 p lány és 187 a fiú. Ha már a számoknál tartunk, érdemes megvizsgálni a fiatal takarékoskodók szociális összetételét is. Alkalmazottak és mun­kások 269 lány és 110 fiú; mezőgazdaságban dolgozók: 78 lány és 17 fiú; középiskolások: 52 lány és 21 fiú; főiskolások: 3 lány és 6 fiú; a felsoroltakon kívül 13 lány és 33 fiú. A havonkénti betétek nagyságát illetően következő a helyzet: 100 korona (207 lány és 65 fiú), 200 korona (129 lány és 58 fiú), 300 korona (49 lány és 24 fiú), 400 korona (3 lány és 5 fiú), 500 korona (27 lány és 35 fiú). Ezeknek az adatoknak a birto­kában érdekes összehasonlításokat lehet tenni. Megállapítható: a szerdahelyi járásban a fiatal lányok takarékosabbak, mint a hasonló korú fiúk. Ez a megállapítás azonban ne tévesszen meg senkit, mert míg a lányok átlagos havi betétösszege 182 ko­rona, a fiúké 239 korona. Bizonyára sokan tudják, hogy az ifjúsági jutalékos takarékosko­dás előnyeit (a kamatra átszámított jutalék 5,3 százaléknak felel meg) nemcsak azok élvezhetik, akik már munkaviszonyban vannak; havi betétösszegüket mások is (szülők, testvérek, élet­társak) megfizethetik helyettük. Bizonyításul ismét az idei ne­gyedik ciklus Dun. Streda-I járási adatait vesszük elő: A 415 takarékoskodó lány közül 363 maga fizeti a havi kötelező betét­összeget, míg 52 helyett ezt mások teszik. A 187 fiú esetében ez az arány egy árnyalattal kedvezőbb a munkaviszonyban levők javára, hiszen 143-an maguk teljesítik vállalt takarékossági kötelezettségeiket, és csak 44 fiú helyett fizetik meg a havi be­tétösszeget mások. E rövid elemzés alapján két tény állapítható meg: eredményes munkát végeznek az Állami Takarékpénztár szerdahelyi kirendelt­ségének Illetékes dolgozói; és nem utolsósorban: egyre jobban magukévá teszik a takarékoskodás gondolatát a járás fiataljai. B. J. X A közelmúltban ideológiai konferencián találkoztak a Dunajská Streda-1 Dunaszer­dahely) járás SZISZ-alap­szervezeteinek lektorai, pro­pagandistái és politikai fe­lelősei. A konferencián az eszmei-politikai nevelés sze­repével, küldetésével, továb­bá az ifjúság kommunista nevelésével foglalkoztak. Az összejövetelen elhang­zott fő beszámoló a nevelés­ből, mint általános ténye­zőből indult ki. A CSKP XIV. kongreszusa nagy jelentősé­get tulajdonít a nevelésnek, s főleg az ifjú nemzedék ne­velésének. A társadalmi élet állandó mozgásban van. A fiatalok mozgását, fejlődé­sét az idősebb nemzedék pártunk segítségével koordi­nálja. Pártunk ügyel arra, hogy az ifjúság nevelése ne legyen kampányszerű, ha­nem tervszerű és átgondolt. Ismeretes, hogy hazánk la­kosságának majdnem a fele harminc éven aluli, tehát fiatal. Az ifjúság a haladás képviselője. A haladást po­zitív Irányban az ember tu­datának formálásával kell Irányítani. Minden, ami tör­ténik körülöttünk, kapcsolat­ban van egymással is és ve­lünk is. Ahhoz, hogy ezeket a törvényszerű társadalmi mozgásokat, változásokat he­lyesen fogjuk fel, állandóan fejlesztenünk kell politikai ismereteinket, tudásunkat. A XIV. pártkongresszus hatá­rozataiból a SZISZ-re hárul az Ifjúság politikai-ideoló­giai nevelése. Pártunk és szo­cialista hazánk számit a fia­talokra, mint a jövő nemze­dékre. Ez nemcsak a mai fejlődési fokon van így, hisz szakában nagy igényt tá­maszt pártunkkal s az ifjú­sági szervezettel szemben. El kell érni, hogy kialakuljon a kommunista embertípus. Ha­tást kell gyakorolni a fiatal­ság világnézetének tudomá­nyos alapokon való fejleszté­sére. Ki kell formálni a fiata­lok jellemében a hazafit s az internacionalista gondol­Megkezdődött az oktatási év Lenin terveinek első támasza az ifjúság volt, mert meg­értette és felismerte a fej­lődés szükségszerűségét s azt munkájával és harcával való­sággá formálta. Lenin elv­társ a kommunista pártot s az ifjúságot a következőkép­pen kapcsolta össze: „A ml pártunk a jövő pártja, a Jövő pedig a fiataloké. Pártunk az újítók pártja, az újítást pe­dig követi az ifjúság. A mi pártunk forradalmi párt, a kapitalizmus elleni önfelál­dozó harc élén pedig az ifjú­ság állt." Ma az új ember nevelése a szocializmusból a kommu­nizmusba való áttérés idő­kodású embert. Nagy gondot kell fordítani az erkölcsi ne­velésre, mégpedig a kommu­nista ember erkölcsi kódexe alapján, amelyet az SZKP XXIV. kongreszsusa határo­zott meg. Az ifjúság nevelése állan­dó, komoly, de nagyon szép feladat, amelyet alapos mun­kával, a tapasztalatok maxi­mális kihasználásával érde­mes és kell csinálni. Erre hi­vatott a Szocialista Ifjúsági Szövetség is. Az 1972/73-as politikai-ok­tatási évben egész sor fontos esemény, s ezekből eredő feladat áll előttünk. Mind­Járt a kezdetnél a SZISZ I. kongreszsusa határozatainak megismerése és realizálása áll előttünk legfőbb felada­tokként, majd az évzáró taggyűlések megtartása. Megvalósításra vár a „Párt beszél az Ifjúsággal" ak­ció, előttünk van a CSSZB hónapja, az NOSZF 55. év­fordulója, a Februári Győ­zelem 25. és a Csehszlovák Komszomol 52. évfordulójá­nak megünneplése, s eme történelmi események Je­lentőségének elemzése. Ün­nepi megemlékezésre ke­rül majd sor Lenin szüle­tésének évfordulóján és ha­zánk felszabadulásának ün­nepén. A X. VIT alkalmá­ból a nemzetköziség kérdé­sével s annak történelmi Jelentőségével kell beha­tóbban foglalkozni. A konferencia teljesítette küldetését. A vitában hal­lottuk az idősebb, tapasz­taltabb emberek és az if­júság véleményét. Az elkö­vetkező Időszak politikai­ideológiai nevelésében minden feltétel adott az összmunkára, a párt és az ifjúság részéről egyaránt. A találkozó részvevői meghallgatták a politikai oktatás első témáját, s ez­zel megnyitották a 1972— 73-as politikai oktatási évet. HORVÁTH MÁRTA Jasovi problémák A SZISZ jasovi (Jásző) alapszer­vezetének tagjai a választások Idején 500 brigádórát dolgoztak le az AC Jasov sporttelep építésé­nél. Tánccsoportot ls alapítottak, melynek tagjai jő eredményeket értek el. Goőts Márta, a SZISZ elnöknője viszont elmondotta, hogy fél éve visszaesés követka^ zett be a szervezet életében. En­nek okát a klubhelyiség hiányá­val magyarázzák. Azt tanácsoljuk a jasovi fiata^ lóknak, hogy a helyi pártszerve-< zet és a hnb vezetőségéhez for­duljanak segítségért. — szák — Dicséretet érdemelnek A SZISZ pavlovái (Páld) szervezete 1971. október 29-én alakult. Akkor 28 tagja volt. jelenleg a szervezet létszáma 38. A fiatalok a SZISZ I. kong­resszusa tiszteletére különféle feladatok teljesítését vállalták. Többek kőzött: a faluszépítési akcióban 839 órát dolgoztak le, rendszeresen rendeznek teaes­téket és sportdádutánokat, így biztosítják a fiatalok szórako­zását. Nyáron a szervezet tag­jai részt vettek egy kirándulá­son. Az aratási munkálatok alatt összesen 1496 őrát dolgoz­tak brigádmunkában. 1972. október 1-én az ifjúsá­gi szervezet a Nőszövetség he­lyi szervezetével karöltve, fel­vonulással egybekötött szüreti ünnepséget rendezett. BOTLIK ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom