Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-21 / 249. szám, szombat

SZORGALMAS NÉP LAKJA A FALUT Ezt a mondatot már 1760-ban beírta Velká Mača (Nagymá­cséd) község krónikájába a ko. rabeli krónikás. Már akkor szembetűnő tulajdonság volt ez, talán azért is fűzött magyaráza­tot megállapításához: „Nem tud­juk honnan származnak, melyik vidékről települtek ide, de ál­talában egy fejjel magasabbak a környék falvainak lakosaitól, s vállalkozók, munka után messzi vidékekre is elmen­nek ..." így magyarázta, dicsér­te a község népének szorgalmát a krónikás. Napjainkban Izsák Kálmán elvtárs, az iskola igazgatójának helyettese írja krónikába a köz­ség jelentősebb eseményeit. A feljegyzések között szerepel ez a mondat: „öt évvel ezelőtt le­bontották az utolsó zsúpfedeles házat." És még számtalan fel­jegyzés, adat bizonyítja a kró­nikában, hogy ma is szorgalmas nép lakja a falut. Aki azonban pontosabban akarja tudni, hogy milyen tet­tek bizonyítják a falu népének szorgalmát, bekopogtat a helyi nemzeti bizottság irodájába. Szívesen adnak felvilágosítást, tájékoztatást. A VÁLASZTÁSOK ÖTA új ve­zetők állnak a nemzeti bizott­ság élén. Oj, friss lendülettel folytatják a munkát, melyet elő­deik megkezdtek. Lancz Miklós elvtárs, a hnb elnöke pontos ki­mutatást vezet a falusaépítést akciók munkálatairól. Ebből könnyen megállapítható, hogy a lakosok száma 2810, s ebben az évben 2 millió 881 ezer ko­rona értékű társadalmi munka elvégzésére vállalkoztak. Figyeljünk az adatokra! JSgy lakosra — beleértve még a kis­gyermekeket is — általában ezer korona értékű munka jut. Ez volt a terv, a felajánlás. Nem frázis azonban, hogy szorgal­mas nép lakja a falut, az el­végzett munka háromnegyed évi összesítése bizonyítja: ed­dig több mint 3 millió korona értékű munkát végeztek el. Mit jelent ez? A község jövendőbeli parkjá­nak területén két fürdőmeden­cét építettek. Már csak a vil­lany- és vízvezeték szerelése, az elfolyás megépítése hiány­zik. Ezeket a munkálatokat már szakemberekre, a járási építő­ipari vállalat dolgozóira bízták. Kiszela Ferenc elvtárs, a vál­lalat igazgatója megígérte, hogy hamarosan el is végzik ezeket a munkákat. Megígérte, és a fa­lubeliek bíznak ígéretében. Járdát is építettek a nagymá­csédiak. Ezer négyzetméter he. lyett pontosan 1932 négyzetmé­tert. A Szeredi utca és a Gányi utca olyan, hogy bármelyik vá­ros díszére válna. Utakat javí­tottak. 65 000 négyzetméternyi területen parkokat rendeztek. Játszótereket építettek 645 négy­zetméteres területen. Fákat gondoztak, ültettek. Feljegyez­ték: 6850 fa gondozásáról, ki­ültetéséről van szó. Hat régi házat is lebontottak. \ Szorgalmasan dolgoztak. HOGYAN SIKERÜLT? Már csak erre a kérdésre kell vá­laszt kapni, hiszen mindenki kí. váncsi a sikerek titkára. Mik­lós Gyula elvtárs, a hnb titká­ra ad erre vonatkozólag pon­tos felvilágosítást. A hnb taná­csa gondosan ügyel arra, hogy a körzetek képviselői állandó kapcsolatot tartsanak választó­ikkal. Minden második, harma dik héten megbeszélést tarta nak. Amolyan igazi „munkaér tekezlet" egy-egy ilyen megbe széles, hiszen utána a körze lakossága elvégzi a kijelöl munkát. Miklós Gyula elvtárs, a helyi nemzeti bizottság titkára. Lancz Miklós elvtárs, a helyi nemzeti bizottság elnöke. A tömegszervezetek vezetői sem restek. Mind a kilenc ve­zetőség időben, pontosan moz­gósítja a tagságot a vállalások teljesítésére. A kimutatások bi­zonyítják, hogy a sportszerve­zet vállalása a legjelentősebb, s ennek a szervezetnek a tag­jai a leg tevékenyebbe k a falu­szépítés terén. Nem henyélnek a SZISZ-tagok sem. Az ifjúsági szervezetnek 48 tagja van csak, de olyan 9X4 méteres „pince­klub" létesítését valósították meg a kultúrház épülete alatt, hogy más, nagyobb létszámú szervezetek legfeljebb csak irigykedhetnek. Igaz, hogy mái­szűk számukra ez a helyiség, hí. szen a szervezet létszáma állan­dóan emelkedik, és különben is sok a fiatal ebben a faluban. Már szó volt arról, hogy talán a JEDNOTA fogyasztási szövet­kezet ifjúsági kávéházat, vagy eszpresszót létesít számukra. Az utóbbi hírek szerint azonban csak 1975 után valósítható meg ez az elképzelés. Kár, hiszen megérdemelnék a nagymácsédiak. Amikor mun­káról van szó, bizony többször is sor kerül egy-egy fiatalra. Egyik héten úgy, mint az ifjú­sági szervezet tagjára, másik héten mint a választókörzet la­kosára. Néha a harmadik héten is, hiszen vagy a CSEMADOK, vagy a Vöröskereszt, vagy vala­milyen más társadalmi szerve­zet tagjaként illő teljesíteni a vállalást. TÁMOGATÁST KAPNAK a társadalmi szervezetek a helyi nemzeti bizottságtól. Ogy is mondhatnánk, hogy mintegy vi­szonzásul szorgalmukért. Nem­csak erkölcsi, hanem anyagi tá­mogatást. A SZISZ helyi szer­vezete tavaly 5000 koronát ka­pott, az idén 1500 koronát. A sportszervezet évente rendsze­resen 6000 koronát kap a nem­z,eti bizottságtól. Igaz, hogy né­ha többre is szükségük volna, hiszen a sportolók szállítása nem olcsó mulatság. Egyre in­kább a táblázat élére törnek, távolabbi ellenfelekkel kell megküzdeniük, s ezért több pénzbe kerül a sport. Nem vol­na hiábavaló, ha a hnb támoga­tása mellett néha az állami gaz­daság vezetősége is gondolna a sportolókra. A nemzeti bizottságoknak más tömegszervezetek támoga­tásával is törődnie kell. Leg­utóbb a Vöröskereszt helyi szer­vezetének például 500, koronát juttattak. MIBŐL TELIK? Erre a kér­désre is illő választ adni, hi­szen köztudott, hogy a nemzeti bizottságok költségvetése szi­gorúan megszabott, ellenőrzött. Abból aligha lehet a társadal­mi szervezetek számára csak úgy kiutalni a százasokat. A kérdésre rögtön választ ka­punk: a helyi gazdálkodás üze­meinek, műhelyeinek jövedel­méből. A falu téglagyára 1970­ben 300 000 korona tiszta hasz­not biztosított. Tavaly 170 000 korona volt a jövedelem csak, mert újították a berendezést. Asztalosmühelyt ls üzemeltet a hnb. Megszervezték a fuvaro­zást, a festők, az építők mun­kacsoportját. Még fényképész is működik a helyi gazdálkodás keretében, és ezek a mellék­üzemágak mind-mind jövedel­mezők. Ebből jut pénz a társa­dalmi szervezetek támogatásá­ra. így van Számunkra nem marad más, mint megerősíteni, bizonyítani a krónikás több mint kétszáz­éves megállapítását: Valóban szorgalmas nép lakja a falut. HAJDC ANDRÁS A jubileumi évforduló iegvében készülünk a csehszlovák-szovjet barátság hónapjára (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió minden nemze­te és nemzetisége évről .évre jobban virágzik, fejlődésének világos távlatával rendelkezik, egyszersmind a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével szüntelenül megteremti annak feltételeit, hogy a nagy szocia­lista haza aktívan segítse az egész világ nemzeteit az elnyo­mók ellen, a nemzeti és állami függetlenségükért vívott har­cukban. Ebben találjuk meg a választ arra a kérdésre is, mi módon le­het szociális és nemzeti szem­pontból szabad kis és nagy nem­zet egyaránt, ha lerázza a hazai és a külföldi kapitalisták ki­zsákmányolását. A Csehszlovák—Szovjet Bará­ti Szövetség, a Nemzeti Front egyik szervezeteként, a csehszlo­vák—szovjet barátság hónapjá­ban mindig jelentős szervezői szerepet tölt be. Az idén ezt még inkább kihangsúlyozza az a tény, hogy a barátság hónap­jának olyan komoly politikai és számunkra rendkívül aktuális tartalma van, mint a Szovjet­unió megalakulásának 50. év­fordulója. Ezért a barátság hó­napjára különös gonddal ké­szültünk fel. Szövetségünk az év kezdete óta tizenkét szlovákiai szeminá­riumot szervezett, amelyeken különféle oldalairól világítottuk meg az SZKP XXIV. kongresszu­sának határozatát. Természete­sen szem előtt tartottuk azt is, hogy ezek elősegítsék hazai problémáink megoldását is, hoz­zájáruljanak a CSKP XIV. kong­resszusa és az SZLKP kongresz­szusa határozatainak teljesítésé­hez. Az említett tizenkét szemi­náriumon és a további kettőn, amelyeket novemberben tar­tunk, elsősorban a CSSZBSZ já­rási bizottságainak lektorait készítjük fel az üzemekben, a községekben, az iskolákban, a hivatalokban és az intézmények­ben a különféle témakörökkel kapcsolatban megrendezésre ke­rülő előadásokra. A szlovákiai központi bizottság a szeminá­riumok megrendezésénél szem előtt tartja, hogy a lektorok se­gítségével a dolgozók előtt meg­világítsák az SZKP XXIV. kong­resszusán megoldott alapvető feladatokat, és megmutassák népünknek a Szovjetunió jelen­tőségét és további távlatát, az egyes köztársaságok további fejlődésének útját. Természetesen az előadáso­kon kívül brosúrák, tények és érvek, faliújságok, filmek, fény­képkiállítások és instrukciók útján agitátorokat készítünk elő, akik fellépnek a beszélge­téseken, a munkaszünetekben, az iskolákban és a gyűléseken. Októberben már megnyitottuk a szovjet filmfesztiválokat és a szovjet játék-, tudományos­népszerű és gyermekfilmek szemléjét (200—250). A feszti­válok és a szemlék 1972 végéig tartanak, egyesek pedig a jövő év januárjában fejeződnek be. Az a célunk, hogy tömegalapon kihasználjuk a filmet mint mű­vészi érvet a szemléltető és sze­mélyes agitációban. Sokat teszünk annak érdeké­ben, hogy a „Szovjetunió 50 éve" címmel Prágában 1972. novem­ber 7-én megnyíló kiállítást Szlovákiából minél több ember megnézze. Bratislavában is aránylag nagy kiállítást készí­tünk elő a Szovjetunió megala­kulása jubileumi évfordulójá­nak alkalmából, melynek meg­tekintésére helyi csoportjaink megszervezik a szövetség tag­jait és további dolgozókat. A csehszlovák—szovjet barát­ság hónapja folyamán hat mű­vészegyüttes érkezik hozzánk a Szovjetunióból. Köztük lesz a hazánkban jól ismert MHAT — színi együttes, az Üzbég Tánc­és Énekegyüttes és továbbiak. Az együttesek Szlovákia minden részében fellépnek. Erről a CSSZBSZ járási bizottságai és helyi csoportjai idejében tájé­koztatni fogják a dolgozókat. Magától értetődik, hogy tema­tikai szempontból az ifjúság ha­gyományos versenye is a Szov­jetunió megalakulásának 50. év­fordulójára irányul. A barátság hónapjában nyitjuk meg a Pus­kin-emlékmű XV. évfolyamát, az iskolákban, az iparitanuló-inté­zetekben, az üzemi klubokban és a népművelési intézmények­ben a fiatalok orosz nyelvű szavaló- és prózamondó-verse­nyét. A barátság hónapjában továb­bi ének- és zenei versenyt ren­dezünk „A barátság melódiái" címmel, és megszervezzük a gyermekek és a fiatalság kép­zőművészeti versenyét, melynek tárgyköre szintén a Szovjetunió megalakulásának 50. évforduló­jára irányul. Az említetteken kívül helyi csoportjaink ünnepi gyűléseket, akadémiákat, barátsági esteket, kérdés-felelet esteket, kérdés­felelet játékokat, barátsági bá­lokat, teaesteket, zenei és köl­tészeti esteket stb. fognak ren­dezni. Arra törekszünk, hogy prog­ramunkat magas színvonalon valósítsuk m,eg. Azt akarjuk, hogy minden, amit a Szovjet­unióról mondunk, magas szak­és politikai színvonalú, tárgyila­gos és a tényeknek megfelelő legyen. A szovjet valóságnak nincs szüksége felesleges szé­pítgető szavakra, a szovjet való­ság saját lényegéből erős és kö­vetésre méltó. A szovjet valóságot úgy akar­juk népszerűsíteni, hogy min­dent Jól elsajátítsunk, tanul­junk, mint ahogy szovjet bará­taink is igyekeznek a mi jó ta­pasztalatainkat átültetni saját gyakorlatukba. Meggyőződésünk, hogy a CSSZBSZ méltóképpen részt vesz a csehszlovák—szovjet ba­rátság hónapjának és a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulása 50. év­fordulójának ünnepségeiben. (Sáli Húszéves kohó mű Szikraesőben született jelen Ma ünnepli fennállásának 20. évfordulóját a Dubnicai Gép­gyár legjelentősebb üzeme, a kohómű. 1950-ben született a döntés, hogy a gépgyár mellé fel kell építeni a már évtize­dek óta esedékes, de az egyko­ri Skoda-művek keretében egy­re halogatott létesítményt — a kohóművet. Fantasztikusan rö­vid idő alatt épült fel az új üzem. Alig két éven belül, 1952. október 28-án csapolták az első elektra acélt az új kohóban. Ma az ünnepi gyűlésen lép társaik elé az a 24 munkás, aki már az első csapolásnál is jelen volt, s kitartott munkahelyén, hogy átvegye megérdemelt ju­talmát és kitüntetését. A Dubnicai Gépgyár kohómü­ve két évtized alatt a szlová­kiai ipar egyik legjelentősebb üzeme lett. Magas színvonalú és kiváló minőségű gyártmá­nyai a hazai és külföldi piaco­kon egyaránt jó hírnévnek ör­vendenek. Az első 4 tonnás Sie­mens-Martin kemencét jelentős beruházások és műszaki tökéle­tesítések követték. Fokozatosan üzembe helyezték a kézi és gé­pi formázót, a kovácsműhelyt, edző-részleget, majd 1960-ban a korszerű új kovácsoló részleg­gel befejezték a gyár építését. A komplex egységet alkotó gyárban a legkülönfélébb acél­fajtákat készítik, minden igényt kielégítő öntvényeket és forma­acélt gyártanak. Napjainkban a kohómű a vál­lalat legjobb üzemei közé tar­tozik. A jubileumot értékes fel­ajánlások teljesítésével köszön­tik a dolgozók. 2 millió korona értékű acéláruval készítettek többet a tervezettnél, a raciona­lizálási intézkedések megvalósí­tásával 1 810 000 koronát taka­rítottak meg. A vállalat 134 szo­cialista munkabrigádja közül 30 ebben az üzemben dolgozik. A 30 brigádban 1008 dolgozó fej­ti ki tevékenységét. Érdekes kezdeményezésnek voltunk tanúi az acélmű egyik brigádjában. A Juraj Pecháfiek vezette Gagarin-brigád kötele­zettségvállalásait nem rejti vé­ka alá: a brigádtagok egyéni és kollektív felajánlásait nyilváno­san kifüggesztik a vörös sarok­ban, hogy az egész műhely lát­hassa és ellenőrizhesse, hogyan tartják be szavukat azok, akik szocialista módon akarnak él­ni és dolgozni. A kötelezettség­vállalások nyilvánossága moz­gósító hatással van a munka­hely többi dolgozójára is és a Gagarin-brigád így példamuta­tásával nemcsak a saját, hanem az egész műhely munkájának színvonalát emeli. Ugyancsak szokatlan szerve­zési formával találkoztunk a kohómű pártmunkájában. A he­lyi adottságokhoz igazították a szervezetek felépítését. A kohó­mű 310 kommunistája öt párt­szervezetben tömörül, de az összüzemi pártbizottság felé egységes szervezetként lép fel. Ügynevezett koordinációs taná­csot létesítettek, amely össze­hangolja az öt alapszervezet, a szakszervezeti bizottságok és a SZISZ-szervezet munkáját. A tanács elnöke, Emil Bobot elv­társ, a járási pártbizottság tag­ja, az öntöde vezetője. Az ő személyében vesz részt a kohó­mű öt pártbizottsága az össz­üzemi pártbizottság ülésein. Ez a gyakorlat leegyszerűsíti a munkát, csökkenti a gyűlésezé­seken eltöltött időt, rugalmas és ezért jól bevált. A koordi­nációs tanács nem szerv, ha­nem hónaponként megismétlő­dő tanácskozás, amelyen az üzem gazdasági vezetői is részt vesznek. így sikerül a kohó­műben jól összehangolni a pártmunkát a gazdasági felada­tokkal. Nagy vállalatokban, ahol „hosszú az út" az alapszerve­zettől az összüzemi pártbizott­ságig és vissza, az ilyen közbe­iktatott segédszerv rugalmassá­got vihet a munkába. Mind a termelésben, mind a politikai munkában jó eredmé­nyekkel ünnepli jubileumát a dubnicai kohómű. Szikraesőben, hőáradatban, megfeszített mun­kával, nagy kezdeményező erő­vel és akarattal kivívott siker ennek az üzemnek a jelene. VlG VILMOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom