Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó

M ukalla utcáin fiatal, hosszú hajú, mezítelen felsőtesíű fiatalember járkál, öve mögül harciasan kandikál lei tőrének markolata. Beduin, aki azért Jött a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság második legnagyobb városába, hogy a piacon eladja kecskéit. Hosszú nemzeti viseletben asszonyok haladnak el melletünk — arcukat nem is látni, csak egy-egy sötét szempár fénylik az arcukat rejtő sötét szöveten kivágott két nyílás mögül. A férfiak többségének arca afrikai típusú. Valaha a rabszolgakereskedők Szomáliábói, Szudánból. Zanzibárról... szállították ide az „élő árut". Ritkán villan fel jellegzetesen délarab típusú arc. Terepjáró autók tűnnek fel az utcán, köztük szamarak poroszkálnak, amelyek nyergében festői turbános öreg parasztok ülnek. A taxikban európai öltözetű tisztviselők mellett lefátyolozott nők is láthatók, így fest a mai Dél-Jemen és népe, amellyel a köztársasági kormány szocialista társadalmat épít. Dél-Jemen mintegy 300 ezer négyzetkilométer területű. Az ország másfél millió lakosából 285 ezer a fővárosban, Adenban él. Az 1830-ban elhódított város 1967-ig angol gyarmat volt. Az ország többi részének „pacifikálását" azonban csak a második világháború kezdetéig sikerült befejezniük a gyarmatosítóknak. London mindenképpen erősítette a helyi szültánok hatalmát, mert hódító politikájának megvalósításában rájuk támaszkodott. Az ország 1967-ben nyerte el függetlenségét, és két, teljesen ellentétes viegy nap alatt 500 személyt kellett fogadnom. De hogy utasíthatom vissza őket? Látniuk kell, hogy mi nem hivatalnokok, hanem forradalmárok vagyunk, akik valóban a népet szolgáljuk. A prefektus naponta végigrobog terepjárójával a poros utakon, végiglátogatja az „új farmokat", a kormány által létesített parasztgazdaságokat. Kéré. seket hallgat meg, tanácsokat osztogat, kiemelve a hatóságok politikai és gazdasági döntéseinek politikai leientőségét. Egyes farmokon teraszokat létesítenek, máshol kutakat fúrnak, másutt meg mezei munkákat végeznek vagy építkeznek. A prefektus társaságában több száz új telepessel ismerkedtünk meg. Valaki a megígért szivattyút követelte, más vetőmagot akart... Sokan életük első termését takarítják be — azelőtt nomád állattenyésztők voltak. — Felkeresem a beduinokat, egyenesen a hegyekben, és igyekszem meggyőzni őket, hogy itt az ideje, telepedjenek le a síkságon, Most már biztosak benne, hogy nem kerülnek a sejkek hatalmába, és hajlandók földművelőkké válni, — mondja a prefektus. Az új földművesek között azonban kisebbségben vannak a beduinok. A pa. rasztok többsége is azelőtt béres volt a helyi feudálisoknál. A földreformtörvény értelmében a hűbérurak földjét el kell kobozni azok javára, akik megművelik, a valóságban azonban ez nem olyan egyszerű dolog. A 4. kormányzóság területén (a gyakorlatban egész Beihant felöleli) kezdetben csak 294 feddan (egy feddan 0,42 hektárral egyenlő) földet koboztak el. Többet nem sikerült: a feudálisok a hivatalos intézkedést megelőzve IMá£M M MHUMMHI Az építészetéről híres Mukalla, az 5. tartomány székhelye. itt a karvák — számkivetettek sajátos alsóbbrendű kasztjának a tagjai. Egyik törzshöz sem tartoznak, és valamelyik helyi törzsfőnök védnöksége alatt álló jövevényeknek tekintik őket. A „védnökségért" évente bizonyos összeget fizettek. A „védnökök" földjeit a karvák művelték meg, s ezért megélhetésükhöz alig elégséges terményt kaptak. Ha a sejk szeme a befogadottak között megakadt egy szép lányon, minden formalitást mellőzve, magáévá tette őt.. A beihani karvák mind részt vettek az 1971 júliusi parasztmozgalomban, amelyet földszerzésért a prefektus irányított. patok és a népfelkelők utat törtek ide, és háromnapos harcokban súlyos csa-i pást mértek a zsoldosokra, akik halottakban és foglyokban több mint száz embert vesztettek. A köztársaságiak 75 mm kaliberű ágyúkat, gépfegyvereket, tonnaszámra hadifelszerelést zsákmányoltak. Ennek egy részét láttuk is. A köztársasági hadsereg zömét ma egyszerű parasztok alkotják. A hadsereg régebben kizárólag beduin törzsekből állott. Most paraszthadsereget hoznak létre, földet adnak az egységeknek, hogy műveljék meg, és gondoskodjanak ellátásukról. Gordian Tröller és Claude Defarge adeni riportja lágból áll — egy korszerű kereskedővárosból és a többi országrészből, amelyen a lakosság életmódja és erkölcse, a termelési mód szinte érintetlen maradt a bibliai idők óta. Itt van a világ legunalmasabb sivatagja, a Rub el-Khali, vannak azonban zöldellő hegynyúlványok és termékeny völgyek is, amelyeket negdermedt, óriási íávaáradatok védenek a homok terjeszkedésétől. Az ország ősidők óta közvetítő volt a Kelet és a Nyugat kereskedelmében. Valaha Hadramaut tartomány területén keresztül vonult a nagy karavánút, amelyen tömjént és kínai porcelánt, indiai árukat és malájföldi fűszereket szállítottak. Az idegenbe szakadt dél-jemeniek száma meghaladja az országban maradtakét. Öregkorukra rendszerint hazatérnek, hogy talpalatnyi földet vásároljanak, ós itt éljék le életüket. , 3EIHAN Engedélyt kaptunk, hogy bejárjuk az országot. Katonai repülőgép vitt bennünket Beihan városába. A repülőtéren a prefektus fogadott. A vállán puska, a terepjárót személyesen vezeti, utasításainak civilek és katonák egyaránt engedelmeskednek. A prefektus a vendégházba visz bennünket. Még meg sem melegedtünk, máris turbános, fegyveres férfiak rontanak be. összehajtott papírlapokon terjesztik elő kérelmeiket, s a prefektus a hátlapjukra mindjárt rá is írja válaszát. Láttuk, hogy a következő napokban csak ezzel foglalatoskodott. — Előfordult — mesélte, — hogy családtagjaik között osztották el földjüket. Ezek után nagyon kevés „fölösleges földjük" maradt, amely a törvény értelmében elkobzás alá esett. A kormány 1969 tavaszán hadat üzent az új törvény megkerülésére spekuláló nagy és kis kizsákmányolóknak. A feladat lényege az volt, hogy ne a „fölösleges földeket" vegyék el tőlük, hanem bérmunkások alkalmazásának lehetőségétől fosszák meg őket. Kampány indult az új földek megműveléséért és kutak fúrásáért. Gyakran nem is kellett új kutat fúrni, elég volt megtisztítani a homoktól a régieket. Ezen a tájon rengeteg ilyen elhagyott kút van szanaszét. Nem mintha kiszáradtak volna, hanem azért, mert a törzsi viszálykodások, a beihani emir despotizmusa olyan légkört alakított ki, amelyben mindenki rettegett a maga biztonságáért, és senki sem törődött a kutakkal. Láttuk El-Ainában, amint — nyilván kétezer évi szünet után — a parasztok vizet meregettek kővel kirakott ku. takból. A Szalmin Központban (Szalmin volt az illegális fedőneve Szalem Rubein Ali jelenlegi köztársasági einöknek) láttuk, hogy vagy negyven ember egy kőépület építésénél szorgoskodott. A parasztok a „Népházat" építették földjükön. Ez a központ mintegy 500 embert fog egyesíteni. Itt gyűlnek össze, hogy írni tanuljanak, megvitassák a közös terveket, katonai kiképzést kapjanak a népfelkelők. Alig tíz embernek van fegyvere, a többi fegyverzete szekeres, sarló. A szerénynél is rosszabb a ruházatuk, mezítlábasok. Megmagyarázzák nekünk, hogy ezek falvakjan Jíég a bivalyok Jelentik a fő' igavonó •rőt. INTIFATHA Utazásunk során szintén naponta hallottuk ezt a szót. Így nevezik azt a sajátos mozgalmat, amely ma már futótűzként elterjedt az egész országban. A mozgalom követői ellenőrzésük alá veszik a feudálisok földjeit, a magánvállalatokat, a mozikat, szállodákat. A beihani vezetők elmondták, hogyan bontakozódott ki ez a mozgalom. „Júliustól szeptemberig készültünk: faluról falura jártunk, magyaráztuk a parasztoknak, hogy félelem nélkül leleplezhetik a feudálisokat, a nagybir tokosokat és tálpnyalóikat, akik segít ségükre vannak a törvények megkerülésében. A parasztok beismerték, hogy az általuk megművelt föld termésének gyakran csak tíz százalékát kapját. A törzsfőnökök élethalál urai voltak. A legbátrabb parasztok felfegyverkeztek, és egyszeriben letartóztatták a helyi sejkeket. A lakosság elképedt: hisz ezeket az embereket érinthetetleneknek tartották. Vakon hitték, hogy aki kezet emel egy sejkre, nyomban meghal. Most pedig ezek a „magas méltóságok" bör tönben ülnek, mégsem történt semmi! Ezek után sokan beléptek a parasztszövetségekbe." A parasztszövetségek földet osztanak a szegényparasztoknak. Minden földrészt hét családból álló csoportnak adnak át, amely közösen fogja megművelni, és települést létesítenek rajta. Aki kilép a csoportból, köteles „földjét visszaadni a kormánynak". Ha a fia maradni kíván, megkapja apja részét, de örökösödési Jog nélkül. Egy családra rendszerint öt feddan föld jut. S mi történt a bebörtönzöttekkel? 1972 februárjáig 82 ember közül 27 maradt börtönben. A szabadon bocsátottak egy része otthon üldögél, és sehol sem mutatkozik. Egyesek sofőrködnek, vagy valahol szolgálnak. Sokan azonban inkább elhagyták az országot, és a köztársaság ellenségei, a zsoldosok sorait töltötték fel. — Kik ezek a zsoldosok? — kérdeztük a prefektustól. — Ezek az emberek külföldi pénzen képesek háborút viselni forradalmunk ellen, ezek a hadseregből kizárt személyek, földjüktől megfosztott nagybirtokosok. Vannak köztük egyszerű dolgozók is, akiket csalással vagy megvesztegetéssel felfegyvereznek, és ellenünk küldenek harcolni. A beihaniak büszkén emlegetik, hogyan morzsolták fel tavaly ősszel a zsoldosok táborát. A zsoldosok a nehezen megközelíthető hegyvidéken vetették meg a lábukat, de a köztársasági csaSZÖVETKEZETEK ÉS KASZTOK Lahedzs oázis gazdag vidék, ősidők óta földművelés folyik itt. Elbeszélget, tünk egy új szövetkezet tagjaival, akik éppen a gyapot betakarításával foglalatoskodtak. Zaidah közelében terül el a Lenia Állami Gazdaság. A parasztok Itt munkabért kapnak, a zöldségtermesztés tudományos alapon folyik, nagyobb a termelékenység, mint a szomszédos szö. vetkezetek ben, mert a műszaki ellátottság is nagyobb. A Nemzeti Front vezetősége úgy véli, példát kell mutatniuk a lahedzsi parasztgazdaságoknak. Dél-Jemen valósága nagyon bonyolult. Mukallában tlz napot töltöttünk azzal, hogy eligazodjunk az ottani kasztok útvesztős rendszerében. Mukalla-Hadramaut kikötővárosa. Ä sötétkék tenger és a vörös hegyek közé szorulnak a fehérre meszelt, magas, keskeny ablakú házak, kék csipkék díszítik a ml" nareteket. Sárga ruhás asszonyok kosárral és seprűvel róják az útcákat. Később jöttünk rá, hogy ők a városi szemetesek sajátos céhjének tagjai.. Mukallában mintegy kétezer halász él, s a halászat jövedelmező népgazdasági ág. Éppen ezen a téren nyújt a Szovjetunió műszaki segítséget Dél-Jemennek. Mukallában egy kis szovjet tudományos kutatóintézet működik, amely az Adeni-öböl halgazdaságát tanulmányozza. Közös szovjet—jemeni halászati társaság létesül. A mukallal kórházban is működnek szovjet szakemberek. Hadramaut tartomány mélyén, az ősi karavánút mentén pálmaligetekkel körülvett városok terülnek el. Itt láthatók a szultáni család palotái is. A paloták elnéptelenedtek, tulajdonosai követték a szultánt a száműzetésbe. A régi szolgák és a kivénhedt ágyasok maradtak, vigyáznak az épületekre, mintha remélnék, hogy uruk valaha is visszatér. Hadramaut helybéli nemessége is külön kasztot alkot. Mohamed közvetlen leszármazottjainak tartják magukat. A szejedek nagy tőkével rendelkeznek. Külön problémát jelentenek a hadramauti beduinok. A hatóságok a sejkek megkerülésével közvetlenül a legszegényebb törzstagokhoz fordulnak. Az itteni törzsfőnökök ugyanis az „ötödik hadoszlopot" alkotják. Közreműködésük nélkül a zsoldosok nem vethették volna meg a lábukat a hegyekben. A hamumi törzs területén viszont azt láttuk, nagy a Nemzeti Front befolyása nagy, és beduin aktivistái is vannak. A hatóságok nagyon jól kijönnek a helyi nomádokkal.