Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-10 / 239. szám, kedd

Uj feladatok előtt Az 1972/73 -os pórtoktotási év sikeréért ^ A propagondisták jelentős szerepe # Használjuk ki a tapasztalatokot, tanuljunk a hibákból Csehszlovákia Kommunista Pártjának a társadalomban betöltött vezető szerepéből adódik az a feladata, hogy állandóan gondoskodjon a forradalmi mozgalom eszmei színvonalának emeléséről. A jelenlegi időszakban a párt jelentős feladata fokozni a munkásosztály és a többi dolgozó szocialista öntudatát, új ösztönző erőt adni a marxizmus—leninizmus elsajátításához és gyakorlati alkalmazásához. A pártmunka sikerének alapvető feltétele a rendszeres ideológiai munka. A kommunista párt ideológiai munkájának feladata a szocialista társadalom osztály- és politikai öntudatának biztosítása és fokozása a marxista—leninista elmélet ismerete alapján. A marxizmus—leninizmus alapjainak és pártunk politikájának ismerete egyre inkább életszükséglet hazánk minden polgára, de elsősorban a kommunisták számára. Ezzel párhuzamosan növekszik a pártoktatás jelentősége, mivel a marxista—leninista elmélet alkotó tanulmányozása és pártunk jelenlegi politikájának teljes ismerete a kommunista építés és a szocialista nevelés oszthatatlan része. Pártunk a párttagság és pártonkívüliek nevelését MINDIG DÖNTÖ TÉNYEZŐNEK tekintette. Több évtizedes gyakorlata azt bizonyítja, hogy ha a pártoktatást jól előkészítik, és szoros kapcsolatban áll az. élettel, nagy hatást gyakorolha/: társadalmi életünk minden szakaszára. Pártunk 1949-ben rendszeresítette a pártoktatást, és azóta a pártoktatás elősegíti a párt akció- és eszmei egységét, a pártszervek és pártszervezetek politikai, szervező és nevelőmunkájának szerves részévé Vált. A hatvanas években a párttagság marxista—leninista szellemben történő nevelésében olyan komoly fogyatékosságok jelentkeztek, mint a formalizmus, az öncélúság, elszakadás a gyakorlati élettől és feladatoktól. A pártoktatás rendszere 1968ban teljes mértékben felbomlott. A marxista-leninista szellemben történő rendszeres nevelés a jobboldali opportunizmus hívei szerint fölöslegessé vált, és megnyitotta az utat a revizionizmus és opportunizmus elméleti behatolása előtt. Az -1969 áprilisában megválasztott új pártvezetés határőr zottan felújította a pártoktatási rendszer tartalmi irányát. A CSKP KB 1970. június 15-i határozata visszaállította a pártoktatás rendszerét és "kellő tartalmi alapot adott az ideológiai nevelésnek. Az 1970-ben helyreállított pártoktatási rendszer továbbfejlesztésében az elmúlt két oktatási év alatt jelentős eredményeket értünk el. Ma már leszögezhetjük, hogy a párttagság és a többi dolgozó politikai művelődésének rendszere teljes mértékben felújult, és a pártbktatási rendszer újjáépítéséhek első időszaka befejeződött. Az első időszak lezárásával azonban felszínre kerültek olyan politikai-szervezési fogyatékosságok, melyek eltávolítása azélkövetkezendő időszakban vár ránk. A PÁRTOKTATÁS HÁROM FOKA önálló egységet képez a pártoktatás rendszerében. Az alsó fok magába foglalja a párttagság legszélesebb tömegeinek politikai művelődését. A középfokú pártoktatás hallgatói már bizonyos politikai ismeretekkel rendelkeznek. A felsőfok a marxizmus—leninizmus esti egyeteme melynek az a feladata, hogy a járási pártszervek nómenklatúrájához tartozó káderekét marxista—leninista elméleti ismeretekkel vértezze fel. Szlovákiában az alapfokú pártoktatást az 1971/72-es évben a párttagság 78,2 százaléka, valamint 67 034 pártonkívüli látogatta. Átlagban 20—25 hallgatóra esett egy propagandista. Az a feladat vár a járási pártszervekre, hogy politikaiszervező munkával tovább bővítsék a propagandisták sorait, ami egyben megköveteli, hogy elgondolkodjanak a propagandisták rendszeres továbbképzésének rendszere felett is. A középfokú pártoktatást Szlovákiában a párttagság 10,97 százaléka és 4893' pártonkívüli látogatta. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártszervek kevés figyelmet szenteltek az esti iskoláknak. Kevés jól felkészített lektorral rendelkeztek. Többek között ez az oka annak, hogy nem mindenütt sikerült befejezni a megkezdett oktatást. Ezen a fokon meg kell követelni a marxizmus—leninizmus klasszikusainak egyéni tanulmányozását. A pártoktatás másik fogyatékossága, hogy az egyes pártszervezetek nem tulajdonítanak kellő jelentőséget a párttagok és pártonkívüliek besorolásának a pártoktatás egyes alakulataiba. Az 1972/73-as oktatási évben nagyobb mértékben kell ügyelni arra, hogy minden kommunista besorolása megfeleljen műveltségének és fejlettségének. Biztosítani kell a fokozatosság elvének betartását. Bár a járási pártszervek és szervezetek az elmúlt oktatási évben felelősségteljesen ellenőrizték a pártoktatást, nem minden esetben sikerült teljes képet kapni az oktatásról. Szükséges lesz SZÉLESEBB JÁRÁSI AKTÍVA BEVONÁSA ebbe a munkába. A pártapparátus tagjain kívül bekapcsolódhatnak ebbe a munkába a pártbizottságok plénumának, revíziós bizottságainak, ideológiai bizottságainak tagjai is. A pártszervezetekben a pártoktatás ellenőrzése a pártvezetőség ezzel megbízott tagjának a feladata. A pártoktatás rendszerében jelentős szerepük van a propagandistáknak és előadóknak. Az 1971/72-es évben Szlovákiában 16 553 propagandista és 10 528 lektor vett részt az oktatásban. Elméleti és módszertani színvonaluk nagyon eltérő volt. Egy részük nem rendelkezett kellő propagandista tapasztalattal, ismeretlenek előttük a pedagógia, módszertan és a pszichológia alapvető kérdései. Nincsenek kellően felfegyverezve elméleti és tartalmi ismeretekkel. Elgondolkoztató, vajon a jövőben elegendő lesz-e a számunkra rendezett két-háromnapos szeminárium. Košice környékén például hozzáfogtak már a propagandisták egyes témakörök szerinti szakosításához. Ezen a téren jó tapasztalatokat szereztek az elvtársak a Rimavská Sobota-i járásban is. További fontos feladat a gazdasági vezetők bekapcsolása a propagandista munkába. Míg például a közép-szlovákiai ke rületben ezen a területen nem a legjobb a helyzet, a dunaszer dahelyi járásban sikeresen oldják meg ezt a feladatot. A pártoktatás rendszerében a harmadik fokozat — a mar xízmus—leninizmus esti egyetemei. A hároméves tanfolyamot az elmúlt évben 6036 hallgató: látogatta, közülük 5262 párttag Az SZLKP KB által végzett felmérés azt mutatja, hogy míg az első évfolyamban az előadásokon, a szemináriumokon és gyakorlatokon való megjelenés 85—90 százalékos, addig a harmadik évfolyamban jóval alacsonyabb. A hároméves tanfolyam időszaka alatt nagyfokú a hallgatók lemorzsolódása. Az első évfolyamot átlagosan 55—60 hallgató kezdi meg, a harmadik évfolyamot alig 50 százalékuk fejezi be. Bár az elmúlt évben valami javulás következett be, a hallgatók kiválasztásában még mindig ALACSONY A MUNKÁSKÁDEREK ARÁNYSZÁMA. Még kedvezőtlenebb a helyzet a mezőgazdasági káderek bevonását illetően. Vannak olyan mezőgazdasági járások, mint Zvolen, Senica, Trnava, Nitra, Trebišov, ahol a három évfolyamban egyáltalán nem található szövetkezeti elnök, vagy pedig számuk nagyon alacsony. Természetes, hogy az ő bevonásuk körül objektív nehézségek is felmerülnek, de ez nem indokolja az alacsony százalékot. A járási pártbizottságoknak ezen a téren gyors intézkedéseket kell végrehajtaniuk. A már megkezdett járási ideológiai konferenciák előtt az a feladat áll, hogy kellő bevezetőt jelentsenek a pártoktatás megindulásához. A járási pártbizottságok ismerik az elmúlt pártoktatási év eredményeit. Tudják, mely pártszervezetek végeztek jó munkát. Ismerik a propagandistákat és lektorokat. Tudják, kik azok, akik a múltban jó munkát végeztek. Ismerik a fogyatékosságokat. . Szükséges, hogy ezeket a kérdéseket alaposan megvitassák az ideológiai konferenciákon. Ki kell emelni azokat a propagandistákat, akik jó munkát végzetek. Nem feledkezve meg a jutalmazásukról, nem szabad elhallgatni a hiányosságokat sem, mert csak ezekből okulva érhetünk el még jobb eredményeket párttagságunk eszmei-politikai felkészítésében, hogy ezáltal is elősegítsük az ötéves terv feladatainak teljesítését. PÉK VENDEL A .avnisíigi gázvezeték mojmírovcei 4. számú kompresszorállomásán most végzik a befejező munkálatokat. (Felvétel: J. Lofaj — CSTK) Hazánk szárazföldi kikötő, je, a csehszlovák—szovjet— magyar hármashatár mentén fekvő Čierna nad Tisou (Ti. szacsernyő), egy negyedszázada igen fontos feladatot teljesít népgaz. daságunk életében s a nemzetközi gazdasági együttműködés területén is. Nem a véletlen folytán létesült ez a rakodőállomás, s azok címére, akik még .ma sem képesek fel mérni jelentőségét, röviden csak annyit mondhatunk: ez a létesítmény szolgálja a Szovjetunió és hazánk gazdasági szerződéseinek gyakorlati megvalósítását, öregbíti és erősíti a csehszlovák és szovjet népnek a közös ellenség ellen vívott harcokban megpecsételődött őszinte, megbonthatatlan barátságát. Hazánk határain túl még dúllak a harcok, a szovjet nép rettenetes szenvedéseket élt át, de képviselői útján már 1943 decemberében szerződésben kötelezte magát a népünk iránti barátságra, a kölcsönös segítségnyújtásra és a háború utáni együttműködésre. Ennek az egyezménynek későbbi szülöttje hazánk legnagyobb szárazföldi kikötője is. Annak idején Csop felöl egyetlen sínpár vezetett Bodrogközbe. A visszavonulásra kényszeritett német fasiszták 1944 őszén azt is tönkretették, a vasút melletti épületeket felrobbantották. A kis őrház — melynek helyén ma modern állomásépület ékeskedik — a véletlen folytán épen maradt. Az őrházon kívül semmi más nem volt ott, csak szántóföld, beláthatatlan síkság, a „Tiszahát" ... A szovjet segítséggel helyreNépgazdaságunk vérkeringésének • • • r r utoere Bodor Imre, a Čierna nad Tisou-i átrakóállomás főnöke építkezés megkezdésétől, amU kor 1947. november 28-án befu. tott a számunkra létkérdést jelentő, búzával megrakott szovjet szerelvény. Nálunk nagy aszály volt abban az időben, komoly éhínség fenyegetett, de az őszinte barát segített bajbajutott társán. Jó szomszédunk, hűséges barátunk, a Szovjetunió kezdettől fogva becsülettel teljesíti a csehszlovák—szovjet barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ezt bizonyítják a Szovjetunióból a rakodóállomáson át hazánkba érkező, egyre igényesebb munkát követelő szállítmányok. Az elmúlt tizenkét esztendő alatt nyolcvan millió tonna vasérc, két és félmillió tonna hengereltáru, két millió tonna öntvény, kétszáznyolcvanöt ezer tonna réz, kétszázezer tonna alumínium, hétszázezer tonna gyapot, közel húsz millió tonna gabonanemű, renMegérkeztek a közkedvelt Zsigulik (Molnár János felvételei) állított sínpáron Kráf. Chlmec (Királyhelmec) felől csak Bieí (Bély) községig közlekedett egy rövid szerelvény, egyetlen személyszállító kocsival. 1946 őszén ezzel érkezett ide Ivan Tyimofejics Nyesztyerov mérnök és kis csoportja. Bélyből gyalog folytatták az utat a mai rakodóállomás irányában, majd a meghatározott helyen sátrakat vertek, s munkához láttak. Mértek, rajzoltak esőben, sárban. Nedves ruhájukat sistergő vizes fa tüzénél szárítgatták. 1947 tavaszán megkezdődött az állomás építése. A mezőben, a sínpárok mentén barakk volt az ideiglenes első állomásépület. — Ekkor került be a tiszacsernyői állomás első ízben a menetrendbe és jelezték a vasúti térképen — hangsúlyozza vendéglátóm, Bodor Imre állomásfőnök, aki szintén 1947ben kezdte el itt szolgálatát. — Számomra — és azt hiszem minden becsületes ember számára örökre emlékezetes marad az 1947-es esztendő. Április 12-én megnyílt a forgalmi szolgálat a normális vágányon. Három nappal később érkezett az állomásra az első szovjet mozdony. Alig egy év telt el az geteg gép és személygépkocsi stb. érkezett tranzitáruként a rakodóállomásra. Az 1970-es évhez viszonyítva 1990-ig a Szovjetunióból szállított rakományok mennyisége 90 százalékkal növekedik. Am hazánk legnagyobb szárazföldi kikötője nem lesz képes megbirkózni az áruk továbbjuttatásával kapcsolatos feladatokkal. Ezért intézkedések történtek a' rakodóállomás tehermentesítésére. Közelében, Dobra határában modern gabonatároló és rakodó, a Keletszlovákiai Vasmű központi ércrakodója mellett pedig hatalmas személygépkocsi-átrakodó épül. Ezen kívül, tekintettel a rakodőállomásra háruló, egyre inkább növekvő feladatokra, jelentős beruházások időszakát éli Čierna nad Tisou (Tiszacsernyő). Tavaly közel harmincöt millió koronát, az idén ennek csaknem kétszeresét és 1975-ig megközelítőleg ötszáz millió koronát fordítanak Kelet-Szlovákia átrakodókapacitásának bővítésére, korszerűsítésére. Erre bizony nagy szükség van, mert a Szovjetunióval folytatott, kölcsönösen előnyös, sokrétű együttműködésünk lehetőségei kedvezően alakulnak. KULIK GELLÉRT