Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-28 / 229. szám, csütörtök

Nincs párja a plzeni Prazdrojnak

A plzeňi Prazdroj — németül Urquell, magyarul ősforrás — fogalom az egész világon. Ha nem így lenne, nem találkoztam volna külföldi barangolásaim során oly gyakran ezzel a védjeggyel, jobban mondva némileg módosított védjegyünkkel, például így: Pilsner Urbier, esetleg Urpilsner, vagy akár Pilsner Urbräu. A feljelentéseket és a bírósági pereket megelőzni igyekvő vállalkozók elővigyázatosságára és ki- tűnő üzleti érzékére jellemző ez az enyho csalás, mellyel — úgy vélik — a plzeňi Prazdroj- nak nem ártanak, viszont a saját zsebüknek feltétlenül használnak. A legtöbb sörjvó ugyanis aligha képes ellenállni e sokat ígérő reklámnak, még ha a nedű kortyolgatása közben csalódottan is kell megállapítania, hogy nem minden arany, ami fénylik: a plzeňi Prazdroj ízét ugyanis 1260 óta sehol a világon senkinek sem sikerült még utánoznia.

Nyilván ezzel magyarázható a világhírű Plzeň városunk iránti rendkívüli érdeklődés, különösen a nyugati országokból hazánkba látogató turisták részéről. A legtöbben dehogyis mulasztanák el az alkalmat, hogy el ne látogassanak a sör- gyárba, ahol figyelemmel kísérhetik a komló és a maláta útját a hatalmas kádakon, főzőüstökön és a több száz hektoliteres hordókon keresztül egészen az automatákig, amelyek emberi kéz érintése nélkül fáradhatatlanul töltögetik az aranyságra, habzó italt a végnélküli sorokban, katonás rendben felvonuló címkés üvegekbe. A korszerű gépek jóvoltából az üvegek lezárása és csomagolása sem igényel már be- avakozást, csupán némi ellenőrzést, az esetleges fennakadások elkerülése végett.

Aki nem látta, el sem tudja képzelni, milyen tisztaság és rend uralkodik mindenütt. A munka is úgy megy, mint a karikacsapás. A sör minőségesem okoz különösebb gondot, hiszen a technológiai folyamat, vagy ha úgy tetszik: a sör előállításának szigorúan őrzött receptje, csakúgy mint a kitűnő plzeňi víz, melyet sokan a sör legfontosabb alapanyagának tartanak, évszázadok óta változatlan.

Igaz, valamikor több baj volt a minőséggel. A gyár közelében levő múzeum a sörfőzés történetét idézi, azokat az időket, amikor ez az iparág néhány furfangos nemesúr kiváltsága volt. Naponta személyesen ellenőrizték a sör minőségét, mely állítólag akkor ütötte meg a mércét, ha a kiöntött folyadékra ülő jobbágyaik bőrnadrágja a pádhoz ragadt. Ha a kísérlet nem sikerült, a jobbágyak nyilván nem tartottak be az előírásokat, tehát figyelmetlenségük következménye nem maradhatott el: mindegyiknek huszonötöt vertek a fenekére.

Ma már ilyesmi nem fordulhat elő. A termelés korszerűsítésének és a vállalat öntudatos dolgozóinak köszönhető a fokozatos fejlődés. A munkatermelékenység tervszerű növekedését célzó — állandó munka- módszerként meghonosított — racionalizációs intézkedések egész sora, s ennek következtében a terv lényeges túlteljesítése jellemzi a plzeňi Prazdroj és a Gambrinus üzemet. A befektetéseknek a számítások szerint 4,5 éven belül kell megtérülniük. De a megtakarítások sem lebecsülendők: az önköltséget évente 6 millió koronával, a munkaerők számát — akikben országos problémáról lévén szó, itt is hiány mutatkozik — 75 fővel csökkentik.

Kétségtelenül biztatók ezek az eredmények, melyek a már kidolgozott, igényes tervjavaslat szerint a jövő évben lényegesen fokozhatók lesznek. A gazdasági intézkedések nagy része a CSKP KB februári plénumá- nalj határozataiból kiindulva, a

termelés hatékonyságára, a nyeresanyagok, az energia, a fűtőanyag és az idő megtakarítására, valamint a beruházások célszerűségére helyezi a fő súlyt.

Ugyanakkor a vállalat szociális programját biztosító akciók sem szorulnak háttérbe. A vezető dolgozók a szakszervezettel együtt ugyanis a dolgozók iránti gondoskodást — nagyon helyesen — ma már az irányító munka szerves részének tekintik. Tisztában vannak azzal, hogy ez a munkaerők stabilizálásának, munkájukhoz és üzemükhöz való ragaszkodásuknak egyik legfőbb feltétele. A vezető dolgozók előrelátásának köszönhető az is, hogy az ötéves terven túlmenően távlati fejlesztési tervüket sem fedi már homály. Tudják, hogy a Prazdroj és a híres barnasört előállító Gambrinus üzemnek 1980-man mintegy 35 százalékkal kell több árut előállítania, mint 1972-ben.

Természetesen a dolgozóktól, lelkiismeretes munkájuktól függ, sikerül-e valóra váltaniuk a nagyratörő terveket, sikerül-e megteremteniük a feltételeket ahhoz, hogy a helyükbe lépő fiatalok a Prazdroj és a Gambrinus sokéves hagyományait folytatva egyre nagyobb mennyiségű, jó minőségű sörrel lássák el a hazai és a világpiacot. Mert a plzeňi Prazdroj a jövőben is keresett exportcikkünk marad külföldön, mindaddig, amíg az ottani sörgyáraknak nem sikerül hozzá hasonló minőségű, ízletes nektárt előállítaniuk. Márpedig ezzel hiába spekulálnak, üzleti fogásaik felesleges fáradságnak bizonyulnak, mert az az igazi sörivó szakember a javából, aki nem ,,dől be“ a hamis reklámnak. Azonnal észreveszi a csalást, mert tudja, hogy a plzeňi Prazdrojnak nincs párja. Utolérhetetlen a maga nemében.

KARDOS MARTA

Hagyomány és minőség

1972.

IX. 28.

A sörfogyasztás gyors növekedése az egész világon érezhetően fokozza a söripari nyersanyagok, főleg a maláta és a komló kivitelét. Egyes országokban megőrzik a régi technológiai eljárásokat (például az NSZK-ban és Svájcban), ezért itt a maláta utáni kereslet gyorsabban növekedik, mint máshol.

A sörgyárak jelenleg a hagyományos malátán és komlón kívül általában más keményítőtartalmú nyersanyagokat is felhasználnak. Ezek az űj irányzatok azonban nemcsak a nyersanyagok összetételét és a technológiát változtatják meg, hanem a gyártott sör jellegzetességét is. De ennek ellenére, hogy a külföldi sörgyárak egész sora a maláta helyett más anyagokat is használ, ezekhez az alapanyagokhoz, legalább részben, jó minőségű malátát is juttatnak. A csehszlovák maláta iránti érdeklődés tehát a jövőben sem csökken.

1971-ben malátatermelésünk 43,4 százalékát szállítottuk külföldre. Az 1950. évi kivitelhez viszonyítva 218 százalékos növekedést értünk el. Főleg a szlovákiai malátakivitel növekedett, amely ma az egész csehszlovák malátaexport 44,5 százalékát biztosítja.

A csehszlovák malátának számos hagyományos külföldi megrendelője van. Svájc kivitelünk 8 százalékát, az NSZK 9 százalékát, a Szovjetunió 25 százalékát, Jugoszlávia és Kuba 10—10 százalékát veszi át, de exportálunk malátát Japánba, Brazíliába, Olaszországba, Hollandiába, Belgiumba, az NDK- ba és Romániába is.

A szocialista államokkal kötött távlati kereskedelmi szerződések és évi egyezmények, a kapitalista piacoktól függetlenül is, egyenletes kiviteli programot biztosítanak. A kapitalista államokkal kapcsolatos kereskedelemre kihatással van számos politikai-gazdasági tényező, amelyek gyakran negatívan hatnak az elérhető árakra és egyéb kereskedelmi feltételekre.

Feltételezhetjük, hogy a fejlődő országok növekvő életszínvonalával kapcsolatban a sörfogyasztás is fellendül és ezzel párhuzamosan a söripari nyersanyagok utáni kereslet is növekedik. Ezekben az országokban többnyire nincsenek megfelelő éghajlati és egyéb feltételek a malátatermeléshez, ezért a jövőben szintén jelentős kereskedelmi partnereinkké válhatnak.

Milyenek a hazai malátatermelés fejlesztésének feltételei? Köztársaságunk néhány területét, főleg a Haná vidéket és az Elba parti területeket a minőségi sörárpatermesztés legfőbb otthonának tartjuk. Igazolást nyert, hogy Európa legjobb árpafajtái közvetlenül vagy közvetve valamelyik eredeti cseh vagy morva tájfajtából származnak.

A csehszlovák malátakivitel számára jó garanciát jelent, hogy e termesztett sörárpák saját, hazai fajtáink. 1971-ben a gyártott maláta évi mennyisége elérte a 471040 tonnát. A hazai sörárpatermesztés és ma- látaipar jó hírneve még a Monarchia idejéből származik, s a jó hagyományt a mai napig megőriztük és tovőbb fejlesztettük. A második világháború után a csehszlovák malátaipar két irányban fejlődött. Csehországban főleg a régi üzemek átépítésére került sor, így például Prostéjovban, Ivanovicén, Litovelben, Chrudimben és Olo- moucon, Szlovákiában pedig egész sor új malátagyárat építettünk fel, például Trnaván, TopoICanyban (az új sörgyárral együtt), Michalovcén és Rimavská Sobotában (Rimaszombat), és egyike a legnagyobbaknak a hurbanovói (Ógyalla) új sörgyárral együtt épített malátaüzem. Jelenleg Levicén (Léva) épül új malátaüzem s további új üzemet is terveznek a nyugat-szlovákiai kerületben. A dél-morva kerületben, Znojmó környékén épül hazánk legnagyobb malátagyára, a hodonicei üzem, melynek évi kapacitása eléri a 40 000 tonnát.

A jnaláta megnövekedett hazai és külföldi keresletét azonban sem az őtépítésekkel, sem az új üzemekkel nem tudnánk

fedezni, ha nem korszerűsítettük volna a malátagyártás technológiáját. Az új üzemek felépítése előtt csaknem kizárólag a szérűs malátiagyártást alkalmazták. A gépesítés és az automatizálás a malátagyártásban a pneumatikus eljárásokban érvényesült. Csehszlovákiában a „továbbított rakások“ rendszerét kezdtük alkalmazni, amely kisebb beruházási költségek mellett jó minőségű malátát eredményez. A kivitelre való tekintettel azonban több üzemben továbbra is alkalmazzák a hagyományos szérűs eljárást.

Megállapíthatjuk tehát, hogy a csehszlovák malátagyártás lépést tart a technikai fejlődéssel, és a maláta hagyományos minőségi szempontjait is figyelemmel kíséri. A maláta továbbra is jelentős kiviteli cikkünk maradhat, melynek kizárólagos szállítója, a Koospol állandóan sžem előtt tartja a külföldi piacokon mutatkozó helyzetet és főleg az olyan lehetőségek után kutat, amelyeknek malátakivitelünk szempontjából biztos távlati jelentősége van.

F. J.

Üveggyári munkás.

(Igor Grossman felvétele)

(Huszár Tibor felvétele)

eredményes pArtoktatás

A komunisták mindig kötelességüknek tartották tudásuk állandó gyarapítását. Ez a követelmény ma érvényesebb, mint valaha, hiszen az egyre igényesebb feladatoknak csak akkor tehetünk maradéktalanul eleget, ha a marxizmus—leninizmus ismereteivel felvértezve, alapos tudással látunk hozzá feladataink teljesítéséhez. A kommunisták ismeretei bővítésének a legbeváltabb formája a pártművelődés. A CSKP szervei és szervezetei a pőrtoktatás alapos megszervezésével gondoskodnak a kommunisták eszmei és politikai neveléséről.

A pártoktatás megszervezéséről a komárnói (Komárom) járásban Vrábel Vendeltől, a járási pártbizottság dolgozójától érdeklődtünk. Vrábel elvtárs elmondotta, hogy az elmúlt évben minden tekintetben eredményesebb volt a járásban a pártoktatás, mint az előző esztendőben. A pártoktatás is hozzájárult a választások sikeréhez. A pártoktatás témáinak kiválasztása nagyon helyesnek bizonyult. Az alapszabályzat megtárgyalása elősegítette a pártfegyelem megszilárdítását. Ez különösen a tagoknak az évzáró taggyűléseken való megjelenésében mutatkozott meg. A párt gazdaságpolitikájának elemzése a pártoktatás keretében a járás gazdasági eredményeinek fokozásához járult hozzá. A barátság politikájának megtárgyalása az internacionalista szellem elmélyítését eredményezte. Nagy gondot fordított a járási párbizottsóg az új párttagok és tagjelöltek iskolázására. Számukra az elmúlt pártoktatási évben egy szlovák és egy magyar osztályt nyitottak. A 180 új tag, illetve tagjelölt minden második hónapban egész napos összejövetelen vett részt. Ez idén minden hónapban lesz ösz- szejövetelük. Az első évfolyam végén vizsgáztak is a hallgatók. Méghozzá nagyon jól, hiszen a 81 lehetőből átlagban 70 pontot értek el. Az előadásokat a járási pártbizottság lektorai tartják. Az első évfolyamban az alapszabályzatról és a pártéletben való érvényesítéséről, valamint a társadalmi fejlődés törvényszerűségeiről hangzanak el előadások. A II. évfolyam témái a szocialista társadalom alapvonásai, a CSKP harca a munkásosztály és a többi dolgozó érdekeiért. A kétéves iskolázáson a résztvevők megjelenése kötelező. A tagjelölteket a rendes pártoktatásba csak a kétéves iskolázás után sorolják be. A járási pártbizottság az alapszervezeteket arra serkenti, hogy a tagjelölteket még a kétéves iskolázásra való besorolás előtt készítsék fel a párt soraiba való felvételre. A felvétel előtt a járási pártbizottság illetékes titkárai is elbeszélgetnek velük. Pl. ha a mezőgazdaságban dolgozik a kiszemelt fiatal, akkor a mezőgazda- sági, ha az iparban, akkor az ipari titkár beszélget el vele.

A párttagok túlnyomó része az alapkörökben vesz részt a pártoktatásban. Tavaly 242 alapkör létesült. A középfokú körök száma 9 volt — kettő a világnézeti nevelés alapjaival, hét pedig a marxizmus—leninizmus alapjaival ismerkedett. Ebben az évben a középfokú pártoktatás résztvevői külön-külön csoportban a marxizmus—leninizmus alapjaival, a pártmunka marxi— lenini elveivel, a párt gazdaság- politikájával, a világnézeti nevelés kérdéseivel foglalkoznak ... A felsőfokú pártoktatás résztvevői a hároméves esti egyetem és a kétéves propagan- dista-tanfolyam hallgatói. Az esti egyetemnek két első és két második, a propagandatanfolyamnak pedig egy második évfolyama lesz.

Az idei témákkal kapcsolatban már most elmondhatjuk* hogy kiválasztásuk nagyon helyes volt. Az 1972—1973. évi pártoktatás megkülönböztetett figyelmet szentel a CSKP gazdaságpolitikájának. Az alapkörök kétévre szóló anyaga gazdasági alapismereteket nyújt. Ez az anyag mezőgazdasági és ipari részből áll. A központilag kiadott témák ismertek.

Ebben az évben a komárnói járásban is megkezdi működését a politikai művelődés háza, mely a lektorcsoportokon keresztül tartalmilag és metodi- kailag irányítani fogja a pártoktatást. Feladata lesz továbbá a pártaktíva előkészítése a párt- munkára, szemináriumok szervezése, az agitációs központok

„Figyemünket elsősorban a párt gazdaságpolitikájának kérdéseire irányítjuk" — mondja Vrábel Vendel elvtárs, a járási pártbizottság ideológiai osztályának dolgozója.

(A szerző felvétele)

irányítása és anyagokkal való ellátása. A politikai művelődés háza a járási pártbizottság mellett létesül.

Nemrég a járási pártbizottság ideológiai osztálya az alapfokú pártoktatás propagandistái számára kétnapos iskolázást rendezett. Az iskolázáson előbb a szlovák, majd a magyar nyelven előadó propagandisták vettek részt — összesen 310-en. A résztvevők többsége már a múlt évben is propagandistaként tevékenykedett. Az iskolázás résztvevői megismerkedtek az idei pártoktatás alapelveivel, előadást hallgattak a szocialista világrendszer s a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom megszilárdításáról, a tudományos világnézetre való nevelés formáiról, a párt gazdaságpolitikájának érvényesítéséről a XIV. kongresszus után stb. Az egyes előadásokat vita követte, melynek során a résztvevők saját tapasztalataikról is beszámolhattak.

Mind a kommunisták aktivitása, mind a járási pártbizottság és az alapszervezetek gondos felkészülése az idei évre, mind pedig az elmúlt esztendő hasznos tapasztalatainak felhasználása azt sejteti, hogy a komárnói járásban ezúttal is eredményes lesz a pártoktatás.

FÜLÖP IMRE