Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-03 / 35. szám, Vasárnapi Új Szó
vii)r' Az 197 • /. :'f^'K & *?-. A kongresszus központi kérdésnek tartja a termés,, főként a vállalati tervezés tökéletesítését, komplex jellegének növelését a kulcsfontosságú népgazdasági feladatok megoldásához úgy, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalomtudományi ismereteit, a modern számítástechnika és az irányítástudományi ismeretek felhasználására támaszkodjék. A lehető legjobb összhangba kell hozni az ágazati és térbeli tervezést A terv szerepének erősítése és céljainak támogatása mellett aktívabban és hatékonyabban kell felhasználni az ösz- szes gazdasági ösztönzőket a tartalékok mozgósítására és az anyagi érdekeltség támogatására irányuló tÖrekVeSben. CSKP XIV. kongresszusának határozatából) írta: KAROL MÁRTINK A miniszter, oz Állami Tervbizottság elnöke i szövetségi kormány június elején jóváhagyta „Az 1973-as állami végrehajtási terv előkészítésének és kidolgozásának irányelveiét Kormányunk a párt- és a szakszervezeti szervekkel és szervezetekkel való szoros együttműködésben az irányelvek által szervezi egész gazdasági szféránk, a nemzeti bizottságok és a dolgozók igyekezetét a népgazdaság fejlesztésének ötödik ötéves tervéből adódó jövő évi feladatok teljesítésére. Ötödik ötéves tervünk eddigi teljesítésében túlsúlyban vannak a pozitív irányzatok, egyúttal azonban számos probléma Is felmerül, s nem használjuk ki eléggé a gazdaságunk rendelkezésére álló forrásokat és tartalékokat. Az irányelvek ezért alkotó módon az eddigi gazdasági fejlődésből, elsősorban a CSKP XIV. kongresszusának és a CSKP KB februári ülésének gazdasági vonatkozású határozataiból indulnak ki. Fő célkitűzései a következők: • nagyobb időelőnnyel szervezni az állami terv egész előkészítését, jóváhagyását és felbontását. Az irányelveket egy hónappal korábban fogadtuk el, hogy több idő legyen a termelési-gazdasági egységekben és a vállalatokban a tervek kidolgozására, tisztázódhassanak a szállítói-átvevői kapcsolatok kérdései, hogy minden gazdasági egység már az év kezdete előtt ismerhesse feladatait, s így Január folyamán jóvá lehessen hagyni a vállalatok, a termelési-gazdasági egységek és a nemzeti bizottságok gazdasági terveit, és egyúttal sor kerülhessen a kollektív szerződések megkötésére; • már a gazdasági szervezetek tervjavaslatainak előkészítése folyamán a források és tartalékok mozgósítására kell összpontosítani a figyelmet. A lehetőségek elemzése alapján az irányelvek meghatározzák, kiegészítik és konkretizálják a feladatokat, éspedig úgy, hogy a tartalékok ne a tervfeladatok túlteljesítését szolgálják a végrehajtás folyamatában, hanem már most a tervjavaslatok részét képezzék (pl. az ipari és az állattenyésztési termelés magasabb színvonala stb.); • ahol eltérések, például lemaradások mutatkoznak az ötéves tervbe foglalt feladatoktól, intézkedéseket hozunk e fogyatékosságok eltávolítására, vagy más pótló források biztosítására az ötödik ötéves tervbe foglalt feladatok még következetesebb teljesítése érdekében. (Ezek az intézkedések főleg a beruházásokra és a termelés gazdaságosságára vonatkoznak.); • fokozottabb mértékben kell támogatni a gazdasági program leghaladóbb tényezőinek érvényesülését, főleg kiegészítő eszközök (elsősorban gépek) nyújtásával a komplex szocialista racionalizáció folyamatának megerősítésére, több gondot kell fordítani az alapvető gépi beruházások felújítására és korszerűsítésére, a befagyasztott eszközök terjedelmének csökkentésére a befejezetlen építkezéseken, a készletek forgalmának meggyorsítására stb.; • a gazdasági élet konkrét irányításával párhuzamosan módosítani és tökéletesíteni kell a népgazdaság tervezésének néhány intézkedési rendszerét (például a tervezés módszereiben, a gazdaságosság területen a progresszív tervjavaslatok kidolgozását való érdekeltségben stb.). E célkitűzések sikefes megvalósítása azonban a tervezési fegyelemtőr, a tervezési munkák és általában az Irányítás magasabb színvonalától függ minden fokon. Az irányelvek társadalmi célkitűzései Az 1971-es év és az idei első fél év eredményei, valamint az évi tervfeladatok feltételezett teljesítése pozitívan hatnak az 1973-as év célkitűzéseire mind a források képzéséban, mind pedig felhasználásában. A források képzésének eddigi fokozottabb dinamikája további tényezőkkel együtt lehetővé teszi a termelés magasabb színvonalú fejlesztését. A külföldi kötelezettségek teljesítésében elért pozitív eredmények 1973-ban lehetővé teszik a nemzeti Jövedelem nagyobb mértékű hazai fel- használását, a fogyasztási alap és a beruházások megerősítését. Ennek mértéke természetesen még attól függ, hogy a továbbiakban milyen sikerrel fogjuk teljesíteni a CSKP KB februári plenáris ülésének a hatékonyság növelésére vonatkozó határozatát. Milyen feladatokat kell végrehajtani a CSKP XIV. kongresszusa határozatának teljesítéséhez az 1973-as évben? • „A szocialista társadalom további fejlesztésében döntő jelentősége van a gazdaság dinamikus és arányos növekedésének.“ A társadalmi termelés növekedésének az ötéves tervben előirányzott mértékét egy egész százalékkal meggyorsíthatjuk és a termelési ágazatokban átlagosan 6,1 százalékos növekedést érhetünk el. • A társadalmi termelés előirányzott dinamikájának és színvonalának elérésében az iparra hárul a fő feladat. A konkrét termelési lehetőségek elemzése arra mutat, hogy az 1972-es évre tervezett színvonalhoz viszonyítva 8,5 százalékos növekedés érhető el különösebb belső feszültség nélkUl, mert a növekvő anyagigényeket kielégíthetjük részben behozatallal, részben saját termelésből, az alapvető nyersanyagok és anyagok felhasználásában feltételezett takarékosság követelményeinek betartásával. Az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően tovább folytatjuk az ipar szerkezeti átépítését, szem előtt tartva a haladó technológiával termelő iparágak fejlesztését, s a munkatermelékenység növekedését a velük kapcsolatos ágazatokban. • Fűtőanyag-energetikai mérlegünkben fokozatosan növekszik az energia nemesebb formáinak kihasználása. A gáznemű és a csepfo- lyós fűtőanyagok részesedése az 1970-es 20,6 százalékról 1973-ban 26 százalékra növekszik. • A vegyipar és a gumiipar fejlesztése érdekében a beruházási eszközöket a petroké- mia, a műszál- és a műanyaggyártás programjának fejlesztésére, a közszükségleti iparban a kötőtechnológia fokozottabb érvényesítésére és az orsó nélküli szövés élenjáró technikájának alkalmazására fordítjuk. • A gépipar fejlesztési programjában nagyobb ütemű növekedésre számítunk, mint amilyent az ötéves tervben feltételeztünk. A fejlesztési programok között főleg a számirányítású szerszámgépek, a gumi- és a műanyag- ipari gépek és berendezések, a mezőgazdasági géprendszerek gyártása, a gyengeáramú félvezető-technika és a mikroelektronika fejlesztése szerepel. A felsorolt fejlesztési programok az egész gépipari termelés 24,7 százalékát fogják képezni. E programok előnyben részesített fejlesztését azonban számos fogyatékosság és hanyagság fékezi. Elsősorban az új vegyipari létesítmények megkésett üzembe helyezése, a munkaerő elégtelen koncentrációja, valamint a gépipari vállalatok közötti együttműködés fogyatékosságai. • A népgazdaság arányosságait jelentős mértékben befolyásolja a mezőgazdaság és a közélelmezés, főleg a nemzeti jövedelem növekedésére és a külkereskedelmi mérleg alakulására gyakorolt hatásuk szempontjából. Az egész agrokomplexum behozatali igénye normális évben is 8 milliárd korona értékű pasz- szív szaldót jelent külkereskedelmi mérlegünkben. Az eddigi eredmények lehetővé teszik 1973-ban a termelés további növekedését a hús és a többi állattenyésztési termék termelésében és a gabonatermesztésben. A húsfogyasztás mértéke magasabb a; tételezett színvonalnál, s melés növekedése követ tett a húsbehozatal, helyi tartalmú olajpogácsákat, két és egyéb komponensi Ez az intézkedés nemcsak további növekedését, hane karmányok hatékonyabb hetővé teszi. Az irányelvek a termek tainak biztosításán kívül lését szorgalmazzák a Bár a társadalmi hatékor hány tényező kedvezőtlen zi erőművek csökkentett hőerőművekben kellett pí terjedelme sem volt arán delem képzésének adott használtuk ki elég gazdagokat és az anyagokat s delem növekedésének fe irányelvek szerint megfel előirányzott színvonalnak tőségű gazdaságpolitikán: elérésében. A Považská Byslrica i Vág menti Gépgyár automatikus gépsorokat szállít a Német Demokratikus Köztársaságba a gördülő csapágyak külső- peremének javításához. Képünkön Jozef Kašuba az elkészült gépsorok minőségi ellenőrzését végzi. Üj filmszínházat kap jövőre a košicei Lunik II. lakónegyed. A Magas é|?ítö Vállalat dolgozói a tervek szerint októberben adják át az objektumot, melyben a panoramatikus mozin kívül helyt kap három közönséges és egy szélesvásznú vetítöhelyiség is.^r
