Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-24 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó

Demográfia és népfóiét a fejlődő országokban A fejlődő országok problémáival foglalkozott a közelmúltban a Marchés Tropicaux francia fo­lyóirat. A cikk szerzője rámutatott, hogy a fej­lődő országok egyik legfőbb és legnyugtalaní­tóbb problémája a demográfiai növekedés. A legutóbbi vizsgálatok megállapították: ha 2040- ig családonként átlagban csak két gyermek lesz, a fejlődő országok jelenlegi 2,6 milliárdos lakossága akkor is több mint az ötszörösére nö­vekszik, és megközelíti a 14 milliárdot. Ha az arányt húsz évvel előbb sikerülne egyre csök­kenteni, akkor a lakosság 4 milliárddal keve­sebb lenne, de még mindig háromszorosan meghaladná fö'díink e^ész mai lakosságának a számár A nepesség gyors növekedésének két súlyos következménye az alultápláltság és a mindjob­ban terjedő krónikus munkanélküliség. A táp­lálkozási problémák megoldásában viszonylag szerény anyagi javakkal is jelentős előrehaladást lehetne elérni, mert ez nem a nagyarányú tőke­ráfordításoktól függ, hanem attól, hogy felis­merjék a szükséges tennivalókat. Egyes becslé­sek szerint gyermekenként évi 8 dollár elegen­dő lenne ahhoz, hogy biztosítsák a szükséges proteinmennyiség hiányzó egynegyedét és a ka­lóriamennyiség hiányzó egyharmadát. Az élelmiszerek tápértékét növelni lehetne a tápanyagok szerkezeti változtatásával és új mezőgazdasági és ipari eljárásokkal. Ezek vi­szonylag kevéssé költséges módszerek és eljá­rások: a protein-szegény gabonafélék felváltá­sa protein-gazdag zöldségfélékkel, új, maga­sabb proteintartalmú gabonafélék meghonosítá­sa és új típusú konzervek gyártása, különösen a gyermekek számára. A városi munkanélküliség annak az eredmé­nye, hogy a városban sikeresen elhelyezkedők jövedelme és a szegény falusi tömegek jövedel­me között nő a különbség. A paraszti tömegek tehát a városba emigrálnak, azt remélve, hogy ott majd jobban jövedelmező munkát találnak, és megszabadulnak a falusi nyomortól. A váro­si munkanélküliség felszámolása így a falusi munkanélküliség felszámolásától függ. Ezért el­sősorban a vidéken kell keresni a megoldást, mert a fejlődő országok többségében hiábava­ló abban reménykedni, hogy az új városi mun­kahelyek számának növekedése elég gyors üte­mű lesz, és képes lesz felszívni a falusi munka­erőfelesleget. A mezőgazdaságban a „zöld forradalom“ nem oldotta meg az emberiség hosszútávú élelmezé­si problémáit, de bebizonyította, hogy azok meg­oldhatók. Az új művelési eljárások ugyanis mindmáig elsősorban az öntözésre támaszkod­tak. A mezőgazdasági termelők többségének azonban olyan új fajtákat kellene kikísérletez- nie, amelyeknek kisebb a vízigényük. Természetesen a fejlődő országok dolgozói egyre világosabban látják, hogy problémáikat véglegesen és megnyugtatóan csak a szocialis­ta irányú társadalmi fejlődés oldhatja meg. ÍP-i) TÉII DIVAT Az idei télen az elegáns nő Sherlock Holmeshoz, a nagy csuklyás, köpe­nyes, legendás mesterde- tektívhez lesz hasonló. Az 1972—1973-as diva­tot valóban a bőség jel­lemzi. Csaknem vala­mennyi párizsi nagy di­vattervező manekenjeit széles köpenybe, csuklyás kabátba, különböző színű, az algériaiak köpenyéhez hasonló pelerinbe öltöz­teti. A raglánszabású uj­jak e modelleket a dene­vérhez teszik hasonlóvá. Ez a női divat lehetővé teszi, hogy a nők bátran dacoljanak a zimankós téli időjárással. Az új hullámnak, úgy tűnik, a fő áldozata az utóbbi években igen ked­velt és sokat viselt nad­rág lett. A ruha új diada­lát üli. „Női kiváltság a lábak mutogatása, és e ki­váltsággal élni kell“ — magyarázza az egyik di­vattervező. Sok férfi csat­lakozik e véleményhez. A szoknya hossza fedi a térdet, tehát egy kevéssé meghosszabbodik a múlt téli divathoz viszonyítva, de semmi köze sincs töb­bé a bokáig érő „maxi“ divathoz. Természetesen az estélyi ruhák kivételt képeznek. A hosszú esté­lyi szoknyának nagy ve- télytársa a bő, alul kiszé­lesedő hosszú nadrág. A miseruhaszerű sza­bás, amely az idén nyá­ron tűnt fel, a nagy ka- ringszerű ruha, amely ed­dig a miséző papok és az állapotos asszonyok öltö­zéke volt, egyre nagyobb karriert fut bp. A szok­nyákat nagy berakások díszítik, szabásuk férfias. A gallér gyakran bélelt és nemegyszer széles, romantikusan megkötött nyakkendő díszíti. Sok az emprímé, a min­ták rafináltak, és az anyagok általában mind­két oldalon hordhatók. A színek élénkek, piros, kék dominál szürke vagy fe­hér alapon. A fekete rit­kán fordul elő. A cipődivat kevéssé vál­tozott. Ügy tűnik tovább­ra is megmarad a szögle­tes, széles sarok, ame­lyen kényelmesen lehet járni. P. C. A máqnespárnás vasút J m a ww rn jovoje A gépjárművek számának egy­re gyorsabb ütemű növekedése világszerte a közúti forgalom torlódásához és a környezeti ár­talmak növekedéséhez vezet. El­sősorban ebből keresnek kiutat az NSZK szakemberei, amikor a mágnespárnás vasúttal kísérle­teznek. Az NSZK mai helyzetéből ki­indulva ugyanis feltételezhető, hogy az évtized végéig az or­szág minden harmadik polgárá­nak lesz személygépkocsija, de kétséges, hogy tud-e majd az­zal közlekedni. Félő, hogy a gépkocsilavinát a nagyratörő — de a pénzügyi fedezetet nélkü­löző — útépítési tervek ellené­re sem tudják megtörni és leve­zetni. A jelek szerint a belföldi légiforgalom 1980-ra ugyancsak eléri kapacitásának felső hatá­rát. Viszont a Szövetségi Vasút sínhálózata elöregedett, és már csak növekvő állami támogatás­sal versenyképes. Ugyanakkor a személyek és áruk mobilitása fo­kozódik, a személy- és áruszál­lítási igények növekednek. Emellett egyre inkább előtérbe kerülnek a környezetvédelmi kö­vetelmények is. A technikusok a vázolt hely­zetből általában a jelenlegi köz­lekedési eszközök sebességének fokozásával keresnek kiutat. A gépkocsi utazási órasebessége napjainkban legfeljebb 120 kilo­méter, a sínpályához kötött ke­rekes járműveké legfeljebb 300 kilométerig növelhető, a repülő­gépeké viszont 800—900 kilo­méternél kezdődik. Lényegében óránként 500 kilométeres sebes­séggel haladó közlekedési esz­közt keresnek, amelynek igény- bevételével például egy hambur­gi kereskedő két óra alatt Mün­chenbe juthat, majd hatórás tár­gyalás után aznap estére ismét hazaérkezhet, és ezt az utat az időjárási viszonyoktól függetle­nül, kényelmesen és jutányosán teheti meg. E feladat megoldá­sára a sínhez kötött, a környe­zetvédelem szempontjából elő­nyös, villamos hajtású járművek alkalmasak. Ezért a kutatók el­sősorban a mágnespárnás vas­úttal kísérleteznek. A prototípusban — amely még bizonyára számos tökélete­sítésre szorul — az utas már ma is kényelmesebben utazik, mint a hagyományos, illetőleg a villamos, vagy Diesel-hajtású vonatban. A jármű nem érinti, és így nem is koptatja a sínszá­lat, hanem a mágneses mezők által vízszintes és függőleges irányban mintegy odabilincsel­ve és stabilizálva, kb. 15 mm-rel a vezetőpalánk felett lebeg. Vándorló mágnesmezőt előállí­tó lineáris motor hajtja. A kí­sérletek során még megoldásra vár pld., az érintkezésmentes energiaátadás, a 40Q—500 km-es órasebesség során jelentkező energiaveszteség megállapítá­sa, az időjárási viszonyok hatá­sa (erős havazás, jéglerakó­dás), stb. A köd nem okoz prob­lémát, minthogy a rendszert tel­jesen elektronikus vezérlésűre tervezik, és a pálya mentes a kereszteződésektől. A Hamburg és München kö­zött tervezett hálózat több mint 20 milliárd DM befektetést igé­nyel, és egyelőre nyitott kérdés, hogyan biztosítsák ezt a rop­pant összeget a tőkepiacról. DIE WELT Kincsek a jég alatt Grönlandban azelőtt is találtak hasznos ásványokat: uránt, rádiumot, berilliumot és más egyebet. De mindig úgy vélték, hogy ez csupán az ott lévő készletek csekély része, a sziget roppant jégpáncélja még mérhetetlen kincseket rejt. Az utób­bi években a geológusok mind gyakrabban juttatták kifejezés­re azt a 'feltevést, hogy valahol a gleccserek alatt valóságos kőolajfolyók rejlenek. Koppenhágában, a Grönland ügyeivel foglalkozó miniszté­riumban az utóbbi években egyre gyakrabban tettek látoga­tást a nagy nemzetközi monopóliumok megbízottjai azzal a céllal, hogy koncessziót kapjanak a kőolaj és mis ásványok felkutatására. Az Aktuelt című dán lap szerint a múlt esztendőben több mint 50 külföldi és dán társaság végzett kutatásokat. Például a „Greenland Exploration Management“ amerikai monopólium, különleges felszerelésű tengeralattjárók segítségével, króm után kutatott a tenger fenekén a grönlandi partok közelében. A múlt év júniusában, a sziget déli részén, Nanortalik város körzetében platina-lelőhelyre, augusztusban pedig Nyugat- Grönlandban és Gothab város közelében gazdag vasérckészle­tekre bukkantak. De találtak a jég alatt kőolajat Is. A svéd rádió koppenhágai tudósítójának közlése szerint a „fekete arany“-készleteket 5—7 milliárd tonnára becsülik, összehason­lítás végett érdemes rámutatni, hogy Venezuela, a tőkésvilág egyik vezető kőolajtermelő országa, 2,3 milliárd tonnás kész­lettel rendelkezik. IZVESZTYIJA APRÓHIRDETÉS ■ A MATESZ Thália Színpada Kušica, Tajovskčho 12, azunnali belépéssel felvesz színpadtechni- kust és villanyszerelőt. Jelentkez­ni a fenti címen és a 258-66, 258-67-es telefonszámon lehet. ŰF-150 ■ A Dunaszerdahelyi JÁRÁSI Épí- tdvállalat azonnali belépéssel fel­vesz egy jogászt. Fizetési feltételek az érvényes ka­talógus szerint + prémium. Je­lentkezni lehet a vállalat igazga­tóságán: Dunajská Str da, Jesen- ského 1. . UF-154 ■ Nem saját hibájából elvált 34/184 absztinens, nem dohányos erdész keres 26—31 éves, fess, érettségizett, egygyermekes lányt vagy elvált asszonyt, leginkább fa­luról. Lakásom, autóm van. Jelige: Kis-Duna. Ú-1093 Hi rdessen Ön is a z ÚJSZÓ-ban A bratislavai j. Dimitrov Vegyipari Művek azonnali belépéssel nagyobb számban felvesz: — karbantartókat gépberendezésekhez (műszakmunkára), továbbá — lakatosokat, — hegesztőket. Nőtlenek számára elszállásolást biztosítunk. Étkezés üzeműnk éttermeiben Bővebb felvilágosítást üzemünk személyzeti osztálya nyújt. Te^fon: 177, 20-41-es mellékállomás. Chemické závody J. Dimitrova osobné oddelenie BRATISLAVA OF-136 A lučeneci (losonci) Csehszlo­vák Autójavító Üzemek — Československé automobilo­vé opravovne, n. p., Lučenec kedvező fizetési feltételekkel nagyobb számban felvesz: ♦ autókarosszéria-készítőket ♦ autómechanikusokat, autólakkozókat, továbbá ♦ lakatosokat — hegesztőket és ^ kőműveseket. A segédmunkások az üzemi munkaiskolában képe­sítést szerezhetnek. Munkába lépés azonnal. Az érdeklődők üzemünk személyzeti osztályán — ČSAO závod 01 Lučenec — személyesen, írásban és telefonon is jelentkezhetnek. OF-143 A bratislavai J. Dimitrov Vegyipari Művek Club-hotel, ul. Odbojárov č. 3 azonnali belépéssel, kedvező feltételekkel felvesz: O szobalányokat (asszonyokat}, továbbá az üzemi konyhára 0 segédmunkaerőket (konyhalányokat) Haiadonok számára lakást leányszállásunkon biztosítunk Bővebb felvilágosítást a Club-hotel, személy szerint Krajčovi čová elvtársnő és Beljajev mérnök elvtárs nyújt az érdeklő­dőknek Telefon: 674-66. Chemické závody J. Dimitrova osobné oddelenie Bratislava Of H7 iss' m ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom