Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-14 / 217. szám, csütörtök

PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉGÜNK A KNDK-BAN A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tartózkodó csehszlovák parlamenti küldött, ség látogatása harmadik nap­ján megkoszorúzta az 1950— 1953-as háborúban elesett ko­reai katonák emlékművét, majd pedig az 1945*ben a japán im­perialisták elleni harcban el­esett szovjet katonák emlékmű- vét. Este a KNDK Legfelsőbb Népi Gyűlpse fogadást rendezett a csehszlovák küldöttség tiszte­letére. Küldöttségünket So Csol, a Legfelsőbb Népi Gyűlés elnök­ségének alelnöke üdvözölte. Be­szédében elmondta, hogy Cseh­szlovákia népe leküzdötte az imperialisták és reakciósok ál­tal előidézett válságot és szor­galmasan építi a szocializmust, eredményesen teljesíti az ötö­dik ötéves terv feladatait. Ezután rámutatott arra, hogy a KNDK és Dél-Korea között fo­lyó megbeszélések a KNDK kor­mányának és a párt politikájá­nak jelentős győzelme. Észak és Dél közös közleményének alapelvei megkönnyítik az or­szág egyesítésének útjában ál­ló akadályok leküzdését So Csol ezután nagyra ér­tékelte Csehszlovákia és Cseh­szlovákia Kommunista Pártjá­nak segítségét, amellyel támo­gatja a koreai nép igaz har­cát. „Szilárd meggyőződésünk, hoqy a csehszlovák parlamenti küldöttséq látogatása hozzájá­rul a két ország barátságának és a két nép testvériségének megszilárdításához, az együtt­működésünk bővítéséhez — hangsúlyozta So Csol. Alois Indra, a csehszlovák parlamenti küldöttség vezetője beszédében elmondta, hogy kül­döttségünk látogatása további bizonyítéka a barátság szellemé­ben fejlődő kapcsolatainknak. Népeink testvérisége és szoros együttműködése nemcsak orszá­gaink érdekeit szolgálja, ha­nem hozzájárul az egész szocia­lista rendszer megszilárdításá­hoz és a világbéke biztosításá­hoz. Befejezésül Alois Indra to­vábbi eredményes munkát kí­vánt a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság dolgozó népé­nek. Tanaka pekingi látogatása előtt Tokió — Tokiói politikai és gazdasági körökben Tanaka kormányfő pekingi látogatása biztató előjeleként értékelik, hogy az elmúlt hetekben több gazdasági jellegű megállapodás született a két ország között. Csütörtökön indul Pekingbe az a 23 tagú japán liberális de­mokrata képviselőkből álló kül­döttség, amelyet Koszaka Zen- taro, Tanaka miniszterelnök pártja úgynevezett Kína-bizott- ságának elnöke vezet. Tanaka azzal a föladattal bízta meg Kó­szákét, hogy részletesen tájé­koztassa Csou En-lajt a japán belpolitikai helyzetről, különös tekintettel a japán—kínai kap­csolatok normalizálásának kér­désében a liberális demokrata párt vezetésen belül megnyilvá­nuló ellentétekről és tudja meg, a közeljövőben esedékes ja­pán—kínai csúcstalálkozó al­kalmával milyen kérdéseket kí­vánnak napirendre tűzni a kí­naiak A japán rendőrség szerdán utasítást kapott, fokozatosan gondoskodjék Tanaka minisz­terelnök és kormánya tagjainak védelméről, mert feltehető, hogy azok a szélsőjobboldali szerve­zetek, amelyek ellenzik a kap­csolatok rendezését a Kínai Népköztársasággal, a fegyveres merényletektől sem riadnak vissza, hogy megakadályozzák a kormányfő pekingi útját. Titkos megállapodás ? Tokió — Ohira japán külügy­miniszter hivatalosan elismerte, hogy az Egyesült Államok fel­kérte a japán kormányt, tegye lehetővé, hogy a hetedik flotta nukleáris tengeralattjárói és repülőgép anyahajói a jövőben állandó bázisként használják fokoszuka kikötőjét. A kor­mány — mondotta a külügymi­niszter —, egyelőre „sokoldalú­an, gondosan“ tanulmányozza az amerikai igényt. Az ellenzéki pártok, amelyek kikényszerítet­ték Ohira nyilatkozatát, bizo­nyosra veszik, hogy fokoszuka és más japán kikötők rendsze­res amerikai igénybevételéről titkos megállapodás született Tanaka miniszterelnök és Ni­xon amerikai elnök között a hawaii csúcstalálkozó alkalmá­val. Vagyis a Tanaka-kormány egyszerűen kész tények elé ál­lítja az ország közvéleményét, amely mind erélyesebben köve­teli a japán területen lévő amerikai támaszpontok felszá­molását. A FRANCIA kormány szoká­sos heti kabinetülését szerdáról péntekre halasztották, hogy le­hetővé tegyék Maurice Schu­mann külügyminiszter részvéte­lét is. A külügyminiszter ugyanis a hét elején látogatást tesz Marokkóban. PALME svéd miniszterelnök kedd este 36 órás hivatalos lá­togatásra Londonba érkezett. A svéd kormányfőt szerdán fogad­ta Heath brit miniszterelnök. EGYENLÍTŐI Guinea kedden a Biztonsági Tanács sürgős ösz- szehívását kérte azzal a panasz. szal, hogy a szomszédos Ga­bon megszállt néhány Egyenlí­tői Guineához tartozó szigetet. Egyelőre nincs hír arról, mi­kor ül össze a Biztonsági Ta­nács a kérdés megvitatására. JAPAN parlamenti képviselők küldöttsége háromnapos látoga­tást tett az ukrán fővárosban. A vendégeket Jákob Kolotuha, az USZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének titkára fogadta. A KOREAI Népi Demokrati­kus Köztársaság és a Szenegáli Köztársaság kormánya elhatá­rozta, hogy nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. A kapcsolat-felvétel­ről szóló megállapodást szep­tember 8-án a szenegáli fővá­rosban írták alá. AZ ÜJONNAN megválasztott panamai alkotmányozó nemzet­gyűlés kedden egyhangúlag leg­felsőbb végrehajtó hatalommal ruházta fel Omar Torrijos dan­dártábornokot, a panamai nem­zeti gárda parancsnokát, aki négy éve tölti be ezt a tisztsé­gét. Večera miniszter Moszkvában Moszkva — Szovjetunió me­zőgazdaságügyi miniszterének meghívására a Szovjetunióba utazott Bohuslav Večera Cseh­szlovákia mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztere. A repülő­téren a csehszlovák minisztert Mackevics, a Szovjetunió mező­gazdaságügyi minisztere fogad­ta. Bohuslav Večera látogatása során megtekintette a „Selchoz- technika 72“ elnevezésű mező- gazdasági kiállítást. František Trávničekkel, a csehszlovák részleg vezetőjével eszmecserét folytatott a KGST-n belüli me­zőgazdasági együttműködés le­hetőségeiről. Al Khamma, szíriai falu az egyik izraeli támadás után. (Telefoto CSTK — TASZSZ] AZ OKP HATÁROZATA Róma — Az Olasz Kommu­nista Párt vezetősége keddi ülésén, amelyen Berlinguer fő­titkár tartott beszámolót, külpo­litikai kérdésekről hozott hatá­rozatot. Az OKP megvizsgálta az eu­rópai kommunista pártok Viet­nammal foglalkozó párizsi ér­tekezletének eredményeit és en­nek nyomán felhívást intézett az olasz kommunistákhoz, az or­szág demokratikus erőihez, hogy fokozzák harcukat az ame­rikai bombázások, az Egyesült Államok vietnami agressziójának megszüntetéséért, fokozzák az Észak Vietnammal vállalt szoli­daritást. Az OKP vezetősége ismételten felszólította az olasz kormányt, hogy létesítsen diplomáciai kap­csolatot a Vietnami Demokrati­kus Köztársasággal. A vezetőség a továbbiakban az egyre súlyosabb és drámaibb közel-keleti helyzet vizsgálatá­val foglalkozott. Rámutatott: az izraeli kormány a Münchenben történt kétségbeesett és vak terrorista akció és véres követ­kezményei ürügyén fegyveres terrortámadást hajtott végre Szíria ős Libanon területén a palesztinai menekültek táborai ellen. Több száz polgári személy esett áldozatul ezeknek a bom­bázásoknak. Az OKP elítélte a müncheni terrorista akciót, ál­talában elítéli a terrorizmust, mint a politikai akció eszközét. Ugyanilyen határozottan elítéli azonban az izraeli kormány megtorlását is, amely ellentét­ben áll a nemzetközi törvények­kel és előírásokkal, s csak az erőszakos cselekmények vég­nélküli sorozatát táplálja, hát­ráltatja a közel-keleti válság igazságos és békés rendezését. Az OKP arra is rámutatott, hogy az izraeli kormánynak ezt a magatartását az Egyesült Ál­lamok támogatta a Biztonsági Tanácsban elfoglalt álláspont­jával. A vezetőség felhívta a kom­munistákat, demokratikus erő­ket, lépjenek fel a Tel-Aviv-i kormány erőszakos, megtorlást politikájának elítéléséért. A súlyos közel-keleti helyzet­ben az OKP felszólította az olasz kormányt, fejtsen ki az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon olyan tevékenysé­get, amely hozzájárul a háborús cselekmények megszüntetésé­hez, az igazságos és békés meg­oldás kereséséhez. Heath eredménytelenül tárgyalt az északír ellenzékkel London — Eredménytelen ma­radt kedden Edward Heath brit miniszterelnök megbeszélése a legnagyobb észak-írországi el­lenzéki párt, a Szociális De­mokrata és Munkáspárt (SDLP} vezető képviselőivel. A minisz­terelnöki hivatal által kibocsáj- tott közleményből kitűnik, hogy 1972. IX. 14. Kommentárunk N em véletlen, hogy a fej­lődő és a nemzeti fel­szabadító harcot vívó országok vezetőinek összejövetelein az utóbbi időben erősen kidombo­rítják az egység követelményét. Nem szép szólamokról, szubjek­tív óhajról van sző, hanem annak objektív felismeréséről, hogy az önálló fejlődés útjára tért országok csak úgy fejlőd­hetnek szabadon, a kapitaliz­mus útvesztőitől mentesen, po­zitív irányban, ha rendezik so­raikat, kikovácsolják egységű két, amely azután nemzetközi téren érezteti objektív hatását a közös ügy javára. Ezt a fel­ismerést tükrözte a kelet, és közép-afrikai államfők legutób­bi találkozója is, amely az egy­ség követelményét még határo­zatban is leszögezte. Ebben mintegy közvetett választ lát­hatunk Idi Amin ugandai állam­elnök politikájára, amely az utóbbi időben a néger—indiai ellentétek mesterséges felszí­tásával nem jó szolgálatot tett a harmadik világhoz tartozó or­szágok ügyének s csak megne­hezítette a progresszív fejlődés útját. Azért említjük ezt, mert az egység kérdése, éppen néger- indiai vonatkozásban, más he­lyen is felvetődött, éspedig a guyanai Népi Haladó Párt kong­resszusán. Ez a marxizmus—leninizmus elveire épülő politikát folytató párt az ellenzék erőit tömöríti a mindössze hat éve független államban, amelynek az élén áll­hatna, mint a párt egyik veze­tője, Cheddi fagan miniszterel­nöksége idején, az önkormány­zattal rendelkező brit gyarma­ton. Jagan pártja most egy rövid, de tanulságos fejlődési szakasz tapasztalatait összegezte, hogy kialakítsa követendő politiká­ját. A több mint 215 ezer négyzet- kilométer területű és 800 ezer la­kosú ország mozgalmas gyar­mati múltra tekint vissza. Ural­kodtak itt hollandok, franciák, angolok. Irtották az indián ősla­kosságot és mert munkaerő kel­lett, az afrikai gyarmatokról hoztak ide néger rabszolgákat, továbbá indiai, kínai és más te­lepeseket hívtak be. Változtak az idők, megszűnt a rabszol­gaság, de Brit Guayana képe nem változott. Náprajzilag na­gyon tarka lett, úgy, ahogyan a gyarmati uralom tetőpontján kialakult. Bár a keveredés eb­ben a mini-Bábelben is elkerül­hetetlen volt, a két fő népréte­get — a négereket és az indi­aiakat bizonyos láthatatlan vá­laszfal szigetelte el egymástól. A többségben levő indiaiak (45 százalék) főként a falusi lakos, ságot alkotják és inkább gazda­sági téren vetették meg a lábu­kat, míg a lakosságnak mint­egy 35 százalékát négerek és mulattok városlakók és az ő kezükben van az adminisztrá­ció. A gyarmati elnyomás éveiben Cheddi Jagan Pártja, a Népi Ha­ladó Párt maga körül tömörí­tette a gyarmati rendszer ellen küzdő erőket, s politikájában az ország viszonyai között az in­ternacionalizmus érvényesült. Jagan pártja vívta ki 1953-ban azt, hogy London önkormányza­tot adjon gyarmatának. Azóta is vezető politikai párt volt az országban, amelyet Londonnak el kellett ismernie. Éppen ezért halogatták a brit gyarmattartók Brit Guayana függetlenségének megadását. Erre csak 1966-ban került sor, s nem véletlenül. A Népi Haladó Párt 1961-ben még győzött a választásokon, de azután az objektív és mes­terségesen növelt nehézségek közepette törés következett be politikájában. A négereket kép­viselő Forbes Burnham, aki — nyilván London sugallatára, — szakadár politikát folytatott a párton belül, csoportjával együtt még 1955-ben kivált a pártból és Népi Nemzeti Kong­resszus Párt néven új pártot alapított. Ez a párt bizonyos néger vezető réteg szűk érde­keit képviseli s egységbontásá­val nagy károkat okozott a Né­pi Haladó Pártnak. így történt, hogy az 1965-ös választásokat Jagan már elvesztette. Ekkor adta London beleegyezését Guayana függetlenségéhez. A Népi Haladó Párt azóta ellenzékben van s minden igye­kezete arra irányul, hogy aki­zsákmányolt, elnyomott dolgo­zó tömegeket az igazi ellenség, a külföldi monopóliumok elle­ni harcra mozgósítsa. Mint a mostani kongresszus határozata kimondta; csak a marxizmus— leninizmus elvein alapuló szo­cialista út szabadíthatja meg a guayanai dolgozókat a sze­génységtől, az éhségtől, a mun­kanélküliségtől és a szenvedé­sektől. Ahhoz, hogy a mai független Guayna ne legyen azonos az egykori Brit Guayanával, meg kell törni az imperializmus ural­mát. A kongresszus határozata fel is szólította erre a kor­mányt, hogy folytasson aktív imperialistaellenes politikát a munkásosztály és az egész nép javára. Ez többek között azt je­lentené a gyakorlatban, hogy az ország fő gazdasági bázisát, a főként kanadai és brit kézben levő alumíniumipart vegyék ál­lami kezelésbe. A kanadai AL­CAN alumíniumtröszt nagyon ol. csó munkaerőre lelt Guayaná- ban, amely bauxitlelőhelyeivel világméretben a második he­lyen áll. A monopóliumok kiszo­rításához azonban feltétlenül szükség van hazai káderekre, továbbá az ország fő kincsének kiaknázása és értékesítése érde­kében a szocialista világgal va­ló együttműködésre. A kong­resszus által mutatott szocialis­ta út ezt a szükségességet is tartalmazza. A guayanai Népi Haladó Párt kongresszusa azzal, hogy világ- politikai kérdésekben, például az Indokínai kérdésben a viet­nami nép mellett szállt síkra és az amerikai csapatok kivonását követelte, továbbá a belpoliti­kai kérdéseknek a nemzetiségi, faji viszályokat megoldó inter­nacionalista kezelésével haladó szelleméről tett bizonyságot. L. L. a felek elsősorban álláspontjai­kat fejtették ki. Az SDLP kép­viselői ismételten az internálá­sok azonnali és teljes befejezé­sét követelték. A megbeszélés ilyen kimenetele után továbbra is nagyon kétséges, vajon az SDLP részt vesz-e a Whitelaw miniszter által szeptember 25-re tervezett pártközi konferencián. A Heath miniszterelnök Che- quers-i nyaralójában lezajlott mintegy két és fél órás megbe­szélésen egyébként William Whittelaw Is részt vett. A szélsőséges protestáns ul- steri „Vanguard“ mozgalom kedd este olyan ellenlépések­kel fenyegetett, amelyek egész Észak-lrországot „megbénít­ják“, ha a brit kormány véget- vet az internálásoknak, hogy ez­zel a konferencián való részvé­telre nyerje meg az SDLP-t. A beharangozott akcióban a „Van- guar“ együttműködne a félka­tonai ulsteri védelmi szervezet­tel és a protestáns lojalista munkásszervezettel, mert mint jelezte, a protestánsok soha­sem engedik a helyzetet zül- leni. Minden jel arra mutat, hogy a brit kormány még akkor is megrendezi a szeptember 25-t párt közi. konferenciát, ha az SDLP nem vesz részt rajta. Ez­zel kapcsolatban kormánykö­rökben hangsúlyozzák, hogy ez- idő szerint az internáltak szá­ma már csupán 200 körül van, március végén 278-at tartottak számon. Belfast — A protestáns mun­kások tovább folytatódó sztráik- Ja áramfejlesztő telepeken Bel­fastban és környékén áramszü­neteket okozott. A munkások az áramfejlesztő telepeket őrző brit ejtőernyősök jelenléte ellen tiltakoznak. Protestáns szervezetek „gyil­kossággal“ vádolták az ejtőer­nyősöket, akik a múlt héten Belfast Shankill Road negye­dében az összetűzések során két polgári személyt öltek meg. A keddi nap folyamán szélső- jobboldaliak újabb terrortáma­dásokat hajtottak végre Eszak- Irországban. Egység és l "'1'-

Next

/
Oldalképek
Tartalom